TANTERVELMÉLETTANTERVFEJLESZTÉSI. RUDOLF STEINER ÉS ZSOLNAI JÓZSEF TANTERVELMÉLETI MUNKÁSSÁGA Készítette: Készítette: Benczéné Csorba Margit Benczéné Csorba Margit 2006.

Reformpedagógia  alternatívák és választások tudatos alkalmazása  tananyagok, tevékenységek szabad megválasztása  feladatok önálló kiválasztása, fejlesztő hatása  gyermeki aktivitás, önállóság  „szabadságjogok” a nevelési intézményekben

Gyökerek  ipari forradalom  tudományos, technikai fejlődés  gazdasági fellendülés  életszínvonal emelkedése  gyors urbanizációs változások  új pedagógiai törekvések

Kezdetek Edouard Claparade  Rousseau Intézet  új szemléletű pedagógia oktatása Ellen Key Ellen Key ( )  a gyermekből kiinduló pedagógia  az iskolában az életben szükséges ismereteket kell tanítani  radikális, kíméletlen hangvétel John Dewey John Dewey ( )  gyakorlati oktatás  az iskola feladata az életre való nevelés aktív, alkotó feltételek a gyermekek számára  jól felszerelt laboratóriumok, műhelyek  tanterv: cselekvő iskolával kapcsolatos elképzelések

Kezdetek Maria Montessori Maria Montessori ( )  1907 „Casa dei Bambini”„Gyermekek háza”  szabad és önálló életre való felkészítés  tananyag differenciáltsága  gyermeki szabadság hangsúlyozása  értelmi fogyatékosok nevelése Ovide Decroly Ovide Decroly ( )  fogyatékos gyermekek nevelése  „Ermitage” nevű magániskola Brüsszelben  természeti keretből indul ki a gyermeki ismeret  az életre készít fel Peter Petersen Peter Petersen ( ) Jena-plan  csoportszobák  „ritmikus hetirend”– hangsúlyos a játék, munka, beszélgetés, ünnep  a pedagógus csoportvezető  a csoportok heterogének

Második szakasz „New Education Fellowship”/ „New Education Fellowship”/Új Nevelés Ligája/ Celestine Freinet Celestine Freinet ( )  a gyermek közvetlen kapcsolata a világgal, fokozatosan megismerés, és alkalmazkodás  rajzolásra alkalmas asztalok és műhelyek  tanító feladata a sikerélmény biztosítása Rudolf Steiner Rudolf Steiner ( )  antropozófia neveléselméletének kidolgozása  Waldorf iskola megalapítása  oktatás az epochalitás elvére épül  a tananyag blokkokban való tanítása  a bukás ismeretlen  évente osztálybemutatók

Alternatív pedagógia Magyarországon  1903 – Gyermektanulmányi Bizottság  1906 – Magyar Gyermektanulmányi Társaság Nagy László vezetésével  1913 – Montessori elgondolásainak valóra váltása Budapesten  1915 – Nemesné Müller Márta „Családi Iskola” Domokos Lászlóné „Új Iskola”  – Waldorf-iskola  1933 – Magyar Montessori Egyesület: Kenyeres Elemér

Waldorf- módszer Waldorf-pedagógia  tudományos háttere a szellemtudomány - az antropozófia (emberbölcsesség)  célja :az emberi személyiség kibontakoztatása, gondolkodás, érzés és akarat harmóniájának megteremtése  nevelés hármas tagozódása: 1.szív iskolája - művészet 2.kéz iskolája - kézimunka (kötés, horgolás, hímzés, varrás, szövés, fa- és fémmunka, kertművelés, stb) 3.fej iskolája - tananyag elsajátítása

Zsolnai-módszer- NYIK  13 éves kutatómunka eredménye  alternatív tanterv: a Művelődési Miniszter 122/1984.(műv.k.16.)MM számú utasítása alapján  bevezetése: 207/1984. (műv.k.16.)MM számú útmutató  a NYIK-kísérlet elindítása 1971, Kaposvár, Gyakorló Iskola  próba a hátrányos helyzetű tanulók körében 1973 Sárszentlőrinc - igazolta, hogy a program hozzájárul a művelődési hátrány enyhítéséhez

Zsolnai-módszer:NYIK  szakít a tantervi minimalizmussal  hátrányos helyzetű tanulók művelődési hátrányának enyhítése  felzárkóztatás és tehetséggondozás a képességfejlesztésen keresztül  tananyagreform + pedagógiai gyakorlat reformja  maximalista, teljesítményorientált, rendkívül pontos és katonás utasításokat ad a gyerekeknek és a pedagógusoknak

PEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAG

A TANTERVEK FÓKUSZPONTJAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer CÉLJA Olyan személyiségvonások, személyiség jegyek, attitűdök, képességek, én-kép, világkép, melyek az eltérő életkori sajátosságoknak megfelelően fejleszthetők. - egységes, alapvető követelmények - Differenciálás A tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai,iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel,tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. - kompetenciák fejlődése, fejlesztése - átfogó rendszerszemlélet - egyéni képességekre leírt célok és követelmények Az életkori sajátosságokhoz rendelt képességfejlesztés. - személyiségfejlesztés - szocializáció - értékközvetítés Kiemelt cél: - kreativitás fejlesztése - gyakorlatorientált tanítás - hagyományőrzés - művészetek - minden társadalmi osztályhoz tartozó sajátíthassa el az általános műveltség alapjait

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer KÖVETELMÉNYRENDSZERE Nincs törzs – és kiegészítő anyag megkülönböztetés. - mindenkinek el kell sajátítania az előírt anyagot - az elsajátítás a különböző fejlettségi szintek miatt különböző időszakokban - elégséges, a közepes, jó, jeles érdemjegyeknek megfelelő teljesítmény - követelmények az olvasókönyv mellékletében a gyerekekhez szólnak: csökkenti az osztályzat szubjektivitását - az ÉKP megfelel a NAT műveltségterületeire előírt követelményeinek -általános ismeretek minimuma és a teljesítés ideje - alkalmassági követelmények - személyiségfejlesztő oktatás ösztönzése -közös, általános, részletes követelmények - NAT műveltségterületeit, törzsanyagát magában foglalja - a pedagógiai szakaszok esetenként eltérnek - NAT által előírt követelményeket rugalmasan kezeli - követelményszintek a Waldorf iskola pedagógiai szakaszaihoz igazodnak: 1-3. osztály (iskolába lépéstől 9. életévig) 4-5. osztály ( év) 6-7. osztály (12 évtől a nemi érésig) 8. osztály (a nemi érés ideje) osztály (a nemi érés után)

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer FELÉPÍTÉS -1-6.,7-10. évfolyam 37 tantárgy,( kötelezően szabadon választandók) évfolyam - 33 tantárgy -tananyagrendszer főosztályokba, osztályokba, alosztályokba csoportosított - olyan műveltségterületeket jelölt meg, melyek képesség fejlesztők - eltekint egyes műveltségterületek sajátos logikájától / tudományágak, művészeti ágak/ - a Zsolnai koncepciójára épülő ÉKP a NAT-ban meghatározott műveltségterületeket öleli fel - 10 műveltségterületet - különbözőképpen lehet tantárgyakká szervezni - vannak a műveltségi területek között olyanok, melyek önmagukban is önálló tantárgyakat alkothatnak ( javasolt százalékban adja meg ezek arányát) - több műveltségi területhez tartozó tartalmak egy tantárggyá is szervezhetők Tanterv Horizontális: gyermeki fejlődés egyes szakaszainak megfelelő didaktikai, metodikai feladatok összefoglalása.Vertikális: kronológiai sorrendben írja le az egyes tantárgyak tartalmát,tanulási célok fejlődését. -NAT-ban meghatározott műveltségterületek - tananyagok tantárggyá szervezése - speciális tantárgyak: formarajz, kézimunka, kézművesség, festés, zene, szabad vallás, euritmia és két idegen nyelv 1. osztálytól - főtárgyak epochákban, a szakórák hagyományos órakeretben - tananyagok, tantárgyak évről- évre koncentrikusan bővülnek

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Módszerek, szervezési feladatok - 45 perces órák45 perces órák - legtöbbször a tanító áll az óra középpontjában 1. főoktatás (120 perc) - főbb tantárgyak epochákban, tömbösítve - a nap mindig ugyanúgy kezdődik: kézfogás, fohász bizonyítványvers,beszélgetőkör - ritmikus rész: verses, dalos, mozgásos tevékenység - munkarész: a tananyag feldolgozása - minden tevékenyéghez kapcsolódik az azt előhívő dal, vers, mozdulatsor, furulyajáték - mese: évfolyamonként más 2. szakórák (45 perc) - a főoktatást követik

