Az építőipari kivitelezési tevékenység a hatályos jogszabályok tükrében

A kormány 290/2007 (X. 31.) Korm. rendelete „Kivitelezési Kódex”

Általános rendelkezések A rendelet hatálya kiterjed: kivitelezési tevékenység folytatása az abban résztvevők építési napló, felmérési napló kivitelezési dokumentáció tervellenőrzés bejelentési adatszolgáltatás befejezést követő eljárások

Építési szerződés Az építtető a vállalkozó kivitelezővel, illetőleg a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel köti. Építési engedélyhez (bejelentéshez) kötött, vagy a Kbt. hatálya alá tartozó építmények esetén írásba kell foglalni. Építési szerződés tartalma: tárgya teljesítési határidők vállalkozói díj összege alvállalkozók részvétele kiviteli dokumentáció szolgáltatása Ptk. szerinti egyéb kérdések

Kivitelezési tevékenység folytatásának általános szabályai Ép. eng.-hez kötött munkák esetén: a kivitelező tevékenységi körében az építőipari kivitelezés szerepel a kivitelezést felelős műszaki vezető irányítja az előzetes bejelentés megtörtént, és az építésfelügyelet a kezdést nem tiltotta meg Ép. eng.-hez nem kötött munkák esetén: HÉSZ, szabályozási terv egyéb építésügyi szabály OTÉK más hatóság előírásai

Az építési munkaterület egyidejűleg vagy egymást követően több vállalkozó kivitelező is építhet a vállalkozó alvállalkozót vehet igénybe a kivitelezés megkezdéskor az építtető átadja a vállalkozónak vállalkozó átadja az alvállalkozónak építési napló megnyitása (a munkaterület átadásával egyidejűleg) tájékoztató tábla elhelyezése

Az kivitelezési tevékenység résztvevői építtető beruházás lebonyolító tervező (szakági tervezők) tervellenőr vállalkozó kivitelező alvállalkozó kivitelező felelős műszaki vezető tervezői művezető építési műszaki ellenőr biztonsági és egészségvédelmi koordinátor

Az építtető Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.

Az építtető feladatai az építésügyi hatósági engedély megszerzése az engedélyben és a hozzá tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltak betartása az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése gondoskodni arról, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg az építési műszaki ellenőr (ha szükséges), valamint a kivitelező kiválasztása a kivitelezés megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez, illetőleg az építésügyi hatósághoz történő jogszabályban előírt bejelentése gondoskodni arról, hogy az építési napló a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon kivitelezési érték (szerződéses érték) bejelentése az APEH-hoz

Az építtető feladatai szerződések (építési, tervezési) megkötése a tervező kiválasztása, jogszabályban meghatározott esetekben a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása, a tervezői művezetés biztosítása kivitelezési dokumentáció meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása engedélyhez, bejelentéshez nem kötött esetben az építési szakmunkás kiválasztása az építési napló ellenőrzése a műszaki átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése

Építésfelügyeleti bírság kiszabása az építtetővel szemben Építési műszaki ellenőr alkalmazásának mellőzése kötelező esetben (mértéke az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Nem megfelelő jogosultságú építési műszaki ellenőr megbízása (mértéke az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Nem megfelelő jogosultságú tervező megbízása, ha az építtető a megbízó (mértéke az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül kiviteli tervhez kötött kivitelezés esetében (mértéke az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Nem megfelelő jogosultságú kivitelező megbízása (mértéke az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Ha az építtető bizonyítja, hogy az építtetői feladat teljesítését a beruházás lebonyolító átvállalta, akkor a bírság a beruházás lebonyolítót terheli.

Építésfelügyeleti bírság kiszabása az építtetővel szemben Bejelentési kötelezettség elmulasztása (mértéke Ft 30mFt feletti építményérték esetén) Írásbeli építési, illetőleg tervezési szerződés hiánya (mértéke Ft 30mFt alatti, Ft 30mFt feletti építményérték esetén)

A beruházás lebonyolító Az építtető általános megbízottja, aki jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezik.

