A nyelvújítás kora A jottista –ipszilonista háború A prozódiai vita A nyelvújítás Bibliográfia: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Akadémiai Kiadó. Budapest, Szegedy Maszák Mihály: A polgári társadalom korának művelődése I. (A XVIII. század végétől 1920-ig) Kósa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó. Budapest =

Teleki Téka Marosvásárhely Gróf Teleki Sámuel ( ) gyűjteménye Közkönyvtárak - kölcsönkönyvtárak

Országos Széchényi Könyvtár – Budapest (gróf Széchényi Ferenc alapítása) Gróf Széchényi Ferenc ( )

Bessenyei György Testőr Mária Terézia magyar testőrségében – autodidakta módon tanul : Ágis tragédiája – a magyar felvilágosodás kezdete – A filozófus – Magyarság – A holmi – Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék – az akadémia első tervezete – A természet világa – Tarimenes utazása - regény Vallyuk meg, hogy nagyon meg szükültünk a' Magyarságba mellynek ugyan böségébe soha nem vóltúnk. Tsudálkozom nagy nemzetünkön, hogy ö, ki külömben minden tulajdonainak fen tartásába olly nemes, nagy és álhatatos indúlattal viseltetik, a maga anya nyelvétt feléjteni láttatik; ollyan világba pedig, melybe minden Haza, önnön nyelvét emeli; azon tanúl, azon perel, kereskedik, társalkodik, és gazdálkodik. (Magyarság 1778) A nyelvújítás 100 éve

Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1781) Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköze a tudomány. Ez mentől közönségesebb a lakosok között, az ország annál boldogabb. Mindezeket együttvévén könnyű általlátni nemcsak azt, hogy a mi nemzetünk a maga nyelvének öregbítésében és pallérozásában még ez ideig nem jár egyenes úton, hanem azt is, mi volna arra a legegyenesebb út és a legtekéletesebb eszköz: tudniillik EGY TUDÓS MAGYAR TÁRSASÁGNAK FELÁLLÍTTATÁSA, amelynek egyedülvaló dolga az lenne, hogy a mi nyelvünkön minden tudva levő dologra kiterjessze, annak szólásának formáit kipallérozza vagy újakat is, a dolgoknak és a nyelvnek természetéhez alkalmaztattakat találjon, s maga mind a fordításokban, mind egész munkák írásában, az egész magyar hazának példát mutasson.

Magyar Hírmondó 1780 – Rát Mátyás

Baróti Szabó Dávid, Batsányi János, Kazinczy Ferenc ( ) - az első jelentős magyar nyelvű folyóirat. - célja: „a honi nyelv és poézis csinosítása” - 600–800-as példányszám

Kazinczy Ferenc ( ) -Egyike az első magyar nyelvű irodalmi folyóiratoknak. - Széphalmy Vintze néven adta ki „a' jozan- gondolkozásnak, igazabb izlésnek és magyar történeteknek elő-segéllésekre”. - havonta, kb. 100 lapos füzetekben kellett volna megjelennie ben csupán két kötete, mindegyike 4-4 füzettel jelent meg -szerzői között többek között Ányos Pál, Batsányi János, Dayka Gábor, gróf Dessewffy József, Pálóczi Horváth Ádám, gróf Ráday Gedeon és mások neve található.

Kármán József Célja: - nőnevelés - a nemzeti nyelv terjesztése és tisztítása - eredeti munkák létrehozása - itt jelenik meg a Fanni hagyományai

Baróti Szabó Dávid Rájnis József Révai Miklós A klasszikus triász A prozódiai vita A prozódiai vita: a magyar időmértékes verselés szabályairól szólt, de valójában a dialektus – irodalmi köznyelv problémája vált hangsúlyossá. A magyar nyelv hajlékonyságát, erejét akarták igazolni. A vitában még Kazinczy, Batsányi és mások is részt vesznek.

Verseghy Ferenc Révai Miklós Jottista-ipszilonista háború A magyar helyesírás elveiről szóló vita: a jottisták a kiejtés szerinti írásmód elvét akarták kiterjeszteni a magyar helyesírásra, az ipszilonisták a szóelemző írásmódot. Pl.: láttya, haggya, kertye (Verseghy) – látja, hagyja, kertje (Révai)

Kazinczy Ferenc ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt megalapította Kassán a Magyar Museum 1790-ben Orpheus címmel maga adott ki folyóiratot május 21-én Budán őrt állt a visszahozott korona mellett 1791-től baráti kapcsolat fűzte Hajnóczy Józsefhez; 1794-ben Szulyovszky Menyhérttől megkapta a jakobinus kátét. A nagykárolyi főispáni beiktatási ünnepélyen megismerkedett Szentmarjay Ferenccel december 14-én Regmecen őrizetbe vették, Budára vitték május 16-án halálra ítélték; május 29-én királyi rendelettel kegyelmet kapott; ez bizonytalan ideig tartó várfogságot jelentett október 7. és június 21. között Spielbergben, július június 30. között Kufsteinben, augusztus 25. és június 28. között Munkácson raboskodott napi fogság után szabadul.

