A gazdaság szereplői, gazdasági társaságok

A gazdaság főszereplői és alapegységei Gazdasági szereplők: - fogyasztók - termelők - termelési tényező tulajdonosok - vállalkozók - kormányzati intézmények - nem gazdasági jellegű szervezetek - külföld

fogyasztók. A megtermelt javak felhasználói a fogyasztók. Azok közül is kiemelkednek a háztartások, mint termékek végső felhasználói.Háztartás: A legkisebb gazdasági alapegység. Olyan személyek gazdasági közössége, akik általában együtt laknak, együtt élnek és létfenntartási költségeiket együttesen viselik. A család A család gazdasági és szociológiai értelemben vérségi kapcsolatok alapján létező közösség. A család jövedelmi és fogyasztási egység. Amennyiben a család és a háztartás azonos személyek közössége, a család alkot egy háztartást.

A gazdaságban a háztartások szerepe  Jövedelem összpontosítása, jövedelem felhasználása,  A megtermelt javak végső fogyasztása,  A gazdaság munkaerőbázisát jelentik,  Megtakarításaik révén hitelkínálatot teremtenek  Saját szükségleteikre termelő és szolgáltató tevékenységet is végeznek,  Kisegítő kiegészítő jellegű árutermelő tevékenységet is folytathatnak.

Vállalat fogalma, vállalkozások formái  Vállalat fogalma (nem azonos a vállalkozás, vállalkozó fogalmával!)  A vállalat mint gazdasági, szervezeti egység olyan önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, amely: hosszútávon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra törekszik hosszútávon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra törekszik kockázatot vállal kockázatot vállal áru és pénzkapcsolatban van külső és belső környezetével áru és pénzkapcsolatban van külső és belső környezetével

Vállalkozás  Vállalkozás minden olyan emberi tevékenység, mely a fogyasztók igényeinek kielégítésére folytatnak profit elérése céljából.  Vállalkozás fogalom a tevékenységet, a célok eléréséhez irányuló törekvést emeli ki, míg a vállalat fogalma a vállalkozás szervezeti egység vonására helyezi a hangsúlyt. A vállalkozás szélesebb kategória a vállalatnál. A vállalkozás szélesebb kategória a vállalatnál.

A vállalkozás célja, küldetése Alapvető cél: fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével (kettős értékteremtés) Küldetés: az alapvető cél konkrét értelmezése. Meghatározza a működési kört, a belső működés és a külső érintettekkel való kapcsolattartás elveit.

A vállalkozás környezeti elemei Belső környezet: - föld - tőke - pénz - munkaerő - vállalkozó Külső környezet: - gazdasági (ökonómiai) - természeti (ökológiai) - társadalmi-szociális

A vállalkozás működésének érintettjei:  Belső érintettek: tulajdonosok tulajdonosok menedzserek menedzserek munkavállalók munkavállalók  Külső érintettek: fogyasztók szállítók versenytársak stratégiai partnerek kormány politika pénzügyi szervezetek érdekcsoportok önkormányzat, helyi lakosság érdekképviseletek

Gazdasági társaságok (vállalatok)  A vállalat olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely a gazdasági élet más szereplőitől elkülönülten gazdálkodik. A piac közvetítésével kapcsolódik ezekhez, és pénzjövedelem szerzésére törekszik.  A vállalatban zajló folyamatok kettős jellegűek. Egyrészt erőforrásokat, vagyis munkaerőt, gépeket, anyagokat stb. szerez be az erőforrások piacáról, és átalakítva azokat szolgáltatásokat bocsát ki a termékek piacára. Ezek az ún reálfolyamatok.  Másrészt működéséhez előzetes pénzbefektetés kell, majd az eladott javak fejében bevételt szerez. S ebből fizet a szükséges újabb erőforrásokért, ez a pénzkiadás.

