A kamarák szerepe és feladatai a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
STRATKOM Kft ÖSSZEFOGLALÓ A SZAKKÉPZÉS IRÁNYAIRÓL ÉS ARÁNYAIRÓL FOLYÓ ESZMECSERÉKRŐL "A kormány szakképzés-fejlesztési koncepciója az új szakképzési törvény”
Advertisements

Pásztor Tibor főosztályvezető
TÁJÉKOZTATÁS A SZAKMAI VIZSGARENDSZEREK KUTATÁSÁRÓL Dr. Hideg Éva Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék Az FKA-KT 4/2006. sz. téma, Megvalósíthatósági.
A kamarák szerepe a szakképzés fejlesztésében
Versenyképes gazdaság Versenyképes szakképzés
„Szakmai gyakorlat a felsőfokú szakképzésben” WORKSHOP A szakmai gyakorlat megszervezése gazdálkodó szervezetnél, gyakorlóhelyek kiválasztása, minősítése.
Sarkadi Zsolt, Sz-Sz-B Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában.
TANULÓSZERZŐDÉSSEL A MUNKA VILÁGÁBAN
A felnőttképzés népszerűsítése az FMM és az NFI stratégiájában Március 6. Kossuth Klub.
A kamara megnövekedett szerepe a szakképzésben
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Keresletorientált szakképzés Munkavállalói érdek MSZOSZ álláspont 1.
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
Az új szakképzési törvény alkalmazása, a tanulók gyakorlati képzése
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
SZAKKÉPZÉS A FEJLESZTÉS ESZKÖZE
Iskola Tagjai: RFKB Támogatások Iskola 1500 fő Képzési irány, arány Önkormányzati fenntartó Szakképzés szervezési társulás (költségvetési szerv) mint.
Változások a szakképzés irányítási rendszerében A szakképzés és a Térségi Integrált Szakképző Központok jelentősége Szőke István szakmai igazgató 2008.
A képzett szakemberekért Fejlesztés és szolgáltatás a szakképzésben. Budapest augusztus 27.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Nemzetközi és határ menti együttműködések támogatása.
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
A hallgatói szerződés és intézményrendszerének bevezetése
Tanulószerződéssel a munka világában Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés Budapest július 19 Dr. Szilágyi János MKIK képzési igazgató.
Az MKIK törekvései a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás.
Kormányszóvivői tájékoztató 1 Tanulni és versenyben maradni felnőttkorban is.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Régió gazdasági kilátásai, szakember igény, szakképzés
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
NAK, Szakképzési Igazgatóság
INTEGRÁCIÓ A SZAKKÉPZÉSBEN (avagy TISZK?)
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
Az új típusú szakképzési rendszer főbb jellemzői MÁV konferenciasorozat 2. rendezvény április 29. Dr. Szivi József SZMM Felnőttképzési és Szakképzési.
Milyen perspektívákat nyit az új OKJ rendszere? Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Tanácsadási osztály Nádráné Tóth Borbála.
Átalakul a szakképző intézmények fenntartása
SZEREPLŐK ÉS FELELŐSSÉGEK A SZAKKÉPZÉSI RENDSZERBEN MÁV KONFERENCIA
A STRATOSZ SZAKKÉPZÉSI SZABÁLYZATA 2008 TÁJÉKOZTATÓ DIASOROZAT A STRATOSZ KORSZERŰSÍTETT SZAKKÉPZÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÉSZÜLT: AZ MKIK TÁMOGATÁSÁVAL, A STRATOSZ.
MODERN ÜGYVITELI GYAKORLÓHELY KIALAKÍTÁSA A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLÁN
Érdekképviselet, képzés, távmunka Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, december 7.
A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA
A felnőttképzés, szakképzés fejlesztése és a gazdaság igényei november 21. DAT 2006 Konferencia S2 – Gazdaság vezérelt informatikai szakképzés Szociális.
A gazdaság szerepvállalása a képzési és beiskolázási szerkezet alakításában Budapest április 29. Dr. Szilágyi János.
Az ÉMGK tagvállalatainak szakképzési igényei Miskolc, június. 09. Dr. Barkóczi István – ÉMGK elnök.
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
Learning by working! Dualizáció Magyarországon „A holisztikus megközelítés” Dr. SZILÁGYI JÁNOS Képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar.
SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA Dr. Vartman György Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Szakképzési osztályvezető.
Kell a jó szakember! Cséfalvay Ágnes. A kamara közjogi feladatai A gyakorlati képzőhelyek és kétszintű ellenőrzése A tanulószerződések megkötése, ellenőrzése,
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési törekvései Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése január 16. Készítette: Bihall Tamás,
Milyen Kamarát akarunk? A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legyen a gazdaságszervezés és irányítás valamennyi szintjének (kistérségi,
P e r f e k t 2010/ október szakképzés - felnőttképzés stratégia szervezet problémák megoldások szervezés.
A Kereskedelmi és Iparkamarák szakképzési feladatai 2012.
A MAGYAR SZAKKÉPZÉS HELYZETE FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ASPEKTUSBÓL Bihall Tamás Alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Foglalkoztatáspolitikai.
Szakképzés a régióban Dr. Medvegy Tilda igazgató Oktatási Hivatal Nyugat- dunántúli Regionális Igazgatóság 9024 Győr, Bem t. 15.  (96) fax: (96)
A köznevelési intézményi rendszer változása, Szakképzési Centrum és Kamara együttműködése a kamarai garanciavállalás sikeres megvalósításáért Kalmár Andrea.
„Újra tanulok” A Nemzeti Munkaügyi Hivatal képzési stratégiája Bálint István Foglalkoztatási főigazgató-helyettes.
Munkaerő-piaci képzések megközelítése. Törvényi változások n a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása, n.
A szakképzési hozzájárulás hatékony felhasználása Cséfalvay Ágnes.
HAZAI REGIONÁLIS SZAKMAI VIZSGAKÖZPONT HÁLÓZAT ELKÉPZELÉSEK Dr. Hideg Éva Budapesti Corvinus Egyetem, Jövőkutatás Tanszék „Szakképzési és felnőttképzési.
A szakiskola jelene és jövője
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
Kompetencia Végzettség
Fővárosi Petrik Térségi Integrált Szakképzési Központ
Kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga
Előadás másolata:

A kamarák szerepe és feladatai a szakképzésben Hálózatszerű működés Projekt típusú munkavégzés Professzionalitás

Szakképzési problémafa  Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a éves korosztály száma negyedével csökken paradigmaváltás a szakképzés és felsőoktatás kapcsolatában egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást  Következmény: NFT II. végére ezer fő szakképzett munkaerő hiánya  Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés)

Középfokú intézmények tanulóinak megoszlása

Szakképzési problémafa  Elérendő stratégiai célok: 70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája A finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassa Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön  Megoldandó feladatok: Az állami túlsúly csökkentése, szolgáltató típusú irányítás, feladatok „kiszervezése” a köztestületeknek Az NFT II. projektekben a partnerség elve, tulajdonosi tudat Új felnőttképzési paradigma, felnőttképzési jegyzék legyen

Minisztérium – kamara együttműködése Program és projekt típusú együttműködés az OM-el, megállapodás: 16 szakma átadása, szintvizsgáztatás bevezetése Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al új Megállapodás kötése: Átadott szakmákban vizsgaelnöki kinevezés január 1-től Újabb szakmák átadása (13 hiány, vagy keresett szakma) KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben közjogi feladatok átadása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás, mesterképzés, gyakornoki program) Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése lebonyolítása Stabil, kiszámítható és normatív alapú finanszírozás Gazdálkodók érdekeltsége, adminisztráció csökkentése

Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség  Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható  Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység  FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

