Látványos gazdasági fejlődés

 1848  a polgári tulajdonviszonyok  Neoabszolutizmus hátravette a fejlődésben  1867  ’48-ból sokat visszaszerzett  A forradalom megteremtette a  tőkés szabad verseny feltételeit  Kiegyezés  politikai szilárdságot  gazdasági vállalkozás biztonságos lett Mi az, ami már megvolt?

 Klasszikus ipari forradalom  A textilipar (könnyűipar) a húzóágazat  Okai:  Nagy fogyasztói igény  Olcsó munkaerő  Kis tőkebefektetés  Kis kockázat  Gyors megtérülés  Nálunk nem ez dominál  A hazai pénztőke hiánya késleltette  modern közl. kiépítését, mg. korszerűsítését, gyáripar kialakítását Mi az, ami hiányzott?

 Az ipari forr. Magyaro.-on XIX. sz. második felében bontakozik ki  Nagy összegeket, szakmai tudást igényel  csak külföldről érkezhet  Előfeltételek megteremtése  viszonylag gyorsan ment végbe  A fejlődés üteme az európai átlagnál magasabb  Behozott tőke  nemzeti jövedelem   új beruházásokban   Termény-nagykereskedők szerepe nagy  vasútépítés, hitelintézet alap., élelmiszeripari befektetés

Milyen következményekkel járt az Ausztriával való együttélés  1867  közös vámterület  kedvező és kedvezőtlen hatások  kedvező  Bővülő piac  élelmiszer és mg. nyerstermékek ’80-as évek agrárválságakor jelentősége   kedvezőtlen  kis befektetésű, kis szaktudású, gyorsan megtérülő könnyűipar   lehetet húzóágazat (osztrák és cseh ipar versenye legyőzhetetlen volt)  A húzóágazat szerepét az élelmiszeripar játszotta  A vas és gépipar is erőteljesen fejlődött  vasútépítés, állami megrendelések

Európa leghosszabb gátrendszere  Magyarország – Kárpát-medence  A folyók az Alföldre futnak  Tavaszi és nyári árvizek - az ember együtt él a természettel  XVII. - század, a változás százada – a lecsapolások megindulása  XIX. ’40 évei: gazd. fejlődése gyorsítja a folyamatot (Széchenyi)  A lecsapolások következményei  Folyók hajózhatóvá tétele, termőföldek nyerése   Kereskedelem mezőgazdaság fejlődése  Folyószabályozás  gátrendszer kiépítése  A gátak építése - kubikusok ezrei dolgoztak

Kubikusok ezrei dolgoztak a Tisza szabályozásánál Magyarország vízrajza a Dualizmus korában

 Az egységes piac  folytonos fejlődés  a mezőgazdaság részére  A termelés szerkezete átalakult  A búza a legfontosabb  kapásnövények elterjedése (burgonya, kukorica, cukorrépa)   paraszti gazdaságokban hódít szesz-, cukoripar fejlődése  De a búza vetésterületének növekedett  nyomásos gazdálkodást a vetésforgó váltja fel (2,2 millió hold +)  Filoxéra a szőlő ültetvények száma, jelentősége csökken  Teret hódított gyümölcs- és zöldségtermesztés A mezőgazdaság

A mezőgazdaság termelésszerkezetének változása a Dualizmus alatt

Cséplés már géppel … de aratás még kézzel

Cséplés géppel Zsombolyán, 1910 körül Cséplés gépi erővel egy felső-magyarországi uradalomban

Cséplés egykor… a XIX. század elején … és a Dualizmus korában

 Állattenyésztés  Fajtaváltás, de a lehetőségeket  használták ki  Technikai fejlődés nagyarányú  vaseke, arató- és cséplőgép  a nagybirtok jár az élen  de az aratás még teljes egészében kézi  A biztos külső piac  konzerválta a külterjes formákat  a magyar mg. „porosz” utas berendezkedésű (birtokszerkezet) de  megjelent az „amerikai” út is  szakosodás vidékenként, belterjes gazdálkodás (Makó, Kalocsa, Szeged)

Szarvasmarha egykor… … és a Dualizmus idején

Fellendült a mezőgazdasági gépgyártás. Kühne Ede gyára, és az általa gyártott vetőgép

Európai szintű vasúthálózat  Vasút szerepe  már a reformkorban felismerték  Neoabszolutizmus szintén támogatja a vasútépítést  A magyar ipari forradalom sikere szállítás forradalmasításától függ  Az állam biztosította a kereteket  Un. „kamatbiztosítás”  külföldi és a hazai tőke „dől”  Biztos üzletté vált  de folyt a spekuláció is  MÁV létrehozása (Baross Gábor)  egységes tarifapolitika  Az „egységes nemzet piac” realitássá vált általa  a magyar gazdaság motorjává válik

A vasútvonalak növekedése között

Vasútvonalak növekedése között

Vasútépítők a Dés–Zsibó vonalon

 A közlekedést szolgálja a  Hídépítések számának , a távíró, -és postaszolgálat kiépítése  Vízi hajóforgalom  a folyami hajózás   a tengeri hajózás , fiumei kikötő, 1892 Adriai Tengerhajózási Rt

Iparfejlesztés  A gyáripar szerkezete  az ország adottságaihoz igazodott  Élelmiszeripar  malomipar  magyar találmányok sora  búza minősége, tőke mozgékonysága  ’70-es évekre: a világ malomipari központja lett Bp.  beruházás  szesz- és cukoriparba fektetnek  Közlekedés és ipar  a szén és vas fontossága  szén- és vasérctelep  első nehézipari központok 

Salgótarján, Diósgyőr, Bp.  II. ipari forradalom iparágai  világszínvonalú  hazai találmányok alkalmazása  Nagyipar gépesítése = a német iparéval  1880-as évekre kibontakozott az ipari forradalom  termelés tartóssá és rendszeressé vált  új ágazatok jelentek meg  de az osztrák-cseh verseny éreztette hatását  a fogyasztási cikkeket termelés terén (középüzemek hiánya)

Ganz Ábrahám portréja

A Ganz-gyár Ganz plakát Martin-kemence Diósgyőrben

A Ganz-gyár egykor… … és a Dualizmus idején

Dualizmus-kori plakátok A vasipar fejlődése

Hitelszervezet  ’67 előtt  igazi nagybank  volt  ’67 után angol, francia, osztrák tőke érkezik hazánkba  5 nagybank alakul  1873 tőzsdekrach  Vállalkozási kedv alábbhagy  bankok nagy része tönkrement  Válság elmúlásával a  Magyar Általános Hitelbank lett a vezető hitelintézet  de erősödött a magyar alapításúak is  Jelzáloghitelbank  Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (Kossuth-bankó)

 Jellegzetes magyar tőkeképzési forma a  a takarékpénztárak  Legfontosabb feladata a tőkegyűjtés volt betétesek száma a legkisebb, betét összege a legnagyobb Eu.-ban  A magyar gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata, amelyet megközelít a vasútépítés dinamizmusa is

Az Osztrák-Magyar Bank által kiadott 2, 50 ill. 100 koronás, amelynek egyik oldala magyar a másik német és még további nyolc nyelven szerepel rajta, hogy ötven korona

Budapesti Tőzsdepalota, 1910-es évek