A vállalat is racionális szereplő, bizonyos célok elérésére törekszik:  Jövedelmezőség, profit  A vagyon megtartása  Növekedés, fejlődés  Piaci pozíciók megtartása, javítása  Korszerűsödés és termelékenység növelése  Fizetőképesség, likviditás  Fizikai és pénzügyi erőforrások megszerzése  Vezetői külön célok

A vállalatok szervezeti formái  Csoportosítási lehetőségek: Tevékenységi kör Tulajdonforma Társasági forma szerinti csoportosítás

Tevékenységi kör szerint  termelő vállalatok  kereskedelmi vállalatok - nagykereskedelmi - kiskereskedelmi  szolgáltató vállalatok Tulajdonforma szerint  Állami  Szövetkezeti  Önkormányzati és  Magánvállalatokat Társasági forma szerint  Az egyéni vállalkozás  A társas vállalkozás

A gazdasági társaságok csoportosítása  Két szempont szerint csoportosítunk: Rendelkeznek-e jogi személyiséggel vagy sem A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a jogokat és kötelezettségeket a cég, mint elkülönült egység szerzi. Szervezete állandó, a tagok változásától független. Cselekményeiért önálló vagyoni felelősség terheli.

Korlátlan és korlátolt felelősségű társaság  Korlátlan felelősségű társaság esetén a társasági tag magánvagyonával is felel a társaság kötelezettségeiért. Az ilyen társaságok egy részénél a felelősség egyetemleges, ami azt jelenti, hogy a hitelező a társaság bármelyik tagjával szemben a társaság teljes tartozását érvényesítheti.  Korlátolt felelősségű társaságban a tag a társaság tartozásaiért nem felel. Felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására terjed ki.

A gazdasági társaságok formái Jogi személyiséggel rendelkezik  Egyesülés  Közös vállalat  Korlátolt felelősségű társaság  Részvénytársaság Jogi személyiséggel nem rendelkezik  Közkereseti társaság  Betéti társaság Korlátlan felelősségű Közös vállalat (Kv.) Egyesülés Közkereseti társaság (Kkt.) Betéti társaság (Bt.) Korlátolt felelősségű Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Részvénytársaság (Rt.)

Közkereseti társaság (KKT)  A társasági szerződéssel a tagság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.  A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.  A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése.  Ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik, a társaság üzletvezetésére mindegyik tag időbeli korlátozás nélkül jogosult  Az üzletvezetésre jogosult tagok mindegyike önállóan járhat el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy több üzletvezetésre jogosult tag csak együttesen járhat el. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával.  Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

A betéti társaság (BT)  A társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan. A többi beltaggal egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért, s legalább egy másik tag (kültag, csendestárs) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. A betéti társaságra is a közkereseti társaság szabályait kell alkalmazni.  A kültag a társaság üzletvezetésére néhány eset kivételével nem jogosult. A tagok gyűlése tevékenységében a kültag is részt vesz.

A korlátolt felelősségű társaság (KFT)  E forma a nem túl nagy taglétszámú, de viszonylag tőkeerős gazdasági vállalkozások legegyszerűbb típusa.  Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelyeknél a tag felelőssége a társasággal szemben a törzsbetétre és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki.  A társaság kötelezettségeiért a tag egyébként nem felel.  Korlátolt felelősségű társaság forintnál alacsonyabb tőkével nem alapítható.  A taggyűlés a társaság legfőbb szerve.  A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.  A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét egy vagy több ügyvezető látja el.

A részvénytársaság (RT)  A nagy létszámú, tőkeerős társaságok jellemző típusa.  Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű alaptőkével rendelkezik, és ez az alaptőke szintén előre meghatározott névértékű részvényekből áll.  Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje.  A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. A részvény a névértékétől függő mértékű szavazati jogot testesít meg. A részvénytársasági forma előnyei:  nagy(obb) presztízs  könnyebb tőkeáramlás  erőteljes profitorientáció  a tulajdonosi, az irányító, a végrehajtó és az ellenőrző funkció elkülönültsége  könnyű (viszonylag) külföldi tőkebevonás.

