Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest, március 22.

Alapelvek Az oktatás közfeladat: a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A Nat szimbolikus dokumentum: üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, a laikusokhoz is szól, alapjai az egységességnek, differenciálásnak és a tehetséggondozásnak.

A Nat törvényi háttere Nemzeti alaptanterv biztosítja: az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

A Nat struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei A köznevelés feladata és értékei – Fejlesztési területek – nevelési célok – Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás – A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés A kulcskompetenciák Műveltségi területek – A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása

A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás

A Műveltségi területek 1.Magyar nyelv és irodalom 2.Idegen nyelvek 3.Matematika 4.Ember és társadalom 5.Ember és természet 6.Földünk – környezetünk 7.Művészetek 8.Informatika 9.Életvitel és gyakorlat 10.Testnevelés és sport

a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata; Műveltségi területek közös kiemelt céljai

kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét; Műveltségi területek általános jellemzői

Kiemelt célok: az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása; az olvasási, szövegértési stratégiák megismerése és eszközszintű használata; képessé tenni a tanulókat arra, hogy íróként olvassanak és olvasóként írjanak. Kiemelt feladat: az emberi kapcsolatok alakításához kapcsolódó képességek fejlesztése; Magyar nyelv és irodalom

irodalomismeret és - értés nem lehetséges a művek ismerete nélkül; a 20. századi magyar irodalom több, meghatározó irodalmi vonulatát nevesíti; a kortárs irodalom jelentősebb arányban van jelen; a nemzeti kánon részét képező alapvető művek könyv nélküli tudása minden képzési szinten követelmény; Jellemzők

Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam epika: magyar népmesék, népballadák, műmesék, más népek meséi; mondák, mitológiai történetek, bibliai történetek; Arany János: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi és még két mű; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy másik regénye; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek); Kosztolányi Dezső két-három novellája; Mikszáth Kálmán két-három műve; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Móricz Zsigmond két műve, Örkény István egy-két novellája, Petőfi Sándor: János vitéz; egy XX. századi magyar ifjúsági regény és egy-két regényrészlet (Csukás István, Fekete István, Gion Nándor, Lázár Ervin, Mándy Iván, Móra Ferenc, Szabó Magda, Tamási Áron műveiből); két-három magyar kortárs szépprózai alkotás; egy-két ifjúsági regény és egy-két regényrészlet a világirodalomból.

líra Ady Endre: A föl-földobott kő, Sem utódja, sem boldog őse… és még két műve; Arany János: Családi kör; Babits Mihály egy-két műve, Balassi Bálint egy műve, Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez és még egy műve; Illyés Gyula egy műve, Janus Pannonius: Pannónia dicsérete; József Attila: Mama, Rejtelmek és még két műve, Juhász Gyula egy-két műve, Kosztolányi Dezső két műve, Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt; Petőfi Sándor: Az Alföld, Egy gondolat bánt engemet, István öcsémhez, Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert..és még öt műve; Radnóti Miklós: Nem tudhatom és még egy műve, Szabó Lőrinc két műve, Tóth Árpád egy-két műve, Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy műve; Weöres Sándor két műve; öt magyar kortárs lírai alkotás. a dráma és a színház világa: egy színmű. Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam

Kiemelt célok: a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározása; a nyelvtanulási stratégiák kialakítása; a kommunikatív kompetencia fejlesztése; a célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése; a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása. Idegen nyelv

4.évfolyamtól a tankötelezettség végéig kell idegen nyelvet tanulni (hamarabb is elkezdhető); az általános iskolában minden diáknak legalább egy élő idegen nyelv kötelező; gimnáziumokban, ill. olyan szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak, két idegen nyelv kötelező; igények és lehetőségek alapján szabadon történik a nyelvválasztás; Feltételek

Normál képzés4. évf.8. évf.12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A2B1 Második idegen nyelv ––A2 Elérendő szintek Emelt szintű képzés 4. évf.6. évf.8. évf.10. évf.12. évf. Első idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1A2-B1B1-B2B2-C1 Második idegen nyelv KER-szintben nem megadható A1A2B1-B2 Elérendő szintek normál és emelt képzés esetén:

Matematika Kiemelt célok: a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztése; a problémafelvetésének, pontos megfogalmazá- sának és a modellalkotás folyamatának segítése; a műveltségterület összehangolása más tudományterületekkel; Tervezet kialakításának fő koncepciója: a tananyagtartalomban jelentős hangsúlyeltolódások legyenek;

1-4. évfolyam Fejben történő műveletvégzés; Egyszerűbb mértékegység átváltások; A mindennapi életben előforduló problémák; Geometriában az alkotó gondolkodás fejlesztése; 5-8. évfolyam hétköznapok matematikája; matematikai modell; algoritmus, kiszámíthatóság; évfolyam hétköznapok matematikája; matematikai modell; algoritmus, kiszámíthatóság Minden ismeretközlés tevékenységbe ágyazottan! Nagy hangsúly legyen a szövegértés és a lényegkiemelés képességének erősítésén! Alapelvek, célok

