ÚJ ELEMEK A KÖZPONTI PROGRAMOKBAN Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes május 17.

 Általános irányelvek  Jogszabályok  Standardizálás  Mikro és makrokörnyezet

Általános irányelvek Megfelelően képzett szakember Gazdaság elégedettsége Egyén elégedettsége Társadalom elégedettsége Képző elégedettsége

Jogszabályok évi LXXIX. Törvény a közoktatásról évi LXXVI. Törvény a szakképzésről

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 8§(6) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza a középfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 8/A. § (8) A szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban a nevelő-oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók - az oktatási miniszter egyetértésével - szakmai előkészítő ismeretek is.

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 8B 5§ helyi tanterv az oktatási miniszter által - művészeti áganként - kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A művészeti ágak a következők: zeneművészet, táncművészet, képző-, iparművészet, színművészet-bábművészet művészeti ágak.

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 27. § (1) A szakiskolának …meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 29. § (1) A szakközépiskolának - …..négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be. A szakmai vizsgára felkészítő, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. Ha a szakközépiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről 5. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében jogszabályban határozza meg a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, kidolgoztatja és kiadja azok központi programjait (tanterveit),

1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről 10. § (1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni

1993. évi LXXVI. Törvény a szakképzésről 15. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakmai tantárgyak, tananyagegységek (modulok) központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A szakmai tantárgyak központi programja (tanterve) tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzéket.

Standardizálás Szakmastruktura fejlesztés és a központi program Kompetenciaelvű Moduláris szerkezetű Időalapú Projekt szemléletű

De Block taxonómiája Szint: 1. ismeret 2. megértés 3. alkalmazás 4. integrálás Terület: Kognitív Pszichomotoros Volucionális Affektív

De Block taxonómiája Tartalmi szempont: 1. tények 2. fogalmak 3. relációk 4. struktúrák 5. módszerek 6. attitűdök

Nagy S. „Ismeret” „ráismerés”, „megnevezés” „reprodukció”

Bloom taxonómia Ismeret Megértés, alkalmazás Analízis, szintézis Értékelés

Szempontok a központi program készítéséhez A tananyagmodul tartalmazza a fejlesztési célt és a tanulói munkaformát –A fejlesztési cél a szakképesítés tulajdonságprofiljából adódik. –A tananyagmodulokban megfogalmazott fejlesztési célok összessége lefedi a szakképesítés teljes tulajdonság-profilját. –Elméleti vagy gyakorlati modulok legyenek. –A központi programban tartani kell az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát SZVK –Eszköz és felszerelési jegyzék

Szempontok a tananyagegység készítéséhez Az ismerettartalom belső összefüggései (hagyományos tantárgyi logika). Az ismeretek felhasználásának területei (hagyományos tantárgyi koncentráció). A képzési folyamatba épített modulok kapcsolata, módszertani és logikai egymásra épülés figyelembevétele. A tanítás-tanulási folyamat tárgyi feltételei. Komplex feladatok, projektmunkák. Egyéb összefüggések (pl. szezonalitás).

Tanulói munkaforma Cél a tanuló cselekvő részvétele a tanítási-tanulási folyamatban Feladatprofilból adódik. A tanulói munkaformák összessége lefedi a szakképesítés célja szerinti vizsgatevékenységek összességét. A kooperatív tanulásra épülő kooperatív módszer Munkaformák: Frontális módszer Csoportmunka módszere Projektmódszer Jé módszer Elméleti és gyakoralti tananyagegység feldolgozása

Képzési idő Tananyag egységekTantárgyak

Köszönöm a figyelmet Modláné Görgényi Ildikó