2004. november 25.Dr. Terták Elemér1 Hogyan készíti a bank a stratégiáját és az éves üzleti tervét? Kiegészítő előadás a Pénzügyi szolgáltatások gazdaságtana tantárgyhoz

2004. november 25.Dr. Terták Elemér2 Mottó „Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” Seneca „Gyakran az a sereg győz, amelyik kevesebbet hibázik, nem pedig az, amelyik jobb terveket dolgozott ki.” Charles de Gaulle

2004. november 25.Dr. Terták Elemér3 stratégia: A stratégia: válasz arra, miként legyünk jobbak versenytársainknál, azáltal, hogy különbözünk tőlük. Készítésének összetevői Készítésének összetevői: jövőkép-alkotás (prognóziskészítés) + alternatívák meghatározása és kiértékelése + döntéshozatal = célok kitűzése jövedelmezőség (ROA) szolvenciafolyamatos likviditás

2004. november 25.Dr. Terták Elemér4 Jövőelemzés környezeti feltételekAlapja: helyzetfelmérés, amely a várható környezeti feltételek feltárásán és azok lehetséges hatásainak elemzésén alapul Környezeti feltételek:  ügyfelek magatartása,  piac esélyei és kockázatai,  társadalmi és politikai (szabályozási) környezet. Eszközei:  piacelemzés,  konkurencia- elemzés,  piaci pozíció felmérése üzletáganként.

2004. november 25.Dr. Terták Elemér5 A stratégiai vállalatelemzés feladatai: Szűk erőforrások allokációja(1) Szűk erőforrások (technológia, know-how, képességek, humán erőforrás stb.) allokációja. Stratégiai opciók(2) Stratégiai opciók feltárása: status quo kitűzött célok  cselekvési kényszer felismerése („stratégiai rés”) a status quo és a kitűzött célok között, intézkedések  lehetséges intézkedések meghatározása a stratégiai rés áthidalásához. (3) A stratégiai opciók számának szűkítése és a lehetséges intézkedések összehangolása a követendő stratégia kijelölése érdekében. (4) Stratégiai döntések várható következményeinek visszacsatolása (tanulási folyamat)

2004. november 25.Dr. Terták Elemér6 SWOT-analízis magyarított nevén GYELV-elemzés S trengths = erősségek O pportunities = lehetőségek W eaknesses = gyengeségek T hreats = veszélyek

2004. november 25.Dr. Terták Elemér7 Kihívások  dereguláció és liberalizáció  dereguláció és liberalizáció,  információtechnológia  információtechnológia fejlődése  EUintegráció  EU gazdasági és pénzügyi integrációja,  új versenytársak új üzleti modellek  új versenytársak (távközlési szolgáltatók, kereskedelmi láncok) és új üzleti modellek megjelenése. éleződőversengés éleződő versengés a vevőkért  erősödőkooperáció erősödő kooperáció a technológiai fejlesztés terén  megbízhatóság csökkenő költség- működési kockázat növekvő igény nagyobb megbízhatóság, csökkenő költség- és működési kockázat iránt  növekvő működési kockázat növekvő működési kockázat a kooperáló szervezetek szaporodása miatt

2004. november 25.Dr. Terták Elemér8 Kihívások (2)

2004. november 25.Dr. Terták Elemér9 Kihívások (3) üzleti kihívások üzleti kihívások: informatikai kihívások informatikai kihívások: konszolidációrendszermigráció új belépőkkomplex szállítói megoldások termékdiverzifikációfolyamat automatizálás több csatornás elosztásinternet növekvő fogyasztói igényességadatbányászat (informatikai) következmény vállalatintegráció ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM = Customer Relation Management) elektronikus teljesítés folyamatban automatizált feldolgozás (STP = Straight-Through Processing)

2004. november 25.Dr. Terták Elemér10 Tervezés alapelvei:  „ütköztetésen” alapuló tervezés /top-down + bottom-up/ (célmegállapodások kötése)  szűkös erőforrások leghatékonyabb felhasználási helyhez való összpontosítása (prioritási elv),  mindenki azt, de csakis azt tervezze, amire tényleges ráhatása van (felelősségi elv)  mindenki saját költségvetésének betartásáért felel (okozati elv)

