Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Szakképzés jelene és jövője Dr. Szilágyi János MKIK képzési igazgató

Szakmai é s vizsgak ö vetelm é nyek gondozása, karbantartása K ö zponti programok fel ü lvizsg á lata Szakmai vizsg á k vizsgat é teleinek, azok é rt é kel é si ú tmutat ó j á nak kidolgoz á sa Szakmai z á r ó vizsg á ra vizsgaeln ö ki deleg á l á s, a tagi deleg á l á s á tad á sa az é rdekk é pviseleteknek Szintvizsg á k szervez é se, koordin á l á sa SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervez é se, a felk é sz ü l é st elők é sz í tő bizotts á g műk ö dtet é se Az á tadott szakm á kban a kamara k ö zreműk ö dik a p á lyav á laszt á si á s tan á csad á si rendszer feladataiban A szakképzési megállapodás tartalma 125 szakma

1. Gyakorlati ó rasz á mok n ö vel é se, a gazd á lkod ó kn á l foly ó gyakorlati k é pz é s szerep é nek jelentős n ö vel é se, a magyar szakk é pz é s gyakorlatorient á lts á g á nak fokoz á sa 2. A szakmai z á r ó vizsg á ztat á sban a szakma elsaj á t í t á s á hoz tartoz ó kulcskompetenci á k é rt é kel é s é nek é s m é r é s é nek előt é rbe helyez é se, szakmai z á r ó vizsga idej é nek cs ö kkent é se, hozz á tartoz ó b ü rokr á cia visszaszor í t á sa 3. Az OKJ rendszer egyszerűs í t é se, é sszerűs í t é se olyan form á ban, hogy a felhaszn á l ó i szf é ra sz á m á ra á tl á that ó, haszn á latra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak moderniz á l á sa, ú j technik á k, elj á r á sok be é p í t é se a k ö vetelm é nyrendszerbe 4. A gazd á lkod ó szervezetek é rdekelts é g é nek é s k é pz é si hajland ó s á g á nak n ö vel é se a tanul ó k gyakorlati k é pz é s é ben. Tanulók számának növelése Fő aktivitási területek

A tankötelezettség felső korhatára az európai országokban 14 éves kor15 éves kor16 éves kor17 éves kor18 éves kor Horvátország Koszovó Törökország Albánia Ausztria Bosznia- Hercegovina Ciprus Csehország Görögország Írország Liechtenstein Luxemburg Montenegró Portugália Svájc Szerbia Szlovénia Anglia Bulgária Dánia Észtország Finnország Franciaország Izland Lengyelország Lettország Málta Moldova Norvégia Olaszország Románia San Marino Skócia Spanyolország Svédország Szlovákia Litvánia Macedónia Moldova Ukrajna Oroszország Belgium Hollandia Magyarország Németország Egyedül Magyarország, ahol 18 éves korig az iskolapadban kell ülni A tankötelezettség részképzéssel is teljesíthető: - Belgium - Németország - Hollandia

Európai szakképzési modellek tapasztalatai A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése:hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő, mobilitás és gyorsan változó életkarrierek: felfelé, oldalt és térben Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Minden iskola azt csinál, amit akar!

Magyarország eredményei a 2006-os PISA felmérésben A lemaradás alapvető oka az elemi készségek hiányosságai Magyarország eredményei a 2006-os PISA felmérésben

Problémák és következmények  Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására  Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják  Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása  A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességnek kell állítani

Iskola és az üzem optimálisan vegyül, de az iskola legyen tartózkodó Minél több idő eltöltése az üzemben Képzés azonos értékű a diplomás képzéssel 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti A tanulót a cég veszi fel!

Az alternáló gyakorlati képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve:  A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés  Gyakorlatorientált minőségi képzés  Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő  Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér  Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve:  A cég versenyképességének javítása  A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása  A cég kompetencia igényeinek megfelelő képzés  A betaníttatás költségeinek megspórolása  A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2017-ig

A népesség aktivitási státusz szerinti megoszlása, IV. negyedév ( a teljes népesség %-ban)

Forrás: KSH, év között

Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya év a legkritikusabb!  között általános iskolába járók száma: lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %)  2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő volt, ebből 25 ezer főnek 8 osztályos vagy alacsonyabb iskolai végzettsége volt (20%)

Forrás: Eurostat Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer átlag25 éves

Forrás: KSH

Vállalati gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon kőművesszobafestő 2517 óraszám

Civilizációs tantárgyak Alapvető műveltségi ismeretek, gyakorlatias és életközpontú tanulási mezők. Személyi, társadalmi és kulturális tudatosság fejlesztése  Alapvető írás, olvasás, számolás és szövegértés  Idegen nyelvi kommunikáció, szakmai központú idegen nyelv  Életvezetési ismeretek, mentálhigénia, egészséges életmód  Állampolgári ismeretek, felkészítés a munka világára  Alkalmazott számítástechnika, infokommunikációs ismeretek  Környezetünk védelme, fenntartható fejlődés, modern világ

A tanulószerződés intézményrendszere  A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás  A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény  A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek  A munka világába történő átmenet segítése  A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése  Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény  48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben  Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak  A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, gazdaság-közeli képzés lelke

Szakképesítések kiválasztása  Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák  A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma  A szakmák munkaerő-piaci súlya  A tanulók és vizsgázók száma  Modulok kezelhetetlen száma és összetétele  Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

A szakmai dokumentációk felülvizsgálata  Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség  Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság  420 alap szakképesítés, kimenet, modul  Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként  Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul  Minimum óraszámok meghatározása, felnőttképzésben is  Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: up to date, szakmai tartalmak aktualizálása  Szakmai követelménymodulok új struktúrája

Központi program  SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése  Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás  A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák  A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása  A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe  Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika  Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára  A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

Fejlesztés politikai koncepció o SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában o Fejlesztői team-ek portfoliója o Szakmai szervezetek, TISZK-kek, felnőtt képzők o Elektronikus nyilvánosság o Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga o Zsákutcás jelleg megszüntetése, szakmunkás érettségi: választ- ható komplex alapműveltségi vizsga, érettségi nélküli középiskola o Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc

Fejlesztéspolitikai koncepció  Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment,  Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, sztenderdek, sablonok kidolgozása  Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice  Tankötelezettség 17 éves korhatárra történő leszállítása  A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése  Ellenőrzés szakmai-padagógiai erősítése, gyakorlati oktatók felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának javítása  Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: kettő, maximum három napos vizsga: szakmánként maximum 12 feladat Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: modulzáró vizsga felnőttképzésben, szintvizsga iskolarendszerű képzésben Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni Felnőttképzésben a tulajdonságkompetenciák mérése és eredménye nem a valóságot tükrözi ezért a bizonyítványba történő beszámítását célszerű elhagyni

„A legfőbb törvény a józan ész”