1995. ÉVI CXVII. SZÁMÚ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÉVI VÁLTOZÁSAI Készítette :Szalainé Somogyi Valéria

Az összevont adóalapra, elkülönülten adózó jövedelmekre 2015-ben változatlanul 16 % az adó mértéke Kivétel a vállalkozói adóalap 500 millió Ft-ot meg nem haladó rész után 10 % az adókulcs, 500 millió Ft-ot meghaladó rész után 19 % az adókulcs.

Jövedelem megszerzésének időpontja Akkor minősül előző évi jövedelemnek a munkaviszonyból származó bevétel, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás, ha következő év január 10-ig kifizetik. 26.§ Kiegészül a munkáltató fogalma Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlenül juttatott bevétel tekintetében munkáltató az a jogi személy, ahol a diák a munkát végzi. 3.§

Kiküldetési rendelvény Zárt rendszerben előállított, zárt rendszerben kezelt elektronikus bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül. 3.§ Új uniós rendeletek kerültek elfogadásra, az egyes támogatások megfogalmazásai ennek megfelelően pontosításra kerültek Kis-és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás, 39. pont Agrár csoportmentességi támogatás, 40.pont Mezőgazd. csekély összegű /deminimis/támogatás 41.p. Halászati csekély összegű /deminimis/ támogatás 50.p. jelentése került a törvénybe. 3.§

Biztosítás december 31-ig adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás rendszeres díja január 1.után egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni. - A nem adómentes biztosítói szolgáltatásoknál kamatjövedelem fog keletkezni az eddigi egyéb jövedelemmel szemben. - Független, hogy előtt kötik, a díj adóköteles lesz január 1-jét követően is egyéb jövedelemként lesz adóköteles a január 1. előtt kötött biztosításból származó jövedelem. 28.§(2),1.sz.m6.9

Nem keletkezik bevétel A díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítási díj megfizetésével nem keletkezik bevétel. / Hatályba lépést megelőzően bármely évre alkalmazható./ Az eddigi nem keletkezik bevétel megfogalmazás csak a foglalkoztató kötelezhetősége esetére vonatkozott. 4.§(2a) Külföldi pénznemben keletkezett bevételek és kiadások Forintra történő átszámítás szabályai kiegészülnek az áfa alany egyéni vállalkozók számára. Használhatják azt az árfolyamot, amelyet az adott ügyletben egyébként is alkalmaznak az áfa törvény alapján. 6.§

Nyugdíjbiztosítás Olyan életbiztosítás, ahol jogosult a biztosított /kivéve a halálesetet/. Ügyfél aláírásának a napján jön létre. Teljesítést a biztosított - halála - egészségkárosodása, legalább 40 %-os /rehab. és rokkantsági ellátás mellett is/ - nyugdíjba vonulása - nyugdíjkorhatárának elérése váltja ki, feltéve, hogy a szerz. létrejöttétől a teljesítésig legalább 10 év eltelik 10 év alól kivétel - halál - egészségkárosodás, legalább 40 %-os - nem csökkenő járadékszolgáltatás legalább 10. év végéig, vagy halálig aláírás napjától havi Ft alatt egy összegben lehet. 3.§93.

Rendelkezés az adóról Rendelkezhet a nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője Magyarországon, vagy más EGT - államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződésre szerződőként befizetett, a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt összeg 20 %-áról, legfeljebb Ft-ról. Ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg, az adóhatóság a nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesít. / Nem egy biztosításra./ 44/C§(1)

Rendelkezés az adóról A kiegészítő biztosításokra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető változatlanul. Kiegészítő biztosítás Olyan biztosítás, melynek saját különös szerződési feltétele van, díja a nyugdíjbiztosítás díjától elkülönített. 3.§99. Ha az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 %-át, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. 44/C§(1)

Rendelkezés az adóról EGT állam által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell az azonosító adatokon túl változatlanul - mely államban rendelkezik illetőséggel, - az szja törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősül a kötött biztosítási szerződés, - kötelezettséget vállal, hogy az adóhatóság által kiutalt összeget jóváírja a nyugdíjbiztosítási szerződésen, - nyilatkozik, hogy képes a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és vállalja is a kötelezettséget. 44/C§(10)