A beruházás lebonyolító feladatai (a felek eltérő megállapodásának hiányában) szerződések (építési, tervezési) megkötése az építtető nevében a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése szükség szerint előtanulmányok (vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.) költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése

A beruházás lebonyolító feladatai (a felek eltérő megállapodásának hiányában) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása árviták rendezése az építési munkaterület biztosítása, átadása a kivitelező részére

A tervező (kivitelezési tervek készítője) megbízhatja: építtető vállalkozó kivitelező beruházás lebonyolító

Tervezési szerződés Az engedélyhez (bejelentéshez) kötött munkák esetén írásba kell foglalni. tartalma: a tervezési tevékenység megnevezése, mennyiségi, minőségi mutatók teljesítési határidők vállalkozási díj összege, elszámolás módja, fizetés módja és határideje egyebekben a Ptk.

A tervező feladatai építési engedély és engedélyezett tervek alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési tervdokumentáció készítése tervezői nyilatkozat megadása jogosultságának igazolása (névjegyzéki szám feltüntetése a nyilatkozaton) biztosítja a tervellenőr részére a terveket (legalább szakaszosan)

Építésfelügyeleti bírság kiszabása a tervezővel szemben I. Jogosultságát meghaladó paraméterekkel rendelkező építmény tervezése (mértéke: az építményérték 1 %-a, legfeljebb 1 millió Ft) Tervezői nyilatkozat ellenére a kivitelezési terv nincs összhangban az építési engedélyezési tervvel (mértéke: az építményérték 0,7 %-a, legfeljebb 500 e Ft) Írásbeli tervezési szerződés hiányában elkészített és felhasználásra került kivitelezési dokumentáció (mértéke: Ft 30 mFt alatti, Ft 30 mFt feletti építményérték esetén)

A tervellenőr Tervellenőr igénybevétele szükséges: tömegtartózkodásra szolgáló építmények tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmények 1999 évi LXXIV. tv szerint legalább 300 főt veszélyeztető építmények honvédelmi és katonai célú építmények Kbt. Hatálya alá tartozó építmények nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építmények kiviteli tervei

A feladat ellátásának feltételei építtetői megbízás szakmagyakorlási jogosultság összeférhetetlenségi szabályok betartása

Tervellenőr feladatai A rendeletben felsorolt építmények kiviteli terveinek ellenőrzése tervellenőri nyilatkozat megtétele Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy az ellenőrzött terv nem megfelelő, a kivitelezés nem kezdhető meg!

A kivitelező A vállalkozó kivitelező, akivel az építtető, vagy az építtető nevében a beruházás lebonyolító építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység teljes elvégzésére, vagy egyes építési-szerelési munkák elvégzésére. Az alvállalkozó kivitelező, akivel a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező építési szerződést köt az építőipari kivitelezési tevékenység részét képező építési-szerelési munka elvégzésére.

Milyen tevékenységet végezhet a kivitelező? Amely a tevékenységi körében szerepel Amelynek végzéséhez: rendelkezik felelős műszaki vezetővel, elegendő számú és megfelelő szakképesítésű munkavállaló áll rendelkezésre, a kivitelezési dokumentáció az építési munkahelyen rendelkezésre áll, az építési naplót az építési területen megnyitották. Amelyhez rendelkezésre állnak az építésügyi hatósági engedélyek. Amelyre az építtetővel írásban szerződést kötött. Amelynek megkezdéséhez a bejelentési kötelezettségének az építtető határidőben eleget tett, és az építésfelügyeleti hatóság a megkezdést nem tiltotta meg.

A kivitelező feladatai a kivitelezés jogszerű megkezdése és folytatása engedélyezési és kivitelezési tervekben foglaltak betartása a munka eredményeként készült szerkezetek, berendezések, építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának biztosítása jogosultságának megléte munkaterület átvétele, lőszermentesítése építési napló megnyitása alvállalkozók kiválasztása, tevékenységük összehangolása építési napló vezetése, egyes esetekben az alvállalkozó építési naplójának vezetése is

A kivitelező feladatai építési-bontási hulladék nyilvántartása a hatósági engedélyek meglétének folyamatos ellenőrzése, természeti, kulturális örökségi értékek megőrzése, építési terület őrzése, csak olyanok tartózkodjanak a munkaterületen, akik arra jogosultak, berendezések, rendszerek működési próbája, hiányosságok megszüntetése, (az átadás-átvételkor) kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek, tanúsítványok átadása, munkaterület átadása, levonulás.

