Védőnői gondozás nehézségei a hátrányos, leszakadó réteg körében Maradáné Veréb Vanda 2011.március 09.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai
Advertisements

KÖZÖSSÉGI HÁZ KISVASZAR 2012.
Ifjúsági Egészségnap április 7.. Célcsoport és célok •18-28 éves korosztály •A felsőoktatásban tanuló hallgatók •Egészségmagatartás fejlesztése.
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
A szociálpedagógus segítségnyújtásának formái a Kollégiumban
Határtalan Szív Alapítvány (Esztergom)
Egészségfejlesztésének lehetséges irányvonalai
Az életminőség mérése Kelemen Rita
XXX. Jubileumi OTDK Készítette: Szabó Anita Debreceni Egyetem
El ő adó: Kiszner Levente.  Melyek azok a legfontosabb társadalmi rétegek, amelyek valamilyen szempontból speciális helyzetben vannak?  Milyen nehézségek.
Család.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
sajtótájékoztató a felnőtt lakosság egészségmagatartása, motivációi
„Nyitott kapu” a rendszeres testmozgásért és kapcsolódó egészségfejlesztési programok Vámospércsen Ménes Andrea polgármester.
A foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások összekapcsolása
Arany János Általános Iskola Kisújszállás, Kálvin u. 3.
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
A nemzetközi hallgatói mobilitást befolyásoló társadalmi és felsőoktatási tényezők Kiss László.
A cigányság integrációja Magyarországon
Kozma Judit „Jó gyakorlat - rossz gyakorlat” a roma állampolgárokkal végzett szociálpedagógiai munkában Miskolc, szeptember 12.
Pályaorientáció ÁMK Báta Hunyadi János Általános Iskola
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja.
1. A demográfia fogalma, története, tárgykörei és forrásai
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
1)A szakszerű egészségügyi ellátás biztosításához jutás szükségességének felismerése – Mikor, milyen esetekben hívjunk orvost? 2)A beteg gyermek ellátásával.
A család szerepe, jellemzői
Prevenció, kuráció, rehabilitáció
Új megközelítés - Anyaklubok Magyarországon Jónás Jánosné Szarvasi Fiatalok a Holnapért Egyesület április 3.
Szegénység és egészségi állapot
Ádány Róza: Megel ő z ő orvostan és népegészségtan A társadalmi –gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra.
A gyermekek egészségének társadalmi összefüggései.
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon
Roma egészségklubok létrehozása és működtetése három dunántúli megyében Sex Edukációs Alapítvány.
MENTORI MEGSEGÍTÉS A GÖLLESZ VIKTOR SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN.
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
Migrációs trendek és helyi közösségek Baranya megyében Konfliktusok és stratégiák a hátrányos helyzetű kistelepüléseken RAGADICS TAMÁS PTE BTK, SZOCIOLÓGIA.
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
(Program-akkreditációs lajtsromszáma: PL-2661)
Új utak az elsődleges munkaerőpiacra Zalai alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások bemutatása.
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
Szociális helyzet a Pogányvölgyben 2011 június 17.
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR MUNKAHELYI JÓL-LÉT ÉRZETE.
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Erőszakmentes, egészségtudatos iskola
Speciális gyermekvédelem
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
Kormányszóvivői tájékoztató Tájékoztató a Népesedési Kormánybizottság munkájáról.
A munkahelyi diszkrimináció
Egészségesek a roma nők?
A gyermekek napközbeni ellátásának intézményes lehetőségei a társadalmi befogadás és a gyermekszegénység megelőzése érdekében Pécs, december 1.
Serdülőkori terhességek Szikra Dorottya ELTE Társadalomtudományi Kar.
 Nógrádmarcal Nógrád megyében, Balassagyarmattól 10 km-re található zsák település  A Cserhát hegység északi nyúlványának szélén, az Ipoly völgyének.
Esélyteremtés az iskolarendszerben hátrányos helyzetű fiatalok számára Schön Brigitta.
Gyermekek, gyermekes családok egészsége „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentése május 11. Tokaji.
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Szécsény Kistérség Gyerekprogram Kaposvár Kistérségi program HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉS KIÉPÍTÉSE SZÜKSÉGLETEK FELMÉRÉSE, MEGVITATÁSA HELYI PRIORITÁSOK.
„Kincs, ami nincs” - a hazai szegények egészségi állapota - Havasi Éva és Horváth Gergely.
And what else?... Leszakadó gyerekek.
Az új családformák hatása a jövő generációra (=) A családformálódás alakulásának irányai, jelei Spéder Zsolt.
Foglalkoztatási együttműködések szabolcs-Szatmár-bereg megyében
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
A évi kompetenciamérés FIT-jelentéseinek új elemei
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PAKTUM KONFERENCIA
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD 1.
Előadás másolata:

