Az iszlám keletkezése Mohamed próféta és az igaz úton járó kalifák

Arábia és környéke

Bizánc 395: Római Birodalom kettészakadása Keletrómai Birodalom, az Új Róma (Constantinopolis) 4.sz-tól 1453-ig (középkor kezdete és vége) Hagyományaiban római, kultúrájában görög, kormányzati módszereiben keleti

A kettészakadt Római Birodalom (476)

A Bizánci Birodalom (550)

Hitviták (Jézus szerepe) Ariánusok –Krisztus isteni fogantatású, de ember –325 niceai zsinat: eretnekség, Krisztus isteni természete Nesztoriánusok –Két személy és két természet, de összetartozó –431 epheszoszi zsinat elveti - Perzsiába menekülnek Monofiziták –Krisztus egyetlen (isteni) természete –Khalkédoni zsinat elutasítja –(egyiptomi koptok, szíriai jakobiták)

Perzsia Szászánida dinasztia Zoroasztrianizmus Erős, központosított közigazgatás Vallási türelem Tudomány, kultúra (dzsundisápúri akadémia: hellenisztikus kultúra)

Bizánci-perzsa háborúk 5.sz. végéig béke: közös védelem a barbárokkal szemben : bizánci-perzsa háború 527: újabb háború, 562: 50 évre szóló béke 572: fél évszázadig tartó háborúk

Jemen I.e : Sába - virágzó kereskedelem, tömjén “Sába királynője” - Salamon “Arabia Felix” - “Boldog Arábia” 6.sz.ig: Himjarita dinasztia 4.sz.: abesszinek elfoglalják, majd perzsa segítséggel önálló Uralkodók áttértek a judaizmusra 520: abesszinek elfoglalják 570: perzsák elűzik, perzsa tartomány

Arab törzsek “arab”: sivatagi nomád beduin i.e. 854: asszír ékírásos tábla Hérodotosz: Arábia az utolsó déli lakott terület Tasso Sémi népek Ábrahám - Iszmáíl (zsidók: Izsák) Nomád állattenyésztés Nagycsaládok - nemzetségek - törzsek (férfiak tanácsa - sejk) Egymás ellen - törzsszövetségek murúa

Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem Más arabok jöttek ott nyomban utánuk Kiknek sehol sincsen állandó tanyájuk. Vándolnak örökké egész családjukkal, Házaik, falvaik czepelik magukkal.

Arab “ütközőállamok” Dél-Arábiából északra vándorolt nomád törzsek Védelem nomádokkal szemben Ghasszanidák (Bizánc, 529-től) –Kelet-Jordánia –kereszténység Lakhmidák (Perzsia, 3.sz.) –Mezopotámia (Hira) –kereszténység 6-7.sz. fordulója: mindkettőt megsemmisítik

Vallások Kereszténység (Bizánc, Abesszinia, Ghasszanidák, Lakhmidák, egyiptomi koptok) Judaizmus –zsidó törzsek: Jaszrib, Arábia oázisai –(judaizmusra áttért arab törzsek) –jemeni királyságok Zoroasztrianizmus (Perzsia) Politeizmus, bálványimádás (“pogány” arab törzsek)

Kereskedelem Selyem út: Bizánc - Kína, Perzsia ellenőrzi tömjén út: Abesszínia, Jemen - Szíria, himjariták ellenőrzik Ütközőállamok kísérlete ellenőrzésre 570: Mekka, Kurais - vetélytárs Táif állomás Haszon (uzsora, bizánci, perzsa, jemeni pénz) - rétegződés, differenciálódás 6.sz. vége: Kurais vezető szerepe Elszakadás nomád életformától Ellentétek, elégedetlenség

Ellentmondás feloldása: iszlám Kereskedelem - törzsi társadalom Kereskedelem meghaladja a törzsiséget Ellentmondást iszlám oldja fel Első muszlimok: –Kereskedelemben másodlagos szerepet játszó nemzetségek tagjai –Gazdag nemzetségek háttérbe szorított fiataljai Umma: törzsiség meghaladása, új típusú közösség

