A HALLÓRENDSZER PPKE ITK, 2010

HALLÁSKÁROSODÁS A lakosság 10 %-a halláskárosodott! Vezetéses halláskárosodás: pl. középfül gyulladás, hallócsont láncolat károsodik Idegi halláskárosodás: pl. zajártalom, kémiai- és gyógyszerártalom, genetikai okok, időskori hallászavar Kevert halláskárosodás BEÉPÍTHETŐ HALLÁSJAVÍTÓ ESZKÖZÖK (PROTÉZISEK) implantable hearing devices (IHD) Csontba-épített hallókészülék bone-anchored hearing apparatus (BAHA) Középfülbe épített hallókészülék middel ear implantable hearing device (MEHID) Cochleáris implantátum cochlear implant (CI) Agytörzsbe épített implantátum auditory brainstem implant (ABI)

1 µm ZAJÁRTALOM

Mild damage, which is restricted to stereocilia : ranging from disarray, broken tip links and broken roots to fused and giant stereocilia; in such a case, electromechanical transduction is altered, or stopped, but slow repair may occur. Depending on the level of exposure, damage to hair cells may: 1) only involve stereocilia, and some repair mechanism are possible, or 2) involve the entire hair cell, which undergoes apoptosis and dies. Acoustic trauma and hair cells

2) Severe and definitive damage, when the hair cell itself is altered and disappears. On the left, TEM of a dying OHC. The flat preparation on the right shows a traumatised cochlea where 7 to 8 OHC have disappeared, together with a pillar cell (damaged area outlined in blue). scale bar: 20 µm. Acoustic trauma and hair cells

ARE COCHLEAR IMPLANTS EXPENSIVE? Not after you think about it. The implant, the surgery, and the necessary adjustments and training that happen after the surgery cost an estimated $60,000 for each person implanted. That may seem very expensive. However, to see if it is really expensive or not, we need to look at the one-time cost of a cochlear implant and compare it to some other costs over a lifetime. If a little girl like Marie J or a boy like Will M, who were born deaf, or another child becomes deaf before he or she is 3 years old, the services, special education, and adaptation related to his or her deafness will cost about $1,020,000, according to people who study the costs of disease (economists). Now $60,000 does not seem as expensive. If a boy or girl becomes deaf between the ages of 3 and 17, the same economists estimate that the expense in services and education and assistive devices will be $919,000 per person. For adults, the estimates are a little different, because they have already lived part of their lives. When deafness occurs during a person's working career, as it did in Donna's case, the estimated cost over a lifetime would be $453,000. In Donna's case, the implant has already paid for itself! For an older person--60 or older--the cost of the hearing loss over a lifetime will be approximately $43,000 per individual. Cochlear implants may look expensive at first, but looking at cost across a lifetime, they save billons of dollars for the nation as a whole and improve the quality of life for many individual. (

Image courtesy of Wolfgang Gstöttner, University of Frankfurt 12 CSATORNÁS BIPOLÁRIS IMPLANTÁTUM RÖNTGENKÉPE

The Future Prospect  Totally Implant system  Perfectly hide  External control using wireless communication  More convenient  Miniaturized  High-performance  Will be popularized in near future

COCHLEARIS IMPLANTÁCIÓ INDIKÁCIÓI  Implantációra alkalmas betegek azok, akiknél a szőrsejtek károsodtak. (kongenitális, szerzett)  Feltétel, hogy a cochlea csatornái ne csontosodjanak el, (meningitis stb.)  Praelingualis süketség!!! Az idegrendszer plaszticitása fiatal korban! „kritikus periódus”  Magas frekvenciás halláskiesés — részleges hallás  Szájról olvasás

Sound: vibratory energy caused by movement of physical objects Rate of vibration is called frequency –What we hear is pitch (high or low) –We hear 20-20,000 Hz (cycles/sec) Size (intensity) of vibration is amplitude –What we experience is loudness –Measured in decibels (dB) Sound as mechanical wave energy requires a medium such as air or water in which to move.

Additive synthesis & Fourier analysis As in Fourier analysis of patterns of light, the same method can be used for representing and constructing complex sound wave phenomena. Here (d) is a composite of the fundamental (a) plus its second and third harmonics, (b) and (c).

