Magyar Tűzoltóság Története ELŐADÓ: Orosz Csaba tűzoltó alezredes Dunaújvárosi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tűzoltóparancsnoka

Az ókori Róma az antik világ legnépesebb városa volt. A közel egymillió lakos nagy része szűk utcákban épült, többemeletes faépületekben lakott, nyílt lánggal fűtött, főzött, állandó tűzveszély közepette. A házak faszerkezete miatt, s a nyitott tűz használata folytán könnyen keletkezett tűzvész, és ennek következtében sok ház porig égett. Róma történelmében a Város több ízben csaknem teljesen elhamvadt

A rosszul megépített vályogfalas, favázas házak földig égtek. A szűk utcákon az oltás, a mentés szinte lehetetlen volt. Minél inkább gyarapodott a Város lakosságának száma, annál inkább használtak ki minden rendelkezésre álló, beépíthető, lakott területet.

Augustus császár uralkodása idején i.e. 21-ben az állam rabszolgái közül 600- at kiválasztott, akik külön kötelessége volt a tűzoltás is. Így létrejött Európa első hivatásos tűzoltósága. Negyed század alatt azonban kiderült, hogy ennyi ember kevés a majdnem milliós lélekszámú Rómához, és az is, hogy nem volt szerencsés éppen rabszolgákra bízni a polgárok mentését és a tűzoltást.

Augustus császár, i.sz. 6-ban szabad emberekből 7, összesen 7000 főt számláló „őrködő zászlóalj”-at ún. vigilt állított fel, amely oltotta a tüzet, és rendőrségül is szolgált. A járőrök napnyugtától napkeltéig az utcákat rótták, és természetesen a közbiztonságra is ügyeltek. A Római Birodalom tűzrendészete, tűzoltó szervezete, és technikai eszközparkja – a Birodalom fennállása idején – a világon a legkorszerűbb volt.

A tűzoltók ruházata katonai öltözetből, csizmából, sisakból állt. Lámpásokkal, horgokkal, kötelekkel, bontóeszközökkel, vödrökkel, vizes, ecetes centókkal (posztótakarókkal) és syphókkal (víz kifecskendezésére alkalmas nagyméretű bőrtömlőkkel) szerelkeztek fel. A tűzeset jelzése kiáltással és kürtszóval történt, a tűzhöz felszereléseikkel gyalog vonultak ki.

A tűzoltáshoz a vizet általában ásott kutakból vödrökkel nyerték. A nagyobb házak kertjeiben, és az udvarain létesített ciszternákba a vizet forrásokból vezették be. A tűzoltás legjellemzőbb eszköze a cento - megnedvesített vagy ecetben áztatott posztótakaró -, amellyel a tüzet fojtották el. Hasonló célt szolgált az ecetes pelyvával töltött nyers állatbőr. Vízszállításra fa- és fémvödröket, cserépkorsókat és tömlőket használtak. A tűz terjedését bontóeszközök, balták, csákányok segítségével igyekeztek megakadályozni. A korabeli leírásokban gyakran szereplő sypho egy nagyméretű bőrzsák lehetett, amelyhez egy béltömlőt varrtak. A betöltött vizet deszkalappal préselték ki a tűzfészekre.

A legenda szerint Szent Flórián Diocletianus római császár hadseregének katonájaként megfékezte a felső-ausztriai Caecia erődben pusztító tüzet: a megmentett emberek hősként tisztelték érte. A keresztényüldözés idején fellázadt Aquilinus helytartó kegyetlenkedései ellen, ezért 304. május 4.-én nyakába malomkövet kötöttek és az Enns folyóba lökték. Lorchban – ahol a holttestét a vízből kifogták és eltemették – ma kolostor áll sírja felett. „

A mai Magyarország nyugati része i.e. 10-től i. sz. 409-ig Pannónia néven a Római Birodalomhoz tartozott. Itt is, mint a Római Birodalom más provinciáiban önkéntes tűzoltóságok alakultak. A tűzoltás, tűzfigyelés és éjjeli őrség feladatait a kézműves társulatok, főleg a kovácsok, ácsok, kőművesek,fémmunkások, öntők, posztókészítők, önsegélyező és temetési segélyt nyújtó testületek látták el.

A polgárváros önkéntes tűzoltóinak székházát i.sz. 160 körül építették. A polgárváros rendezése során a tűzzel dolgozó műhelyeket a tűzoltó székház közelében, a város délkeleti részén építették fel. Kőfalas, cseréptetős házak, kővel burkolt utcák akadályozták a tűzvész terjedését. A székházban a társulatok tagjai állandó őrséget adtak I.sz. 250 körül egy ostrom alkalmával tűzvész pusztította el az épületet. Pincéjéből ásták ki a feltárás világhírű leletének a víziorgonának a maradványait. A polgárváros vízvezetéke közel 5 km hosszú volt, boltíveit kb kőpillér tartotta, ez végig húzódik a polgárvároson, és a beérkező víz elágaztatására agyag vagy ólomcsöveket használtak.