Védőnői gondozás nehézségei a hátrányos, leszakadó réteg körében Maradáné Veréb Vanda 2011.március 09.

Cigányságról általában  Cigány szó  Roma - cigány  Etnikai kisebbség - leghátrányosabb helyzet  Sikeres védőnői munka

Ki a roma/cigány? Társadalmi megítélés:  rasszjegyek  életforma/életmód  anyanyelv 1993.évi LXXVII. kisebbségi törvény: „A kisebbséghez tartozó személynek és a közösségnek is joga e kisebbséghez tartozás szabad kinyilvánítása”

Történeti áttekintés  Speciális történelem  „Külső történet”  Üldöztetések  Sajátos életmód →nincs saját írásbeliség és értelmiség

Heterogén népcsoport  Romungró  Beás  Oláh Nincs „tisztán” cigány kultúra - asszimiláció

Demográfia  Becslések szerint: Európa tízmillió Hazánkban félmillió  1893 összeírás: 65 ezer  1990 népszámlálás  2035 az összlakosság 10 százalékát is elérheti

Demográfia

Családi jellemzők  Nagycsalád - több generáció  Csoport - egyén  Idősek tisztelete  Családi hierarchia – női alárendeltség  Házasság ≠ polgári ill. egyházi esküvő  Szigorú erkölcsök: szüzesség érték, női test elfedése, férfi-nő érintkezés, szexualitás tabu téma, válás  Marhime

Szocializáció  Gádzsók kultúráját, követelményeit nem közvetítik  Más szokások, hagyományok  Más nyelv  Más egyéni szerepek a családban  Más családi kapcsolatok

Nevelési sajátosságok  Tudatos nevelési elvek hiánya  Meleg-megengedő szülői típus  Időbeosztás hiánya  Napirend hiánya  Jövőkép hiánya  Vágyak, szükségletek késleltetésének hiánya

Nevelési sajátosságok  Testi közelség – nem verbális kommunikáció  Szükséglet azonnali kielégítése  Szokások, hiedelmek  Nagy család jelenléte  Sírás nem megengedett  Nincs szeparációs szorongás  Nincs kényszerítés, türelmetlenség, tiltás  Korlátlan önállósodás  Viszonylag könnyű óvodai beilleszkedés  Nincs serdülőkori válság

Sajátos nevelés következményei  Nehéz beilleszkedés  Alacsony teljesítőképesség  Siker hiánya  Önbeteljesítő jóslat →generálódó iskolai problémák

Iskolázottság  Hátráltató tényezők: roma nyelv óvodai nevelés iskolarendszer nyolc éves képzés nem folytatják tanulmányaikat  Az általános iskolát nem végzi el mindenki Magyarországon 70%, Macedóniában kb. 50%, Horvátországban 5%  A fiatal cigány férfiak, nők iskolázottsága nagyságrendekkel jobb, mint az idősebb generációé

Foglalkoztatottság  Munkanélküliség  Nincs esélye a társadalmi mobilitásnak  Foglakoztatási helyzetük romlik, élethelyzetük válságos 1989: férfiak %, nők % napjainkban 35 %  Leggyakoribb megélhetési forrást a feketén vállalt idénymunka jelenti

Egészségi állapot  Egészségtelen körülmények, rossz higiénés viszonyok  Egyoldalú táplálkozás  Fiatal korösszetétel, magas termékenység  Várható élettartam az átlagosnál tíz évvel rövidebb  Egészségügyi mutatók az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak  A roma népesség 40,9 %-a betegségek szempontjából is halmozottan hátrányos helyzetű