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Módszerek, szervezési feladatok motiváció: figyelnek a tanulásában szerepet játszó indítékokra (pl. játék, önkifejezés, versengés) tanulás-szervezés, differenciálás:tevékenységek váltása gyors tempóban, rövid,pontos, egyértelmű utasítások, ellenőrzés - leggyakoribb munkaforma DOM, egyéni különbségek figyelembe vételével, homogén, de nem merev csoportok alakításával - döntés – alternatív lehetőségek közötti választás motiváció: egyre inkább előtérbe kerül az óra teljes terjedelmét átfogóan tanulás-szervezés, differenciálás: még a hagyományos, nem átjárható, képesség szerinti, általában mennyiségi differenciálás motiváció: az egész tanítást felöleli tanulás-szervezés, differenciálás: elsősorban a tanulók önmagukat differenciálják, hangsúlyos az önértékelés nem homogén, és állandó csoportokkal dolgozik

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Módszerek, szervezési feladatok feladatátadás: szóban vagy írásban egyértelmű utasítással, erőteljes artikulációval - kommunikáció : rendkívül beszabályozott módon történik (pl. csak a szemkontaktus által kísért verbális kommunikáció érvényes) ellenőrzés: hangsúlyos az önellenőrzés értékelés célja - serkentés, jutalmazás, elmarasztalás A tanítási program pontosan előírja, mit, hogyan, milyen módszerrel, milyen lépésekben tanítsunk. feladatátadás: egyértelmű utasításokkal, szóban és írásban ellenőrzés: tanári és önellenőrzés is értékelés: hangsúlyosabb a pozitív irányú megerősítés feladatátadás: a kreativitásra épít, nem ad egyértelmű utasítást ellenőrzés: önellenőrzés, spontán, egyéni, érzelmi megnyilvánulások alapján értékelés: elfogadja, hogy minden tanuló más és más, pozitívumokra helyezi a hangsúlyt, (a tanító direkt pozitív és negatív értékelést nem ad)

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Félévi, év végi értékelés Hagyományos értékelés - a tanulók érdemjegyeket kapnak - az egyes érdemjegyekhez rendelt teljesítmény központilag meghatározott (pontosan ismeri a tanító, a szülő és a gyerek is ) Hagyományos értékelés - tanulók érdemjegyeket kapnak -2004/2005-ös tanévtől az első három évfolyamon: szöveges értékelés évfolyamig szöveges értékelés - a tanulók hozzájuk szóló rajzos, verses bizonyítványt kapnak, amit az osztálytanító ír - következő évben megtanulják, minden héten azon a napon, amikor születtek, elmondják

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Tárgyi és személyi feltételek Pedagógiai segédletek: tanítási program,feladatgyűjtemény, időterv, mérőlap és értékelési útmutató Tankönyvek: - teljes körűen kidolgozott tankönyvcsalád - nincsenek képek, csak üres keretek - tanulók maguk illusztrálják, ábrázolják, rajzolják le a tanultakat - az olvasmányok tele vannak ismeretlen szavakkal, az oldalak alján magyarázatok (néha az Ablak–Zsiráf használata) - az olvasókönyvek minden osztályfokon vegyesen tartalmaznak különféle olvasmánytípusokat - a globális és a szintetizáló módszert együttesen alkalmazza - irányított, háttérből levezényelt tanítás - valamennyi tevékenység tanításához felhasználható Tankönyvek: - tankönyvcsaládok széles választéka, a hozzájuk tartozó tanmenetekkel, esetlegesen óravázlatokkal - széleskörű módszertani lehetőségek Tanári eszközök: - helyi tanterv, módszertani könyvek Tankönyvek: - nincs kötelezően előírt - globális módszer, mindig az egészet veszi alapul

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Tárgyi és személyi feltételek taneszközök: tanári tárgyképek, tanári szóképek, tanulói szóképek - alkalmaz még írásvetítő fóliákat és a hagyományos füzeteket előre gyártott taneszközök, szemléltető eszközök és munkafüzetek, füzetek Taneszközök: - tanár által készített eszközök: táblakép, ill. falra festett illusztráció - epocha-füzetek: sima, nagy alakú - tégla majd rúd alakú méhviasz,kréták, ezzel írnak 3. osztály végéig - 4. osztálytól töltőtoll és ceruzák - furulya, majd más hangszerek - babzsák, botok, fagolyók, fém rudak, textíliák,termények, stb. - lexikonok, a tananyaghoz kapcsolódó könyvek a polcokon (epochánként) - természetes alapú anyagok,eszközök Osztályberendezés: - életkori sajátosságoknak megfelelő színű fal, mobil, praktikus bútorok - évszakasztal: az aktuális évszakhoz, ünnepkörhöz, tananyaghoz kapcsolódó díszítő elem

