HELYI TURIZMUSFEJLESZTÉS „Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” TÁMOP D-15/1/KONV ) A turizmus hatásai, fejlődésének releváns trendjei Nagy Katalin

A TURIZMUS RENDSZERE 2

MIÉRT FONTOS A HATÁSOK VIZSGÁLATA? A turista közvetett és közvetlen hatást gyakorol a környezetére, az utazási döntés meghozatalának pillanatától. Jelenléte hat a fogadóhelyek gazdasági, természeti, környezeti és társadalmi tényezőire, és a turizmusban részt vevő emberekre egyaránt. A hatások attól is függnek, kik és milyen célból utaznak. Hatások vizsgálata = a turizmus növekedésével és fejlesztésével járó következmények (pozitív és negatív!) tudatosulása  tervezhető fejlesztés! 3

A TURIZMUS HATÁSAI I.Gazdasági hatások II.Társadalmi – kulturális hatások III.Környezetre gyakorolt / fizikai hatások Fenntartható fejlesztés / fejlődés elve 4

 Átfedések (pl. munkahelyteremtés és kultúra, infrastruktúra-fejlesztés és környezet)  Elválaszthatatlanok egymástól  A gazdasági hatások számszerűsíthetők a legkönnyebben  Csoportosítások még:  Globális – lokális hatások  Közvetlen – közvetett hatások  Visszafordítható – visszafordíthatatlan hatások  Hatáselemzések készítése  Váratlan változások gyakoriságának csökkentése, negatív hatások mérséklése  Konkrét projektek esetében kerül sor rá  Gyakran nem számszerűsíthető  indikátorok szükségesek 5

GAZDASÁGI HATÁSOK 6

TURIZMUS ÉS GAZDASÁG Legösszetettebb iparág, komplex Kiegészítő szolgáltatások és termékek Láthatatlan export (devizabevételek vannak mögötte, de a „terméket” nem kell kivinni, a fogyasztók „jönnek érte”) Szezonalitás Magas ár- és jövedelemrugalmasság Foglalkoztatási és befektetési folyamatok Katalizátor, multiplikációs hatások 7

A TURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAI  A küldő és fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, struktúrájában a turizmus fejlődése következtében végbemenő változások.  Mitől függ:  Turisták költésének nagysága és szerkezete  Vonzerő, fogadóképesség és kínálat  Fogadóhely gazdasági fejlettségi szintje  Turisztikai bevételek további felhasználása  Kereslet szezonalitása 8

A TURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAI 1.Fizetési mérlegre gyakorolt hatás 2.Jövedelemtermelő hatás 3.Foglalkoztatásra gyakorolt hatás 4.Gazdasági szerkezetátalakítás, területfejlesztés 5.Vállalkozások ösztönzése 9

1. FIZETÉSI MÉRLEGRE GYAKOROLT HATÁS Nemzetgazdasági szinten a legjelentősebb és legnyilvánvalóbb Kettős hatás: belföldön realizálódó bevételek – passzív forgalom kiadásai (kiutazás). Elsődleges hatás. Másodlagos hatás: nem kell hozzá egyik országból a másikba utazni (pl. külföldi marketing költségei, jutalékok, költségtérítés; indukált jövedelmek külföldi elköltése) Harmadlagos hatás: a pénzáramlások nem kapcsolódnak közvetlenül a turisták költéséhez (pl. importcikkek, befektetési lehetőségek) 10

TURISZTIKAI MÉRLEG Ország Turistaérkezés, ezer fő Bevétel, milliárd USD Kiadás, milliárd USD Mérleg, milliárd USD Franciaország ,917,212,7 USA ,265,019,8 Spanyolország ,0n.a. Olaszország ,415,511,9 Egy. Királyság ,619,517,1 Magyarország ,71,22,5 Kanada ,912,4-1,5 Németország ,847,6-29,8 11 Forrás: WTO 2001, Magyar Turizmus Rt

PÉNZÜGYI FOLYAMATOK Importtevékenységhez kapcsolódó Jövedelem- és munkaerő-export Árak Turisták költése (vásárlóerő, infláció) Befektetések, beruházások – külföldi tőke Kiegyensúlyozatlan cash-flow a szezonalitás miatt Vállalkozási kedv erőssége Szolgáltatások globalizációja – tőke koncentrációja – privatizáció Információtechnológia fejlődése 12