Védőnői gondozás  Türelem, tolerancia, empátia  Megismerés, megértés, elfogadás  Kellő pillanatban, kellő segítség  Szokásaik, értékrendjük ismerete  Előítélet mentes gondozás  Kultúrájukat értékként tekinteni  Őszinte kapcsolat - dicséret

Védőnői gondozás  Közösségbe irányítás  Egészséges életmódra szoktatás  Iskolai tanfolyamok – gyakorlat szerzés  Felvilágosítás

Vizsgálatom B.A.Z. megyében - négy község  Mintavétel módja: személyes találkozás  Az adatfelvétel módszere:kérdőíves  A kérdőív - 36 kérdés Személyes adatok Szociális, életminőség Iskolázottság Egészségi állapot

Hipotéziseim 1. Rossz szociális helyzet 2.Kedvezőtlen életkörülmények 3.Javuló iskolázottsági mutatók 4.Rossz egészségi állapot 5.Orvoshoz, szűrővizsgálatra nem járnak 6.Fiatalkorú gyermekvállalás, magas gyermekszám 7.Speciális oktatás a védőnők körében - hatékonyabb gondozás

Eredmények bemutatása 1.ábra A vizsgálatban résztvevő családok gyermekeinek száma (N=100)

Foglalkoztatottság 2. ábra A válaszadók foglalkozásának megoszlása (N=100)

Életkörülmények adatai  Ft alatti jövedelem - 96 %  Nincs lehetőség alkalmi, illetve időszakos munkavállalásra - 84%  Lakásaik szoba száma - kettő és a három  Egy és két szoba kihasználtság  Lakás komfort fokozata - 30% folyóvíz, gáz ill. központi fűtés

Iskolázottságra vonatkozó adatok Válaszadóim többségben a nyolc általános iskolát illetve annál kevesebbet végzett, szakmunkásképző iskola – 3% Gyermekeik csaknem teljes számban járnak illetve jártak általános iskolába. 3.ábra A válaszadók gyermekei iskoláztatottságának fontossági megoszlása(N=100)

Egészségi állapotra vonatkozó adatok  Saját egészségi állapotukat rossznak ítélik meg – 63%  Az állandó gondozást igénylő betegség - 39 %  Rendszeres gyógyszerszedő - 28%  Gyermekeik betegsége szezonális betegségek - 42% tartós gondozást igénylő betegség – 19%  Válaszadók szüleinek betegség előfordulás - 47%  Fejtetvesség - 100%  Ótvar, rühösség - 30%  Szűrővizsgálat - 66% nem, 34% igen

Egészségi állapotra vonatkozó adatok  Várandósági problémák száma azonos mértékben magas a koraszülöttek számával - 40% 4. ábra Életévek megoszlása első gyermekük születésekor (N=100)

Egészségi állapotra vonatkozó adatok 5.ábra A válaszadók egészség érdekében tett tevékenységeinek megoszlása(N=100)

Összegzés I.  Általánosítani nem lehet  Gyermekek száma magas  Hatalmas háztartásbeliség, gyes, gyet  Alacsony lakás komfortfokozat  Rossz szociális és kedvezőtlen higiénés viszonyok  Az iskolai végzettséget tekintve a gyermekek iskolázottsága jobb mutatókat ad

Összegzés II.  Rossznak ítélt egészségi állapot  Gyakoribb megbetegedés  Rejtett illetve fel nem derített betegség  Várandós időszak veszélyeztetett  Magas koraszülés szám  Fiatal korú házasságkötése és szülése  Jó kapcsolat a háziorvossal - nem arányos a szűrővizsgálatokra járás számával

Javaslatok  Szociális helyzetükben célirányosabb tanácsok adása  Társszervezetekkel szorosabb kapcsolat kiépítése  Az egészségnevelés széles körben – rendszeresen szűrővizsgálatok szervezése, ismertetése, fiatalok felvilágosítása  A kommunikáció javítása egészségügyi dolgozónak és pedagógusnak roma lakosság részére egyaránt

Köszönöm a figyelmet!