Építésfelügyeleti bírság kiszabása a kivitelezővel szemben Nem megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező megbízása, ha a kivitelező a megbízó. (mértéke: az építményérték 0,7 %-a, legfeljebb 1 millió Ft) Olyan munka elvégzésére szóló megbízás elfogadása, amelyre nem rendelkezik jogosultsággal. (mértéke: az építményérték 1 %-a, legfeljebb 1 millió Ft) Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül, kiviteli tervhez kötött kivitelezés esetében (mértéke: az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb 1 millió Ft) Felelős műszaki vezető nélküli kivitelezés (mértéke az építményérték 1 %-a, legfeljebb 2 millió Ft) Nem megfelelő jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető megbízása. (mértéke: az építményérték 0,7 %-a, legfeljebb 1 millió Ft)

Építésfelügyeleti bírság kiszabása a kivitelezővel szemben Szakmunka végeztetése az előírt szakmai feltétel hiányában, szabálytalanul foglalkoztatott személyenként megállapítva (mértéke: az építményérték 0,3 %, legfeljebb 1,5 millió Ft) Nem megfelelő építési anyagok, szerkezetek és termékek felhasználása, beépítése (mértéke: az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb 2 millió Ft) Kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezés (mértéke: az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb 1 millió Ft) Az építési napló hiánya (mértéke: az építményérték 1 %-a, legfeljebb 3 millió Ft) Az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése (mértéke: az építményérték 1 %-a, legfeljebb 10 millió Ft)

Építésfelügyeleti bírság kiszabása a kivitelezővel szemben Építési napló vezetésére vonatkozó követelmények megsértése (mértéke: Ft 30 mFt alatti, Ft 30 mFt feletti építményérték esetén) Írásbeli építési szerződés hiányában kivitelezés végzése és alvállalkozóval való végeztetése (mértéke: Ft 30 mFt alatti, Ft 30 mFt feletti építményérték esetén) Kivitelezési dokumentáció készítésére vonatkozó írásbeli szerződés hiánya ha a kivitelező a megbízó (mértéke: Ft 30 mFt alatti, Ft 30 mFt feletti építményérték esetén)

A felelős műszaki vezető Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát csak névjegyzékbe vett - az adott szakterületre és építménynagyságra jogosultsággal rendelkező -, a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti, vagy megbízási jogviszonyban álló felelős műszaki vezető irányítása mellett lehet végezni. Kivétel az olyan engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, amelyek az építmény tartószerkezeti rendszerét nem változtatják nem járnak olyan tehernövekedéssel, amely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé égéstermék-elvezető építésére nem kerül sor a homlokzat megváltozása nem jár együtt a teherhordó szerkezet megváltozásával (a védett építmények kivételével) (A szakmagyakorlási jogosultság szabályait, valamint a az egyes besorolásokhoz (AM, A, B, C) tartozó tevékenységi köröket 244/2006. (XII.5.) Korm. rendelet állapítja meg.)

A felelős műszaki vezető feladata A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységének vagy meghatározott részének irányítása, melynek keretében: az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok, kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági engedélyek betartatása, azok betartásának ellenőrzése, az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak megszervezése, a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,

A felelős műszaki vezető feladata a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék-nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, az építmény használatbavételi engedélyezéséhez a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó nyilatkozat megtétele, az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele. az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.

A felelős műszaki vezető feladata A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata még, az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések megszervezése, tevékenységük összehangolása, a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján.

A felelős műszaki vezetői nyilatkozat tartalma a kivitelezést a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, a rendelkezésre álló kivitelezési terveknek megfelelően, az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c) -h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel, az épület a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított, a keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, azt az előírások szerint kezelték és elszállították, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Építésfelügyeleti bírság kiszabása a felelős műszaki vezetővel szemben A kivitelezési terv nincs összhangban az építési engedélyezési tervvel. (mértéke: az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül, kiviteli tervhez kötött kivitelezés esetében (mértéke: az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Olyan megbízás elfogadása, amelyre a jogosultsága nem terjed ki (mértéke: az építményérték 1 %-a, legfeljebb Ft) Szakmunka végeztetése az előírt szakmai feltétel hiányában, szabálytalanul foglalkoztatott személyenként megállapítva (mértéke: az építményérték 0,3 %, legfeljebb Ft)

