& Csongor és Tünde A varázsfuvola Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1830-ban írott ifjúkori, drámai költeménye. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Advertisements

Csongor és Tünde Készítette: Piele Klaudia Réka 10/b.
Ismétlés - Összefoglalás
A Csongor és Tünde forrásművei
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde Mozart A varázsfuvola Közösmotívumok.
Csongor és Tünde ZANZS (Mizsei Z óra, Tombácz A dél, Udvari N elli, Schiszler Zs anett)
Két művész, kik a színház-és opera történelmében olyan műveket alkottak, melyek a mai világban is helyt állnak bármilyen színpadon: a köztudottan szabadkőműves.
VARÁZSFUVOLA & CSONGOR ÉS TÜNDE MOZARTVÖRÖSMARTY.
G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 
Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Paulay Ede rendezésében 1879 Vörösmarty Mihály. A rendező: Paulay Ede 1836-ban született Lőcsefalván. Színész, rendező, színészpedagógus, fordító, a Nemzeti.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.
Paulay Ede (1836. márci márc. 12) Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde első színházi előadása Paulay Ede nevéhez fűződik, ez a nagy jelentőségű.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
Hasonló motívumok Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde és Mozart A varázsfuvola című művében Források: A varázsfuvola szövegkönyve (
V ÖRÖSMARTY M IHÁLY : C SONGOR ÉS T ÜNDE 137 évvel ezelőtt, a színház világában.
SÍK FERENC CSONGOR ÉS TÜNDE Készítette: Szentivánéj Társulata Árkos Borbála Csiki Kata Mohácsi Orsolya Anna Rozgonyi Anna.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésésben. Pár szó a rendezőről…  Paulay Ede tokaji születésű rendező volt.  Rendező mivoltja mellett, még számos címet.
1963.  diploma a Színház-és Filmművészeti főiskolán  pécsi Nemzeti Színház rendezője  Gyulai Várszínház vezetője  Nemzeti Színház.
Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde A költő "színjátéknak" nevezte művét A darab sokban eltér as évek drámáitól. A három nagy műfajcsoport határán.
Németh Antal színháza: Csongor és Tünde Bemutató: 1937.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
Csongor és Tünde Varázsfuvola Összehasonlítása Készítette: Tragédiások.
(W. A. Mozart: A varázsfuvola - Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
Csongor és Tünde, ahogy Sík Ferenc megálmodta
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde
Összehasonlítás Mozart:Varázsfuvola (Die Zauberflöte)
Paulay Ede: Csongor és Tünde
Németh Antal rendezésében
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében
Csongor és tünde Sík Ferenc.
Csongor és Tünde Varázsfuvola Összehasonlítás.
1879. december 1..
Paulay Ede rendezésében
A „Varázsfuvola” és „Csongor és Tünde” hasonló motívumai
Csongor és Tünde vs. Varázsfuvola
Csongor És Tünde És a Varázsfuvola
Wolfgang Amadeus Mozart
A varázsfuvola és a Csongor és Tünde összehasonlítása
Csongor és Tünde vs. varázsfuvola
/Paulay Ede rendezésében/
Csongor és Tünde / A varázsfuvola
Csongor és Tünde & A varázsfuvola.
Szabó Kira, Sándor Zsuzsanna, Magyar Fanni, Brenner Ági
Készítették: Egressysek
A varázsfuvola és a Csongor és Tünde
Paulay Ede rendezésében
A bemutató kezdéséhez entert nyomjanak!
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
Paulay Ede rendezésében
rendezte:Németh Antal
A Varázsfuvola - Csongor és Tünde
Paulay Ede rendezésében
Mozart: Varázsfuvola Vörösmarty: Csongor és Tünde
A varázsfuvola Csongor és Tünde.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde
A Megalkuvók csapata bemutatja:
(főműveik összehasonlítása)
A Varázsfuvola és a Csongor és Tünde
ÖSSZEHASONLÍTÁS Mozart: A varázsfuvola Vörösmarty: Csongor és Tünde.
Készítették: Egressysek
Az ember tragédiája színdarab
A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1826 és között írt drámai költeménye
Ősbemutató Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele
Paulay Ede Csongor és Tünde.
PAULAY EDE RENDEZÉSÉBEN
Az első évad /36 Az évad megnyitója Beethoven dramatizált Missa Sollemnise volt. Nagy sikert ért el a nálunk már hetvenhárom éve nem játszott Shakespeare.
Előadás másolata:

& Csongor és Tünde A varázsfuvola

Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1830-ban írott ifjúkori, drámai költeménye. A művet 1827 tavaszán kezdte el írni, de csupán az első négy felvonás készült el, majd a munkát félbeszakította. Gergei Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról – és a magyar népmesék világa ihlette. Témája: az élet értelmét kereső filozófiai mű. Cselekménye: Csongor jelképes világjárása. Tulajdonképpen a három nagy műfajcsoport (líra, dráma, epika) határán áll: elbeszélések, leírások, párbeszédek, felvonásokra és jelenetekre tagolás jellemzik. Az időmértékes verselésű mű, két különböző verselési módban íródott. A cselekmény idejének megjelölése titokzatos: „ A pogány kunok idejéből” Két világszint szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor), valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők). Az első kiadás Számmer Pál székesfehérvári nyomdájában készült el 500 példányban tavaszán. A Nemzeti Színház, Paulay Ede rendezésében, Vörösmarty halála után, december 1-jén, Vörösmarty születésnapján adta elő a darabot. Azóta szinte minden évben színpadra kerül különféle olvasatokban az ország színpadain.

A varázsfuvola A varázsfuvola két felvonásos német opera. Bonyolultabb a korabeli daljátékoknál. valójában egyszerre nagyopera, vígopera és daljáték. Emanuel Schikaneder szövegkönyvét Wolfgang Amadeus Mozart zenésítette meg. Ez volt Mozart utolsó operája. A szövegkönyv alapjául August Jacob Liebeskind Lulu avagy a varázsfuvola című meséje szolgált. Témája: az ember útja a tökéletesedés felé. Cselekménye: a két fiatal próbatételes útja. A tartalomban és a megzenésítésben Schikanedert és Mozartot erősen befolyásolta a szabadkőművesség szelleme. (A titkos társaság kalapácsütés-szignálja szólal meg a nyitányban, a második felvonás előhangjában, végül a fináléban.) Az opera sok gondolata a felvilágosodás eszméit tükrözi. A darab nagyon sokrétegű, és minden korosztály számára tartogat mondanivalót. Az ősbemutató szeptember 30-án Bécsben zajlott, Schikaneder színházában, a Freihaustheaterben. Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jó üzleti érzékének köszönhetően lassanként mégis népszerűvé vált –ben a századik előadást Mozart már nem érhette meg. Schikaneder is írt egy második részt A labirintus címmel, melyet Peter von Winter zenésített meg ben Ingmar Bergman, 2006-ban pedig Kenneth Branagh vitte filmre a cselekményt. A librettó első magyar fordítását diáktársaival Csokonai Vitéz Mihály készítette, A boszorkánysíp címmel, de nem tudta befejezni.

Szerelmespárok Csongor és TündeA varázsfuvola

Csábító szereplők Pozitív szereplők Negatív szereplők Hármas szereplők Csongor és Tünde Ledér Vándorok A varázsfuvola Éj Ördögök Udvarhölgyek Nemtők

Hasonló motívumok Mindkét főhősnek ( Csongor és Tamino) lesz egy másvilágból származó társa, aki kíséri az útján ( Balga és Papageno). Mindkét mű legfontosabb motívuma, a szereplők célja a szerelem, a főszereplők első látásra egymásba szeretnek. A szerelmük megtalálásához mindkét főhősnek próbákat kell kiállniuk, bár a Csongor és Tündében nem olyan szándékosak a próbák mint A varázsfuvolában. Csongor, illetve Tamino mindenre kész szerelméért és tűzön, vizen átkel, hogy megtalálja azt. Mindkét alkotásban vannak varázseszközök: 1.Az ördögöknél, a bocskor, a palást és az ostor 2.A varázsfuvola és a harangjáték A 3-as szám megjelenése: 1.Három világ, hármas út, ördögök, vándorok, varázseszközök, 2.Három udvarhölgy, három nemtő, három rabszolga, három templom( a Bölcsesség, az Ész és a Természet), válaszút, próbák Csongort és Paminát is megpróbálják elcsábítani. Tünde és Pamina is elbizonytalanodik szerelmében, de Tünde azért mert a jóskútban azt látta, hogy megcsalja őt Csongor; Pamina meg azért mert nem tud Tamino hallgatásos próbájáról és azt hiszi nem szereti többé. Mind a két történet végén a szerelmesek egymásra találnak ( Csongor- Tünde, Balga-Ilma; Tamino-Pamina, Papageno-Papagena) és boldogan élnek tovább.

Köszöni a figyelmét a Szemfényvesztők csapata!Vágó Boros Fanni Huszti NikolettKépanyag Fejes Kristóf Lepold EszterZene Csongor és Tünde Trailer