2. JÖVEDELEMTERMELŐ HATÁS  Nemzetgazdasági szinten: GDP-hez való hozzájárulás mértéke (= kül- és belföldi látogatók költései – turisztikai szektor vásárlásai). Befolyásoló tényezők:  Adottságok  Technológiai színvonal  Gazdasági és politikai stabilitás  Szokások és attitűdök  Beruházások nagysága és felhasználása  Turizmusból befolyt jövedelemből részesednek: lakosság, vállalkozók, vállalatok, állam, önkormányzatok  Multiplikátor hatása is van 13

TURISTÁK KÖLTÉSI STRUKTÚRÁJA Turista kiadásaiTurisztikai szolgáltatásokVégső haszonélvezők Szállás Vendéglátás Közlekedés Ruházat Ajándéktárgyak Fotóeszközök Személyi szolgáltatások Szervezett programok Egyéb Bérek és jövedelmek Borravaló Adók és díjak Jutalékok Licencdíjak Adminisztrációs költs. Tanácsadók díja Nyersanyagok Marketing Beszerzés Közüzemi költségek Biztosítás Osztalékok Bérletek Kiskereskedelmi egységek Központi költségvetés Alkalmazottak Éttermek Zöldség-gyümölcs termesztők Vállalkozók Kirakat és lakberendezők Üzemanyagtöltő állomások Orvosok Halászok Szakácsok Banki alkalmazottak …… 14 Forrás: WTO, 1993.

KÖLTÉSI STRUKTÚRA SZÁLLODÁKBAN Szállásdíj100 Ft Vendéglátás47 Ft Vegyes iparcikk, ajándék47 Ft Ruházati cikkek27 Ft Szolgáltatások20 Ft Élelmiszer-vásárlás16 Ft Közlekedés8 Ft Egészségügyi és kozmetikai cikkek2 Ft Egyéb3 Ft 15 Forrás: MSzSz, 1995.

3. FOGLALKOZTATÁSRA GYAKOROLT HATÁS A turizmus egyik legjelentősebb gazdasági hatása = munkahelyteremtés Magas élőmunka-igény  szezonális munkahelyek, alacsony képzettségi szint, részmunkaidő Magas fluktuáció Nők túlnyomó aránya 16

MUNKALEHETŐSÉGEK A TURIZMUSBAN Elsődleges munkahelyek: Utazásszervezés, -közvetítés Szálláshelyek Információs irodák Idegenvezetés Állami turisztikai szervezetek Regionális, helyi hivatalok Oktatási és kutatási intézm. Turisztikai sajtó Turisztikai tanácsadás Vízum-, útlevélszolgálat Animáció Szakmai szervezetek Másodlagos munkahelyek: Közlekedés Vendéglátás Önkormányzatok Múzeumok, kiállítótermek Színházak, mozik Nemzeti parkok, védett területek, állatkertek Egyházi emlékek Sportlétesítmények, szabadidőparkok Egészségügyi ellátás Rendezvényszervezés Reklámügynökségek Könyvelés, adótanácsadás Pénzügyi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Közbiztonság Kiskereskedelem Mezőgazdaság … 17

4. GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁS, TERÜLETFEJLESZTÉS Állami feladatok és állami bevételek (adók, vámok, díjak), ösztönzők Belföldi turizmus fejlesztése Elmaradott régiók felzárkóztatása, jelentős infrastruktúra-fejlesztés Piacra-kerülés és ottmaradás, marketing költségei Helyi előnyök lehetnek: vállalkozások létrejötte, foglalkoztatás, helyben termelt áruk helyi értékesítése, helyi adók 18

5. VÁLLALKOZÁSOK ÖSZTÖNZÉSE A turisztikai vállalkozások túlnyomó része kis- és közepes vállalkozás, gyakran családi vállalkozás Elérhető pályázati rendszerek, kiterjedt támogatási rendszer 19

GAZDASÁGI HATÁSOK ÖSSZEGZÉSE Kedvező hatások: Munkahelyteremtés Multiplikátor-hatások Infrastruktúra fejlesztése Árfelhajtó szerep (pl. telekárak) Import növekedése GDP/GNP növekedése (kiegészítő) jövedelemforrás Regionális fejlődés, egyenlőtlenségek csökkentése Gazdasági szerkezet változása Hagyományos tevékenységek támogatása Devizabevételek növekedése Adóbevételek növekedése Külső források bevonása Szolgáltatásbővülés Vállalkozói kedv növekedése Kedvezőtlen hatások:  Szezonális foglalkoztatás, magas fluktuáció  Migráció  Infláció  Árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek)  Import növekedése  Erőltetett fejlődés  Függőség kialakulása  Regionális egyenlőtlenségek növekedése  Gazdasági szerkezet változása  Hagyományos tevékenységek eltűnése  Káros hatások felszámolásának költségei  Infrastruktúra túltelítődése  Növekvő kormányzati kiadások  Jövedelem (és munkaerő) kiáramlása  „feketeforgalom” fennmaradása / növekedése 20

