A VÁLLALATI JELENTÉSTÉTEL ÁTLÁTHATÓSÁGA MAGYARORSZÁGON Tanulmány 50 magyarországi nagyvállalat jelentéstételének átláthatóságáról Budapest, november 6.

HÁTTÉR ÉS INDOKLÁS TI: számos eszköz az üzleti szektor átláthatóságának előmozdítására Gazdasági válság: a globális pénzügyi rendszerek nem átláthatóak, egyenlőtlenül fejlettek és túl bonyolultak Global Financial Integrity: kormányok, advocacy és watchdog NGO-k konzorciuma a Global Financial Integrity vezetésével, TI a tagja (2008) TRAC (Transparency in Corporate Reporting), 2009, 2011: felmérés a világ 500, illetve 105 legnagyobb nemzetközi tőzsdei cége körében, az antikorrupciós programok, szervezeti átláthatóság és az országonkénti jelentéstétel nyilvánossága szempontjából sok tennivaló az átláthatóság növelése terén Hasonló módszertan alapján magyarországi kutatás: 50 legnagyobb cég 16 szektorban Miért készítettük ezt a kutatást? Nemzeti Integritás Tanulmány (2011), Globális Korrupciós Barométer (2013): legsúlyosabb korrupciós kockázatok a politikai pártok mellett, az üzleti szektorban vannak Cél: a korrupciós kockázatok csökkentése a vállalatoknál, nagyobb átláthatóság megteremtése, elkötelezettség növelése, együttműködés a vállalatok korrupcióellenes fellépése terén Felelős és proaktív közzétételi politika erősíti az átláthatóságot, ami mutatja a vállalat korrupcióelleni intézkedéseinek komolyságát és kiterjedtségét.

MÓDSZERTAN ÉS FELÉPÍTÉS ADATGYŰJTÉS: 2013 áprilistól július közepéig, visszajelzés után augusztus közepén véglegesítettük az adatokat adatgyűjtés a cég honlapjáról és az innen hozzáférhető linkekről történt (pl. csak azok az információk számítottak, amelyekhez a Mo-n működő cég honlapjáról hivatkozás történt) az adatokat a legutolsó hozzáférhető dokumentum információi alapján gyűjtöttük az értékelés három szempont alapján történt KÖZPONTBAN A NYILVÁNOS INFORMÁCIÓK: egyenlő és tárgyilagos elbírálást tesznek lehetővé mutatja a korrupció elleni elkötelezettség mértékét a cégek könnyebben elszámoltathatóak a hiányosságok miatt a nyilvánosság előtti elkötelezettség erősíti a vállalat hírnevét és hosszabb távon versenyelőnnyel jár MÓDSZERTAN: a cégek tájékoztatást kaptak a kutatásról, módszertani workshop-ot tartottunk és az adatgyűjtést követően visszajelzésre kaptak lehetőséget (50 vállalatból 25 jelzett vissza) nem audit, az adatok helyességét nem vizsgáltuk

ÉRTÉKELÉS 3 SZEMPONT SZERINT JELENTÉSTÉTEL AZ ANTI-KORRUPCIÓS PROGRAMOKRÓL: Mutatja: vannak-e alapvető korrupciómegelőző intézkedések/szabályok a korrupcióelleni elkötelezettséget a korrupciós kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot 13 kérdés a TI Business Principles for Countering Bribery alapján SZERVEZETI ÁTLÁTHATÓSÁG : Mutatja: mennyire átlátható a szervezeti struktúra, mennyire teljes körű a konszolidált és nem konszolidált leányvállalatokkal kapcsolatos információközlés csökkenti a pénzügyi visszaélések kockázatát a cégcsoporton belüli pénzügyi műveletek megmutatásával ORSZÁGOK SZERINTI JELENTÉSTÉTEL: A helyi állampolgároknak és civil szervezeteknek lehetővé teszi, hogy lássák: mely országokban működik a vállalat és ott milyen mértékben elszámoltatható 5 pénzügyi adatot minden országra vonatkoztatva, beleértve a fizetett adókat milyen speciális szerződések, közpénzeket is érintő megállapodások lehetnek az adott ország államával

EREDMÉNYEK

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – VÁLLALATOK 13 kérdés, 0 és 1 pontot lehetett kapni, bizonyos kérdésekre 0,5 pontot is, az összes elért pontszámot átszámítottuk százalékra (13 pont=100%) átlagosan 45%-os eredmény 4 vállalat az élen (Magyar Telekom, MOL,Telenor, TVK), 96%-kal 92%: Allianz Hungária 29 cég legalább 50%-ot ért el 14 cég 0%-os eredménnyel megegyezik a 2009-es hasonló nemzetközi kutatás eredményével (itt is 45%) Korrupcióellenes programok nyilvánossága – vállalati eredmények

