ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra 1.Előadás Az etnobotanikáról általában Az ókori Egyiptom és Mezopotámia etnobotanikai adatai Ókori füveskönyvek

Az etnobotanikáról általában  népi orvoslás: az orvostudomány rendszerén kívül, szájhagyomány útján fenntartott, emberi és állati betegségekkel kapcsolatos tudás, racionális és irracionális módszerekkel (pl. ráolvasás, igézések, ima) (Oláh Andor: Újhold, új király! 1986)  hatalmas a néprajzi és tudománytörténeti jelentősége, a korszerű gyógyszerkutatás alapja (Rácz Gábor: A nép orvoslás értékelési problémái 1979)  etnobotanika: néprajzi növénytan (görög-latin); a néprajztudománynak és a botanikának az a közös kutatási területe, amely a növényeknek az emberi kultúrában játszott szerepével, alkalmazásuk módjaival, a hozzájuk fűződő képzetekkel, szokásokkal stb. foglalkozik (Gunda Béla: Borbás Vince és a magyar etnobotanika – Ethn., 1971)  vizsgálatok pl.: a növényi részek elnevezése és a növények felhasználása alapján (táplálkozás, eszközök, gyógyítás, hitvilág)  az etnobotanika a botanikai tudományok gyökere  művelői: botanikus, biológus, orvos, gyógyszerész, néprajzkutató (etnobotanikus, etnofarmakobotanikus, etnofarmakológus)  multidiszciplináris tudományág - társtudományok : botanika, evolúcióbiológia, ökológia, földrajz, talajtan, erdészet, mezőgazdaságtan, kémia, gyógyászat, antropológia, régészet, történelem, mitológia, szociológia, nyelvészet, néprajz, vallás

ELSŐ ADATOK (GYÓGY)NÖVÉNYEKRŐL Irakban (Shanidar) régészek 8 növényfaj virágporszemét találták meg, melyeket a Neander-völgyben is kimutattak (kb. i. e tájáról), pl.: Achillea sp. Althaea sp. Senecio sp. Centaurea sp. Ephedra sp. Muscari sp.

ÚJKŐKORSZAK (i.e ) eszközök készítése az őskori emberek tapasztalattal jöttek rá, hogy egyes növények ízlenek, táplálnak, mérgeznek, gyógyítanak már ismertek és használtak (gyógy)növényeket: mák földi bodza orvosi füstike vasfű szappanfű vidrafű ( Papaver (Sambucus (Fumaria (Verbena (Saponaria (Menyanthes somniferum) ebulus) officinalis) officinalis) officinalis) trifoliata)

AZ ÓKORI EGYIPTOM  Kahun orvosi papirusza a legrégebbi (i. e körül): tanácsok szülő nőknek  Hammurabi király könyve (i. e körül) - mák, nadragulya, szenna - borsmenta: emésztési zavarokra - szezámolaj: antibakteriális hatás

 Ebers-féle papirusztekercs (i. e. 1534) : - egy múmia lábánál találták (Théba; Georg Ebers, 1873) - eredeti példány: lipcsei egyetem könyvtárában - 20 méter hosszú és 30 cm széles tekercs (110 oldal) - benne 877 leírás betegségekről és tüneteikről - több száz gyógynövény említése, pl.: Aloe, édeskömény, kömény, mák, fokhagyma, vöröshagyma, boróka, szenna, koriander, sáfrány, mirrha, akácia, búza, görögdinnye, borsmenta, fogpiszkálófű, gránátalma, bodza(bogyó), babér, cédrus, vad saláta, lótusz, len, tölgy, Cyperus sp. - fordítások: német (1890-es évek), angol (1900-as évek)  további alkalmazott gyógynövények a korból: szerecsendió, kapor, fekete üröm, bazsalikom, zsálya, cickafark, rozmaring, oregánó, erdei fenyő  a fáraók egészségi állapotáért egyidejűleg több orvos is felelős volt  gyógyítás istene: Serapis; gyógykezelések: templomokban  a piramisokat építő munkások is kaptak gyógynövényeket a mindennapi étkezések mellé a fertőzésektől és járványok ellen (pl. vörös- és fokhagyma)  nyílt sebekre penészes kenyeret helyeztek (penészgomba antibakteriális hatás)