Statisztika, valószínűség: Statisztika Diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Számtani közép kiszámítása. A valószínűség-számítás elemei Valószínűségi kísérletek, eredmények lejegyzése. Gyakoriság. Relatív gyakoriság kiszámítása. Közműveltségi tartalom 5-8. évfolyam

Ember és társadalom Kiemelt célok: a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolat erősítése; a narratív megismerési mód alkalmazása; a történeti gondolkodásmód kialakítása; kollektív identitásképzés; problémamegoldó gondolkodás fejlesztése (az ehhez szükséges kognitív és affektív feltételek megteremtése);

1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén); az 5-8. évfolyamon a történelmi személyiségeket és történeteket állítja középpontba; a évfolyamon a forrásfeldolgozás, a tevékenykedtetés és az elemzőkészség fejlesztése áll a fókuszban; Közműveltségi tartalmak (Történelem)

5-8. évfolyamon: évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki: - család és lakóhely;- nők és férfiak életmódja; - betegségek, járványok;- erőforrások, termelési kultúrák; - hétköznapok, ünnepek;- szegények gazdagok világa; - öltözködés, divat;- környezet, környezet-átalakítás; - gyermekek nevelése és oktatása;- falvak és városok; - békék, háborúk és hadviselés;- felfedezők és feltalálók. - közlekedés, úthálózat, hírközlés; - államformák és államszervezet;- politikai és katonai szövetségek; - birodalmak;- földrajzi környezet szerepe; - hatalommegosztás formái, szintjei;- kisebbség-többség; - reform – kompromisszum;- világkép, eszmék, ideológiák; - vallások, vallásújítók;- a sajtó, a tömegtájékoztatás és a propaganda. - korok, korstílusok;- önfeláldozó magatartásformák Hosszmetszeti és visszatérő témák (Történelem )

1.Az őskor és az ókori Kelet 2.Az antikvitás 3.A középkori Európa 4.A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába 5.A világ és Európa a kora újkorban 6.Magyarország a XVII-XVIII. században 7.Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 8.A nemzetállamok kora 9.Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében 10.Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében 11.A globalizálódó világ és Magyarország Témakörök (Történelem)

5-8. évfolyam9-12. évfolyam 6. Magyarország a XVII-XVIII. században 1. Végvári küzdelmek. 2. Bocskai István és a hajdúk. 3. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora Bethlen Gábor idején. 4. Zrínyi Miklós a hadvezér. 5. Rákóczi-szabadságharc személyiségei, célkitűzései. 6. Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalomban. Nemzetiségi viszonyok. 1. Küzdelmek, hétköznapok, kultúra a három részre szakadt Magyarországon. 2. A török kiűzése és a Rákóczi- szabadságharc. 3. Népesedési, társadalmi és gazdasági változások. 4. A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, a felvilágosult abszolutizmus hazánkban. 6. téma felosztása

Ember és természet Kiemelt célok: a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések érvényesítése - integrált szemlélet; új, egységes szerkezet kiépítése; a műveltségterület kapcsolódása a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz; a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel, kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását; mindennapi élethez kapcsolódó tartalmakat közvetítése; a tanulókat motiválása a természettudományi tantárgyakra épülő továbbtanulásra, pályaválasztásra.

Tudomány, technika, kultúra; Anyag, energia, információ; Rendszere; Felépítés és működés kapcsolata; Állandóság és változás; Az ember megismerése és egészsége; Környezet és fenntarthatóság. Integrált szemlélet Műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak ugyanazon hét tudásterület alapján szerveződnek: Ezek biztosítják a természettudományosan vizsgálható problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges gondolkodásmódot, természettudományos műveltséget.

Szükségszerű a: tudományos igényű ismeretszerzés gyakorlása, az aktív tanulás lehetőségének biztosítása; a kísérletek, vizsgálatok, és projektmunkák minimális számának előírása; az elsősegélynyújtás és alapfokú újraélesztés gyakorlatának elsajátítása. Tevékenykedtető, cselekvő szerep Példa: Fejlesztési feladat (7-8. évfolyam) Legalább két-két, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémiai és biológiai kísérlet vagy vizsgálat önálló elvégzése. Legalább négy-négy, a témakörökkel kapcsolatos fizikai, kémia és biológia, a tanórán bemutatott kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése.