1804. november 16-án házasságot kötött Sophie-val, gróf Török Zsófiával június. 10-én Széphalomra költözött, önállóan gazdálkodott 1806-ban súlyos anyagi gondok miatt a sárospataki kollégiumnak adta el könyvtárát tól részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban augusztus 23-án a kolerajárvány áldozata lett. Kazinczy levelezése huszonhárom kötet. Az 5933 levélből 3200-nál több az, amit ő írt kortársaihoz. Ötéves volt, amikor az elsőt írta, az utolsót már nem tudta befejezni. Levelezése kor- és kultúrtörténeti dokumentum. „...huszonöt esztendeig Széphalom a magyar irodalom központja. A szív szerepét tölti be, a szónak élettani értelemben. Levelek áradnak szét a kis házból az ország minden részébe - a postaköltségeknek jelentős része van a nyomasztó adósságban, amelyet később Kazinczy özvegyére és gyermekeire hagy -, a levelek többnyire nem csak a címzett olvasta, tovább keringenek írók és irodalombarátok között, folyóiratokat pótolnak, irodalmi köztudatot teremtenek, nyelvet újítanak...” (Benedek Marcell)

A nyelvújítási harc kezdete: Kazinczy Ferenc kiadja Tövisek és Virágok (1811) című epigrammagyűjteményét, melyben a neológusok pártját fogja. Ez kiélezte az ortológusok a neológusok közti, már korábban is létező vitát.

Válaszul az ortológusok kiadják a Mondolatot. Ezt a gúnyiratot dr. Szentgyörgyi József debreceni orvos 1808 körül írta, ő Kazinczy híve, de kigúnyolja a túlkapásokat – évekig kéziratban terjedt ban Somogyi Gedeon nyelvész nyomtatásban is megjelentette a Mondolatot – kiegészíti és egyértelműen támadó, gúnyos hangnemben bírálja a neológusokat.

Szótár A Nyelvmivelők, szorgszerények által, részint termesztett, részint öltöztetett újj Magyar szók mostani helyesített Jelenteteinek értésére Abda ábéce Ádáz vérengző, dühös Adománylevél Donatio Agfa Vén fa Agtölgy lábánál Vén tölgy lábánál Akarmány Akarat Alagya Elegia Alapittani Fundare, Statuere Alak Kép, forma Alkony Napnyugot. Az andalgó Fantáziának elszenderedése Álláspont Standpunkt Állasztórészek Partes constituentes Angyalbőr AngelicaTarka papiros Aranyüstök Szőke haj Átlohadni Csendesen általmenni Átkupidolni Megsebhetni, szerelembe ejteni Ázur palota Kék ég Bámtest Gyönyörű testalkat Bátorhogy Jóllehet Báj Reitz Bajlélek Nyomorult teremtés Bájné Holde Göttin Bajor Bavarus Begyeskedő Szerető. Spröde Betütudákság Algebra Bitzegni Sétálgatni Böröndő Láda Coffre Bűnkemence Purgatórium Csecsesesmérettség Zoologia hist. Mamm. Csókpengés Csók tzuppanás Czimboraság Compania Derünnye Hajnaltsillag Égész Astonomus Elférjesedni Férjhez menni Előérzés Forgefühl Előkép Vorbild Emlék Monumentum Engedmény Cessio Érzelem Sensus. Gefühl Érzény Animal

Kölcsey Ferenc Szemere Pál Kölcsey és Szemere Pál írták meg a Feleletet a Mondolatra, amely 1815-ben jelent meg Jól és szépen az ír, a' ki tüzes orthologus, és tüzes neologus egyszer' smind, 's egységességben és ellenkezésben van önmagával. Kazinczy zárja le a vitát Orthológus és neológus nálunk és más nemzeteknél (1819) értekezésével:

A nyelvújítás leggyakoribb módszerei: 1.Elavult szavakat újítottak fel pl. év, hon, dísz, szobor Személyneveket kerestek a régi történelemből pl. Árpád, Gyula, Zoltán. 2. Tájnyelvi szavakat emeltek be a környezetbe pl. betyár, róna, bucka, kandalló, kagyló 3. Új szavakat alkottak szóképzéssel -lag/-leg képzőkkel pl. hízeleg, társalog --ng képzővelpl. farsang, dühöng, rajong --ít képzővelpl. lazít, lendít, tanúsít --mány/-mény képzőkkel pl. hagyomány, festmény, gyártmány --ász/-ész; -ály/- ély képzőkkel pl. erdész, szenvedély, ünnepély 4. Elvonással alkotott szavak kapál→kapa árnyék→árny címer→cím zömök→zöm

5. Szóösszetétellel alkotott szavak pl. folyóirat, gyorsírás, betűszedő, jármű, rendőr 6. Csonkítással és összetétellel keletkezett szavak -rovátkolt barom → rovar -cső + orr → csőr 7. Idegen szavak átalakítása -Leipzig → Lipcse -balanea (lat.) → bálna 8. Túlkapások Pl. be akarták vezetni a magyarban is a nyelvtani nemeket Pl. minden idegen földrajzi nevet magyarosítani akartak, pl. Koppenhága= Kappanhágó, Stokholm = Istókhalma – ezeket a nyelvszokás nem vette be.

Kazinczy Mauzóleum és a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalom