A diasor hatályosítását végezte: Dr. Szalai András, július

Az előadás tartalmi felépítése 1.A közigazgatás felépítése 2.Az államigazgatás 3.Az önkormányzati igazgatás 4.Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) 2

Célkitűzés A fejezet bemutatja a közigazgatás fogalmát és feladatait. Betekintést ad a központi államigazgatási szervek illetve a helyi-területi államigazgatási szervek alapvető csoportjaiba. Bemutatja a helyi önkormányzati igazgatás alapjait. Ismerteti a Magyary Program legfontosabb elemeit. 3

4 1. A közigazgatás felépítése

1.1. A közigazgatás fogalma A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása, megvalósítása. 5

1.2. A közigazgatás feladata Jogalkotás Jogalkalmazás Szervezés Rendelet Normatív utasítás Normatív határozat Hatáskör Illetékesség Ivóvíz ellátás Óvodai nevelés Iskolai oktatás 6 A közigazgatás

Államigazgatás 1.Jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör. 2.Állami feladatokat lát el (országos közügy). 3.Önálló döntési jogkörrel rendelkeznek. 4.Hivatali forma, egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer). 5.Szervezetüket jogszabály határozza meg. 6.Önálló költségvetésük van 7.Állami vagyonkezelők 8.Van felettes (irányító, felügyelő ) szervük Két szervezetrendszer (duális jelleg) 1.3. A közigazgatás rendszere 1 7

Önkormányzati igazgatás 1. Törvényi és saját feladat-meghatározás. 2. Helyi közügyeket lát el. 3. Önálló döntési jogkör. 4. Választott vezetők irányításával működik (testületi szerv). 5. Szervezetüket önállóan határozzák meg. 6. Önálló költségvetés. 7. Saját tulajdon, saját bevételek. 8. Nincs felettes szerv (kizárólag törvényességi felügyelet). Két szervezetrendszer (duális jelleg) 1.3. A közigazgatás rendszere 2 8

Ellenőrző kérdések 1. Mit jelen a közigazgatás fogalma? 2.Melyek a közigazgatás feladatai? 3.Milyen jellemzői vannak az államigazgatásnak? 4.Milyen jellemzői vannak a közigazgatásnak? 9

10 2. Az államigazgatás

2.1. A központi államigazgatási szervek Az egész országra kiterjed az illetékességük Országos feladatokat látnak el Irányító - szabályozó - végrehajtó típusú feladatokat látnak el 11 Kormány a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Kormányhivatalok; Központi hivatalok; Autonóm államigazgatási szervek; Önálló szabályozó szervek; Rendvédelmi szervek

A Kormány szervezete és működése Miniszterelnök Miniszterelnök helyettes Tárca miniszterek Tárca nélküli miniszterek a Kormány élén áll, az Országgyűlés választja, a Kormány megbízatása a Miniszterelnöktől függ a Köztársasági elnök nevezi ki a Miniszterelnök javaslatára, vezetési, irányítási, testületi feladatokat látnak el 12

A Kormány szervezete és működése A Kormány hatáskörét ülésén gyakorolja, rendszeresen (hetente) ülésezik. 13 Működését részletesen a Kormány ügyrendje szabályozza. Rendeletet alkot. Határozatot hoz (irányítási jogkörében: normatív határozat).

Kormány Kormányzati koordinációt segítő testületi szervek: 1. Kormánybizottságok 2. Kabinetek 3. Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) „ Egyszemélyes” segédszervek: 1. Kormánybiztosok 2. Miniszterelnöki biztos 3. Miniszteri biztos A Kormány segédszervei

Miniszter feladatai: Vezeti a minisztériumot; Irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét; Kormány-előterjesztések készítése; Jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; Jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; Nemzetközi kapcsolatok kialakítása; Kapcsolattartás állami és civil szervezetekkel Minisztériumok Jellemzői: Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; Különös hatáskör; Kormány irányítási jogköre; Egyszemélyi felelős vezetés; Politikai változó és szakmai állandó elemek. 15

Csúcsminisztériumok, több korábban önálló tárcát integrálnak (pl. Emberi Erőforrások Minisztériuma: Egészségügy, Szociális ügyek, Családügy, Ifjúságpolitika, Oktatás, Kultúra) Szakterületenként tagozódnak. Élén az államtitkár. Szakterülethez tartozó koncepciók kidolgozása, végrehajtás felügyelete, koordinálása. Államtitkárság Államtitkár munkájának segítése. Részterületek koordinációja. Élén a helyettes-államtitkár áll. Helyettes államtitkárság Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. Főosztály Szakmai, operatív feladatokért felelős igazgatási munkacsoport. Osztály A minisztérium szervezete 16 Minisztérium