Különböző hangintenzitásokhoz tartozó decibel értékek Különböző hangintenzitásokhoz tartozó decibel értékek

AZ EMBERI HALLÁS FREKVENCIATARTOMÁNYA kHz -AZ EMBERI HALLÁS 1-4 kHz frekvenciájú rezgésekre a legérzékenyebb- Ekkor az ingerküszöb~ 0 dB=20 µPa

Különböző frekvenciákon különböző a hallási küszöb

Az auditoros feldolgozás perifériás állomásai 1: Külső fül (hangtovábbítás, rezonátor) 2: Középfül (impedancia illesztés) 3: Belső fül (frekvencia-, és intenzitás analizátor, mechanoelektromos transzducer, AP-generátor)

1.Kalapács 2.Üllő 3.Kengyel 4.Dobhártya 5.Kerek ablak 6.Eustach kürt A KÖZÉPFÜL KÉPLETEI

Középfül funkciója: Akusztikus impedanciaillesztés: dobhártya-ovális ablak felületének aránya: 17:1 csontok: 1,3x áttételű emelő Σ 22-24x erősítés dB nyomásnövekedés Dobhártya mozgás: 2 dB suttogás = mm A HALLÓCSONTOK MŰKÖDÉSE

Csontvezetés Középfül megkerülése Saját hang felismerése Impedancia illesztés károsodik: –vezetéses típusú halláscsökkenésnél a hangrezgések ezen az úton továbbíthatóak a belső fülbe (hallásjavító készülékek)

(1) Malleus ; - (2) Malleus ligament ; - (3) Incus ; - (4) Incus ligament; - (5) Stapes muscle (stapedius); - (6) Stapes footplate; - (7) Eardrum; - (8) Eustachian tube; - (9) Malleus muscle (tensor tympani); - (10) Nerve (chorda tympani) sectioned Ossicular reflex

Musculus tensor tympani és a musculus stapedius erős hangok hatására reflexesen összehúzódnak A csontokhoz tapadó izmok (tensor tympani és stapedius) „lezárják” a csontokat.A csontokhoz tapadó izmok (tensor tympani és stapedius) „lezárják” a csontokat. Bilaterális reflex: egyoldalon ingerelve mindkét oldalon kiváltható Hosszú latencia idő (robbanás esetén nincs hatása) Hangadás előtt megkezdődik az összehúzódás, az alacsony frekvenciás hangok szűrése, ezáltal a saját hang kiemelése

The inner ear Cochlea from a human fetus (5 months of gestation) 0,5 mm Oval window Round window

A frekvenciaanalízis helye a - csiga  2,5 fordulatot tesz meg, kiterítve kb mm hosszú  speciális receptorok (szőrsejtek), melyek a Corti-féle szervben csoportosulnak  benne folyadék áramlik  részei: alap, csúcs és 3 kamra Közöttük membrán található

1.Ductus cochlearis 2.Scala vestibuli 3.Scala tympani 4.Ganglion spirale 5.Nervus acusticus A COCHLEA KERESZTMETSZETE

~ belső szőrsejt Az afferens idegrostok 95%-a végződik rajtuk. Szenzoros funkció ~ külső szőrsejt (3 sorban) Az afferens idegrostok 5%-a végződik rajtuk. Hangoló, erősítő funkció A CORTI SZERV S.V. S.T.

Copyright © 2002 Wadsworth Group. Wadsworth is an imprint of the Wadsworth Group, a division of Thomson Learning Organ of corti A mechanikai változásokat előbb membránpotenciál változássá alakítják át, majd transzmittert adnak le. OHC: HANGOLÁS, ERŐSÍTÉS (főleg efferensek) IHC: SZENZOROS FUNKCIÓ (főleg afferensek)

The apical surface of inner support cells, one row of inner hair cells (i: IHCs), pillars of Corti (p), 3 rows of outer hair cells (o: OHCs) and Deiters' cells are visible. At the bottom the surface is fractured and the base of the 3rd row of OHCs is seen, as well as phalangeal processes of Deiters' cell (d). scale bar: 15 µm Hair cells

1961: Békésy György – Nobel-díj Hasonló a helyelmélethez, az alaphártya egy a csúcsánál szélesebb és vastagabb “gumiszalag” Modellje: Helmholz vette fel, majd Békéssy György igazolta, hogy a csiga bázisánal magas, a csúcsánál pedig mély hangokat hallunk (Nobel-díj, 1961)