TÁRSADALMI, KULTURÁLIS HATÁSOK 21

TÁRSADALMI – KULTURÁLIS HATÁSOK  A turizmus társadalmi jelenség  „Kultúra mindaz, amit az emberiség a természethez hozzáadott” /UNESCO, 1982./  Mire koncentrálnak a kutatások?  Turista (motivációk, attitűdök, elvárások, kereslet, utazási döntés, stb.)  Házigazda (lakosság, turizmusban dolgozók)  Turista-házigazda kapcsolata  Turizmus társadalmi hatásai = azok a változások, amelyek a turisztikai desztinációk lakosságának életminőségében következnek be a turisztikai szektor fejlődése és a turisták jelenléte következtében. 22

TÁRSADALMI – KULTURÁLIS HATÁSOK 1.Népességre gyakorolt hatás 2.Munkaerőpiac átalakulására gyakorolt hatás 3.Közösség jellemzőinek, szerkezetének átalakulására gyakorolt hatás 4.Hatások egyéni és családi szinten 5.Hatások a természeti, kulturális erőforrásokra 23

1. NÉPESSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Pozitív hatások:  Népesség növekedése (betelepülők)  Szezonális munkaerő beáramlása (amennyiben hiányt pótol)  Üdülőtulajdonosok jelenléte (ha bekapcsolódnak a közösség életébe)  Kor, nem, faj, etnikum szerinti megoszlás megváltozása  Urbanizáció Negatív hatások:  Szezonális munkaerő beáramlása (ha a helyiek munkáját veszi el)  Üdülőtulajdonosok jelenléte (amennyiben nem vállalnak részt a terhekből)  Kor, nem, faj, etnikum szerinti megoszlás megváltozása  Urbanizáció 24

2. MUNKAERŐPIAC ÁTALAKULÁSA Pozitív hatások: Új munkahelyek létrejötte Új típusú foglalkozási lehetőségek Szakképzettség, nyelvtudás felértékelődése A turizmus kiegészítő gazdasági tevékenységként diverzifikáló tényező Elmaradott régiók felélesztése Negatív hatások: Szezonális munkahelyek számának növekedése Szakképzetlen munkahelyek létrejötte Munkaerőhiány a hagyományos szektorokban Fokozott gazdasági egyenlőtlenségek a közösségen belül 25

3. KÖZÖSSÉG JELLEMZŐI, SZERKEZETE Pozitív hatások: Szolgáltatási szektor súlya nő Társadalmi, kulturális élet felélénkülése Föld/ingatlan értéke nő Infrastruktúra-bővülés Bővülő vásárlási lehetőségek Desztináció image-ének javulása Közösség büszkeségének növekedése lakóhelyükkel kapcsolatban (identitástudat) Előítéletek csökkenése, szetereotipiák eltűnése, tolerancia növekedése Társadalmi osztályrendszer átalakulása Negatív hatások: Nem állandó lakosok aránya nő Konfliktus az üdülőtulajdonosokkal Ingatlanhoz jutás megnehezedése Ingatlanárak emelkedése Áremelkedés, infláció Kulturális identitás elvesztése Erkölcsi normák gyengülése, értékrend átalakulása Vallási konfliktusok Turizmustól való túlzott függőség kialakulása Zsúfoltság Közlekedési problémák Társadalmi osztályrendszer átalakulása 26

4. HATÁSOK EGYÉNI ÉS CSALÁDI SZINTEN Pozitív hatások: Társadalmi mobilitás növekedése (elsősorban nők és fiatalok körében) Szabadidő-eltöltés lehetőségei bővülnek Életszínvonal-emelkedés Nyelvtanulás, tanulás Jövedelem a turizmusból Munkához való hozzáállás javulása, udvariasság, jó modor Demonstrációs hatás Családszerkezet megváltozása Fogyasztási szokások változása Lakásviszonyok megváltozása Negatív hatások: Társadalmi hálózatok felbomlása A turizmusba bekapcsolódók életritmusának felborulása Veszélyérzet növekedése (bűnözés) Idegenellenesség kialakulása Vendégszeretet kommercializálódása Deviáns viselkedési formák kialakulása (alkoholizmus, prostitúció, szerencsejáték, kábítószer, vandalizmus) Helyi nyelv visszaszorulása Szexuális szabadosság növekedése Demonstrációs hatás Családszerkezet megváltozása Fogyasztási szokások átalakulása Lakásviszonyok megváltozása 27