Építésfelügyeleti bírság kiszabása a felelős műszaki vezetővel szemben Felelős műszaki vezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megsértése (mértéke: az építményérték 1 %-a, legfeljebb Ft) Nem megfelelő építési anyagok, szerkezetek és termékek felhasználása, beépítése (mértéke: az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezés (mértéke: az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése (mértéke: az építményérték 2 %-a, legfeljebb 2 millió Ft)

Mikor nem kell szakági felelős műszaki vezető? Az alábbi paramétereket meg nem haladó építmények felelős műszaki vezetői teendőit A, AM és B besorolású felelős műszaki vezető egyedül is elláthatja: legfeljebb 3 szintes, 300 m 2 -es összes szintterületű, 1000 m 3 bruttó térfogatú, 7,5 m építménymagasságú, 5,4 m-nél nem nagyobb fesztávú födémet vagy kiváltást tartalmazó épület a csak bejelentéshez kötött építmények polgári lőtér hírközlési építmény nem közhaszn. park, játszótér, sportpálya kerítés max 1,5 m-es támfal műemléki épület homlokzatát érintő munkák

A tervezői művezető Erre vonatkozó megbízás alapján a tervező (szakági tervezők is) tervezői művezetést végezhet Megbízhatja: építtető beruházás lebonyolító

Tervezői művezető feladata építészeti-műszaki tervek maradéktalan megvalósítása érdekében közreműködik a kivitelezés során elősegíti a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását

Az építési műszaki ellenőr Az építtető helyszíni képviselője, aki az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását. /A szakmagyakorlási jogosultság szabályait a 244/2006. (XII.5.) Korm. rendeletállapítja meg./

Mikor kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni? az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építmény kivitelezése esetén műemlékvédelem alatt álló építmény kivitelezése esetén

Az építési műszaki ellenőr feladatai (a felek eltérő megállapodásának hiányában) az engedélyben és a hozzá tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltak betartása az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése gondoskodni arról, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban

Az építési műszaki ellenőr feladatai (a felek eltérő megállapodásának hiányában) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség- igazolása meglétének ellenőrzése a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására) pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése teljesítésigazolás

Építésfelügyeleti bírság kiszabása az építési műszaki ellenőrrel szemben Az építményfajtának, illetve nagyságrendnek nem megfelelő jogosultsággal a megbízás elfogadása (mértéke az építményérték 1 %-a, legfeljebb Ft) Az engedélyezési és a kivitelezési tervdokumentáció között eltérés van (mértéke az építményérték 0,3 %-a, legfeljebb Ft) Ha bizonyítja, hogy az építési naplóban felhívta az építtető figyelmét, akkor az építtetőt terheli. Összeférhetetlenségi szabályok megsértése (244/2006.(XII.5.)Korm. 12. § (1) bekezdés) (mértéke az építményérték 1%-a, legfeljebb Ft) Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül kiviteli tervhez kötött kivitelezés esetében (mértéke az építményérték 0,3 %-a, legfeljebb Ft) Felelős műszaki vezető nélküli kivitelezés (mértéke az építményérték 0,3 %-a, legfeljebb Ft) Ha bizonyítja, hogy az építési naplóban felhívta az építtető figyelmét, akkor az építtetőt terheli.

Építésfelügyeleti bírság kiszabása az építési műszaki ellenőrrel szemben Nem megfelelő építési anyagok, szerkezetek és termékek felhasználása, beépítése (mértéke az építményérték 0,3 %-a, legfeljebb Ft) Ha bizonyítja, hogy az építési naplóban felhívta az építtető figyelmét, akkor az építtetőt terheli. Kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezés (mértéke az építményérték 0,3 %-a, legfeljebb Ft) Ha bizonyítja, hogy az építési naplóban felhívta az építtető figyelmét, akkor az építtetőt terheli. Az építési napló hiánya (mértéke az építményérték 0,3 %-a, legfeljebb Ft) Ha bizonyítja, hogy felhívta az építtető figyelmét, akkor az építtetőt terheli. Az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése (mértéke az építményérték 0,5 %-a, legfeljebb Ft) Ha bizonyítja, hogy az építési naplóban felhívta az építtető figyelmét, akkor az építtetőt terheli.

