A nemzeti felsőoktatási törvényről Kaposi József 2015

A törvény célja, hatálya „(1)E törvény célja a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, a versenyképes tudás átadásához és megszerzéséhez szükséges feltételrendszer megteremtése, az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdése által meghatározott keretek között a nemzeti felsőoktatási intézményrendszer működésének biztosítása. A felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályokat törvény által szabott keretek között kormányrendelet határozza meg. (2) E törvény hatálya kiterjed a felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt vevő valamennyi személyre, szervezetre, valamint a magyar felsőoktatási intézményeknek a Magyarország területén kívül folytatott felsőoktatási tevékenységére.”

A felsőoktatás működésének alapelvei „A felsőoktatási intézmény az e törvényben meghatározottak szerint - az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására - létesített szervezet.” „A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés.”

Fontosabb újdonságok a korábbi felsőoktatási törvényhez képest A törvény az eddig államilag finanszírozott hallgatókat ösztöndíjas hallgatónak definiálja Az állami ösztöndíjas hallgató köteles: ◦ „legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet” ◦ „az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál … munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni” Ezekről az összes nappali, esti vagy levelező tagozaton bármely képzési szinten állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyen tanuló hallgatónak hallgatói nyilatkozatot kell aláírnia

Fontosabb újdonságok a korábbi felsőoktatási törvényhez képest II. Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság összetétele átalakult: ◦ „A MAB-nak húsz tagja van. Kilenc tagot delegál a miniszter, kettő tagot a Magyar Tudományos Akadémia, egy tagot a Magyar Művészeti Akadémia, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, kettő tagot a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek, egy tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége.” ◦ A korábbi törvények alapján alapvetően az akadémiai delegáltak domináltak, az új szabályozás a kormányzati képviselők számára ad nagyobb teret. Felsőoktatási és Tudományos Tanács jogutódja A Felsőoktatási Tervezési Testület egy miniszteri tanácsadó testület lett

Fontosabb újdonságok a korábbi felsőoktatási törvényhez képest III. Új szereplőként jelenik meg a kancellár a 2014-es módosításban ◦ „Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetését a kancellár végzi. „ ◦ „Az állami felsőoktatási intézmény rektora a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.” ◦ „ A kancellár megbízására, a megbízás visszavonására a miniszterelnök jogosult.” ◦ „A belső ellenőrzési vezető megbízásának és a megbízása visszavonásának jogát a fenntartó előzetes egyetértésével a kancellár gyakorolja.” A rektor – és a szenátus – így lényegében csak oktatási ügyekben rendelkezik döntési jogosítvánnyal. A kancellárnak szinte minden gazdálkodási és szervezeti kérdésben döntési jogköre van.

A tanárképzés – a képzés szerkezete „tanítóképzés és a konduktor képzés alapképzésben szervezhető, az alapfokozatot eredményező képzés időtartama nyolc félév;” „az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető, a képzés időtartama nyolc félév, amelyet követően - hallgatói jogviszony keretében - két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni; az általános iskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhető;” „középiskolai tanárképzés osztatlan képzésben - a Kormány által meghatározott esetben osztott képzésként - szervezhető, a képzés időtartama tíz félév, amelyet követően - hallgatói jogviszonyban - két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni, a középiskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhető.”

A tanárképzés II. – a képzésre való jelentkezés A Kormány határozza meg a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait és szakirányait, választható egyenrangú szakpárjait és szakirányait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. A miniszter rendeletben határozza meg az egyes tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit. „A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében alkalmassági vizsgán kell részt venniük.”

A tanárképzés – a tanárképző központ „Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja, amelynek vezetője főigazgató. Intézményenként egy tanárképző központ létesíthető. A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez. A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények - a tanárképző központon keresztül - részt vesznek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, a pedagógusok minősítési eljárásában.”

Köszönöm a figyelmet!