Rendelkezni lehet a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésének időpontjáig, /kivéve egészségkárosodás/ legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján. 44/C§(3) Ha a teljesítéskor már nem rendelkezik szerződéssel a magánszemély a.) szerződő helyébe más lép, a szerződésen az adóhatóság jóváírja az összeget b.) nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnés esetén a biztosított magánszemélynek utalja ki az összeget a biztosító c.) a)-b) pontokat kivéve az adóhatósághoz utalja vissza az összeget a biztosító, amennyiben magánszemélynek fel nem róható ok miatt szűnik meg a szerződés, kérheti a magánszemély. 44/C§(4)

Rendelkezés az adóról A rendelkezés alapján kiutalt teljes összeget 20 %-kal növelten vissza kell fizetni, ha nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonása történik. /Visszavásárlás, részvisszavásárlás, kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolása, nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrészt elszámolnak/ 44/C§(8)

Rendelkezés az adóról Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei teljesülnek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg, levonja, személyi jövedelemadóként az adóhatósághoz bevallja. Ha nem tudja levonni a biztosító, a magánszemély a biztosító igazolása alapján vallja be. 44/C §(8)

A rendelkezés alapján átutalt összeg maximum Ft /változatlanul/ Önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat / max Ft/ Nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat / max Ft, illetve Ft/ Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat /max Ft/ 44/D § Ha nem teljesíthető a teljes utalás az adó mértéke miatt, vagy több a megjelölt összeg, mint Ft, akkor az adóhatóság nyilatkozatok szerint, arányosan teljesít.

Családi kedvezmény Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetén Ft/ Ft/ kettő eltartott esetén Ft / Ft/ 2015-ben Ft / Ft/ 2016-ban Ft/ Ft/ 2017-ben Ft/ Ft/ 2018-ban Ft/ Ft /2019-ben három és minden további eltartott esetén Ft / Ft/ 29/A§(2)

Családi kedvezmény Jogosult - aki családi pótlékra jogosult, - a jogosulttal közös háztartásban élő családi pótlékra nem jogosult házastársa, /nevelőszülő házastársa is érvényesíthet év közben/ - várandós nő és a közös háztartásban élő házastársa, - családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy a közös háztartásban élő hozzátartozók közül valaki, - rokkantsági járadékban részesülő, vagy a közös háztartásban élő hozzátartozók közül valaki. 29/A(3)

Családi kedvezmény Családi kedvezményt megoszthatja a jogosult a közös háztartásban élő jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal. Nem tartalmazza a nevelőszülő házastársát, mert nem megosztásra jogosult, hanem jogosult, tehát közös igénybevétel történhet. Aki a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi,nem oszthatja meg a kedvezményt. 29/B §(1b)

Családi kedvezmény Érvényesítés feltétele Nyilatkozaton fel kell tüntetni - jogosultság jogcímét /családi p., várandósság, stb. - minden eltartott, kedvezményezett eltartott adóazonosító jelét, 2015-ös bevalláson, munk.adómegállapításon - mely hónapban minősülnek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak - megosztás, közös érvényesítés esetén ennek tényét a, másik fél adóazonosító jelét. 29/B§(2)

Az első házasok kedvezménye Az összevont adóalap csökkenthető az első házasok kedvezményével. Együttesen érvényesíthető összeg jogosultsági hónaponként Ft /5 000 Ft/. Családi kedvezményt megelőzi az érvényesítés. Legalább az egyik házastárs első házasságát kösse. A házasságkötést követő hónaptól érvényesíthető december 31-ét követően kötött házasságok esetén. 29/C§

Az első házasok kedvezménye Időtartam - maximum 24 hónapon keresztül házassági é.k.alatt - utolsó hónap, amely hónapot követően magzatra, vagy gyermekre tekintettel válnak családi kedvezményre jogosulttá /ide nem értve a nevelt gyermeket/. Igénybe vétel feltétele a közösen tett nyilatkozat a házastársak adóbevallásában, munkáltatói adó megállapításban - egymás adóazonosító jelét fel kell tüntetni - tartalmaznia kell, melyikük veszi igénybe a 29/C§ kedvezményt, vagy a megosztásról való döntést.