Mikor nem kell szakági építési műszaki ellenőr? Az alábbi paramétereket meg nem haladó építmények felelős műszaki vezetői teendőit magasépítési szakterületen nyilvántartásba vett I. besorolású felelős műszaki vezető egyedül is elláthatja: legfeljebb 3 szintes, 300 m 2 -es összes szintterületű, 1000 m 3 bruttó térfogatú, 7,5 m építménymagasságú, 5,4 m-nél nem nagyobb fesztávú födémet vagy kiváltást tartalmazó épület a csak bejelentéshez kötött építmények polgári lőtér hírközlési építmény nem közhaszn. park, játszótér, sportpálya kerítés max 1,5 m-es támfal műemléki épület homlokzatát érintő munkák

A kivitelezési dokumentáció Minden hatósági engedélyhez kötött építés csak kiviteli terv alapján végezhető. Tartalmát a rendelet 1 sz. melléklete sorolja fel. Műemlék estén egyedi tartalmú terv követelhető meg.

Mikor nem kell készíteni? (Elég az építési eng. terv) legfeljebb 3 szintes, 300 m 2 -es összes szintterületű, 1000 m 3 bruttó térfogatú, 7,5 m építménymagasságú, 5,4 m-nél nem nagyobb fesztávú födémet vagy kiváltást tartalmazó épület a csak bejelentéshez kötött építmények polgári lőtér hírközlési építmény nem közhaszn. park, játszótér, sportpálya kerítés max. 1,5 m-es támfal műemléki épület homlokzatát érintő munkák

Az ép.eng. terven túl szükséges szakági kiviteli tervek tartószerkezeti: monolit vasbeton elemek esetén 5,4 m-nél nagyobb fal vagy oszlopköz kiváltás 6,6 m-nél nagyobb egy. födém fesztáv 6,0 m-nél nagyobb a tetőszerkezet talpszelemeneinek távolsága

Az ép.eng. terven túl szükséges szakági kiviteli tervek épületgépészeti: a 30 KW-nál nagyobb hőtermelő berendezés esetén épületvillamossági: a 7 KW-nál nagyobb elektromos áram felvétel energetikai számítás: külön jogszabály szerint

Mikor kell teljeskörű kivitelezési tervdokumentáció? Több mint 3 szintes, 300 m 2 -es összes szintterületű, 1000 m 3 bruttó térfogatú, 7,5 m építménymagasságú, 5,4 m-nél nagyobb fesztávú födémet vagy kiváltást tartalmazó épület Közhasználatú épületek Tömegtartózkodásra szolgáló építmények Üzemeléstechnológiai tervet igénylő épületek

Általános követelmények A kiviteli terv tartalma nem térhet el az engedélyezési tervtől (kivéve azt ami egyébként sem engedélyköteles) Az építési munkaterületen kell tartani Átadás–átvétel után kivitelező az építtetőnek átadja Magyar nyelven, kötelező formai előírások betartásával kell elkészíteni

A kivitelezési dokumentáció tartalma minden építési munkarészre kiterjedő minden szükséges információ megértéshez szükséges lépték (építész- vagy mérnök kamarai iránymutatás szerinti) egyértelmű jelkulcs alkalmazása

Munkarészei építészeti tartószerkezeti épületgépészeti épületvillamossági tűzvédelmi (külön jogszabály szerinti esetekben) építésszervezési környezetrendezési energetikai számítás

Építési (bontási) engedély, bejelentés 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 1. sz. melléklet Építési engedélyhez kötött építmények Bejelentéshez kötött építmények Engedély és bejelentés nélkül megvalósítható építmények Bontási engedélyhez kötött építmények Bontási bejelentéshez kötött építmények A rendeltetés megváltozására irányuló engedélyezési eljárás megszűnt!

Az építési napló Minden építési engedélyhez (bejelentéshez) kötött, valamint a közbeszerzési tv. hatálya alá tartozó munkáról építési naplót kell vezetni. Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható, írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építésszerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. A kivitelezés résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. A vállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr vagy beruházás lebonyolító; az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó kivitelező a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi, illetve abban észrevételeit rögzíti. Az építtető a kivitelezés befejezését követően az építési naplót megőrzi, illetve ha nem azonos az építtető az ingatlan tulajdonosával, az építmény használatbavételi engedélyét követően abba - az építmény jókarbantartási munkálatainak elvégzéséhez - az építmény tulajdonosának betekintést biztosít. Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, illetve befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie.