Gazdaság – Szakképzés – Stratégiai partnerség  A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten  Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése  Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkri- mináció: az adójellegű 20%-os befizetés eltörlése, a többieknél ennek felemelése  Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

Nemzeti Fejlesztési Terv II. és Szakképzés  Közel 8000 milliárd fejlesztés: nem lesz más forrás, „aki kimarad az lemarad”  milliárd élethossziglan tartó tanulás: gazdaság szerepvállalása,  KKV szektor intenzív bevonása: marginalizálódtak, a képzési hajlandóság a „leggyengébb láncszem”: tanácsadói hálózat  Képzőktől független regionális vizsga és kompetencia központok: a vizsgabizottság elnökét és tagját a kamara, illetve a szociális partnerek adják; a felhasználói szféra mérje a kimenetet  Gyakorlati képzés súlya, szerepe: a gyakorlati oktatók számára államilag támogatott mesterképzés és továbbképzési programok

Független Vizsgaközpontok Logikai keretmátrix: partnerségi modell Országos szint Állami irányítás és felügyelet Akkreditált vizsgahelyek Állami feladatok átvállalása NGO szakmai koordináció Vizsgabizottságok működtetése Vizsgahelyek akkreditációja Regionális szint Vizsgaszervezés regionális állami feladatai Kistérségi szint SZMM, szakképzést felügyelő minisztériumok Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács NSZI Országos Vizsgaközpont Nemzeti Vizsga és Kompetencia Tanács Országos ernyőszervezet Regionális szintű ernyőszervezet Regionális Vizsgaközpontok Regionális fejlesztési és Képzési Bizottság Regionális Vizsgahelyszínek Országos Vizsgahelyszínek Kistérségi vizsgahelyszínek

A problémák fontossági sorrendje (MKIK GVI felmérés alapján) Hiányosságok- problémák OKJ szakképzettséggel Főiskolai végzettek Egyetemi végzettek Érettségi nélkülÉrettségivel Önálló munkavégzés képességének hiánya Gyenge szakmai gyakorlati jártasság Munkafegyelmi problémák Munkakultúra hiányosságai általában Gyenge szakmai elméleti alapok Rossz együttműködési készség Gazdasági ismeretek hiánya Számítógépes ismeretek hiánya Idegennyelv-tudás hiánya

Nemzeti Fejlesztési Terv II. és a szakképzés  Végzést után gyakornoki rendszer a hiány és keresett szakmákban, külföldi munkatapasztalat szerzéssel kombinálva  új TISZK: 100 milliárd Ft komplex fejlesztés, beruházás: TISZK-ek és RÁK-ok viszonyának a tisztázása párhuzamos fejlesztések, profiltisztítás vagy integráció  Már van 16 TISZK: jó ötlet és koncepció, gazdaság szerepvállalása formális, nem lehetett a kamara konzorciumi tag  TISZK gazdaság nélkül nem megy: gazdaság meghatározó szerepvállalásával tulajdonosi tudat, iskolatársulási forma, TISZK-en kivüliek a TISZK „mindent visz”, zöld – vagy barnamezős beruházás csak a gazdaság megnyerésével tud önfenntartóvá válni

Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Kamarák HR kapacitásának térképe 20 megyei és 3 városi kamara: 93 kirendeltség 85 főállású tanácsadó 50 szakképzési területen dolgozó szakember Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: képzőhely szakképző iskolai tanuló gazd.-nál tanulószerződés 1000 szakértő vizsgadelegálás 4000 fő vizsgabizottsági tag fő szintvizsga 800 szintvizsga elnök 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. Képzés – továbbképzés: fő képzése 212 tanfolyam 42 oktatóterem 12 számítógépterem 1000 fő mester képzése, 600 elnök Összesen: 66 teremben óraszámban Gazdasági érdekképviseleti szervezetek: a humánerőforrás kapacitása

tanuló vizsgaeredményei 2005/2006-os tanévben 16 OKJ szakmában

Köszönöm a figyelmet „A józan ész a legfőbb törvény” VÍZIÓ