Utazóhullám a Cochleában Utazóhullám a Cochleában

Tonotopia-hely elv, frekvenciaanalízis Cochlea frekvencia analizáló működésének alapja a tonotopia A ductus cochlearis/ membrana basilaris hosszában egymást követő szőrsejtek ingerülete különböző frekvenciájú hangrezgéseket jelez a kp. idegrendszer számára Foramen ovale- magasabb hang/ nagyobb frekvencia Helicotrema- mélyebb hang/ kisebb ferkvencia

 a csiga folyadékában terjedő rezgések az alaphártya különböző helyein okoznak maximális kilengéseket  ovális ablak kerek ablak magas közepesalacsony frekvenciatartomány basalis membrán

1. cochlea passzív analizátor funkciója 2. külső szőrsejtek aktív funkciója, bidirekcionális transzdukciós mechanizmus 3. az eltérő pozíciójú szőrsejtek különböző mechanikai hangolása Tonotopia

A kengyel talpa a foramen ovalében mozog Nyomás különbség a S.V. és S.T. között Membrana basilarison vándorló hullám keletkezik Membrana basilaris szerkezete szabja meg, hogy adott frekvenciájú rezgésnél hol mutat maximumot a kilengés (a cochlea bázisán keskeny és feszes, a cochlea csúcsáig szélesedik és laza szerkezetű) Kitérés a hang intenzitásával arányos (nagyobb hangintenzitás a membrana basilaris szélesebb részét téríti ki) Membrana basilaris a hangok passzív frekvenciaanalízisét végzi

1. Passzív frekvencia analízis

1. cochlea passzív analizátor funkciója 2. külső szőrsejtek aktív funkciója, bidirekcionális transzdukciós mechanizmus 3. az eltérő pozíciójú szőrsejtek különböző mechanikai hangolása Tonotopia

The wave displayed here, generated on the basilar membrane by a 400 Hz input tone, is the solution of an integro-differential equation which describes the membrane motion in the linear approximation.Waves peak at a frequency-dependent location and form because: i) each membrane segment interacts instantly with each other through the fluid filling the cochlear duct and ii) membrane stiffness is graded from base to apex.basilar membranefrequency-dependentinteracts instantly

10 kHz-es tiszta hang által okozott haladó hullám tengeri malac membrana basilarisán. A külső szőrsejtek kb. ½ oktávval eltolják a hullám maximumának helyét és kb. 50 dB-el növelik amplitúdóját. 2. A KÜLSŐ SZŐRSEJTEK AKTÍV MŰKÖDÉSÉNEK HATÁSA (aktív bidirekcionális transzdukciós mechanizmus)

Külső szőrsejtek: mechanoelektromos transzdukció, elektromechanikai transzdukció Külső szőrsejtek alakváltozása elmozdítja a környező struktúrákat, elsősorban a membrana tectoriát-passzív hullám kiemelése A bidirekcionális transzdukció hat a belső szőrsejtekre is- nagyobb mértékű stereocilium kitérés Fiziológiás hallásküszöb a külső szőrsejtek erősítő funkciójának következménye (50-60dB SPL magasabb küszöb)

A STEREOCILIUMOK MŰKÖDÉSE Mechanoelektromos transzdukció: A stereocilium elhajlásakor a kation csatornák megnyílnak, K + ion áramlik a sejtbe, a sejt depolarizálódik. Calcium-csatornák nyitnak, transzmitter leadás (glutamát), AP sorozat a nervus vestibularis axonokon

Tip links

Displacement of the stereocilia towards the tallest produces a cell depolarisation as ionic current flows in through the mechanoelectric transducer channels. The outer hair cell responds by changing length (vertical arrows). Ultrastructural analysis of cell lateral plasma membrane indicates that electromotility may be based upon conformational changes of a dense array of integral membrane proteins whose molecular identity is not yet known. Changes in membrane potential may act as the driving force for the re-arrangement of the proteins in the plane of the membrane. Membrane surface forces are converted into cell axial forces by interaction of the motor proteins with the cytoskeleton (inset).. | Active movement of the OHC

Elektromechanikai transzdukció: növeli a passzív vándorló hullám maximumát

Four-image set of the cochlear partition (resolution 356 nm/pixel) viewed from scala media at angle bringing full length of outer hair cells into focus. Cell stereocilia are visible, through the intact tectorial membrane, near frame bottom. A patch pipette (entering from R.) is attached to a third row outer hair cell, incrementing cell potential by 25 mV between successive frames. The cell responds by shortening visibly when depolarized within the intact organ of Corti. The mechanism depends on an integral membrane protein called prestin acting as a molecular motor.