A főhivatalok Fő feladatuk: a Kormány döntéseinek végrehajtása; a területi államigazgatási szervek irányítása; a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; hatósági tevékenység. 17

1. Kormányhivatal Központi Statisztikai Hivatal Országos Atomenergia Hivatal Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2. Rendvédelmi szerv rendőrség büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos katasztrófavédelmi szerv polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 3. Autonóm államigazgatási szerv Közbeszerzési Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Választási Iroda 4. Önálló szabályozó szerv Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal 5. Központi Hivatal Magyar Államkincstár Oktatási Hivatal Kormányzati Ellenőrzési Hivatal A főhivatalok 18

Megyei (Fővárosi) Kormányhivatal (19+1) Járási (Kerületi) Hivatal Egészség- biztosítás stb. Munkaügy Fogyasztó- védelem Központi szakigazgatási szervek 2.2. Az államigazgatás helyi-területi szervei 19

A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezete KORMÁNYMEGBÍZOTT FŐIGAZGATÓ (Főigazgató-helyettes) Kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységek Járási (kerületi) hivatalok 20

Járási (kerületi) hivatalok A megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezeti egysége. 21 Azon államigazgatási feladatok jelentős részében rendelkezik hatáskörrel, melyekben korábban a jegyzőnek, a polgármesternek vagy a hivatal szervezetének (pl. okmányiroda) kellett eljárnia. Az államigazgatás legalacsonyabb szintű területi szerve.

Ellenőrző kérdések 1.Melyek a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek? 2.Melyek a minisztérium jellemzői? 3.Sorolja fel az önálló szabályozó szerveket! 4.Mondjon példát központi hivatalra! 5.Sorolja fel a kormányhivatalokat! 6.Mutassa be a megyei kormányhivatal vezetését! 7.Melyek a járási hivatalok jellemzői? 22

23 3. Az önkormányzati igazgatás

A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Helyi közügy: közszolgáltatás biztosítása; közhatalom helyi gyakorlása; szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása. Gyakorlása: közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), közvetetten (képviselő-testület) útján történik Az önkormányzati rendszer alapjai 24

3.2. A helyi önkormányzatok típusai Területi/MegyeiTelepülési 25

3.3. A helyi önkormányzatok egymás közti kapcsolata A települési önkormányzatok típusai Városi (speciális jogállású járásszékhely város, megyei jogú városok) önkormányzatok Fővárosi kerületi önkormányzat Községi települési önkormányzatok A megyei önkormányzatok Nem felettesei a települési önkormányzatoknak Mellérendeltségi viszonyban állnak 26

3.4. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre területfejlesztési, területrendezési, vidékfejlesztési, valamint koordinációs feladatokat látnak el. Területi/MegyeiTelepülési Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit:

A helyi önkormányzat a feladatok és hatáskörök közvetlen címzettje. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Az Mötv. szerint a képviselőtestület hatásköre átruházható: a képviselő-testület bizottságaira; a polgármesterre; településrészi önkormányzat testületére; önkormányzati társulásra. Az Mötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb A települési önkormányzatok szervezete és működésének alapvető szabályai 28

A települési önkormányzatok szervezete

A képviselő-testület Rendeletet alkot, határozatot hoz. A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át. Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában. 30

A polgármester Irányítja a polgármesteri hivatalt. Képviseli az önkormányzatot. Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá. Államigazgatási hatáskörök címzettje. Helyettesítésére alpolgármester(ek) választása. Tagja és elnöke a képviselő-testületnek. Összehívja és vezeti az üléseket. Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését. 31

Kötelezően létrehozott ha törvény előírja (pl. pénzügyi bizottság) Kötelezően létrehozott ha törvény előírja (pl. pénzügyi bizottság) Szabadon létrehozható lehet állandó, ideiglenes, vagy eseti Szabadon létrehozható lehet állandó, ideiglenes, vagy eseti Bizottságok A képviselő-testület munkáját segítik. Javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntéshozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció. Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők. Elnöke: csak képviselő lehet.