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Tárgyi és személyi feltételek Korrekt tanítói magatartás és teljesítmény: - a jó eredményt nem sajátítja ki - a kudarcért önmagát teszi felelőssé és azok elemzése által igyekszik tökéletesíteni tudását, fejleszteni képességeit - kívánatos nevelési stílusa az együttműködő /kooperatív/ magatartás - a hatékony nevelőmunka feltétele a pozitív pedagógiai hozzáállás, melyet az együttműködő és korlátozó nevelési stílus hoz létre - a pedagógus szakember, tudományosan felkészült A NAT szerint elvárható tanítói magatartás: - gyermekközpontú - kreatív - együttműködő /kooperatív/ A pedagógusok még nehezen szakadnak el a központilag megfogalmazott sémáktól. Az osztálytanító-tanuló közötti erős kapcsolat meghatározó: - tanító: közvetíti a világot, magyarázza, értelmezi osztályig végigkíséri a gyermekek fejlődését - szoros kapcsolat a szülőkkel - meleg hangulat kialakítása az osztályban, a tanító helyett a tanulás áll a középpontban - nevelési stílusa a gyermekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodik Tiszteleten alapuló tegező viszony tanár és tanuló között = egyenrangú partnerek

Alternatív iskolák közös jellemzői  a gyermek joga : saját személyiségének megfelelő teljes személyiséggé válás  középpontban a gyermek, és szükségletei  az értékelés - fejlődési állapot- jelentés - egyénre szabott szöveges értékelés  tanterv- egyéni, kevésbé szigorú határidőket szab  tantárgyak - szoros összefüggésben vannak  egyéni fejlődés és tempó figyelembe vétele  a tanár - „partner”, team-munka  harmonikus kapcsolat a szülőkkel  beiskolázás előzetes ismerkedéssel

Helyük napjaink közoktatásában Zsolnai-módszer  jelentősége:  kommunikáció megjelenése  tevékenységek rendszerének kialakítása az anyanyelvi oktatásban  kidolgozásakor forradalmian új tantárgyi tanterv jelentős átdolgozásra szorul  egyes elemei elavultak  lexikális tudás helyett kompetencia alapú oktatásWaldorf-módszer  alternatív pedagógiák jelenléte az állami iskolákban  gyerekközpontú oktatás szemléletének elterjedése  egységes rendszer  jelenleg 8 középiskola  20 általános iskola  35 óvoda  osztályos iskola Magyarországon

 az iskolák többsége népszerűvé vált a szülők és a diákok körében  a légkör barátságosabb, szabadabb, mint a hagyományos iskolákban  a személyközpontú módszerek, differenciált foglalkozások színvonalas oktatást eredményeztek Az egyéniség figyelembe vétele, a fejlesztő értékelés, az egyéni képességekhez való igazodás, a mai kor irányzatainak meghatározója. Új megnyilvánulása - a kompetencia alapú oktatás kidolgozása. Helyük napjaink közoktatásában

Felhasznált irodalom Frans Carlgren – Arne Klingborg: Szabadságra nevelés, Pedagógus- továbbképzési Módszertani és Információs Központ, Mesterházi Zsuzsa: A Waldorf-pedagógia korszerűsége az ezredfordulón. In: Pedagógiák az ezredfordulón (szerk.: Pukánszky Béla). Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, Vekerdy Tamás: A Waldorf iskola első három évének programjáról, „A Török Sándor” Waldorf pedagógiai Alapítvány sorozata Vekerdy Tamás: Másféle iskolák (Talán a Waldorf?), Saxum Kiadó Bt., A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve. Magyar Waldorf Szövetség, Budapest, Ligeti Csákné: A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyzete a közoktatás elemi szakaszában, OKI, Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban, Tankönyvkiadó, Budapest, Nemzeti Alaptanterv, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, Tantervismertetö, OKI, Várhegyi György: Változások és illúziók az új iskolákban, Tani-tani, 1998/4. Dr Horváth László – Dr. Pornói Imre – Schablauer Zoltánné Dr.: A nevelés történeti és elméleti alapjai, Kaposvár, CsVM Tanítóképző Főiskola, Turcsán Gábor: Olvasókönyvek tartalomelemzése, Olvasókönyvek tartalomelemzése, Új Pedagógiai Szemle, 1998/ Mászáros István,Németh András, Pukánszky Béla: Neveléstörténet B.pest.2005

Köszönöm a figyelmet!