Organ of Corti and Internal Forces Understanding how the organ of Corti reacts to cellular forces is central to cochlear micromechanics. One simple scheme is that, under outer hair cell contraction, the organ of Corti would distort as shown here. This hypothesis is consistent with experiments. Cell motility feeds back to the basilar membrane motion enhancing the travelling wave amplitude and making the cochlea active.outer hair cell consistent with experiments enhancing Reference Mammano, F. and Nobili, R. (1993) J. Acoust. Soc. Am. 93,

2) Mechano-transduction at OHCs.Mechano-transduction Bending of OHC stereocilia leads to K+ entry and OHC depolarisation 3) Electromotility and reverse transduction. Depolarisation of its membrane results in OHC contraction which magnifies the motionElectromotility 4) Mechano-transduction at IHC OHC contraction enhances the motion, IHC stereocilia are bentMechano-transduction at IHC 5) IHC-auditory nerve synapse activation as a result of the IHC depolarisation: an auditory message is sent via the type I afferent (blue)IHC-auditory nerve synapse

For low and mid intensities sounds the function of the organ of Corti may be schematically summarised in 5 stages: (1) Sounds waves move the basilar membrane (BM) up and down. (2) Stereocilia of the OHCs, implanted in the tectorial membrane (TM), are bent and the cell is depolarised. (3) Excited (depolarised) OHCs react by contracting (= electromotility): this is an active mechanism. (4) Due to the tight coupling of OHCs with the BM and reticular lamina this active mechanism feeds energy back into the organ of Corti and IHCs are excited possibly via TM (Hensen's stripe) activation of IHC stereocilia. (5) The IHC-auditory nerve synapse is activated and a message is sent to the CNS. depolarisedactive mechanismIHCs are excited Overview of the function of the Organ of Corti

Schematic drawing of a probe for recording evoked OAEs. It contains a speaker emitting the stimulating sound and a microphone to record the returning OAEs Oto-acoustic emissions Discovered back in 1978, oto-acoustic emissions (OAEs) were not fully explained until a few years later, after the OHC active mechanism had been understood. At least in the mammalian cochlea, OAEs reflect OHC electromotility. OHC contractions/elongations themselves vibrate cochlear fluids and the middle ear conducting mechanism transfers this vibration back to the air of the external auditory canal: there, the emissions can be registered by a microphone.active mechanism

1. cochlea passzív analizátor funkciója 2. külső szőrsejtek aktív funkciója, bidirekcionális transzdukciós mechanizmus 3. az eltérő pozíciójú szőrsejtek különböző mechanikai hangolása Tonotopia

3. Az eltérő pozíciójú szőrsejtek különböző mechanikai hangolása A cochlea bázisához közelebbi szőrsejtek stereociliumai rövidebbek, feszesebbek-nagy frekvenciájú rezgések átvétele Apexhez közeli szőrsejtek stereociliumai hosszabbak, kevésbé feszesek-alacsonyabb frekvenciájú rezgésekre válaszolnak

Szenzoros transzdukció Stereociliumok kitérése gradált –AC összetevő Membránpotenciál pozitívabb lesz- DC komponens Hanghullám-depolarizáció+rátevődött oszcilláció-pulzáló calcium beáramlás- változó intenzítású transzmitter leadás A nervus cochlearis akciós potenciál sorozatának frekvenciája a belső szőrsejtek transzmitter leadásától függ, karakterisztika hasonló

A szőrsejteken receptorpotenciál keletkezik

Belső szőrsejtek ingerülete a ganglion spirale bipoláris sejtjeinek végződéseire tevődik át Egy oldal ~3500 belső szőrsejt Egy afferens rost egy szőrsejthez kapcsolódik Minden egyes szőrsejthez ~10 afferens rost kapcsolódik Legjobb frekvencia válasz jellemző Hangintenzitás növelése-karakterisztikus frekvencia feletti és alatti frekvenciák is afferens aktiválódást váltanak ki

Fáziscsatolás, frekvenciakód és populációs kód AP Frekvencia maximum a hangnyomás változások maximumával esik egybe Adott hangfrekvenciára válaszoló afferens idegek AP frekvenciája a hangnyomás szinttől is függ, frekvencia- növekmény kisebb intenzitásnál kevesebb, nagyobb intenzitásnál több (hangintenzitás különbség detekció) Nagyobb intenzitású hangok a membrana basilaris nagyobb kitérésével járnak, a hangintenzitást emelve azon axonokban is fokozódik az AP frekvenciája amelyek karakterisztikus frekvenciája alacsonyabb ill. magasabb. Több ingerületbe került rost nagyobb hangintenzitást jelez- Populációs kód (hangintenzitás különbség detekció)