Ramesseum papiruszok Hearst papirusz -i. e i. e. 1450

Kahun orvosi papirusza a legrégebbi - i. e körül - tanácsok szülő nőknek Smith papirusz - i. e ,6 m x 33 cm -sebészet

(Semmelweiss Orvostörténeti Múzeum)  mumifikálás, balzsamozás: - az ókori egyiptomi ember számára az élet nem fejeződött be a test halálával - bonyolult temetési szokások és szertartások - illatszeres palackok a sírokban (illóolajok: antibakteriális és konzerváló hatás) - a balzsamozás során használt anyagok: állati zsiradék, szurok, méhviasz - a balzsamozás során alkalmazott gyógynövények: cédrus-, boróka- és kámforolaj pisztácia- és fenyőgyanta Cassia sp. mirrha pálma(bor) fahéj kakukkfű

mák (Papaver somniferum), kék lótusz (Nymphaea coerulea) füge (Ficus carica), búzavirág (Centaurea cyanus) (Tutankhamon) len (Linum usitatissimum) aratása saláta (Lactuca sativa) és vöröshagyma (Allium cepa) szedése, öntözése

illóolaj kivonása liliomból (Lilium sp.) gránátalma (Punica granatum): sírokba hordták zellerfüzér (Apium graveolens) búzavirág, mák, mandragóra (M. officinarum)

Datura sp. (D. meteloides)

Eszközök (1) kések, pengék (2) fúró (3) kés (4) csipesz (5) füstölőtartó (6) kampó (8) zsák (10) edények (11) mécses füstölőknek (13) mérleg (14) gyógynövények cserépben (16) papirusztekercs tokja (17) olló (18) kanál

Kertek, sírkertek

Fontosabb egyiptomi gyógynövények Vízhajtók Citrullus colocynthis (terméshús, mag) Cynara scolymus (levél) Pimpinella anisum Verbena officinalis (termés) (herba) Hasmenés ellen Juniperus oxycedrus Orchis mascula Ceratonia siliqua Ficus sycomorus (bogyó, levél) (földalatti részek) (termés) (termés)

Hashajtók Tamarindus indica Glycyrrhyza glabra Aloe vera (termés, levél) (gyökér) (nedve) Rubia tinctorum Cassia fistula (gyökér) (termés)

Féregűzők Punica granatum Artemisia herba-alba Peganum harmala Chenopodium ambrosioides (termés, mag, kéreg) (virág) (mag) (levél, termés) Étvágyjavítók, emésztésserkentők, szélhajtók Laurus nobilis Cinnamomum zeylanicum Foeniculum vulgare Sinapis alba (levél, termés) (kéreg) (termés) (mag)

Köptetők Vérhas ellen Pistacia lentiscus (gyanta) Commiphora mukul (gyanta) Gypsophila struthium (gyökér) Anti-hepatotoxikusak Silybum marianum (termés)

NyugtatókFrissítők Cichorium intybus Ficus carica (gyökér, mag) (termés) Moringa peregrina Prunus mahaleb (mag) (gyökér) Sesamum indicum Tilia sylvestris (mag) (kéreg, virágzat) Antidiabetikus hatásúak Ambrosia maritima Myrtus communis (herba) (levél, virág)

Fertőtlenítők Citrus limon Mentha x piperita Carthamus tinctorius Humulus lupulus (termés) (levél) (virág) (női virágzat) Dermatitisz ellen Ammi majus Matricaria chamomilla Lupinus termis (termés) (virágzat) (mag) Gyulladáscsökkentők

