Védőnői gondozás nehézségei a hátrányos, leszakadó réteg körében Maradáné Veréb Vanda 2011.március 09.
Cigányságról általában Cigány szó Roma - cigány Etnikai kisebbség - leghátrányosabb helyzet Sikeres védőnői munka
Ki a roma/cigány? Társadalmi megítélés: rasszjegyek életforma/életmód anyanyelv 1993.évi LXXVII. kisebbségi törvény: „A kisebbséghez tartozó személynek és a közösségnek is joga e kisebbséghez tartozás szabad kinyilvánítása”
Történeti áttekintés Speciális történelem „Külső történet” Üldöztetések Sajátos életmód →nincs saját írásbeliség és értelmiség
Heterogén népcsoport Romungró Beás Oláh Nincs „tisztán” cigány kultúra - asszimiláció
Demográfia Becslések szerint: Európa tízmillió Hazánkban félmillió 1893 összeírás: 65 ezer 1990 népszámlálás 2035 az összlakosság 10 százalékát is elérheti
Demográfia
Családi jellemzők Nagycsalád - több generáció Csoport - egyén Idősek tisztelete Családi hierarchia – női alárendeltség Házasság ≠ polgári ill. egyházi esküvő Szigorú erkölcsök: szüzesség érték, női test elfedése, férfi-nő érintkezés, szexualitás tabu téma, válás Marhime
Szocializáció Gádzsók kultúráját, követelményeit nem közvetítik Más szokások, hagyományok Más nyelv Más egyéni szerepek a családban Más családi kapcsolatok
Nevelési sajátosságok Tudatos nevelési elvek hiánya Meleg-megengedő szülői típus Időbeosztás hiánya Napirend hiánya Jövőkép hiánya Vágyak, szükségletek késleltetésének hiánya
Nevelési sajátosságok Testi közelség – nem verbális kommunikáció Szükséglet azonnali kielégítése Szokások, hiedelmek Nagy család jelenléte Sírás nem megengedett Nincs szeparációs szorongás Nincs kényszerítés, türelmetlenség, tiltás Korlátlan önállósodás Viszonylag könnyű óvodai beilleszkedés Nincs serdülőkori válság
Sajátos nevelés következményei Nehéz beilleszkedés Alacsony teljesítőképesség Siker hiánya Önbeteljesítő jóslat →generálódó iskolai problémák
Iskolázottság Hátráltató tényezők: roma nyelv óvodai nevelés iskolarendszer nyolc éves képzés nem folytatják tanulmányaikat Az általános iskolát nem végzi el mindenki Magyarországon 70%, Macedóniában kb. 50%, Horvátországban 5% A fiatal cigány férfiak, nők iskolázottsága nagyságrendekkel jobb, mint az idősebb generációé
Foglalkoztatottság Munkanélküliség Nincs esélye a társadalmi mobilitásnak Foglakoztatási helyzetük romlik, élethelyzetük válságos 1989: férfiak %, nők % napjainkban 35 % Leggyakoribb megélhetési forrást a feketén vállalt idénymunka jelenti
Egészségi állapot Egészségtelen körülmények, rossz higiénés viszonyok Egyoldalú táplálkozás Fiatal korösszetétel, magas termékenység Várható élettartam az átlagosnál tíz évvel rövidebb Egészségügyi mutatók az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak A roma népesség 40,9 %-a betegségek szempontjából is halmozottan hátrányos helyzetű
Védőnői gondozás Türelem, tolerancia, empátia Megismerés, megértés, elfogadás Kellő pillanatban, kellő segítség Szokásaik, értékrendjük ismerete Előítélet mentes gondozás Kultúrájukat értékként tekinteni Őszinte kapcsolat - dicséret
Védőnői gondozás Közösségbe irányítás Egészséges életmódra szoktatás Iskolai tanfolyamok – gyakorlat szerzés Felvilágosítás
Vizsgálatom B.A.Z. megyében - négy község Mintavétel módja: személyes találkozás Az adatfelvétel módszere:kérdőíves A kérdőív - 36 kérdés Személyes adatok Szociális, életminőség Iskolázottság Egészségi állapot
Hipotéziseim 1. Rossz szociális helyzet 2.Kedvezőtlen életkörülmények 3.Javuló iskolázottsági mutatók 4.Rossz egészségi állapot 5.Orvoshoz, szűrővizsgálatra nem járnak 6.Fiatalkorú gyermekvállalás, magas gyermekszám 7.Speciális oktatás a védőnők körében - hatékonyabb gondozás
Eredmények bemutatása 1.ábra A vizsgálatban résztvevő családok gyermekeinek száma (N=100)
Foglalkoztatottság 2. ábra A válaszadók foglalkozásának megoszlása (N=100)
Életkörülmények adatai Ft alatti jövedelem - 96 % Nincs lehetőség alkalmi, illetve időszakos munkavállalásra - 84% Lakásaik szoba száma - kettő és a három Egy és két szoba kihasználtság Lakás komfort fokozata - 30% folyóvíz, gáz ill. központi fűtés
Iskolázottságra vonatkozó adatok Válaszadóim többségben a nyolc általános iskolát illetve annál kevesebbet végzett, szakmunkásképző iskola – 3% Gyermekeik csaknem teljes számban járnak illetve jártak általános iskolába. 3.ábra A válaszadók gyermekei iskoláztatottságának fontossági megoszlása(N=100)
Egészségi állapotra vonatkozó adatok Saját egészségi állapotukat rossznak ítélik meg – 63% Az állandó gondozást igénylő betegség - 39 % Rendszeres gyógyszerszedő - 28% Gyermekeik betegsége szezonális betegségek - 42% tartós gondozást igénylő betegség – 19% Válaszadók szüleinek betegség előfordulás - 47% Fejtetvesség - 100% Ótvar, rühösség - 30% Szűrővizsgálat - 66% nem, 34% igen
Egészségi állapotra vonatkozó adatok Várandósági problémák száma azonos mértékben magas a koraszülöttek számával - 40% 4. ábra Életévek megoszlása első gyermekük születésekor (N=100)
Egészségi állapotra vonatkozó adatok 5.ábra A válaszadók egészség érdekében tett tevékenységeinek megoszlása(N=100)
Összegzés I. Általánosítani nem lehet Gyermekek száma magas Hatalmas háztartásbeliség, gyes, gyet Alacsony lakás komfortfokozat Rossz szociális és kedvezőtlen higiénés viszonyok Az iskolai végzettséget tekintve a gyermekek iskolázottsága jobb mutatókat ad
Összegzés II. Rossznak ítélt egészségi állapot Gyakoribb megbetegedés Rejtett illetve fel nem derített betegség Várandós időszak veszélyeztetett Magas koraszülés szám Fiatal korú házasságkötése és szülése Jó kapcsolat a háziorvossal - nem arányos a szűrővizsgálatokra járás számával
Javaslatok Szociális helyzetükben célirányosabb tanácsok adása Társszervezetekkel szorosabb kapcsolat kiépítése Az egészségnevelés széles körben – rendszeresen szűrővizsgálatok szervezése, ismertetése, fiatalok felvilágosítása A kommunikáció javítása egészségügyi dolgozónak és pedagógusnak roma lakosság részére egyaránt
Köszönöm a figyelmet!