Phase Locking –Consistent firing of cell at same sound wave phase for low frequency sounds SENSORY NEURONS ARE DRIVEN BY INNER HAIR CELLS

A központi idegrendszer a cochlea szintjén csökkentheti a hallás érzékenységét Laterális olivocochleáris köteg: cochleáris afferensek érzékenységét állíthatják be Medialis olivocochleáris köteg: szintén az afferens aktivitást csökkentik, de a külső szőrsejtek bidirek- cionális transzdukciójának gátlásával Zajszűrés, kiemelés Erős hangoktól védelem PNS Fig

Auditory Nerve (VIII cranial nerve) PNS Chapter 30 Neural information from inner hair cells: carried by cochlear division of the VIII Cranial Nerve. Bipolar neurons, cell bodies in spiral ganglion, proximal processes on hair cell, distal in cochlear nucleus.

Auditory System: Central Pathways PNS Fig Nagyon komplex Anatómiája jól ismert, feldolgozás kevésbé, mint a többi modalitásnál Hanginger kialakulásának- megszűnésének detektálása Forráslokalizáció Hangmintázat analízisből tartalmi információ leszűrése

Auditory System: Central Pathways –A nervus cochlearisban szállított jelzések már az első szinapszisban párhuzamos felszállópályákra csatolódnak át –Növekvő komplexitás –Különböző sejttípusok különböző projekció és tüzelésimintázat –Reciprok összeköttetések –Valamennyi állomáson érvényesül a tonotópia- izofrekvenciás lemezek –Binauralis interakciók – Minden átcsatolódási szinten feldolgozás, valamely információ kiemelése

Cochlear Nucleus: Monoaurális Izofrekvenciás neuronlemezek (a szomszédos lemezek a cochleáris tonotópiát képezik le) VIII nerve: branches -> 3 cochlear nuclei. –Dorsal Cochlear Nucleus (DCN) –Posteroventral Cochlear Nucleus (PVCN), hanginger kezdetére reagáló sejtek- gyorsan változó hangingereket jó hűséggel továbbítja –Anteroventral Cochlear Nucleus (AVCN), primary-like sejtek, széli gátlás-információ kiemelés PNS Fig PNS Fig

Superior Olive: hangforrás térbeli elhelyezkedésének felismerése Principles of Neural Science, Chapter 30 Bilaterális információ Medial Superior Olive: interaural time differences Lateral Superior Olive, corpus trapezoideum: interaural intensity differences.

Superior Olive: hangforrás térbeli elhelyezkedésének felismerése Medial Superior Olive: interaural time differences: –Szűk frekvenciatartományra érzékenyek –Időbeli különbségnek megfelelően adnak le impulzusokat (msec) – a sejtek specifikusak a különböző latenciákra PNS Fig 30-15

Interaural intensity differences (High Frequency Sounds) Thickness of arrow represents intensity reaching each ear. Right Ear Sound Wave Intensity reaching contralateral ear is lower because of masking by head. A laterális olivamag a két cochleát érő, azonos frekvenciájú hangok intenzitásbeli különbségére érzékeny Az oliva complex sérülése megszünteti a hangforrás lokalizációt

Lateral Superior Olive Circuit Diagram Aktiváció: ha az azonos oldali intenzitás nagyobb, mint az ellenoldali Mivel a corpus trapezoideumból jövő neuronok gátlók, így egy erős ellenkező oldali inger az ipsilaterális aktivitást gátolja

Auditory System: Midbrain From superior olives via lateral lemniscus to the inferior colliculus (IC). Separate path from DCN. Dorsal IC: auditory, touch Central Nucleus of IC: combines LSO, MSO inputs to 2-D spatial map; passed on to Superior Colliculus to match visual map Medial geniculate body: Principal nucleus: thalamic relay of auditory system. Tonotopic. Other nuclei: multimodal: visual, touch, role in plasticity

Anatomy source : Palmer & Hall, 2002 Primary & non-primary auditory cortex Sylvian Fissure Superior Temporal Gyrus Superior Temporal Sulcus Medial Temporal Gyrus Right hemisphere Heschl’s gyrus (primary AC) planum temporale (nonprimary AC) planum polare (nonprimary AC)

Auditory Cortex: Complex patterns PNS Fig Superior temporal gyrus Like other sensory cortex: –Input layer: IV, –V: back project to Corpus geniculatum mediale. –VI: back project to IC Some 15 distinct tonotopic areas