Egyéni vállalkozás  Az egyéni vállalkozás belföldi természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége.  Egyéni vállalkozást minden cselekvőképes, belföldi, állandó lakhellyel rendelkező és az egyéni vállalkozás jogából ki nem zárt természetes személy alanyi jogon alapíthat.  Egyéni vállalkozás működhet - több telephelyen, többféle tevékenységi területen, létszámkorlátozás nélkül - bejelentés alapján.  Vállalkozási igazolvány birtokában lehet gyakorolni e tevékenységet.  Az egyéni vállalkozásban legalább egy olyan személynek kell közreműködnie, aki képesítéssel rendelkezik, ha az egyéni vállalkozás tevékenysége képesítéshez kötött.  Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel.  Nem lehet egyéni vállalkozó, akit a törvény kifejezetten kizár az egyéni vállalkozási körből. Így nem kaphat vállalkozói igazolványt:

Nem lehet egyéni vállalkozó:  Nem lehet egyéni vállalkozó, akit a törvény kifejezetten kizár az egyéni vállalkozási körből. Így nem kaphat vállalkozói igazolványt:  akit gazdasági, vagyon elleni, vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek  akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó - végrehajtandó - szabadságvesztésre ítéltek  aki valamely foglalkozástól eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre  aki egyéb jogszabályban - törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben - meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik  aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (pl. aki betéti társaság beltagja)  akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták - társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, adóhátralék meg nem fizetése miatt - a tartozás kiegyenlítéséig.

Költséggazdálkodás  A termelési folyamatban felhasznált élő- és holtmunka ráfordítások értékben kifejezett összegét költségnek nevezzük. A termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségre, illetve egységére vonatkozó költség az önköltség.

Költséggazdálkodás  A termelési költségek osztályozása:  költségnemek szerint  termék előállítással való kapcsolat szerint  termelési volumenhez való viszonya szerint

25 Vállalkozások költsége és jövedelme  A vállalkozások költség- és jövedelme elemzésének kategóriái és összefüggésük Árbevétel Gazdasági költségGazdasági Profit Explicit költségImplicit ktg Számviteli költség Számviteli profit normál

Költséggazdálkodás  Költségek vizsgálata a termelési volumen függvényében. A termelési volumen változásának függvényében a költségek lehetnek állandóak, vagy változóak. Azokat a költségeket, amelyek összegükben a termelés volumenétől bizonyos határok között viszonylag állandó (fix), míg azokat melyek a volumen változásától függnek, változó költségeknek nevezzük.

Költséggazdálkodás A termelési volumen nagy arányú változása esetén az állandó költségek is változnak. A változás tulajdonsága szerint megkülönböztetünk: proporcionális (lineáris) proporcionális (lineáris) progresszív változó költségeket progresszív változó költségeket degresszív változó költségeket degresszív változó költségeket

Költséggazdálkodás

PIACI FORMÁK  Mivel a piacon állandó verseny van, a csoportosítás szempontjai alapján az alábbi piaci formákat különböztetünk meg:  Tökéletes verseny  Monopólium  Oligopólium

Csoportosítás szempontjai:  A termék piacának jellege függ:  Hogy mennyien vannak az eladók és vevők a piacon.  Könnyű-e vagy nehéz egy új szereplőnek belépnie a piacra.  Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat?

TÖKÉLETES VERSENY:  A sok szereplő körülbelül azonos erőt képvisel, keresletükkel és kínálatukkal alkalmazkodnak a piachoz. Ez a gazdaságban egyensúlyt teremt amely az erőforrások hatékony elosztásához vezet.  Ebben a piaci formában a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest.  A szereplők árelfogadók.  A piacon szabad a be- és kilépés.  Sok eladó és sok vevő van.

MONOPÓLIUM:  A monopólium piaci alkalmazkodásának lényege, hogy egyszerre határozza meg a saját kínálatát és a piaci árat.  A monopólium számára korlátot jelent a nagyfogyasztók által támasztott kereslet.  Egyetlen eladója van a terméknek az adott piacon, sem hazai versenytársai, sem importált termékek nem befolyásolják a hazai piacát.  A piacra való belépés nehéz, vagy lehetetlen, ami így is lehetséges akkor azt csak nagyon magas költségű reklámtevékenységgel érheti el egy vállalat.  A monopólium meghatározza a piaci árat és a kínált mennyiséget.

OLIGOPÓLIUM:  Olyan piaci forma amely átmenetet képez a tökéletes verseny és a tiszta monopólium között. Néhány nagyobb termelő látja el a teljes piacot.