Adathordozók Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE)

Lyukkártya 18. század közepétől használják, például szövőszékekben, verklikben, ezek adták az ötletet a számítástechnikai felhasználáshoz. Az 1990-es évekig léteztek olyan lyukkártyák, amelyeket kézzel lehetett feldolgozni, például könyvtárakban Hollerith-kártya : Története az 1890-es amerikai népszámláláskor kezdődött, Herman Hollerith által, aki egy saját fejlesztésű lyukkártyás berendezést használt a munkájához. A lyukkártya 1928-ban került szabványosításra: 18,7 cm × 8,3 cm nagyságú, 0,17 mm vastagságú kartonpapír, amelyre az előre megadott helyekre oszloponként lyukakat szúrtak. Eredetileg ez 240 pozíciós volt, ebből lett egy 45 oszlopos és 12 soros kártya, majd egy 80 oszlopos formátum(IBM).Eredetileg oszloponként csak egy lyukat lehetett szúrni a számoknak, később ehhez jött egy második lyuk a nagybetűkhöz illetve egy harmadik a különleges jelekhez. Az EBCDIC-kód használatával 1964-től kezdve hat lyuk/oszlopig lehetett elmenni.Egy lyukkártya egy sornyi szövegnek felelt meg és a kártya egy oszlopa egy karaktert ábrázolt, tehát a lyukkártya kapacitása a végén 80 byte volt.

Lyukszalag Az első lyukszalagot 1901-ben alkalmazták a szikratávíró működésének gyorsítására és biztonságosabbá tételére. Az eszköz voltaképpen egy perforált papírszalag. A lyukszalagolvasó mechanikusan, vagy optikailag érzékeli a szalagon található lyukakat és azokat bináris értékként értelmezi. A lyukszalagon a lyukak sorban helyezkedtek el, ezek számának megfelelően beszélünk 5–8 csatornás lyukszalagokról.

Szalagos meghajtó A szalagos meghajtó, angolul streamer egy olyan számítógépes hardvereszköz, mely mágneses technikával, mágnesszalagra rögzíti a bináris adatokat. Az ilyen jellegű adattárolás napjainkban már főleg csak archiválási célokat szolgál, mivel a technológia adatsűrűségének és költségeinek aránya kedvezőbb, mint más adattároló eszközök esetében. A véletlen hozzáférésű háttértárakkal ellentétben (például merevlemez) itt az egyes összetartozó bitek (optimális esetben) folytonos sorrendben követik egymást, emiatt rendkívül magas átlagos elérési idővel rendelkeznek. Interfésze: A legelterjedtebb a SCSI csatolók használata.

Hajlékonylemez A hajlékonylemez egy mágnesezhető felületű vékony, hajlékony lemezből és egy azt védő négyszögletes, keményebb műanyag tokból áll. Leolvasó egysége a hajlékonylemezes meghajtó, vagy FDD. Meghatározó adattároló formátum volt az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek végéig. Fejlődése : 8 inches floppy : külső egység, kB Nagy-floppy (5,25): beépíthető egység, a házi felhasználók által is elérhető árú és méretű, 360 KB ; 1.2MB Kis-floppy (3,5): beépíthető egység, de külső verziója is létezik. Tipikusan 1.44 MB, de sok más egyéb verziója is létezik. ZIP Drive:100 MB, majd 250 MB, végül 750 MB. Elterjedésének gátja a magas árán kívül a hagyományos kisfloppyval való kompatibilitás hiánya volt LS-120; LS-24:IDE portot használ. A normál 1.44 MB-os lemezeket hatszoros sebeséggel képes írni- olvasni. Az LS Drive Disk lemez 120 MB, illetve 240 MB kapacitással rendelkezik. Elterjedését nagyban gátolta magas ára.