AZ ÓKORI MEZOPOTÁMIA  Tigris és Eufrátesz között: termékeny talaj  kb évvel ezelőtti időből a suméroktól származnak az első gyógyászati adatok  i. e közötti királyság idején kb. 50 orvosuk volt, mellettük papok és „gyógyító emberek” (=ASHIPU) is gyógyítottak  i.e ból kb. 40 agyagtábla gyógyító eljárásokkal (pl. vérzésre): tünetek és betegség leírása, és könyörgés az istenekhez betegségekért szerintük isteneik és szellemek a felelősek (legjelentősebb gyógyító isten: Gula)

- i. e. III. évezred vége: 9,5 X 16 cm-es agyagtábla, sumér orvosságokról  25 recept  őrölt gyökerek, virágok, kérgek nedvének kivonatai vagy szárítva porként  pl. kakukkfű, mirtusz, csillagfürt, körte, fűz, füge, jegenye, cédrus, árpa, nád, datolyapálma - már az i. e. II. évezredben ismert: olajkivonás illatos fákból, illatszerkészítés - Asshurban-apli király (Ninive, i. e ): asszírok utolsó nagy királya - királyi palotájában könyvtára volt, számos agyagtáblával - egy tűzben kb tábla elégett - több mint 100 agyagtáblán 250 növény leírása ékírással (R. Labat francia tudós gyűjtése) - különböző idegi és érrendszeri betegségek, láz, bélférgesség, vérzés és sebek tüneti leírása és kezelése - drogok nehéz azonosítása ← metafórikus nevek (pl. „lion’s fat”) - állati zsírt vagy növényi gyantát forraltak lúggal: bakteriális fertőzésre - a gyógynövényeket forró vízben kifőzték + só vagy lúg - gyógynövények a korból: füge, datolya, mirtusz, körte, erdei fenyő, fűz, Cassia sp., szezám (olaja antibakteriális) - a legtöbb hasznosított gyógynövény antibakteriális vagy antiszeptikus hatású (pl. gyanták, fűszerek), de placebo hatás miatt is használták ezeket - egyéb felhasznált anyagok pl.: tej, kígyóbőr, teknőspáncél

 i. e : első botanikus kert (Babilon)  i. e. 550 körül a legnagyobb dinasztia: Achaemenid - háborúk miatt sok orvos - számos növénytaxon leírása - belsőleg használták a növények mellett: arzén, kén, higany, antimon, állati zsír  néhány ma is használt gyógynövény pl.: Aristolochia maurorum Hyoscyamus aureus Pulicaria crispa (herba+termés: sebmosó) (levél+herba: fogfájásra) (herba: gombás bőrbetegségre) Hypericum triquetrifolium Lawsonia inermis Teucrium polium (szárának főzete fertőtlenítő) (levél: színező, fertőtlenítő) (herba: cukorbetegségre, asztmára, lázcsillapító)

Füveskönyvek és orvosbotanikai művek az ókorban

Hippokratész (i.e ) - Corpus Hippocraticum: 50 mű - anatómia + bonctan, sebészet, nőgyógyászat, szemészet, bel- és gyermekgyógyászat, embriológia, pszichiátria

Teophrastus (i. e ): De historia plantarum (új kiadás: 1644)

Dioszkoridész: Materia medica (i. e ; új kiadás: 1557) (arab kiadás) faj - rokonsági csoportok - növénynevek: latin, görög, egyiptomi

Dioszkoridész: Materia medica (i.e ; új kiadás: 1557)

Dioszkoridész: Pharmacorum simplicium libri (új kiadás: 1529)

Plinius Secundus (23-79): Naturalis Historia - 36 kötet - több szerző munkájából - közel 1000 növényfaj

Plinius Secundus (23-79): Naturalis Historia

Claudius Galenus ( , Pergamon) - görög orvos (Marcus Aurelius) - humorálpatológia - növénygyűjtés és -azonosítás - hamisítások!

Avicenna (Iben Sina Bohara; ) - perzsa orvos - Canon Medicinae: 5 kötet - 2. kötetben: 780 (gyógy)növény - új kiadás: 1544

Avicenna: Canon Medicinae