Az arab tavasz

Mohamed al-Búazízí december 17.

Félrevezető elnevezés  Európai konnotáció, európai analógiák –Téves univerzalizmus (Közel-Kelet – Nyugat) –Népek tavasza, prágai tavasz stb –Fiatalok, szekuláris demokraták –Szupermodern kommunikációs technológiák –(európai) demokrácia –Arab politikaelmélet: faszád (korrupció), fitna (romlás, kísértés)

Nyugati narratívák  Optimista: forradalmi hullám – 1848, “arab 1989”  Pesszimista: szekuláris diktatúrák helyett iszlamista rezsimek  Pragmatikus: demonstrációk, tüntetések, katonai hatalomátvétel, polgárháború

Öt német békekutató intézet, Dimitrij Medvegyev  “Az arab tavasz történelmi fordulópont, amely a berlini fal leomlásához mérhető”

Forradalmi hullám  Dominó-effektus  Új arab világrend  Arab felvilágosodás  Arab ébredés  Arab demokratikus forradalom  Demokratizálódási hullám (“demokrácia- dominó”)

Dominó-effektus?

Belső okok  Modernizációs válság  Társadalmi: egyenlőtlenségek, munkanélküliség, lakáshiány, áremelkedés, kilátástalanság  Politikai: autokratikus rendszerek, korrupció, demokrácia, szabadság iránti igény  Fiatalság!  Családalapítás eltolódása

Permanens modernizációs válság  gazdasági, szociális, politikai, identitás  fejlődési modellek, szekularizált ideológiák kudarca  reiszlamizáció  alárendelt, függő részvétel a nemzetközi munkamegosztásban  kollektív tudat: elkeseredettség, megalázottság, történelmi igazságtalanság  radikalizálódás, szélsőségesség

Deficitek  szabadság/demokrácia  tudás  nők helyzete

Demográfia: “időzített bomba”  túlnépesedés –arab népesség (280 m) 2020-ra m –40% 14 év alatti  munkanélküliség (15-20%)  szociális háló elégtelensége  migráció –belső: vidékről a nagyvárosokba –külső: szakképzett munkaerő a fejlett országokba  politikai, gazdasági, szociális konzekvenciák

Közel-Kelet népessége

Korfák

Gazdasági (alul)fejlettség  felemás bekapcsolódás a globalizációs folyamatokba  “merev” és központosított gazdasági irányítás/rendszer  nem következetes reformok  tőkepiacok fejletlensége  hazai tőke külföldre áramlása  külföldi befektetések elégtelensége –befektetők nem érdeklődnek –ok: instabil politikai környezet alacsony megtérülés –gazdasági környezet nem vonzó

Fejlődés, modernizáció  reformok és liberalizáció szükségessége  tudás ill. tudomány szerepe  gazdasági növekedés, szerkezetváltás  “emberi tőke”  nők helyzete  demokratizálódás

Akadályok  belső és külső tényezők  tradicionális társadalmi környezet  vallási ortodoxia - nem az iszlám!  autokratikus politikai rendszerek  megoldatlan válsággócok  alárendelt világazdasági pozíciók  USA közel-keleti-és iszlám-politikája

Külső okok  USA Közel-Kelet politikája –Következetlenség – regionális érdekek kiegyensúlyozása –Szavakban demokrácia terjesztése –Autokratikus rendszerek támogatása –Nyílt katonai beavatkozás  9/11: terror elleni háború –Anti-demokratikus erőknek kedvez  2003: Irak elleni invázió  Regionális konfliktusok megoldatlansága

Ami nem új..  Felkelések, tüntetések –1977-es “kenyérlázadás” Egyiptomban, stb.  A vezetés eltávolítása, puccsok, katonai hatalomátvételek  Reformok iránti igény  Demokratizálás iránti igény

Ami új..  Felkelések egyidejűsége  Autokratikus vezetések megrettenése és megrendülése  Az autokratikus vezetések megdönthetőségének pszichikai érzése  Információs technika/technológia szerepe –Internet/facebook/twitter –Mobiltelefonok –Média-nyilvánosság – al-Dzsazíra

Facebook-forradalom

al-Dzsazíra, “az arab világ vezetője”

Kivetítő a Tahrír téren

Sajátosságok  Fiatalok óriási szerepe –Népesség 60%-a 30 év alatti  Nincsenek tekintélyes vezetők  Nincs markáns “forradalmi” ideológia  Iszlamista jelleg hiánya elején  Nincs “Amerika- és Izrael-ellenesség”  Spontaneitás  Elérendő célok tisztázatlansága  Vezető/kormányváltás vagy rendszerváltás?  Országonkénti eltérések!

