Dr. Zsigmond Gábor, PhD

„többsávos autópálya” „természetes kötöttpálya” ______________________ Budapest agglomerációja mintegy 80 településből áll, kiterjedése 2538 km 2. A térségben él az ország lakosságának közel egynegyede, 2 millió 451 ezer lakos.

„A Budapest középtengelyét alkotó Duna sík tükrén nincsen nagyobb arányú élet! … a helyi személyforgalom nem használja annyira a kényelmes és kellemes vízi utat, a mint elgondolni lehet itt a város kellős közepén.” (1901)

A budapesti villamosok 1900-ban már több mint 67 millió utast szállítottak évente – a lóvasút mintegy 400 ezer utasát nem ide számolva. A hajózás – a CSÁV és a DGT főváros környéki járatait is nézve – összesen 4,4 milliós utasszámot produkált. Mindössze 10 évvel korábban még a hajók több utassal közlekedtek, mint a villamosok.

„…a felső rakodópartot a kocsi forgalomtól teljesen elzárva, kizárólag sétauttá avatták föl … meggátolták egyúttal azt, hogy a hajózási forgalom valamikor a szárazföldön létesítendő vasúti forgalmi hálózattal célszerűen egybekapcsoltassék …ezzel a városi forgalmat elterelték, elfordították a Dunától, a minek az lőn a következménye, hogy idővel megszűnt a kapcsolat a Duna hajózási forgalom és a városi forgalom között.” (1902)

Kép forrása:

Kép forrása:

1930-ban a helyi- és átkelő hajózás együttes bevétele már nem érte el a svábhegyi fogaskerekű vasút alig 320 ezres bevételét sem. Eközben érdekes látni, hogy míg a helyi és átkelési járatokon 286 ezres, addig egyedül a Zsófia sétahajón több mint 130 ezres utasszámot realizálhattak ezekben az években. Népszerűek a margitszigeti járatok. A szolgáltatás ekkoriban indul el az idegenforgalmi szerep felé. A húszas évek végétől a budapesti autóbusz-forgalom is lendületes fejlődésnek indult, az utasszám 1929-ben túllépte a 2 milliót, és ezekben az években válik egyre népszerűbbé a taxiközlekedés is.

„Budapest székesfővárost keresztülszelő Dunafolyam úgyszólván egy európai városnak sem juttat hajóközlekedés szempontjából oly szerencsés kihasználási lehetőséget, mint épen fővárosunknak. A javaslat rámutat fővárosunk közlekedés fejlesztésének tervszerütlen voltára, amely a legutóbbi időben azonban egységes irányban halad. Eszerint az észak déli irányu gyorsvasút megépítése van tervbevéve és ennek munkálatai már folyamatban is vannak. A gyorsvasutat kiegészíti a Duna mindkét partján végigvezető közút, mely az autó és kocsiforgalom lebonyolítását szolgálja. E körülmény folytán a hajóállomások a Dunapartjának különböző helyeiről elhelyeztettek és egy egységes hajóállomásra tömörítettek. Tehát a legujabb városfejlesztési elv szerint a Duna hosszirányu közlekedését a gyorsvasút és közút fogja lebonyolítani.” Kertész Ferenc, a BSzKRt igazgatóhelyettes

- a BKV tulajdonába 23 hajó került ekkor - utasszám: 1,6 millió és 1983 közötti tíz évben mindig 2,0 millió felett (1979-ben 3,0 millió felett), sőt még utoljára 1984-ben még közel 2,0 milliós utasszám - a BKV teljes utasforgalmának 0,1 %-át teljesítette (1972. december 22- én elkészült a kelet-nyugati metró második, Duna alatt vezető szakasza nem hatott érdemben) - margitszigeti járatok népszerűsége maradt meg, sőt nőtt, köszönhetően a személygépkocsik szigetről való kitiltásának is - a járatok heti forgalmának közel 70%-a a hét végén realizálódott

január 1-jével a viteldíjakat a korábbi duplájára emelték ben általános áremelésre került sor, amikor a vonaljáratok viteldíja már 10 Ft-ra nőt. A vonaljegyek 1987-ben már 20 Ft-ba kerültek. - Az előre váltott autóbusz- és villamosjegyekkel történő utazást megszűntették, ezzel a hajózás, mint tömegközlekedési forma megszűnt az utasok számára.