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – SZEKTORONKÉNT 16 vizsgált szektor 90%-kal a telekommunikációs szektor az élen 0%-kal az autógyártás az utolsó autóiparon belül jelentős eltérés az autóalkatrész- gyártás (45%) és az autógyártás (0%) kötött olaj-és gáziparon belül: olaj (79%), gáz (38%) pénzügyi szektoron belül: biztosítók (76%), bankok (33%) Korrupcióellenes programok nyilvánossága – kibontott ágazati elemzés

KORRUPCIÓELLENES PROGRAMOK – KÉRDÉSEK Korrupcióellenes programok nyilvánossága – kérdések erősorrendje

SZERVEZETI ÁTLÁTHATÓSÁG összesen 8 pontot lehetett kapni (100%) tulajdoni hányad, működés, bejegyzés helye valamennyi leányvállalatra a honlapon 38 vállalatra releváns átlagos eredmény 53% 11 cég elérte a maximum pontszámot 7 cég 0%-ot kapott nem jellemző az „aktív” közzététel telekommunikációs cégek és pénzügyi szolgáltatók a legmagasabb átlaggal,75%- kal, a kiskereskedelem és az elekrtonika a leggyengébb Szervezeti átláthatóság – vállalati eredmények

ORSZÁGONKÉNTI JELENTÉSTÉTEL 9 cégre nézve volt releváns 5 pénzügyi jellegű kérdés valamennyi országra nézve, ahol az adott cégnek leányvállalatai működnek 100%, amikor a nyilvánosságra hozott adatokból valamennyi kérdésre és valamennyi országra volt válasz Magyar Telekom 100%, 3 cég 0% Főleg árbevételre és beruházásokra vonatkozóan, vagy csak néhány országot érintően publikáltak adatokat. Országonkénti jelentéstétel

ÖSSZESÍTETT INDEX korrupcióellenes programok és szervezeti átláthatóságról szóló kérdéscsoportok összesített eredményeinek átlagolásával kaptuk, amit átszámítottuk egy 0-10-ig terjedő skálára országonkénti jelentéstétel nincs benne, mert a vizsgált vállalatokból csak 9 esetében volt ez releváns a vizsgált 50 cég átlagosan 5,5 indexpontszámot ért el

MAGYARORSZÁGI SAJÁTOSSÁGOK

AJÁNLÁSOK KORMÁNYZATI ÉS FELÜGYELETI SZERVEKNEK, HATÓSÁGOKNAK: fogadjanak el egyértelmű, átfogó és hatékony szabályokat, amelyek arra kötelezik a gazdasági élet szereplőit, hogy átláthatóan és a nyilvánosság számára elszámoltathatóan működjenek a közpénzt is felhasználó gazdálkodó szevezetekre nézve írják elő a nagyobb mértékű nyilvánosságot, beleértve a proaktív közzétételi politika alkalmazását az átláthatósági követelmények betartása érdekében ruházzák fel a megfelelő eszközökkel a korrupcióelleni fellépésért felelős állami, ellenőrző és felügyelő hatóságokat (pl.legyenek jogosultak visszatartó erejű, prudens magatartást kikényszerítő bírságok kiszabására) CÉGEKNEK: a korrupcióellenes programokat megfelelő részletezettséggel kell nyilvánosságra hozni határozottabb vezetői elköteleződés szükséges teljes körűen hozzák nyilvánosságra leányvállalataik listáját, működésük és bejegyzésük helyét, fontosabb pénzügyi adataikat tiltani kell minden olyan intézkedést és körülményt, amely megtorolná vagy korlátozná az irányelvek megszegésének bejelentését az adatoknak könnyen kereshetőnek és mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük a magyarországi honlapon is

AJÁNLÁSOK CIVIL SZEKTOR KÉPVISELŐINEK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROKNAK: a civil szervezetek aktívabban vegyenek részt az üzleti szféra átláthatóbb, tisztább működésének kikényszerítésében a magyar állampolgárok és vállalatok alkalmazottai segítség aktívan a korrupcióelleni harcot és jelentsék az észlelt visszaéléseket valamennyi lehetséges eszközzel és csatornán – beleértve a TI Magyarország jogsegélyszolgálatát ( BEFEKTETŐKNEK: korrupcióellenes szabályozások, melyek hatóköre túlmutat a jogszabályt megalkotó ország határain: ezért azon külföldi befektetők számára, amelyek ezen szabályozások hatálya alá esnek, különösen fontos, hogy milyen mennyiségű és minőségű információhoz juthat a vállalkozások antikorrupciós tevékenységéről komoly rizikófaktor, ha nincs elég nyilvánosan elérhető információ a korrupcióellenes programokról (büntetés, reputációs kockázat) a befektetők követeljék meg és építsék be befektetési döntéseikbe a korrupcióellenes intézkedéseket és szervezeti átláthatóságot érintő nyilvánossági kritériumok meglétét a hitel és kockázatminősítő intézeteknek és vállalati felelősségvállalási indexszel dolgozó intézményeknek be kell venniük a jelentéstételi átláthatóságot az értékeléseikbe

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!