Adóelőleg-nyilatkozat A magánszemély nyilatkozik az első házasok kedvezményének érvényesítéséről. 48/(2)b. Kiegészül azoknak a köre, akiknek a családi kedvezmény személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembe vétele céljából nyilatkozat adható. Eddig csak munkáltatónak lehetett nyilatkozni a családi kedvezményre és a súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozóan. 48§(3)

Adóelőleg-nyilatkozat Családi kedvezmény érvényesítésre, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot ezen túl a rendszeres bevételt /havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást/ juttató kifizető számára is lehet adni. Családi kedvezmény közös igénybe vétele esetén közös nyilatkozatot kell benyújtani a munkáltatóhoz hasonlóan a kifizető részére is. 48.§(3)

Családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat Tartalmazza - Nyilatkozók nevét, adóazonosítóját. - Minden eltartott, kedvezményezett eltartott nevét, adóazonosító jelét december 31-ét követően megtett nyilatkozat esetében, /addig természetes azonosító adatok is szerepelhetnek/, magzat esetén a várandósság tényét. - A nyilatkozók munkáltatóinak, rendszeres bevételt juttató kifizetőinek nevét, adószámát, vagy ezek hiányát. 48.§(3)

Az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat Szintén adható nyilatkozat a rendszeres bevételt juttató kifizető számára is a munkáltatón kívül. A jogosultak a nyilatkozatot közösen teszik meg. Tartalmaznia kell a nyilatkozatnak - a magánszemélyek nevét, adóazonosító jelét - munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezményt - a munkáltatók neve, adószáma mellett a rendszeres bevételt juttató kifizetők nevét, adószámát. 48.§(3a)

Adóelőleg megállapításánál az első házasok kedvezményének érvényesítése Abban az esetben is érvényesíthető az első házasok kedvezménye már az adóelőleg kiszámításánál is, ha a magánszemély maga köteles az összevont adóalap adóelőlegét megállapítani. 49.§(1), 49.§(4-5)

Jövedelem-(nyereség)-minimum A vállalkozói bevétel nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. Jövedelem-(nyereség)-minimum továbbra is a bevétel 2 %-a. 49/B§ Veszteség elhatárolása Az egyéni vállalkozó, őstermelő a veszteséget csak a következő öt évben határolhatja el. 22§(2), 49/B§(7) A 2014.évig keletkezett veszteség a 2014-es szabályok alapján határolható el ben lehet utoljára érvényesíteni. 84/ZS§

Átalányadózás, egyéni vállalkozói bevétel Egyéni vállalkozói bevétel alatt csak a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint megállapított bevételt kell érteni az átalányadózás szempontjából. 50.§(9) Átalányadózásra való jogosultság megszűnésének időpontja Számla, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén a jogerős mulasztási bírság határozat jogerőre emelkedésének napja. Eddig a megszűnés időpontja a mulasztás napja volt. 55.§

Közös őstermelői igazolvány Az őstermelő a vele közös háztartásban élő családtaggal közös őstermelői igazolvány kiváltásával folytathatja tevékenységét. 78/A§(2) /Fogalommal bővül/ A bekezdés alkalmazásában Közös háztartás:egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. Közös háztartásban élő családtag: házastárs, egyenes ágbeli rokon.

Tárgyi eszköz Ültetvény Olyan építmény, melynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik. Összefüggő területük legalább 1000 négyzetméter szőlőültetvény esetén 1500 négyzetméter gyümölcsfaültetvény esetén 500 négyzetméter bogyósgyümölcs-ültetvény esetén 11.sz.m.II/1. a) ae)

Tárgyi eszköz értékcsökkenése Nincs lehetőség értékcsökkenés elszámolására ingyenes szerzés esetén. 11. sz.m. Osztaléknak minősül A kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. /Társaság tevékenységében részt nem vevő tagok./ Eddig egyéb jövedelem volt. 66.§(1) af)

Béren kívüli juttatások egyes meghatározott juttatások Önálló, vagy nem önálló tevékenység ellenértéke /eltérő rendelkezés hiányában/ nem minősülhet adóalapba nem tartozó tételnek. Béren kívüli juttatásra, egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. 1.§(10)