BKV hajójegy és hajóbérlet. Jegykezelés a főváros egyik kishajóján. Képek forrása: BKV Archívum

- A rendszerváltás előtt, 1988-ban 19 kishajó és két komp volt a BKV tulajdonában. - Ebben az évben a menetdíjbevétel 15 millió forint felett volt, körülbelül annyi, mint a budavári sikló és a libegő menetdíjbevétele együtt. - utaskilométer: 1988-ban ezer, 1996-ban 138 ezer - férőhelykilométer-teljesítmény: 1988-ban ezer fhkm, 1996-ban 1074 ezer évi állományadatok: 15 hajó, 1 komp, 15 megállóhely, 12 hajóvezető tól BKV Hajózási Szolgáltató Kft. A BKV Rt ben a Kft. végelszámolási eljárását kezdeményezte

Javítások, fenékfestések, motorcserék, motorfelújítások, a berendezések felújítása, a vendéglátás, sétafedélzet bővítése ↓ turisztikai, városnéző szerep erősödése A BKV hajózási szolgáltatása 2004 után: - Békásmegyer-Újpest közötti rév - Soroksári-Dunán köteles komp - vonaljáratok a hét minden napján - a hétvégi járatok számát sűrítették és a járathosszt megnövelték től ütemes menetrend - V1, V2, V3 jelzésű vonaljáratok. Előbbi kettő április 30-tól augusztus 29 között minden nap, utóbbi ugyanezen időintervallumban csak hétvégén és ünnepnapokon közlekedett. - az utastájékoztatás fejlesztése

Részletes tájékoztatás a Margitsziget, Szállodák nevű hajóállomáson. A fotók a hajózási idényen kívüli időszakban, 2011 februárjában készültek.

A hajóra való átszállási kapcsolatok megjelentek a BKV általános utastájékoztatásában, például a nagykörúti villamosokon is.

Jelenleg Európai Uniós forrás igénybevételével három új kikötő épül (Újpest, Árpád híd, Millenniumi Városközpont), öt megújul (Meder utca, Jászai Mari tér, Batthyány tér, Petőfi tér, Boráros tér) - csúcsidőben 20 percenként közlekednek a járatok Újpest és a Millenniumi Városközpont között - a teljes, 11 és fél kilométeres útvonalon hegymenetben egy órás, völgymenetben háromnegyed órás menetidővel lehet kalkulálni - a részlegesen akadálymentes rendszerben lehetőség lesz kerékpárszállításra, a járműveken pedig büfé mellett WIFI is elérhető millió forintos fejlesztés 90%-a EU-s forrásból áll rendelkezésre - egyelőre a hajóparkot nem érinti a fejlesztés - az utastájékoztatás kapcsolódik a BKV forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerének fejlesztéséhez, a FUTÁR projekthez

A megújuló Jászai Mari téri kikötő (2012. március közepe)

Az újonnan épülő Árpád hídi kikötő (2012. március közepe)

1979-ben az alábbi közforgalmú átkelések üzemeltek Budapest közigazgatási határain belül: 1. Újpest, Megyer – Pünkösdfürdő 2. Nagyszombat utca – Margitsziget 3. Szent István park – Margitsziget 4. Jászai Mari tér – Margitsziget 5. Budafok – Csepel Művek 6. Budafok, Vágóhíd utca – Csepel, Rózsa utca 7. Soroksár Molnár sziget – Csepel, Királyerdő Az átkelő járatok utasszáma ekkoriban 2121 ezer volt. A Csepel Művek megszűnésével az itteni, az M0-ás hárosi Duna-hídján január 2-tól üzembe helyezett 138-as autóbuszjárat a Csepel, Szent Imre tér – Budatétény, Jókai Mór utca között az ottani átkelés megszűntetését is jelentette nyarán a Budapest- esztergomi vasútvonal Duna- hídjának felújítása során a hidat teljesen lezárták, így az itteni gyalogos forgalom is szünetelt. Június 14-től szeptember 21-ig, majd 2009 tavaszán időszakosan a BKV hídpótló hajójáratot indított az észak-déli metró Gyöngyösi utcai állomásától alig 500 méterre, a Meder utca végén lévő kikötőből a rómaiparti Hableány nevű kikötőhelyig.