5. HATÁSOK A TERMÉSZETI, KULTURÁLIS ERŐFORRÁSOKRA Pozitív hatások: Kiemelkedő szépségű, ritka természeti erőforrások védelme Helyi művészetek, kézművesség, kulturális események újjászületése Helyi építészeti stílusok újjáéledése Negatív hatások: Helyi szokások, hagyományok eltűnése Kultúra kommercializálódása Szemetelés, szennyezés 28

FIZIKAI (KÖRNYEZETRE GYAKOROLT) HATÁSOK 29

KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSOK  Ipari forradalom kora – iparosodás, városi népesség növekedése, természettudományok fejlődése megváltoztatta a természethez való hozzáállást  Városi emberek eltávolodása a természettől – igény a vidéki kirándulások iránt  Turizmus fizikai környezete:  Élettelen természeti erőforrások  Élővilág  Táj  Épített környezet  Hatások elemzésekor:  Természeti környezet  Épített környezet 30

KÖRNYEZETI KÉRDÉSEK ÉS TURIZMUS KorszakKörnyezeti kérdésekTurizmus 1950-es évekÉlvezet és használatTömegturizmus kezdetei 1960-as évekTársadalmi érzékenység megjelenése, tiltakozások Gyors növekedés, fejlődés A környezet elemei mint attrakciók 1970-es évekElső környezetvédelmi törvények Vizuális, lég- és vízszennyezések előtérbe kerülése Növekedés és fejlődés Marketing szerepe nő Az első tudományos hatásvizsgálatok 1980-as évekMérgező anyagok közvetlen megjelenése és hatásaik: savas esők, globális felmelegedés, ózonréteg vékonyodása Világméretű üzlet Technológiai eredmények 1990-es évekKlimatikus változások, globális hatások, elsivatagosodás, erdő kiirtása Ökoturizmus Fenntartható fejlődés és turizmus 31 Forrás: Hudman, 1991

HATÁSOK A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE 1.Levegő minősége (gáz- és gőzkibocsátás, hőszennyezés, illatanyagok, zajhatások) 2.Geológiai problémák (szemetelés, nehézfémek bemosódás, szennyvizek, erózió, barlangok, hegymászás, talaj tömörödése) 3.Vízminőség (bemosódások, algásodás, szennyvizek, napozószerek, vízi járművek) 4.Természeti erőforrások kimerülése (közlekedés, fűtés, ivóvíz-bázis, gyógy- és termálvizek) 5.Növény- és állatvilág (védett területek, természeti adottságok felértékelődése, beavatkozás a természetes szaporodásba, vadászat, horgászat, megnövekedett hulladékterhelés, erdőtüzek, vadkemping) 32

HATÁSOK A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁGRA Pozitív hatások:  Nemzeti parkok, védett területek kialakítása (tudatos védelem, menedzsment)  Horgászat, halászat (halállomány tudatos menedzsmentje)  Vadászat (vadállomány tudatos menedzsmentje)  Fokozott állatvédelem (veszélyeztetett fajok védelme)  Fokozott növényvédelem (veszélyeztetett fajok védelme)  Kiegészítő források a megőrzésre  Növényzet telepítése (ellenállóbb, esztétikailag vonzóbb fajták) Negatív hatások:  Táplálkozási és költési szokások megváltozása (zavarás, élőhely csökkenése, embertől való függés)  Parti növényzet károsítása, vízi élővilág veszélyeztetése  Vadállomány megkárosítása, kereskedelmi célú orvvadászat  Túlszaporodás, természeti környezet károsítása, lakott területek veszélyeztetése  Védett növények gyűjtése  Növényzet letaposása  Őshonos növények kiszorítása 33