Béren kívüli juttatások A juttatások köre változatlan, az értékhatárok szintén változatlanok. Továbbra is a munkaviszonyban álló magánszemélyen kívül munkavállalónak minősül a béren kívüli juttatások szempontjából a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja. 71.§(6)

Béren kívüli juttatásnak minősül - A munkáltató a munkavállalónak, közeli hozzátartozójának üdülési szolgáltatást nyújt. /Személyenként a minimálbér összegéig. A munkáltató tulajdonos legyen, vagy vagyonkezelő./ /Szakképzői iskolai tanuló, k.gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjas volt munkav. és közeli hozzátartozó, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója./ /Szakszervezeti tag, nyugdíjas tag, közeli hozzátartozó, elhunyt tag közeli hozzát./ - Munkáltató telephelyén ételfogyasztás formájában havi Ft-ot meg nem haladó értékben nyújtott juttatás. Vagy Erzsébet-utalvány formájában havi Ft-ot meg nem haladóan nyújtott juttatás. /Utólagosan is juttathat több havit./ /Szakképző iskolai tanuló, k.gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő volt munkav./ 71.§(1)

Béren kívüli juttatásnak minősül - Széchenyi-pihenőkártya /Több juttatótól együttesen/ Szálláshely alszámlára adható legfeljebb Ft Vendéglátás alszámlára adható legfeljebb Ft Szabadidő alszámlára adható legfeljebb Ft adható. - Iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30%-át meg nem haladó rész. 71.§(1)

Béren kívüli juttatásnak minősül - Helyi bérlet Munkáltató nevére szóljon, nincs maximalizálva a száma, összege. -Iskolarendszerű képzés minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összeg. Munkáltatói elrendelés munkakör betöltéséhez, vagy a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzése, bővítése /Képzések kezdete /2006., 2009./ 71.§(1) -A szövetkezet által a magánszemély tagja részére nem pénzben juttatott jövedelem együttes értékéből az adóévben a minimálbér havi összegének 50 %-át meg nem haladó összeg. 71.§(2)

Béren kívüli juttatásnak minősül A magánszemély nyilatkozik, hogy más juttatótól nem kapott az adott hónapra alábbi juttatást. Előre, vagy utólag legfeljebb három hónapra utalható. Adott hónapra jutó juttatásnak kell tekinteni. - Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba a minimálbér 50 %-át meg nem haladó összeg havonta. - Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba a minimálbér 30 %-át meg nem haladó összeg havonta. - Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 %-át meg nem haladó összeg havonta. 71.§(3)

Béren kívüli juttatásnak minősül - Munkáltatói tag által célzott szolgáltatásra befizetett összeg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény szerint. Pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatának mértékéig. A fölötte lévő rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ezt az összeget nem kell beszámítani a későbbiekben tárgyalt keretösszegbe. 71.§(3a)

Egyes meghatározott juttatásnak minősül -Valamennyi munkavállalónak azonos feltételekkel ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, szolgáltatás. -Valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján biztosított juttatás. A munkáltató maga határoz meg csoportokat. Mindkét esetben kivéve fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. / Közeli hozzátartozó, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozó./ Szakképző iskolai tanuló, k. gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjas volt dolgozó, közeli hozzátartozó./ 70. §(1a)

Egyes meghatározott juttatásnak minősül -Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás. -Telefon magáncélú használata címén meghatározott jövedelem. -Kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizetett adóköteles jövedelem. - Reprezentáció, üzleti ajándék. 70.§(1) /üzleti,hivatali, diplomáciai, hitéleti rendezvény, állami egyházi ünnepeken vendéglátás, szolgáltatás//3.§26./ /üzleti,hivatali, szakmai, diplomáciai, hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, szolgáltatás/ /3.§27./

Egyes meghatározott juttatásnak minősül -Legfeljebb évi három alkalommal juttatott csekély értékű ajándék /minimálbér 10%-áig/ a munkavállalónak / Közeli hozzátartozó, elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozó, nyugdíjas volt dolgozó és közeli hozzátartoz./ /Szakképző iskolai tanuló, k.szakmai gyakorlatos hallgató./ /Szakszervezeti tag, nyugdíjas tag és közeli hozzátartozó, elhunyt tag közeli hozzátartozó./ -Legfeljebb évi három alkalommal lehet adni csekély értékű ajándékot olyan magánszemélynek, akinek nem származik egész évben semmi más jövedelme a kifizetőtől. 70.§(3)