Az építési napló vezetésének szabályai Az építési naplót a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában kell vezetni. Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és egy másolati példányban kell vezetni. Az építési napló első példánya a vállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg. Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó kivitelezőt illeti meg. A naplópéldány átvételét a naplóban el kell ismerni. Az építési naplót a kivitelezés ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. A hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni. A vállalkozó kivitelező - ha a köztük lévő szerződésben erről állapodtak meg - az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalhatja. Az erről szóló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban kell rögzíteni.

Az építési naplóba bejegyezhet ill. betekinthet: A naplóba bejegyezhet: az építtető, a beruházás lebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető, a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező, a felelős műszaki vezető, a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más államigazgatási szerv, a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. A naplóba betekinthet: az építésügyi hatóság, az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más államigazgatási szerv, a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi, munkaügyi felügyelőség, az építés helye szerint illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és ennek területi szervei.

Építési napló részei Címoldal Tartalomjegyzék Nyilvántartási rész Naplórész napi jelentés eseti bejegyzések

Építési napló napi jelentése dátum (nap nevét is fel kell tüntetni: pl. kedd); külső hőmérséklet (naponta háromszor: 7, 13 és 21 órakor, ha a munka jellege megkívánja, a legalacsonyabb hőmérsékletet is rögzíteni kell); időjárási adatok (munkamenetet akadályozó időjárásnál az akadályozás időtartama is); létszámadatok: szakmánként részletezve, összlétszám napi teljesítmény adatai (címszószerű körülírásban). az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során naponta keletkező építési-bontási hulladék mennyiségének, fajtájának megnevezése, EWC kódja, elszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (idecsatolandók az átvételt igazoló számlák is) a külön jogszabályban foglaltak szerint.

Építési napló eseti bejegyzései az építési munkahely átadás-átvétele; az építtető nyilatkozata az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentéséről; az építmény helyének kitűzése; az egyes munkarészek külön ellenőrzése és annak eredménye az eltakart munkarészekkel kapcsolatos adatok, megrendelői észrevételek, vállalkozói megjegyzések; a műszakilag és az elszámolás szempontjából fontos tények a munkavégzést gátló körülmények feltüntetése részletes indokolással, az azokból származó hátrányok, minőségcsökkenések, határidő-eltolódások várható időtartama; anyagok, kész szerkezetek, szerkezetrészek vizsgálata és dokumentumainak megjelölése; tervek átvétele; naplómellékletek felfektetése; kivitelezés közben előállott károk felvétele a megrendelővel, illetve az alvállalkozókkal; speciális munkák adatai, ha azokról nincs külön napló; a beépítésre kerülő építési célú termékek megfelelőség-igazolásának átadása a megrendelő vagy a műszaki ellenőr részére; egyéb bejegyzések; a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes befejezésének napján az építési napló lezárása.

Felmérési napló Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából - az építési napló mellékleteként - a kivitelező felmérési naplót vezet, ha az építtetővel kötött szerződésben a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául. Nem kell felmérési naplót vezetni, ha a kivitelező az építtetővel kötött megállapodás szerint lemondott a többletmunkák elszámolásának érvényesítéséről, az elvégzett munkák mennyisége egyszeri felméréssel vagy az építési napló bejegyzéseiből megfelelően megállapítható, a felmérési napló a kivitelezési dokumentáció idom- és méretjegyzékével helyettesíthető, vagy a felmérési adatokat a szintezési jegyzőkönyv, a keresztszelvényrajzok és a tömegszámítások tartalmazzák.

Építési munka megkezdésének a bejelentése Előzetes bejelentés: Az építésfelügyeleti hatósághoz az építési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal 30 mFt számított építményérték /245/2006. (XII.5.) Korm. rendelet alapján/ feletti és A Kbt. hatálya alá tartozó építmények kivitelezésének megkezdése előtt Továbbépítés esetén a hátralévő építési munka számított értéke alapján. Az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg az APEH-hoz is be kell jelenteni a teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték). Ez az érték nem azonos a számított építményértékkel!