Következmények  Arab öntudat, pán-arabizmus erősödése  Iszlamizmusnak van alternatívája  Hatalmon lévő vezetések részéről engedmények –Jóléti kiadások (Szaúd-Arábia 35 md$) –Lemondás választásokon indulásról (Jemen) –Szükségállapot eltörlése (Algéria) –Kormány leváltása (Jordánia) –Miniszterelnök lemondása (Tunézia) –Gyors reformok ígérete

Nyugat (USA/Izrael) dilemmája  Stabilitás vs. demokratizálódás  Baráti diktátorok vs. kiszámíthatatlan (ellenséges) demokraták(?)/rezsimek  Központi hatalom gyengesége (demokratizálódás) veszélyei: –Destabilizálódás – anarchia –(radikális) iszlamizmus előretörése Demokrácia ellen USA ellen Izrael ellen

Veszélyek USA (Nyugat) számára  Nem baráti (ellenséges) rendszerek hatalomra kerülése  Közel-Kelet destabilizálódása  Irán további pozícióerősödése  Menekültáradat Európába  Kőolaj világpiaci árának növekedése – világgazdasági visszaesés  Izrael-ellenesség felerősödése

Négy év múltán …

Az arab tavasz halott?  Bizonytalanság, instabilitás  Nem ment végbe a demokratizálás  Fegyveres összecsapások, polgárháború  Állam megrendülése – gyenge, bukott állam  Törzsi, etnikai, vallási/szektariánus törésvonalak  Radikális, szélsőséges iszlamista csoportok

Értékelés  Koherensnek tűnő változási irány és változásokat indukáló erők fragmentálódása  Változások – visszarendeződések  Stabilitás biztonsága – demokratizálás bizonytalansága  Ideológiák leértékelődése  Szektariánus törésvonal  Egy megdöntött rossz rendszer helyébe nem biztos hogy jobb lép

Értékelés  Állam gyengesége  Monarchiák érintetlensége  USA pozícióinak gyengülése  Közel-keleti hidegháború  Szunnita-síita törés, de szunniták megosztottsága – –Szaúd-Arábia – Muszlim Testvérek, IS, Hamász  Irán felértékelődése  Kurdok felértékelődése

Poszt arab tavasz: négy országcsoport  Kevés vagy semmi változás (monarchiák)  Polgárháború, instabilitás, bukott államiság határán (Líbia, Szíria – Irak (?) – Jemen)  Politikai átmenet (Tunézia, Egyiptom)  Óvatos reformok (Marokkó, Jordánia)

Arab tavasz előtti Közel-Kelet  “Poszt-arab” jelleg  “Az arab világ halott” (Agha-Malley) –Passzivitás –Nincs markáns vízió “közös ügyek” kezelésére –Arab politikai vezetések “gyengesége” –Identitás-válság  Arab centrum – nem arab periféria  Izrael, Irán, Törökország  Egyiptom, Szaúd-Arábia szerepe csökken  Síita ébredés

“Arab ébredés”  (Harmadik; első: 19.sz. közepe; második: negyvenes-ötvenes évek nacionalista forradalmai)  “Láthatatlan” arabok “láthatóvá” válása  “új arabizmus”, Mcarabizmus, transznacionális média, “elképzelt arab közösség”, szupranacionális arab identitás, de  Identitások fragmentálódása, kisebb közösségi identitások

Új arab/közel-keleti hidegháború  Arab hidegháború újjáéledése új formában – síita újjáéledés  Szaúd-Arábia – Irán: vetélkedés a befolyásért  Nem katonai konfliktus  Nem állami szereplők támogatása  Szektariánus elem – határok átlépése  Szunniták megosztottsága  Arab államhatalom gyengülése

“Arab hidegháború”  Ötvenes-hatvanas évek: (Malcolm Kerr)  “forradalmi”, “haladó” – “konzervatív”, “reakciós”  Ideológiai töltet (arab nacionalizmus)  “arab nemzethez”, “közös arab ügyhöz” való viszony  Identitás(ok)  Vége: 1967-es vereség

Szaúdi-iráni rivalizálás  Nyolcvanas-kilencvenes évek  Forradalmi vs. “olajiszlám”  Iszlám “jelentésteli tere” (Kepel) fölötti uralom  Iszlám értelmezése fölötti hegemónia  Politikai-ideológiai vezető szerep

Síita újjáéledés  Irak: síita többségű vezetés  Irán: jelentős pozíció-erősödés  Síiták erősödő öntudata és aktivitása Libanonban és az Öböl-menti államokban  USA –Bush közel-keleti politika kudarca (Irak, Irán) –Obama: reálpolitika –Demokrácia támogatása

Síita közösségek a Közel-Keleten

Síita félhold

Iraq, Jordan See Threat To Election From Iran “If pro-Iran parties or politicians dominate the new Iraqi government, … a new »crescent« of dominant Shiite movements or governments stretching from Iran into Iraq, Syria and Lebanon could emerge, alter the traditional balance of power between the two main Islamic sects and pose new challenges to U.S. interests and allies.” Jordanian King Abdullah December 8, 2004

Vallási és geopolitikai törésvonal egybeesése?  Irán vezette síita geopolitikai régió vs.  Szunnita geopolitikai régió  Új Közel-Kelet?

Irán  2000-es évek: regionális felértékelődés  Ellenfelek kiiktatása (2001: tálibok, 2003: baaszisták) – iráni befolyás  Romló biztonsági környezet, de regionális nagyhatalom  Síita blokk vezetője (Irán, Szíria, Hezbolláh, Hamász + Irak) – alap: közös ellenség  Arab tavasz = iszlám ébredés (kezdete 1979)  Síita-ellenesség: pozícióinak gyengülése, majd erősödése (Rohani)  Aszad-rendszer támogatása  Nukleáris program, szankciók

Szaúd-Arábia  Olajiszlám  Színfalak mögött  Növekvő iráni befolyás aggasztja  Arab tavasz: szaúdi defenzíva  Mubárak Szaúd-Arábia szövetségese  Szíria felértékelődése –Lassú szaúdi reakció –Először Szíriai Szabad Hadsereg, majd iszlamisták támogatása – Nuszra Front és IS nem!

Szaúd-Arábia – szunnita megosztottság  Testvérek: Szaúd riválisa  Testvérek ellen, katonák támogatása (2013 július: Murszi megdöntése)  Nincs török-szaúdi összefogás  2014 március: Testvérek, al-Káida és ISIS terrorista szervezetek de:  2015 nyár: szövetség diverzifikálása –Fejszál (küm): nem a Testvérekkel, egyes tagokkal van baj

Identitás-válság  Többes identitás – Lewis –Lokális, nem-állami (törzsi, etnikai, szektariánus) –(Nemzet?)állami –Transznacionális/állami (pán-arab, pán-iszlám stb.)  Versengő kollektív identitások – hangsúly- eltolódások  Nő a magukat elsősorban muszlimnak tartók aránya  Bizalomvesztés az állammal szemben - csökkenő azonosulás

A (nemzet)állam válsága  Nemzetállam “transzplantátum” (Tibi)  Oszmán Birodalom romjain: Török o., Irak, Szíria, Libanon, Transzjordánia, Palesztina + Szaúd-Arábia, Jemen, Egyiptom, Perzsia  Mesterséges határok  “Oszd meg és uralkodj”

Sykes-Picot egyezmény (1916)

Önálló “kvázi-államok” a szíriai francia mandátumterületen

Gyenge állam  Központi államhatalom gyengülése  Fragmentálódás, nem állami szereplők erősödése  Hazai politikai vákuum  Külső erők – hazai kliensek (Izrael kimarad!)  Állammal szembeni lojalitás helyett törzsi, etnikai, szektariánus - transznacionális

Szíria etnikai összetétele

Vallások

Etnikai csoportok Líbiában

Irak

Politikai iszlám szerepe  Kulcskérdés  2011 első fele: iszlamista defenzíva (május: Bin Láden likvidálása)  2011 ősz: iszlamizmus előretörése –2011 október: Tunézia: El-Nahda 41% –2012 január Egyiptom: Szabadság és Igazság Párt + szalafista El-Núr csaknem 70% –2012 június Egyiptom: Mohamed Murszi 51,7%  2013-tól összetett helyzet

Tunézia

Egyiptom: parlament

Egyiptomi elnökválasztás  Muhammad Murszi: 51,7%  Ahmed Safík: 48%  23 jelölt, 10-et kizárnak

Iszlamista előretörés?  Szíria, Irak, Líbia - Jemen  Egyiptom, Tunézia – iszlamisták visszaszorulása  Megosztottság: politikai iszlám – hagyományos autokraták –Törökország, Katar: Testvérek támogatása –Egyiptom, Emirátusok: iszlamisták ellen (beavatkozás Líbiában)

Tunézia  Iszlamista El-Nahda 41%  Kritikák, nyomás  Iszlám állam feladása  2014 január: átadja a kormányt  Új alkotmány

Egyiptom

Murszi elnöksége  Választási ígéret: minden egyiptomi elnöke lesz – nem lett  Klientúra beemelése a hatalomba  A sajtószabadság kikezdése  Gazdasági helyzet romlik  Égető problémákra nem képes választ adni

Hatalomátvétel  Tamarod mozgalom  Murszi el – július 3  2 tábor: Murszival, vagy ellene.  Murszi ellen felvonulók megosztottsága  SCAF – al-Sziszi tábornok kerül ki győztesen  Adli Manszúr elnök (legfelsőbb bíróság addigi elnöke)

És az iszlamisták?  Testvérek betiltása  Mohammed Badie letartóztatása  Szalafisták – merre tovább?  Nem tudtak megfelelő választ adni a kihívásokra

Isszám el-Arian "We want a civil state, based on Islamic principles. A democratic state, with a parliamentary system, with freedom to form parties, press freedom, and an independent and fair judiciary"

Poszt-amerikai Közel-Kelet  Bush-projektum kudarca  Amerikai korszak vége – helyi szereplők  Katonai jelenlét visszahúzódóban – de IS  Megkésettség, kivárás, defenzív KK-politika –Stabilitás biztonsága vs. demokratizálás bizonytalansága –Következetlenség vagy regionális érdekek kiegyensúlyozása  Kettős mérce – Bahrein  Elnök beszédei

USA: háború Iszlám Állam ellen  Kivonulás Irakból (2011)  Szíriai lázadók korábbi támogatása – közvetve IS  Kongresszus: “mérsékelt” szíriai ellenzék felfegyverzése  Irán megkerülhetetlensége – amerikai-iráni közeledés (szövetség?)

ENSZ BT  szept. 24.  Iszlám Állam elleni harc támogatása  Kötelező határozat terrorizmus ellen  Tagországok kötelessége, hogy fellépjenek az Iszlám Állam soraiba toborzók ellen.  BT felléphet a rendelkezést be nem tartók ellen

Koalíció  USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Dánia, Ausztrália, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirségek, Bahrein, Katar, Jordánia  Irán: már harcban áll  Nincs nemzetközi jogi legitimáció  Orosz-o ellenzi (Aszad bevonása), de  Iszlám Állam fenyegetés (Csecsenföld, Kaukázus)  Orosz-amerikai egyeztetések

Obama’s Cairo Speech

I have come here to seek a new beginning between the United States and Muslims around the world; one based upon mutual interest and mutual respect; and one based upon the truth that America and Islam are not exclusive, and need not be in competition. Instead, they overlap, and share common principles - principles of justice and progress; tolerance and the dignity of all human beings.

Obama’s Middle East Speech May 19, 2011

 So we face an historic opportunity. We have embraced the chance to show that America values the dignity of the street vendor in Tunisia more than the raw power of the dictator. There must be no doubt that the United States of America welcomes change that advances self- determination and opportunity... But after decades of accepting the world as it is in the region, we have a chance to pursue the world as it should be.

Nyugat (USA/Izrael) dilemmája  Stabilitás vs. demokratizálódás  Baráti diktátorok vs. kiszámíthatatlan (ellenséges) demokraták(?)/rezsimek  Központi hatalom gyengesége (demokratizálódás) veszélyei: –Destabilizálódás – anarchia –(radikális) iszlamizmus előretörése Demokrácia ellen USA ellen Izrael ellen

Oroszország  Kétezres évek: “láthatóvá válás”  Külpolitikai célok: –Nagyhatalmi státusz visszaszerzése, USA dominanciájának csökkentése –Orosz nemzeti érdekek érvényesítése –Erőteljesebb bekapcsolódás olaj- és gázszektorba –Határokhoz közeli szeparatista mozgalmak támogatásának csökkentése  Líbia, Szíria, Irán – gazdasági érdekek –Szíriának fegyverszállítás, befektetések, Tartusz

Gazdasági következmények  Gazdasági kérdések háttérbe szorulása  Kockázat, bizonytalanság – befektetők  GDP növekedés visszaesése  Munkanélküliség növekedése  Külső bevételek csökkenése (turizmus, hazautalások, export)  Koherens gazdaságpolitika hiánya  Tárgyalások IMF-fel (Jordánia, Marokkó, Jemen, Tunézia, Egyiptom)