SZENNYEZÉSEK Pozitív hatások:  Tudatos szennyvízkezelés (csatornázás, jogszabályok)  Megfelelő szemét- és szennyvízkezelés, jogszabályi környezet megteremtése és betartatása  Kibocsátások szabályozása, korlátozása  Forgalom-szabályozás  Zajkibocsátás szabályozása, zajcsökkentési intézkedések  Szeméttárolók kihelyezése, szelektív hulladékgyűjtés  Kommunális szemét kezelése (bővülő források, javuló gyűjtés és kezelés)  Tudatos vízvédelem (szennyvíz- kezelés, csatornázás) Negatív hatások:  Szennyvíz növekvő mennyisége, nem megfelelő gyűjtés és kezelés  Talajszennyezés (közlekedés, szemét, szennyvíz)  Levegőszennyezés (gázok, freon, hőszennyezés, szaganyagok)  Por (megnövekvő forgalom)  Zajszennyezés (közlekedés, látogatók, szolgáltatók)  Turisták szemetelése  Kommunális szemét kezelése (nem megfelelő gyűjtés és kezelés)  Eutrofizáció 34

TALAJRA, TALAJ ALATTI ÉRTÉKEKRE GYAKOROLT HATÁSOK Pozitív hatások:  Terhelt területek megerősítése (ösvények kijelölése, megemelt palló)  Növényzet újratelepítése, védelme  Barlangok látogathatóságának tudatos menedzsmentje  Hegyoldali, part menti beépítések (tájba illő, jogszabályoknak megfelelő)  Talaj- és felszíni vízkészletek (takarékos műszaki megoldások kialakítása, tudatos menedzsment, vízkivétel korlátozása Negatív hatások: Talaj-tömörítés Erózió (természetes növényzet eltávolításából adódóan) Barlangok túlzott látogatása (rongálás, levegő-szennyezés, élőhely zavarása) Hegyoldali, part menti beépítések (ellenőrizetlen, jogszabályoknak nem megfelelő, illegális feltöltés) Talaj- és felszíni vízkészletek (túlzott használat egyéb ágazatok és lakosság fogyasztásának rovására) 35

HATÁSOK AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETRE 1.Épületek és vizuális hatások – történelmi és kulturális értékek fenntartásában és megőrzésében a turizmus jelentős szerepe (rongálás, vandalizmus, túlzott használat, közlekedés okozta rezgések, épületek új, turisztikai funkciókkal való megtöltése, reklámtáblák és feliratok) 2.Területhasználat megváltozása (tájrombolás, üdülőtelepek, második lakás) 3.Infrastruktúra – fejlesztése nem csak a turizmus érdekében történik (kábelek, közlekedési csomópontok, lég- és vízáramlások megzavarása) 36

INFRASTRUKTÚRÁRA GYAKOROLT HATÁSOK Pozitív hatások:  Úthálózat bővítése  Autó- és buszparkolók építése, kapacitás növelése  Vasúti hálózat bővülése  Kommunikációs hálózat bővülése  Alapvető infrastrukturális ellátottság javulása  Kommunális szemét kezelésének javulása (gyűjtés, elhelyezés, feldolgozás)  Környezeti menedzsment programok megjelenése, elterjedése Negatív hatások:  Úthálózat bővülése  Autó- és buszparkolók építése, kapacitás növelése  Vasúti hálózat bővülése  Kommunikációs hálózat bővülése  Alapvető infrastruktúra hálózatainak bővülése  Kommunális szemét mennyiségének növekedése, kezelés nehézségei  Ivóvízbázis veszélyeztetése 37

URBANIZÁCIÓ Pozitív hatások: Elhagyott épületek újbóli hasznosítása Helyi hagyományos építkezés megőrzése Negatív hatások: Földterületek elsődleges hasznosításból való kivonása Hidrológiai és egyéb természeti rendszerek változása 38

VIZUÁLIS HATÁSOK Pozitív hatások:  Beépített területek növekedése  Új építészeti stílusok megjelenése  Turisták jelenléte (személyek, csomagok, járművek)  Kültéri reklámok, táblák megjelenése  Örökségvédelmi szempontok miatt rejtett kábelfektetés  Települések sajátos arculatának kialakulása, megváltozása Negatív hatások:  Beépített területek növekedése  Új építészeti stílusok megjelenése  Turisták jelenléte (személyek, csomagok, járművek)  Fokozott használat hatásai (kopás, rongálás)  Építészeti előírások be nem tartása  Kültéri reklámok, táblák megjelenése  Kábelek, antennák megjelenése  Települések sajátos arculatának kialakulása, megváltozása 39

FÖLDHASZNOSÍTÁSRA GYAKOROLT HATÁSOK Pozitív hatások:  Lakóterületek turisztikai hasznosítása (vonzó formavilág, hagyományos stílusok hasznosítása, újjáéledése)  Kereskedelmi területek bővülése (szolgáltatáskínálat bővülése)  Fenntartható földhasználat előtérbe kerülése Negatív hatások:  Lakóterületek turisztikai hasznosítása (beépítettség túlzott növekedése, idegen formavilág megjelenése)  Kereskedelmi területek bővülése (beépítettség túlzott növekedése, megnövekvő autóforgalom)  Intenzív turisztikai használat 40