 Egy tűzvész biztosan volt Intercisában, ez a 259/260- ban (pontosabb időpontot nem lehet tudni) bekövetkező barbár betörés során lehetett. A barbár betörésre az égett régészeti rétegeken kívül, az elrejtett éremkincsek is utalnak. Fontos tudni, hogy Intercisában auxiliariusok (kisegítő csapatok) állomásoztak.

 Népvándorlás - tűzvédelmi rend feledésbe merült  Törzsek nádból, sásból, fából építkeztek – egymástól nagy  távolságra  Fűtést, világítást, sütés, főzést a sátoron kívül vagy középen,  őrzött helyen végezték.

 Letelepedési központok létesítése  Minden vasárnap istentisztelet - kivéve, akik a tűzvészekre figyeltek  Magyar történelem első törvénye a tűz gyors megfékezésére  megakadályozását közösségi feladattá tette  Észlelés volt a legfontosabb feladat  Oltásban mindenkinek részt kellett venni

 1500-as évek:  települések nagy részét a bakterek (őrök) vigyázták  szócsövet használtak vagy mozsárágyút sütöttek el  éjjel lámpa, nappal piros zászló  1514: Werbőczi-féle Hármaskönyv (Tripartitum):  gyújtogatásért halálbüntetés jár  nemcsak a gyújtogatót sújtotta halállal, hanem azt a  személyt is, aki csak fenyegetőzött azzal, hogy a  várost vagy a falut, vagy másnak a házát felégeti

Fő célok: 1. A Gyuladásnak Meg- akadályozása. 2. Annak hamarságos Fel- fedezése 3. Gyors Elóltása 4. A Tűz következéseinek, mellyek az el-óltás után is megtörténhetnek, okos megelőzése.

 XVII. Sz. Debrecen, Sárospatak diák tűzoltóság.  Európában és egyben hazánkban  az első tűzoltó egylet  Arad városában alakult  1835-ben. A soproni 1866-ban, a pesti Tűzoltó Egylet pedig 1870-ben

 XIX. század eleje:  ipari fejlődés – gyárak, üzemek, áruházak, raktárak, lakótelepek  tűzvédelem fejlődése – sok embert, nagy értékeket veszélyeztettek  1871: megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség  1874: első utcai tűzjelző szekrény – Budapest, gróf Széchenyi Ödön ötlete

 Az állami tűzoltóság megszervezője, irányítója Magyarországon és Törökországban Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy a gróf végül Konstantinápolyban maradt. Ő volt az első keresztény, aki a pasa címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagyva a muzulmán hitre áttérnie. Ödön pasa a legnagyobb rangú tábornokok közé tartozott. [pasa [

 Az I. világháború mindenütt megakasztotta a tűzrendészet fejlődését, különösen a hivatásos tűzoltói legénységből vonultak be sokan katonai szolgálatra ban Magyarország 54 vidéki városából 26-ban még nem volt hivatásos tűzoltóság, 1300 községben pedig semmiféle tűzoltóosztag sem létezett ben tartották az első légoltalmi tanfolyamot a fővárosi és vidéki tűzoltótiszteknek, ami előrevetítette a háborús készülődés terheit, a legénység, majd a lakosság kiképzésének súlyos kötelességét a gáz és légvédelem, majd a kárelhárítás terén.

 A növekvő háborús veszély miatt felgyorsult a hivatásos tűzoltóságok felállítása, de ezeknek a testületeknek már a légoltalmi hálózat, társadalmi, lakóházi önkéntesek oktatása, irányítása is a feladatuk volt.  A II. világháború befejeződésekor az önkormányzati és vállalati tűzoltóságok szétestek.

 Államosítás  Létrejött a BM Országos Tűzoltó Főparancsnokság (24/24 szolg)  1974-től a tűzoltóság megyei és helyi egységeit a tanácsok irányítása alá helyezték.  1976-tól 24/48 szolg

 A rendszerváltást követő évek jelentős módosító jogszabálya volt az évi XX. törvény, amely kimondta, hogy a tűzoltás és műszaki mentés feladata az önkormányzatok hatáskörébe, illetve a tűzvédelmi hatósági jogkör a tűzoltó parancsnokság székhelyének önkormányzati jegyzőjéhez kerül. Az országot felosztották a készenléti egységekkel rendelkező önkormányzatok között, és kötelező közszolgáltatássá tették számukra a tűzoltást és műszaki mentést. Életbe lépett az 59/1995. (V.30.) Korm. rendelet az önálló költségvetésről és az önkormányzativá válásról.

 évi LXXIV. törvény („katasztrófavédelmi törvény”) összevonta az állami tűzoltóságot és a polgári védelem szerveit, létrehozva a katasztrófavédelmi szervezetet. A törvény az ezredforduló színvonalára emelte az életet és a vagyonbiztonságot, a természetes és épített környezetet veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák megelőzését, illetve a károsító hatásaik elleni védekezést. A tűzoltóság január elsejétől a katasztrófavédelem egységes rendszerének integráns része lett. A 2004-es európai uniós csatlakozással járó jogharmonizáció korszerűsítette a tűzvédelmi törvényt. (A tűzvédelmi hatósági jogkör átkerült a jegyzőktől a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokhoz.)

 Új katasztrófavédelmi rendszer létrehozása.