Önkormányzati társulások Létrehozható: egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására. Önkéntes társulás Kötelező társulás (törvény rendelheti el) 33

A települési önkormányzatok működése Szervezeti és Működési Szabályzat: a működés alapdokumentuma. Az ülések összehívása, határozatképesség; nyilvános és zárt ülés esetei. Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): Egyszerű többség, Minősített többség. A képviselő-testület döntése: Rendelet, Határozat. Rendeletalkotás: a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére a képviselő-testület rendeletet alkot. Közmeghallgatás intézménye 34

ÖNKORMÁNYZAT 3.6. A helyi önkormányzatok és az egyéb állami szervek kapcsolata OrszággyűlésKormány Köztársasági elnök IM + BM Fővárosi és Megyei Kormányhivatal Miniszterek

Ellenőrző kérdések 1. Mit jelen a helyi közügy fogalma? 2.Mondjon példát kötelező önkormányzati feladatra! 3.Melyek a képviselő-testület főbb jellemzői? 4.Melyek a polgármesterre vonatkozó főbb jellemzők? 5.Melyek a bizottságokra vonatkozó főbb jellemzők? 36

37 4. Közigazgatás-fejlesztési Stratégia

Közigazgatás-fejlesztési Stratégia (Magyary Program) A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora volt, amely rögzítette a közigazgatás- fejlesztés irányait Közigazgatás-fejlesztési Stratégia

39 REFORM felülről lefelé irányuló folyamat a közigazgatás vezető szintje kezdeményez a közigazgatás egészét érinti A közigazgatási változások INNOVÁCIÓ alulról fölfelé induló folyamat az apparátus kezdeményez valamely részterületet érint Típusai

Kormányzati Stratégiai Irányítási Rendszer (KSIR): 1.egymásra épülő hosszú, közép- és rövid távú kormányzati tervdokumentumok kialakítása, amelyek szervesen összefonódnak a megvalósítással, 2.a megvalósítás nyomon követése és szükség szerinti beavatkozások biztosítása, 3.a fentiek érvényesülését elősegítő tudásgyarapítás, eljárások, intézményi működési formák és segítő eszközök bevezetése és fenntartása. A kormányzati stratégiai dokumentumok két csoportra a tervdokumentumokra és a megvalósítási dokumentumokra bomlanak A közigazgatási stratégiaalkotás folyamata

Magyary Zoltán szakmai munkássága Jogász, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő Pályájának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik: 1931: közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatási Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. Az 1930-as évektől egyetemi tanári és kutatói munkássága vált meghatározóvá. Ekkorra már nemzetközi hírű közigazgatás-tudós. Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, monográfiái. Fő műve: Magyar közigazgatás (1942) 41

A megoldásra váró problémák túlburjánzó állami szervezetrendszer és a tisztázatlan felelősségi viszonyok; közigazgatási ügyintézés alacsony színvonala; teljesítménykényszer hiánya; közigazgatás jogalkotói képessége mögött elmarad a tervezési képesség színvonala. A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, mert biztosítja a folyamatos mérhetőséget. Megvalósulásáról évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; időtartománya igazodik a politikai ciklushoz; maga is eszköz. A közszolgálat számára közös cél- és fogalomrendszert hoz létre, amely segít abban, hogy az általa közvetlenül érintett sok ezer kormánytisztviselő, katona, rendvédelmi dolgozó valódi hivatásrenddé és közösséggé váljon; sikeres fejlesztési modellként hatása kisugárzik A Magyary Program kiindulópontjai

A Magyary Program átfogó stratégiai célja az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtése. A Magyary Program stratégiai célkitűzései: az eredményes szervezeti működés; a feladatrendszer megújítása; a belső eljárások racionalizálása; az ügyfélkapcsolatok javítása; a személyzeti igazgatás fejlesztése; a kiszámítható életpálya A Magyary Program célrendszere

A közigazgatási szervezetrendszer A közigazgatási feladatellátás A közigazgatás eljárásrendje A közigazgatási személyzeti rendszer A Magyary Program beavatkozási területei

Ellenőrző kérdések 1. Mi a különbség reform és innováció között? 2.Sorolja fel a legfontosabb megoldandó problémákat a Magyary Program szerint! 3.Miért inkább program a műfaja, mintsem terv? 4.Melyek a Magyary Program stratégiai célkitűzései? 5.Melyek a Magyary Program főbb beavatkozási területei? 45

46