A fővárosi átkelőhajózásban jelenleg a Soroksár, Molnár sziget – Csepel, Hollandi út közötti átkelés üzeme. Az átkelőhajó minden nap (munkaszüneti napokon is) reggel 6 és 21 óra között közlekedik, figyelembe véve a 148-as autóbusszal történő csatlakozásokat ben a felnőtt jegy 170 forintba, a diák és nyugdíjas jegy 105 forintba került, a gépjárművek díjszabásai között a személygépkocsi esetében 370, egy 3,5 tonna feletti tehergépkocsinál 1150 forintot kellett fizetni. A járatra teljes árú felnőtt, valamint tanuló- és nyugdíjas bérleteket is lehet váltani.

- A hajók többsége 1980 után a balatonfüredi hajógyárban épült, annak utolsó termékei között. Ezek közül az elsők 1982 után 100 személyes (H-01 típusú), majd 1987 után 130 személyes (H-06 típusú) kivitelben érkeztek. - MHD Váci Gyáregységében épült vízibuszok ( ) - MAHART újpesti műhelyében épült Dokk-I. nevű úszó munkagép (1967) - A fővárosi hajóállományhoz tartozik az eredetileg 1895-ben a Schoenichen-Hartmann- féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyárban a CSÁV részére Margitsziget néven épített Hófehérke is. Az egykori gőzhajó több átépítésen átesett, de eredeti hajóteste ma jelentős eszmei értéket képvisel. - A főként vonaljárati hajózásra használt járműveken túl egy 16 tonnás köteles komp és az 1978-ban a PRHV horányi üzemében épített Gyöngy nevű átkelőhajó is rendelkezésre áll.

Alapok

Kép forrása: sz. bejegyzéshttp://forum.index.hu/Article/showArticle?go= &t= Eszközállomány A fejlesztések alapja a horányi üzem volt. Itt készült pl. a 12 méteres típus (1959), 45 tonnás komp (1961) stb.

Infrastruktúra

Statisztikai adatok

A PKJV átkelőhelyei az január 1-jei állapot szerint HelységÁtkelő vízi jármű hordképes sége tonnában Átkelő vízi jármű hordképessé ge főben Szob-Basaharc4578 Zebegény-Pilismarót-48 Dömös-Dömös vasútállomás -42 Nagymaros-Visegrád4550 Verőcemaros-Kisoroszi szgt. -50 Vác-Pokolcsárda6050 Felsőgöd-Surány-46 Alsógöd-Szigetmonostor-50 Dunakeszi-Horány5055 Kisoroszi-Sváb-rét-50 Pócsmegye-Leányfalu-42 Határcsárda- Szigetmonostor na.20 Szentendre-strand-46 Luppasziget- Békásmegyer -42 Taksony- Szigetszentmiklós 4055 Majosháza- Szigetcsép 1311 Szigetszentmárton -Áporka -42 Szigetszentmárton -Angyali sziget -11 Ráckeve- Kerekzátony- sziget -11 Dömsöd-Makád1211 Százhalombatta- Tököl -42 Ercsi-Szigetújfal4055 Lórév-Adony2043

Az 1980-as évek

MAHART

Gyors hajók, versenyképes menetidő. Tarifapolitikai kérdések?

Napjainkban A Toldi Miklós 60 tonnás motoros komp Vácott. A Horányban épült Galga átkelőhajó Kisoroszi-Visegrád-Szentgyörgypuszta között közlekedik.

Napjainkban

Rövid összegzés

Képek forrása

Köszönöm a figyelmet!