Merevlemez A merevlemez az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyet a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír, vagy olvas. Egy winchesterben több lemez is van: mindegyikhez két fej tartozik: alul-felül egy. A HDD-beli lemezeket azonos központú, különböző sugarú körök tagolják, ezeket sávoknak (trackeknek) nevezzük. Azokat a sávokat melyek egymás alatt helyezkednek el cilindernek nevezzük. A sávokat tovább lehet bontani ún. szektorokra. A könnyebbség kedvéért a winchester 3-4 szektort együtt szokott kezelni, ezek a szektorcsoportok, a clusterek. Főbb tulajdonságai: ● Tárolókapacitás:kezdetekben csak pár megabájt volt, manapság már a 40 GB – 2 TB között mozog ● Írási és olvasási sebesség: befolyásolja a lemez forgási sebessége, amely jellemzően 5400, 7200, vagy fordulat/perc (rpm), ezen kívül a cache mérete, manapság a nagyobb kapacitású HDD-ek mellé 8, 16 vagy 32 MB-os gyorsítótárat szoktak rakni. ● Csatolófelület: ATA (PATA), SATA (SATA I és SATA II), SCSI

Optikai adattárolók Az optikai adattárolók lézersugár használatával működő nagy tárolási sűrűséget elérő adattároló rendszerek.Az adathorfelületén az adatok rögzítésekor kis méretű mélyedéseket hozunk létre, amelyeken a leolvasáskor a lézersugár szétszóródik, míg az adathordozó-réteg eredeti felületéről visszaverődik. A médium olvasásakor a visszavert fényt érzékeljük, és alakítjuk vissza adatokká. Kifejlesztésük a hatvanas évek közepén kezdődött, a CD-A 1982-ben jelent meg szabványosítva. A CD típusai: ● Csak olvasható: CD-ROM, CD-DA ● Az egyszer írható és többször olvasható tárolók a CD-WO- k, más néven CD-R-ek. ● Újraírható, törölhető, olvasható optikai tárolók a CD-RW (650, 700 MB tárkapacitással) és a CD-MO-k. ● A CD-k jellemző tárolókapacitása: 74 perc (650 MB), illetve 80 perc (700 MB).

DVD, Blu-Ray DVD lemezek: Egy DVD lemez külsőre nagyon hasonlít a CD-lemezhez, azonban a nagyobb adatsűrűségnek köszönhetően tárolási kapacitása nagyobb, 4,5- 18 GB tartományban van. A DVD-lemez mindig két, 0,6 mm vastagságú lemezből, összeragasztással készül, és akár mindkét oldalán tárolhat adatokat. Típusai: ● DVD5 egyoldalas, egyrétegű lemez, a kapacitása 4,7 GB, ez a legelterjedtebb fajta DVD. ● A kétrétegű egyoldalas lemez, a DVD9 kapacitása 8,54 GB ● A kétoldalas, oldalanként egy rétegű DVD lemez, a DVD10 kapacitása 9,4 GB ● A kétoldalas, oldalanként két rétegű DVD lemez, a DVD18 kapacitása 17,08 GB Blu-ray Disc: Egy nagy tárolókapacitású digitális optikai tárolóeszköz-formátum. A DVD utódjának szánják.

Flash memória A Flash memória egyfajta nem-felejtő memória, mely az adatokat a tápfeszültség kikapcsolása után is megőrzi. Az EEPROM egy speciális változata olcsóbb nála és azzal ellentétben ezt blokkonként törlik és programozzák. Az alkalmazás példái a digitális audio lejátszók (mp3 lejátszók), digitális kamerák, mobiltelefonok, különféle memóriakártyák, pendrive-ok. A Flash gyors olvasás hozzáférési időt biztosít (50nS), jobban ellenáll a mechanikai behatásoknak mint a merevlemez. Flash memóriák tipusai: NOR - párhuzamos adathozzáférés, közvetlenül futtatható benne program, relatív drágaság, relatív kisebb kapacitás. NAND - soros adathozzáférés, nem futtatható benne közvetlenül program, olcsóság, nagy kapacitás