Arábia földrajzi viszonyai Nagy része sivatag Csak nomád állatenyésztés Művelhető: délen Jemen, oázisok, itt földművelés Nagyvárosok: Mekka, Jaszrib, Táif Kereskedelem

A Khajbar-oázis

Mekka Kereskedőváros - Kurais Vagyoni rétegződés Évente vásárok Vallási központ –Nabateus istenség, Hubal szentélye –360 bálvány –Kába, évenkénti haddzs –M. idején már Alláh, a leghatalmasabb, legmagasztosabb és legabsztraktabb isten szentélye Békés terület

Jaszrib Mekkától 250 km-re Mezőgazdasági művelés Letelepedett arab (Ausz, Khazradzs), zsidó (Banú Kainuká, Banú’n-Nadír, Banú Kurajza) és judaizmusra áttért arab törzsek Széthúzások, véres leszámolások (zsidó törzsek egymás ellen arab törzsek oldalán)

Mohamed családfája

Az iszlám keletkezése Évszámok pontatlansága (hidzsra szerinti időszámítás később: Omar) Kerek számok (M. 25 évesen nősül, 40 évesen prófétai tevékenység stb.) Mohamed: 570 körül Korán árva - nagyapja majd nagybátyja 25 éves: Khadídzsa bint Khuvajlid Khadídzsa rokona keresztény Varaka ibn Naufal 40 évesen (610 körül) látomások 610. Ramadán 17: Gábriel (Dzsebráíl) - Korán 96:1 - a transzcendentális megtapasztalása

Az iszlám keletkezése 2 Első muszlimok: Khadídzsa, Ali ibn Abi Tálib, M. lányai, Abu Bakr, Oszmán ibn Affán - Abu Tálib nem 615 körül lép ki a nyilvánosság elé –Nem új vallás –Mint a korábbi próféták üzenete –Régi hit - társ nélküli Isten –Egyenlőség (leborulás) –Társadalmi igazságosság –Korán kinyilatkoztatása több mint 20 év alatt Általános elutasítás, M. helyzete egyre rosszabb 615: muszlimok zöme Abesszíniába

Sátáni versek (53:19-50) Három istennő: al-Lát (Táif), Manát (Medina), al-Uzza (Mekka - Nakhla) Kurais előkelői előtt recitál - “Allah lányai” - “banát Alláh” után: “Ezek a magasságos hattyúk - közbenjárásukban reménykedni lehet” Három istennő - közvetítők Isten és az ember között Megegyezés meghiúsult - eltörli, helyette áttérés monoteizmusra 22:52 Isten neve: először ar-Rahmán (a könyörületes), majd Allah

Salman Rushdie

Az iszlám keletkezése 3 Banú Hásim bojkottja Kurajs vezetői: szövetség iszlám ellen Gazd.-társ. kapcsolatok megszakítása 619: Abu Tálib meghal –M. nagybátyja és védelmezője –Hásim megvonja a támogatást M.-től –iszlám mekkai működése ellehetetlenül –Próbálkozás Táifban - eredménytelen –Mekkába visszatérő M. nem léphet be - Banú Naufal - Ali ibn Mutaam védelme –Mekkába jövő beduinok - elutasítják

Az iszlám Medinában 620: jaszribi küldöttség haddzs-ra M.-t felkérik döntőbírónak Akabai szerződés: M.-t befogadják és megvédik 622. július 16: hidzsra - emigráció, kivonulás - nem futás !!! Vérségi kötelék elszakítása Muszlimok száma Jaszrib - Medina (“a Város”), medinat an-nabí (a Próféta városa) Négy arab nemzetség és zsidók kivételével felveszik az iszlámot

Az iszlám Medinában 2 Iszlám mekkai viszonyoknak felelt meg Mekkaiak (muhádzsirún) - medinaiak (anszár) Mekkaiak vezető szerepe, medinai muszlimok egy részének (munáfikún = képmutatók) ellenállása Kísérlet umma (hívők közössége) egységére –Medinai Alkotmány Túllép a törzsi és nemzetségi viszonyokon Zsidókkal kiegészülő muszlim közösség –Törekvés a zsidók megnyerésére Ima iránya Jeruzsélem Bőjt judaizmus szerint –Miután nem fogadják el az iszlámot, fellépés a zsidók ellen

