Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan - A fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokokat. - A halálozások 50%-a szív- és érrendszer eredetű. - A WHO csoportosítása alapján: * ischaemiás szívbetegségek (koszorúér-betegség), * cerebrovascularis betegségek, * hypertonia betegség, * perifériás érbetegségek, * szívelégtelenség, * reumatikus eredetű szívbetegségek, * congenitális szívbetegségek, * cardiomyopathiák ben ischaemiás szívbetegségben 7,2 millió, stroke-ban 5,5 millió és hypertonia okozta szívbetegségben ember halt meg az egész világon.

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan Ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség) Szűkülés, elzáródás következménye. (atherosclerosis) A koszorúér-betegség kockázati tényezői (WHO): I. Fő és egyéb módosítható kockázati tényezők II. Nem módosítható kockázati tényezők III. Újabb kockázati tényezők

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan I. Fő és egyéb módosítható kockázati tényezők: 1. Hypertonia 2. Dyslipidaemia Framingham Heart Study (Framingham-vizsgálat) 1948-ban kezdődött 5209 egészséges, év közötti lakos nyomonkövetésével, majd 1971-ben indult a második kohersz, amely az eredeti résztvevők gyermekeit, ill. házastársaikat vizsgálta. Ez a vizsgálat igazolta az összkoleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek között fennálló kapcsolatot, az egyes koleszterinfrakciók szerepét. A dohányzás és a szívbetegségek közötti kapcsolat leírását, a hypertonia szerepének tisztázását a stroke létrejöttében. Ezeket később egyéb kutatások is igazolták.

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan A szív- és érrendszeri betegségek harmadáért a magas koleszterinszint felelős. LDL-koleszterin magas kockázatnövelő tényező HDL-koleszterin védő hatású. Nem lehet csak táplálkozással szabályozni a koleszterin szintet, mert a szervezet maga is képes előállítani. A koleszterinszint szabályozható táplálkozással és gyógyszerrel.

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan 3. Dohányzás 4. Fizikai inaktivitás - a technika fejlődése a nem mozgást segíti - autóval közlekedünk - ülőtesthelyzet óra/heti átlag - 30%-kal lehetne csökkenteni ezen betegségek kockázatát fizikai aktivitással - Heti 5 nap 30 perces mérsékelt – közepes mozgás (a max. szívfrekvencia legalább 50%-át elérjük) vagy, - 3x20 perc erős fizikai aktivitás - Mindenki számára van lehetőség (gyermek, kerekesszékes, kismama…) - Rendkívül fontos gyermekkorban elkezdeni - A rendszeres mozgás előnyös hatással van a lipidszintre, a vérnyomásra, az elhízásra, a vércukorszintre, a véralvadásra, a koszorúerek vérellátására, a szívritmusra, a feszültségre, depresszióra, kóros pszichés állapotokra.

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan 5. Elhízás - Önálló betegség is lehet 6. Egészségtelen táplálkozás - Legalább 30%-ra tehető a kialakulásban a szerepe 7. Diab. Mellitus - 2-es típ. cukorbetegség önálló kockázati tényezője - A szívinfarktus vagy a stroke kockázata 5x-öse lehet 8. Gazdasági – szociális státusz - Hiányos ismeretek - Az egészséges alternatívák hozzáférésén - Eü-i ellátás hozzáférésén - Egészségtelen lakás- és munkakörülményeken - Krónikus stresszen - Egyes kockázati tényezők magas prevalenciáján keresztül érvényesül

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan 9. Mentális betegségek  Depresszió  Súlyos, krónikus szívbetegség fennállása (vica versa) 10. Pszichoszociális tényezők  Stressz  Szorongás – düh / harag  Izoláció  „A” típ. személyiségűnél (feszített életet élő) gyakoribb az AMI mint a „B” típ.-nál) (A  B) (Framingham-tanulmány)  A gazdasági-szociális státusz – koszorúér-betegség összefüggés feléért tehetők felelőssé  Rossz házasságban élők  Akinek házastársa súlyos, krónikus betegségben szenved, vagy rokkant.

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan Felmérés: Eü-i dolgozók (ápolók, gondozók) akik érzelmileg nem tudták távoltartani magukat a betegek problémáitól. 11. Alkoholfogyasztás 12. Egyes gyógyszerek  orális fogamzásgátlók (+ dohányzás, cukorbetegség, hypertonia, elhízás 35 év elsőfokú rokonnál AMI vagy agyvérzés diagnosztizált, vagy ha ezen kockázati tényezők közül 2 diagnosztizált.) 13. Lipoprotein (a)

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan 14. Balkamra-hypertrophia  stroke, AMI erős, prediktív tényezője II. Nek módosítható kockázati tényezők  életkor  örökletes tényezők, családi halmozódás  nem  rassz III. Új kockázati tényezők  Homocisztein  gyulladás  véralvadási tényezők  további tényezők pl. fertőzések, lágy vizek fogyasztása, Na – K arány, sze kreatinin- vagy húgysav szint.

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan Stroke (agyvérzés, szélütés, gutaütés, agyi infarktus) - Közegészségügyi szempontból a leglényegesebb - Hirtelen kezdet jellemzi - Agyi vérellátás csökkenés  hirtelen kialakulás miatt idegrendszeri működészavar - Második legfontosabb halálok  túlélők  rokkantság Legtöbb az ischaemiás stroke (80%) (Agyi erek elzáródása. Ok: atherosclerosis, thrombosis (50%-áért felelős) embólia (szívből leszakadt, ez a ritkább). Vérzéses eredetű (12%) Kockázati tényezője a hypertonia Ritkább a subarachnoidális vérzés (repedés következtében jön létre) A legfontosabb módosítható tényező a hypertonia. A szisztolés vérnyomás prediktív értéke erősebb.

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan További kockázati tényezők: Szívbetegségek, Dyslipidaemia, Az anamnézisben TIA vagy stroke Magas fibrinogén szint, magas haematokrit érték, Sarlósejtes anaemia, Túlzott alkoholfogyasztás, Dohányzás, Egyes gyógyszerek, kábítószerek, Diabetes,  A kockázati tényezők egymás hatását erősítik! Fontos az együttes megelőzés!

Szív- és érrendszeri betegségek Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I. (Szerk.) Népegészségügyi orvostan Köszönöm a figyelmet!