Hanginformáció tonotopikus szerveződése Hanginformáció tonotopikus szerveződése Az egymásmelletti frekvenciák reprezentációja a kéregben is egymás mellett van Az egymásmelletti frekvenciák reprezentációja a kéregben is egymás mellett van

Párhuzamos pályák a hangfeldolgozásban? Olyan mint a látásban a hol?/mi? pályák? Ventral stream WHAT? Dorsal stream WHERE / HOW? Vision Object recognition Primary visual cortex Object localization Visually-guided action (grasp) Association visual cortex Audition Sound recognition Sound temporal dynamics ?Meaning (e.g. Hickok & Poeppel 2000) Primary auditory cortex (HG) Posterior STS Parietal regions Sound localization, motion, speaker identification ?Meaning (e.g. Belin & Zatorre 2000) Planum temporale, STG, STS

Cross-modal plasticity in congenitally deaf These PET/MR images show increased neural activity in the superior temporal gyrus in congenitally deaf subjects when they viewed signs or sign-like movements, suggesting that auditory cortical regions may contribute to the processing of visual information in the deaf

... and in congenitally blind

 Multisensory coding of the peri-personal space - neurophysiological evidence Peri-personal space: the space near the body -polysensory zone in the precentral gyrus - ventral intraparietal area - parietal area 7b - putamen - superior colliculus  A set of interconnected multimodal areas monitor the location and movement of objects near the body and control defensive responses

Multisensory DSC neurons exhibit the properties of multisensory enhancement and inverse effectiveness Stein and Meredith (1993) The Merging of the Senses, fig

Characteristics of multisensory convergence: facilitation (1) Enhancement of the multimodal neuron’s response with more than one modality

Characteristics of multisensory convergence : inhibition (1)  With two modalities, the multisensory neuron’s response is attenuated compared with the response of one modality  Excitatory – inhibitory multisensory convergence

Halláskárosodások: Az egyik leggyakoribb testi károsodás Széles spektrumú – az egészen enyhétől a nagyon súlyosig Legsúlyosabb: süketség Nehéz eldönteni, hogy melyik károsodás a súlyosabb – Helen Keller szerint a hallás, ez szociálisan helyez perifériára Törvényileg: 82 dB-nél halkabbat nem képes meghallani süket

Csoportosítás: Vezetési (perifériás) zavarok A külső vagy a középfül károsodása, jellemzője: az érzékenység valamennyi hangfrekvenciájára egyaránt hat Érzékszervi – idegi károsodás: A belső fül vagy az agy károsodása A; valamennyi frekvenciára B; csupán 1 tartományt érint

A károsodások okai: 1. Fülzsír felhalmozódása hallójárat tisztítása 2. Gyulladás folyamatos felhalmozódás dobhártya kireped néha a gyulladás átterjed a csontos kamrára (kezdetben antibiotikum, legvégső esetben sebészi beavatkozás) 3. Középfül betegsége: otoszklerózis: a kengyel fokozatosan mozgásképtelenné válik. Oka: a csont közelében szivacsos anyag halmozódik fel, ez idvel megkeményedik. Főleg fiatal felnőttkorban, nknél gyakoribb. Kezelése: sebészileg. Ha átterjed a csigára, akkor már a műtéti beavatkozás sem segít. 4. Segítség lehet: hallókészülék.

Csiga- és hallóidegsérülések: 1. Öregedés: presbyacusis fokozatosan kevesebbet hallunk a magas frekvenciájú hangokból (30 év felett, 50 év felett, 70 év 6000 hertz felett nem hallunk). Csökken a csiga rugalmassága, és a környezeti hatások is szerepet játszanak. 2. Hangos zajok enyhébb esetben átmeneti küszöbeltolódás, de lehet tartós károsodás is. 3. Narkotikumok: dohányosok alacsony frekvenciájú hangokat kevésbé hallanak meg, aszpirin átmeneti fülcsengés.

Vizsgálati-, kutatási módszerek EEG, MRI, fMRI, CT Tympanometria –Középfül nyomás viszonyiról tájékoztat –Van-e folyadék a fülben –Lyukas-e a dobhártya –Reflexes izomműködés (a stapedius izom erős hangra létrejövő összehúzódása) révén még a halláscsökkenés mértéke is megbecsülhető Otoakusztikus emisszió –Csecsemőkön is elvégezhető

BERA Altatásban végzett hallásvizsgálat Feltérképezhető a hallórendszer belső idegi struktúráinak működése A vizsgálat során a koponyáról az agy elektromos jeleit elektródákkal vezetik el