Ábrahám-vallás Az iszlám arabizálása Ábrahám az iszlám megalapítója Ábrahám muszlim (3:67) Ábrahám és Mekka összekapcsolása: Mekka és a Kába megalapítója (3:95- 97) Mekka centrális szerepe

624-től harcok mekkaiak ellen Karavánok támadása, kereskedelem megbénítása M. haláláig 70 portya (felében M. személyesen is részt vesz) Zsákmányszerzés - bevétel, erőforrás Beduin törzsek megnyerése, iszlamizálása Harcosok, zakát-fizetők Érdekeltség: szervezett és legalizált rablás

Badri csata 624: badri csata –300 muszlim, 750 mekkai –muszlimok megszállják a badri forrást –muszlim győzelem, 70 mekkai halott –nagy jelentőség - iszlám megerősödik Banú Kajnuká elkergetése –zsákmány ötöde (khumsz) M-é - umma vezetője

A badri csata (624)

A badri csata 2

Badr - ma a csatatér autóút

Ohod 625: Ohod –mekkaiak (3000) támadása muszlimok (1000) ellen –muszlim vereség, sok halott, M. megsebesül –mekkaiak hazamennek, nem támadják meg Medinát Banú’n-Nadír elkergetése –egy részük a közelben (Khajbar), muszlimok ellen

Az ohodi csata

Az “árokháború” 627: “árok-háború” –mekkaiak (10000) támadása Medina (3000) ellen –Banú’n-Nadír is támogatja –Medina körül árok (khandak) –mekkaiak tárgyalnak medinai zsidókkal –muszlimok helyzete súlyos - tárgyalnak szabad elvonulásról –mekkaiak egy hónapos ostrom után elvonulnak Banú Kurajza: férfiak ( fő) megölése, többi rabszolga –Ausz vezetője: Szaad ibn Muádz döntése

Az “árokháború”

Mekka bevétele 628: medinai muszlimok zarándoklatát mekkaiak nem engedik Tárgyalás, hudajbíjjai békeszerződés –Tíz évig nincs háború –M. Mekkába zarándokolhat –Omar tiltakozik, M. sok engedményt tesz –De: nyereség - békés térítések kezdete 629: végső leszámolás zsidókkal –Zsidó oázisok (Khajbar, Fadak, Vádi al-Kurá, Tajmá) elfoglalása, bár ötszörös zsidó túlerő –Zsidók termék fele fejében tovább művelhetik földjeiket 630: Mekka bevétele (10000 fő), Kurais felveszi az iszlámot, bálványok lerombolása

Khajbar, zsidó erőd

Hudajbíjja (mai) értelmezései Arafat hivatkozásai - Barak a) nem muszlimokkal nem érvényes –mekkai tartózkodás alatt térítések –630 ürügy: egy muszlim megölése - szerződés megszegése, Mekka bevétele b) érvényes –szerződést mekkaiak sértették meg - felléptek M. szövetségeseivel szemben –Abu Szufján felvette az iszlámot - felismerik Kureis és az iszlám érdekegybeesését –Mekka bevétele a két fél kibékülése

Iszlamizáció Törzsek áttérítése Dzsihád (nem muszlimok elleni rabló/vallásháború) elrendelése: 9:29 Győzelem Havázín törzsek felett (Hunajn) Taif elfoglalása Törzsek tömeges áttérése (“követségek éve”) h.sz.9.: tabúki portya (keresztény oázis) - hódítások kezdete

Mohamed feleségei –Khadídzsa bint Khuvajlid - megh. 619 Két fiú: meghaltak Négy lány: –Zajnab - Abú al-Ász felesége (először nem tért át, Badr: muszlimok foglya, később áttért) megh. 629 –Rukajja - Oszmán ibn Affán felesége, megh. 624 –Umm Kulszúm - Oszmán ibn Affán felesége, megh. 631 –Fátima - Ali felesége (Abu Bakr és Omar is szerették volna) –Szavda - amir törzs főnök unokatestvére, 620 –Ájsa: Abu Bakr lánya (6 éves), 623 (9 éves) –Hafsza (Omar ibn al-Khattáb lánya, Oszmánnak majd Abu Bakrnak szánja, 625, 18 éves) –Zajnab bint Kuzajma (beduin törzsfőnök lánya, megh. 626)

Feleségek 2 –Hind bint al-Mughíra (Umm Szaláma, mekkai előkelőség, 29 éves, 626) –Zajnab bint Dzsahs (M. unokahúga, 626) –Dzsuvajríja bint al-Hárisz (627, hadizsákmány) –Szafija (Hujáj ibn Akhtab, Banu’n-Nadír zsidó törzs feje lánya, 17 éves, 628) –Ramla (Umm Habíba, Abú Szufján lánya –Majmuna (M. unokatestvére) –Marjam (egyiptomi kopt keresztény rabnő - ágyas: fiút szül: Ibrahím)

Iszlám és a nők Iszlám előtt akármennyi feleség Ok: sokkal kevesebb férfi - csaták - nők védelem nélkül! Iszlám korlátoz: csak 4 (inkább csak egy!) - 4:3 Nélkülöző nőknek biztonság - 24:33 Iszlám előtt nők teljes jogfosztottsága, lánycsecsemők megölése stb. Iszlám: nő örökölhet, tanuskodhat, lánycsecsemők megölése tilos, férfiak hűsége

Mohamed és a nők Házasságaiban pragmatikus szempontok Politika: szövetségek fontos törzsekkel Szociális: jó példa a védelem nélkül maradt nők sorsának rendezésére feleségek befolyása (Khadídzsa, Ájsa) Hidzsáb: társadalmi rang kifejezője

A kalifátus kezdetei Mohamed halála - nem jelölt ki utódot : négy “igaz úton járó” kalifa - al-khulafá ar-rásidún –Abu Bakr ( ) –Omar ( ) –Oszmán ( ) –Ali ( )

Abu Bakr Omar nevezi meg A muszlimok - a Próféta kísérete - választják M. legközelebbi barátja, családján kívül az első megtérő, Ájsa apja, az ima vezetője “ridda”-háborúk (hitehagyás) Khalífa raszúl Alláh, amír al-muminín

Omar ibn al-Khattáb Abu Bakr jelölte ki halálos ágyán h.sz. időszámítás Lázadóknak amnesztia - besorozás Hódítások (Palesztina, Szíria, Egyiptom, Kirenaika) –Szervezett hadsereg –Gyors harcmodor –Szabad rablás –Szászánida-bizánci háborúk, keresztény arab zsoldosok –Alávetettek elégedetlensége 634 Adzsnádajn: Bizánc - szervezett sereg 636 Jarmúk - Szíria 637 Jeruzsálem

Omar Kádiszíja - perzsák Helyőrségi városok Megszerzett ingó javak 1/5-e Medinába - szétosztás ummán belül Meghódított tartományok nyelve maradt (Egyiptom: görög, kopt; Szíria: görög, arámi; Irak és Perzsia: szír, perzsa) Iszlámra áttérés csekély Nem arab muszlimok: maválí, kliensek, védencek 644-ben megölik, halála előtt súrá

Oszmán ibn al-Affán Omar által összeállított hat tagú tanács (súrá) választja saját soraiból Omajjáda Gyenge kalifa Korán összeállítása Lázongások - Kúfa Egyiptomiak megölik Oszmánt Első fitna - kísértés: iszlám belháború

Ali ibn Abu Tálib M. veje (Fátima lánya férje) és unokatestvére Hásim nemzetség M. első férfi követője Medina helyett Kúfát szánja központnak Tevecsata: muszlimok muszlimok ellen (Talha, Zubair + Ájsa) Muávíja ibn Abu Szufján (Oszmán unokatestvére, Szíria kormányzója) - Ali ellen 657 Sziffín

Ali 2 Amr ibn al-Ász javaslata - Korán-lapok Békés rendezés, döntőbíráskodás Kháridzsiták - lázadnak Ali ellen Tartományok átállnak Muávíja mellé 660 Jeruzsálem: Muávíja kalifa 661: Alit megöli egy kháridzsita Ortodox kalifátus vége

A kalifátus terjeszkedése I. Mohamed II. Abu Bakr III. Omar IV. Oszmán

Muszlim expanzió 661-ig