Építési munka megkezdésének a bejelentése Utólagos bejelentés: Az I. fokú építésügyi hatósághoz a kivitelezés megkezdését (építési napló megnyitását) követő 5 munkanapon belül. Azoknál az építési munkáknál amelyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá

Előzetes bejelentés AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGEK MEGKEZDÉSÉNEK ÉS AZ ADATOK VÁLTOZÁSÁNAK BEJELENTÉSE Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló jogszabály alapján az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet szerint számított 30 millió forint értéket meghaladó, illetve a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén. 1. Bejelentés jogcíme □ építési tevékenység megkezdésének bejelentése □ adatváltozás 2. Építési engedély adatai a) engedélyező hatóság neve: b) engedélyező hatóság címe: c) építési engedély száma: d) építési engedély jogerőre emelkedése: Építtető adatai a) neve (elnevezése): b) címe (település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): Építési helyszín adatai a) címe (település, utca, házszám): b) helyrajzi száma: c) az ingatlan védettségére vonatkozó adatok (műemlék, műemléki terület, védett régészeti lelőhely): Kivitelezés kezdésének tervezett időpontja (csak az első bejelentésnél) év hó nap 6. Kivitelező (vállalkozó) adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): c) vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: d) adóazonosító száma: □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ 7. Felelős műszaki vezető adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): c) névjegyzéki száma: FMV Építési műszaki ellenőr adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): c) névjegyzéki száma: ME A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény hatálya alá tartozó építési munkák esetén kitöltése kötelező, egyéb esetben, ha van építési műszaki ellenőr, az adatszolgáltatás megadása önkéntes, ha nincs, kérjük a rovatokat kihúzni. 9. Kivitelezési dokumentáció készítőjének adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): c) Névjegyzéki száma: Tervellenőr adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): c) névjegyzéki száma: Nyilatkozatok Nyilatkozom, hogy az Étv. 39. § (5) bekezdésében foglalt dokumentumok az építési munkaterületen rendelkezésre állnak Az építtető (beruházó) mint adatszolgáltató nyilatkozata: Kijelentem, hogy az adatbejelentésben közölt adatok a valóságnak megfelelőek. Kelt: év hó nap

Utólagos bejelentés ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK BEJELENTÉSE Iktatószám: Adatok: 1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma: Az építtető (bejelentő) neve, címe: A bejelentés tárgyára vonatkozó jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély (bejelentés) megnevezése, száma, kelte: Kérelem: Alulírott (név, cím) bejelentem, hogy az 1. pontban megjelölt ingatlanon tervezett új építmény, építményrész, meglévő építmény bővítése, átalakítása, korszerűsítése, felújítása, helyreállítása, elmozdítása, fennmaradása és továbbépítése, egyéb építési tevékenység végzése a) az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 30 millió forint számított építmény-értéket nem haladja meg, nem tartozik a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény hatálya alá, valamint a továbbépítésre vonatkozóan a 30 millió forint számított építmény-értéket nem éri el (a kívánt rész aláhúzandó!), b) építőipari kivitelezési tevékenységét án a vállalkozó kivitelező megkezdte, az építési naplót megnyitotta. Kelt: , év hó nap aláírás (bejelentő, építtető)

Átadás-átvétel Célja, annak megállapítása, hogy a szerződés tárgya maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel a műszaki és a szerződésben vállalt követelményeknek. Az építtető köteles a kivitelező által megjelölt időpontban megvizsgálni a szerződésben foglaltak teljesülését. 3 példányos jegyzőkönyv, ami azokat a tényeket tartalmazza, amelyekre jogvita esetén szükség lehet. A kivitelező köteles átadni az építtetőnek a megvalósulási dokumentációt, kezelési és karbantartási útmutatót.

Az építmény birtoka adása A birtokba adásra az átadás-átvételt, illetve az ott feltárt hibák, hiányosságok kijavítását, valamint a szerződéses érték kifizetését követően kerül sor. A birtokba adással együtt átadandó: Felelős műszaki vezető nyilatkozata Hulladék-nyilvántartó lap Építési napló egy példánya, mellékleteivel Megvalósulási dokumentáció Jótállási dokumentumok Az építtető használatbavételi engedélyt kér.

Szervizkönyv Igazolja az épület rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, az épület állapotára az építményekkel szemben támasztott általános követelmények kielégítése érdekében végzett munkákra vonatkozó tényeket, megállapításokat, szakértői véleményeket. A tömegtartózkodásra szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai célú építmények esetében kötelező vezetni. Egyébként a vezetéséről az ingatlan tulajdonosa dönt. Az építési napló lezárásának napján, de legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének napján kell megnyitni. Felülvizsgálatot 20 évenként vagy az építmény állapotát figyelembe véve kell elvégezni. Az építmény tartozéka, tulajdonosváltozáskor át kell adni!