Az Országos Képesítési Keretrendszer hatása a képzési és kimeneti követelményekre a felsőoktatásban Temesi József, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem Országos Neveléstudományi Konferencia Veszprém, november 19.

2 Országos Képesítési Keretrendszer az élethosszig tartó tanulás eszköze, az élethosszig tartó tanulás eszköze, a nem-formális és informális tanulási eredmények elismerési lehetőségének kerete, a nem-formális és informális tanulási eredmények elismerési lehetőségének kerete, a minőségbiztosítás és az akkreditáció kiindulópontja, a minőségbiztosítás és az akkreditáció kiindulópontja, az oktatási alágazatok tantervi fejlesztéseinek alapja, az oktatási alágazatok tantervi fejlesztéseinek alapja, a munkaerőpiaci elvárások tükrözője a munkaerőpiaci elvárások tükrözője 8 szintből áll, az egyes szinteket tanulási eredmények írják le. A közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttoktatás képesítéseit ebben a keretben helyezzük el.

3 A felsőoktatás az OKKR-ben A szinteken helyezkednek el az egyes képesítések. Megoldandó problémák: Szintleírások (6.-8. szint: EQF vs. Dublin descriptors) Szintleírások (6.-8. szint: EQF vs. Dublin descriptors) A képesítések elhelyezése (alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzések, doktori képzés) A képesítések elhelyezése (alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzések, doktori képzés) ?Tudományterületek, tudományágak megjelenítése ?Szakleírások: képzési és kimeneti követelmények

4 A KKK céljai  Tájékoztatja a leendő hallgatókat arról, hogy milyen képzésbe lépnek be, milyen szakképzettséget fognak szerezni, miféle kompetenciákat várnak el a hallgatóktól és mely kompetenciákat fogják a tanulási folyamatban megszerezni.  Tájékoztatja a munkaerőpiaci szereplőket az oklevelek mögött lévő tudásról, képességekről és készségekről, s mindezt az oklevél-mellékletben hivatalosan is megerősíti, ezáltal világos jelzést adva a szakképzettség minőségéről és felhasználhatósági területeiről,  Iránymutatást ad az intézményeknek arra vonatkozóan, hogy milyen képzési célokat és kimeneti kompetenciákat elérő tanterveket kell készíteniük a szakindítás folyamatában.  Referenciául szolgál a MAB számára a szakindítások megítélésében.

5 A képzési és kimeneti követelmények az akkreditációban Szaklétesítés: munkaerőpiaci verifikációmunkaerőpiaci verifikáció nemzetközi keretbe helyezésnemzetközi keretbe helyezés ismeretkörökismeretkörökSzakindítás: tantárgyak, tantervi háló, számonkérési módszerektantárgyak, tantervi háló, számonkérési módszerek személyi feltételekszemélyi feltételek InfrastruktúraInfrastruktúra OKM KKK-leírások: megjelenik egy „kompetencia-leírás”

6 Javaslat a MAB számára Javaslat a MAB számára Szaklétesítés (mesterszak) Szaklétesítés (mesterszak) a)A szak neve: b)A szakon szerezhető végzettség: c)A szakon szerezhető szakképzettség(ek): d)A szak javasolt hossza kreditben: e)Indoklás: ea)tudományterületi/tudományági besorolás, az önálló szak akadémiai oldalról történő alátámasztása, ea)tudományterületi/tudományági besorolás, az önálló szak akadémiai oldalról történő alátámasztása, eb)rokonszakok megjelölése és elkülönítés a rokonszakoktól, eb)rokonszakok megjelölése és elkülönítés a rokonszakoktól, ec)a szakképzettség szükségességének munkaerőpiaci oldalról történő alátámasztása, ec)a szakképzettség szükségességének munkaerőpiaci oldalról történő alátámasztása, ed)nemzetközi példák. ed)nemzetközi példák.

7 Javaslat a MAB számára - folytatás f)A belépőhallgatóktól megkövetelt szakmai kompetenciák. f)A belépő hallgatóktól megkövetelt szakmai kompetenciák. g)Szakleírás: ga) a képzés fő tanulmányi területei és azok aránya, ga) a képzés fő tanulmányi területei és azok aránya, gb) a tantervben megkövetelt ismeretkörök, gb) a tantervben megkövetelt ismeretkörök, gc) a tanulási eredmények kompetencia-alapú leírása. gc) a tanulási eredmények kompetencia-alapú leírása. A szakalapítási döntés az e) és g) pontokon alapul. A szakalapítási döntés az e) és g) pontokon alapul. Szakindítás:  A szakindításban szereplő felvételi specifikálása az f) ponton alapul.  A szakindításban szereplő tanterv a g) ponton alapul.  A szakindításban szereplő értékelési eljárásoknak a gc) alpontnak kell megfelelniük.

8 A megvalósítás útjai Hagyományos intézményi logika: az ismeretanyag meghatározása, annak tantárgyakba, félévekbe rendezése, majd a tantárgyakban lévő kompetenciák összegyűjtése, leírása Kitérő: TUNING-projekt Új szemlélet: először a szakképesítéshez szükséges tanulási eredmények meghatározása, ezután a tanulási eredményeknek megfelelő ismeretek összegyűjtése és megfelelő arányban tantervbe (tantárgy/modul) rendezése Számonkérés: a tanulási eredményekre kell koncentrálnia

9 Tervezési folyamat Kompetenciák és tanulási eredmények általános szakterületi szakra jellemző Ismeretkörökhöz rendelés Ismeretkörök arányai a képzési programokban Intézményi tanterv Intézményi tanterv Személyi feltételek Személyi feltételek Infrastruktúra Infrastruktúra A kimeneti követel- mények teljesülését garantáló eszközök SZAKINDÍTÁS SZAKLÉTESÍTÉS

10 Bologna szakok KKK-elemzései 2006: A felsőoktatási és a munkáltatói oldal együttműködése a mesterszintű képzési és kimeneti követelmények kidolgozásában OKM projekt (Derényi András-Falus Iván-Gönczi Éva-Temesi József) Az alapszakok KKK-elemzése 7 tudományterületen: megfogalmaznak-e tanulási eredményeket? 2009: OKKR a felsőoktatásban TÁMOP projekt Alapszakok és mesterszakok kapcsolódása, leírása a tanulási eredmények szemszögéből Mindkét esetben: lesújtó eredmények. Konklúzió: KKK újratervezés és tantervfejlesztési új gyakorlat kellene. Szükséges feltétel: szemléletváltás.