Egyes meghatározott juttatásnak minősül -Ingyenesen, vagy kedvezményesen adott termékre, szolgáltatásra, ha több magánszemély jogosult, és a kifizető nem tudja megállapítani, hogy ki, mennyi jövedelmet szerzett. Több magánszemély részére rendezvény szervezése, az ehhez kapcsolódó költség. Ezeken a rendezvényeken átadott ajándéktárgy, ha a minimálbér 25 %-át nem haladja meg az egyedi érték. 70.§(3)

Egyes meghatározott juttatásnak minősül -Jogszabály alapján ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, szolgáltatás. -Adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai, reklámcélú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. 70.§(3) A következő egyes meghatározott juttatások a béren kívüli juttatásokhoz kapcsolódnak. 1.értékhatárt meghaladó, 2.keretösszeget meghaladó, 3.rekreációs keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatások.

Egyes meghatározott juttatások Értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatás 1.Azok a juttatások, amelyek megfelelnek a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az értékhatárt meghaladják pld. a munkavállaló 9000 Ft összegben kap Erzsébet- utalványt, Ft egyes meghatározott juttatásnak minősül 70.§(4)a)

Egyes meghatározott juttatások Keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás 2. Meghatározott értékhatárokat meg nem haladó béren kívüli juttatások /kivéve a Széchenyi-pihenőkártyát/ adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része. Éves keretösszeg Ft Jogviszonyban töltött napokkal arányosan kell nézni halál esetén nem kell arányosítani. 70.§(4)b)

Egyes meghatározott juttatások Rekreációs keretösszeget meghaladó rész 3. Széchenyi-pihenőkártyán kívüli, a juttatási értékhatárokat meg nem haladó béren kívüli juttatások adóévi értékének éves keretösszeget / Ft-ot/ meg nem haladó része és a Széchenyi-pihenőkártyára vonatkozó / Ft- ot/ meg nem haladó juttatások együttes értékének a rekreációs keretösszeget meghaladó része Rekreációs keretösszeg évi Ft Jogviszonyban töltött napokkal arányosan kell nézni, halál esetén nem kell arányosítani. 70.§(4)c)

Juttatások Erzsébet- utalvány adóévre Ft Helyi utazásra szolgáló bérlet adóévre Ft Önk. kölcs. nyugdp.-ba ut. havi Ft Széchenyi-pihenőkártyára jut. adóévre Ft /Értékhatárt meghaladó az Erzs.-utalvány Ft Keretösszeget meghaladó juttatás Ft Ft Ft = Ft Ft – Ft = Ft Rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás Ft Ft = Ft Ft Ft = Ft

Kifizetőt terhelő adó Továbbra is változatlan Jövedelem a juttatás értéke, ingyenesen, kedvezményesen juttatott termék,szolgáltatás esetén a szokásos piaci érték, illetve amit nem köteles megtéríteni a magánszemély. Adóalap: jövedelem x 1,19 Személyi jövedelemadó mértéke 16 % Egészségügyi hozzájárulás béren kívüli juttatások után 14 % egyes meghat. juttatások után 27 %

Adómértéke továbbra is változatlan Pld Ft x 1,19 = Ft adóalap Béren kívüli juttatás x 0,16 = Ft szja X0,14 = Ft eho Ft összes teher Egyes meghatározott juttatás X 0,16 = Ft szja X 0,27 = Ft eho Ft összes teher

A kifizetőt terhelő adó bevallása, megfizetése a.) Juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani megfizetni. b.) Egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány a külön rá vonatkozó mentes részt meghaladó összeg után a fizetendő adót az összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. A reprezentáció és a minimálbér 25 %-ának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék alapján meghatározott jövedelem mentes, amely nem haladja meg az összes ráfordítás 10 %-át,legfeljebb az összes bevétel 10 %-át 69.§(5)