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS TURIZMUS „Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére” /WCED, 1987./ 1992: ENSZ Környezetvédelmi Konferenciája Rio de Janeiro-ban  Agenda 21 program –Tennivalók meghatározása, melyek biztosítják a Föld fenntartható fejlesztését –Csoportok, akiknek részt kell venniük a megvalósításban (kormányok, szervezetek) A turizmus és a fenntarthatóság kapcsolata összetett 41

FENNTARTHATÓ TURIZMUSFEJLESZTÉS természeti erőforrások megújulását  Az adott desztináció természeti környezetének teherbíró képességét szem előtt tartva lehetővé teszi a természeti erőforrások megújulását közösségek  A helyi közösségek, szokások, életmód a turisztikai terméknek fontos összetevői lakosságrészesedjen  A helyi lakosság arányosan részesedjen a turizmus pozitív gazdasági hatásaiból lakosságának érdekeit és kívánságait  Tiszteletben tartja a fogadó területek lakosságának érdekeit és kívánságait a turizmus fejlődésére vonatkozóan  A turizmus-szektor fejlődési üteme nem okoz kedvezőtlen társadalmi és fizikai változásokat  Nem szorítja ki a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokért vele versenyben lévő többi gazdasági tevékenységet 42

A FENNTARTHATÓ TURIZMUS ALAPELVEI Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az emberek életminőségének javítása Az emberek magatartásának megváltoztatása A közösségek saját környezetükről való gondoskodásának lehetővé tétele Az integrált fejlődés és a természetvédelem nemzeti kereteinek biztosítása 43

TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG A TURIZMUSBAN  „Egy helyszín, üdülőhely vagy régió képessége a turizmus befogadására minőségromlás nélkül” /Cooper, 1993/  = a befogadott látogatószám nem járhat elviselhetetlen következményekkel sem a természeti, sem a társadalmi, sem a gazdasági környezetre, elfogadható kell legyen a helyi lakosság számára is, fenntartható kell legyen hosszú távon is  Fizikai  Fizikai (egyidejűleg mennyi turistát képes fogadni)  Ökológiai/környezeti  Ökológiai/környezeti (az a látogatószám, ami nem okoz visszafordíthatatlan problémákat a természeti környezetben)  Gazdasági  Gazdasági (szolgáltatások oly mértékben, hogy a szükséges helyi tevékenységek ne szoruljanak ki)  Társadalmi  Társadalmi (a helyi lakosság által ellenszenv nélkül elfogadott turistaszám)  Pszichológiai  Pszichológiai (zsúfoltság mértéke)  Függ a turisták számától, jellemzőitől (szocio-ökonómiai), látogatósűrűségtől, tartózkodási időtől  Függ a desztináció adottságaitól, fejlettségétől, társadalmi szerkezetétől, politikai szerveződéstől 44

ÚJ TURISZTIKAI TRENDEK 1.Fogyasztói (utazási) szokások átalakulása 2.Tapasztalt turisták részarányának növekedése 3.Erősödő piaci szegmentáció 4.Új piacok és utazási irányok megjelenése, részesedésük növekedése 5.Turisták környezeti és kulturális érzékenységének változása, ezek hatásai a termékekre és szolgáltatásokra 45

ALTERNATÍV TURIZMUS  A hagyományos, különösen a tömegturizmussal szemben új formák mindazoknak, akiknek fontos a természeti környezet.  Általános jellemzői:  Turisták viszonylag kis létszáma  Lassú, fokozatos fejlesztés  Optimumra való törekvés  Helyi közösség érdekeinek figyelembevétele  Cél = minőségi változás  Tudatos, koncepción alapuló fejlesztés 46

ALTERNATÍV TURIZMUSTÍPUSOK Kulturális turizmus (motiváció: új kultúrák megismerése, kulturális eseményeken való részvétel) Örökségturizmus Etnikai turizmus (etnikai hovatartozás mint motiváció; célja egzotikus, bennszülött etnikai csoportok megismerése) Falusi turizmus Kalandturizmus (aktív utazás, többnyire természeti környezetben valamilyen veszélyérzettel, izgalommal kombinált élmény) Természeti turizmus - ökoturizmus 47

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Következő téma: Turisztikai termékek fejlesztése Kooperáció, közösségi elemek a termékfejlesztésben