Az online véleményezés eredményei számokban 648 értékelő – 1651 észrevétel – 1055 szövegtervezethez kapcsolódó hozzászólás

A szöveghez érkezett online vélemények aránya

Beérkezett vélemények ( /levél) számadatai Március 2-áig beérkezett vélemények száma: 68* * nem tartalmazza a március 2-át követően és a közigazgatási egyeztetés kereteiben érkezett véleményeket (kb.: 30 db melyek 90%-a intézményi észrevétel)

Néhány azonosított probléma I. Magyar nyelv és irodalomAz irodalmi kánon kérdései Memoriter szerepe Életkori sajátosság figyelembevétele Idegen nyelvAz elérendő nyelvi szintek problémái Matematika A mindennapok és a matematika viszonyának kérdései Ember és társadalom Nemzeti identitás erősítésének problematikája A nemzetiségek szerepének megerősítése Ember és természetAz integratív szemlélet körül kialakult viták Gyakorlat előtérbe helyezése (kísérlet, megfigyelés stb.)

Földünk – környezetünk Az Ember és természettel kapcsolatos átfedések kezelése Művészetek A népművészet határozottabb megjelenítése Informatika 10 ujjas vakon gépelés (a Fidelitas is jelezte) Életvitel és gyakorlatTúl sokféle tartalom - tisztább profil igénye Gyakorlat előtérbe helyezése Testnevelés A sport és egészség témaköre (prevenció, gyógytorna, test-specifikus edzés) Néptánc beemelése Néhány azonosított probléma I.

A kerettantervek törvényi háttér „A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák: a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

Kerettantervi kutatások Főbb területek: A tartalmi szabályozás vizsgálata – Hazai folyamatok – Nemzetközi kitekintés A jelenlegi kerettantervek elemzése Az iskolák implementációs gyakorlata – A kerettanterv-választás szempontjai – A helyi tanterv készítésének gyakorlata

Jóváhagyott kerettantervek Az OH által nyilvántartott : 69 db – Általános iskola: 40 db 1-4. évfolyam: 31 db 5-8. évfolyam: 39 db – 8 osztályos gimnázium: - – 6 osztályos gimnázium: 1 db – 4 osztályos gimnázium: 19 db – Szakközépiskola: 2 db – Szakiskola: 12 db – Nemzetiségi: - – Két tanítási nyelvű: 2 db – SNI: 6 db – Felnőttoktatás: 1 db

Nemzetközi kitekintés - tendenciák Nemzetközi hatások erősödése a tantervi szabályozásban (pl. a tagállamok reakciója a műszaki-természettudományos oktatás erősítésére az EU-ban) A nemzetközi pedagógiai mérések-értékelések szabályozó ereje erősödik (pl. a PISA-sokk hatására elindult tantervi reformok, fejlesztések) Az egyéni érvényesülés igényének megjelenésével az osztály- és egyéni szintű tervezés egyre nagyobb hangsúlyt kap

A kerettantervek elemzése – következtetések Az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formára van szükség, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A differenciálás lehetőségét biztosítania kell a kerettantervnek (pl. alternatívák megjelenítése az órakeretekre, tananyagok variációjának lehetősége). NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érjen el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget.

Az iskolák implementációs gyakorlata tapasztalatok (N = 200) Nagy heterogenitás figyelhető meg az alkalmazott kerettantervek vonatkozásában Az egyes kerettantervek implementációja az esetek mintegy ötven százalékában tiszta formai átemeléssel történt A leggyakoribb módosítások az óraszámokat érintették, kisebb mértékben képzési modulok, tantárgyi programok beépítése, illetve intézményi profilhoz igazítás történt A saját fejlesztések hosszabb távú beépülési aránya alacsony

Felhasználás A kutatási eredmények beépülnek: a kerettantervek szerkezetének kialakításába és tartalmi elemeinek meghatározásába; a tantárgyi bizottságok felkészítésébe; az iskolák számára készülő, a helyi tanterv felülvizsgálatát segítő útmutatóba.

1-8. évfolyam 8 osztályos gimnázium 6 osztályos gimnázium 4 osztályos gimnázium Szakközépiskola Szakiskola (közismereti és szakképzési program) Nemzetiségi iskolák Két tanítási nyelvű iskolák Speciális nevelési igényű tantervek nyelvi előkésztő osztályokkal is számolva Tervezett kerettantervi mappák

Bevezetés, sajátos köznevelési funkciók bemutatása; Az adott iskolafokozat/típus céljainak, feladatinak bemutatása; A tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása; A helyi adaptáció feladatainak bemutatása, így különösen: a tantárgyi rendszer kialakításának szabályai; a tankönyvek és taneszközök alkalmazásának elvei és gyakorlata; a tanulók értékelésének elvei és gyakorlata; a szükséges pedagógus-továbbképzések. A tervezett kerettantervi struktúra

Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének-zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb. A kerettantervek tervezett tantárgyi rendszere

A kompetenciafejlesztési elvárások összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal. A fejlesztés és az ismeretátadás komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg. Hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek). A bevezetés tervezett időpontja: szeptember - 1., 5. és 9. évfolyamon. Összegzés