A kifizetőt terhelő adó bevallása, megfizetése c.) Értékhatárt meghaladó rész után, keretösszeget meghaladó rész után, rekreációs keretösszeget meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. d.) Magánszemély jogviszonya megszűnik, értékhatárokat meg nem haladóan szerzett béren kívüli juttatások együttes összege a keretösszeget, rekreációs összeget meghaladja, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a már teljesített közteher beszámításával kell megállapítani a teljesítendő adót. 69.§(5)

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás A munkáltató adhatja a munkavállalónak. Nem tartozik a munkaviszony fogalmába a tagsági jogviszonyon alapuló munkavégzés. Társas vállalkozás tagja által folytatott személyes közreműködésre tekintettel nem adható adómentesen a juttatás. Art.178.§22.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás január 1-től alkalmazhatóak a szabályok Lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet, vagy kincstár útján nyújtott vissza nem térítendő támogatás. Munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege. Lakáscélú felhasználásra hitelintézettől, vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettség teljesítéséhez nyújtott támogatás. Pénzügyi vállalkozástól lakásc.felh.-ra felvett hitel a lakásc. felh.-ra hitelintézettől felvett hitelnek felel meg. 1.sz.m. 2.7.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás - Támogatás nem lehet több Ft-nál. Megelőző négy évet és az esetlegesen több munkáltatót is figyelembe kell venni. - Nem lehet több a vételár, a teljes építési költség, korszerűsítés,akadálymentesítés/2015./költségének 30 %-ánál. - Lakás szoba száma nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott lakásigényt 12/2001. (I.31.) Korm.r. Csak a szobaszám vizsgálandó, építési költség, vételár nem a méltányolható lakásigénynél. - További feltételeket 1.sz.m2.7. Az szja tv.1. sz. m. 9.3 pont és a 15/2014.(IV.3.)NGM r. határozza meg.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Lakáscélú felhasználás - Belföldön fekvő lakás tulajdonjogának lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése visszterhesen/zárt végű lízing is ideértendő/ - Belföldön lakás építése, építtetése - Belföldön fekvő lakás legalább egy lakószobával történő bővítése - Korszerűsítés 12/2001. (I.31.) Korm. rend. - Akadálymentesítés 12/2001.(I.31.) Korm.rend január 1-én lépett hatályba!!!!!!!!!!! 1.sz.m.9.3.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás A munkáltatónak rendelkeznie kell igazolásokkal - folyósítás évét követő május 31-ig - építés,építtetés, alapterület növelés, korszerűsítés, akadálymentesítés esetén a folyósítás évét követő második év május 31-ig Az igazolások tartalmát a 15/2014. (IV.3.) NGM rend. határozza meg. Adómentesség feltételeit a munkáltató vizsgálja. A munkáltató utólag vizsgálja a feltételeket, de előzetesen is bekérhet okiratokat, bizonylatokat. 1.sz.m.9.3.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Ha olyan hitel törlesztéséhez,visszafizetéséhez adják, melynek felhasználásával megszerzett lakás nincs a munkavállaló tulajdonában a támogatás folyósításakor: elegendő a méltányolható lakásigénynek való megfeleléshez a hitel folyósítója által kiállított méltányolható lakásigénnyel kapcsolatos okirat másolata ennek hiányában nyilatkozat a munkavállaló által és a tulajdonjog, haszonélvezeti jog fennállásának időszakára vonatkozó igazoló okirat. 1.sz.m.9.3.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Ha nem rendelkezik a munkáltató a szükséges igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20%-kal növelt összegben munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül - a folyósítás évét követő május hóra - építés, építtetés, korszerűsítés esetén a folyósítás évét követő második év május hóra 1.sz.m.9.3.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Adatszolgáltatás A hitelintézet, a kincstár a közvetítésével nyújtott támogatásról kiállított igazolás tartalmáról a támogatás átutalását követő január 31-ig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről szolgáltat adatot az adóhatóságnak. 1.sz.m ,15/2014.(IV.3.)NGM r.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Az egyéni vállalkozó elszámolhatja költségei között már a 2014-ről benyújtott bevallásában is. 11.sz.m. IV/13.

Köszönöm a figyelmet!