2004. november 25.Dr. Terták Elemér11 Tervezés folyamata

2004. november 25.Dr. Terták Elemér12 Tervezés első szakasza Alapvető követelmények és irányok meghatározása: a)Adaptív a)Adaptív (új termékek, új üzletágak, új piacok) b)Integratív b)Integratív (pozíció megőrzése és erősítése stabil és érett piacon a költségszerkezet és a termékminőség javításával) Az első szakasz 6 lépcsője (1)Vállalati célok kitűzése (kiemelten ROE és CIR); (2)Üzletági tervek bekérése; (3)Üzletági feladatok, célok és stratégiák meghatározása; (4)Célértékek és erőforrások meghatározása az egyes üzletágak számára; (5)Üzletági célok és stratégia jóváhagyása; (6)A vállalati stratégia elfogadása és előzetes célszámok megállapítása;

2004. november 25.Dr. Terták Elemér13 Tervezés második szakasza Részletes banki stratégia kidolgozása üzletági részletezettséggel. Cél egy kiegyensúlyozott lehetőség-veszély (esély-kockázat) állapot elérése a bank szintjén. Segédeszköze a portfolióelemzés. A második szakasz 7 lépcsője: (7)Üzletági cselekvési tervek bekérése; (8)Célok és stratégiák rögzítése; (9)Cselekvési alternatívák keresése és alternatív programok kidolgoztatása; (10)Alternatívák kiértékelése és a legjobb kiválasztása; (11)Legkedvezőbb program-mix meghatározása és a megvalósításhoz szükséges erőforrások felmérése; (12)Banki és üzletági célok kitűzése; (13)Előzetes erőforrás-allokáció;

2004. november 25.Dr. Terták Elemér14 Tervezés harmadik szakasza a stratégiai program átültetése költségvetési és fejlesztési előirányzatokba üzletági mélységben. A harmadik szakasz 6 lépcsője (14)Üzletági költségvetések elkészítése; (15)Üzletági célok megállapítása és összeállítása; (16)Üzletágankénti költségvetés elkészítése; (17)Költségvetési előirányzatok összesítése; (18)Összesített előirányzat felülvizsgálata; (19)Üzleti terv elfogadása.

2004. november 25.Dr. Terták Elemér15 Kritikus döntési pontok 1.Globális piaci pozíció. lakossági vállalatidevizaprivate 2.Üzletági arányok — ügyfélcsoportok szerint lakossági, vállalati, deviza, private stb. 3.„Termékszerkezet” az ügyfélcsoportokon belül; a kiszolgálás filozófiája: (Mass vs. tailor made termékek, termékjövedelmezőség vs. ügyfél-jövedelmezőség.) 4.Termékfejlesztés (igények, szabályozási környezet, tőkeigény) 5.Arculat, marketing kommunikáció 6.Elosztási csatornák (hagyományos, elektronikus, ügynöki hálózat)

2004. november 25.Dr. Terták Elemér16 A tervezés technikai eszközei A banki portfolió tervezése A banki portfolió tervezése a termékek vonzerejének, a teljesítmény egyediségének, a kínálat szélességének és mélységének, valamint a teljesítőképesség tér- és időbeli megoszlásának elemzésén alapul. A banki mérlegszerkezettervezés benchmarking multiplikátor A banki mérlegszerkezet tervezés alapját — a portfolió tervezésétől eltérően — a banküzemi sajátosságok jelentik. Cél a nyereség olyan maximalizálása, amely figyelembe veszi a mérleg szerkezeti kockázatait, valamint a kívánatos nyereségszerkezetet. A versenytársakkal való egybevetés mutatószámok segítségével történik (benchmarking). A bank mérlegének alakulása csak részben múlik a bank stratégiáján, arra ugyanis a versenytársak mérlegének alakulása is hat (multiplikátor hatás). üzleti tervben A portfolióelemzés és a mérlegszerkezet elemzése eredményei az üzleti tervben egyesülnek, ami egyfelől lehetővé teszi a bank konzisztens jövedelmezőségi és kockázati stratégiájának kialakítását, egyszersmind alapot ad az egyes üzletágak elemzéséhez.

2004. november 25.Dr. Terták Elemér17 Megvalósítás kontrolling Az üzleti terv elfogadását követően a kontrolling feladata a tervek és teljesítmények folyamatos egybevetése. A tervezés és az ellenőrzés szoros összefüggése: nincs értelme a tervezésnek ellenőrzés nélkül  „nincs értelme a tervezésnek ellenőrzés nélkül”, de ellenőrzés sem lehetséges terv nélkül  „ellenőrzés sem lehetséges terv nélkül”.