A monetáris politika főbb elemei (Modern pénz, infláció és a központi bank monetáris politikája) Előadó: Karvalits Ferenc
A modern pénz kialakulása Mi az infláció? (mérés, kiváltó okok, miért káros) Árstabilitás (értelmezés, jelentősége) Mit tesz az MNB az árstabilitásért? Témavázlat
Quentin Massys: A pénzváltó és felesége
A pénz funkciói A pénz funkciójaA funkció tartalma/példa Értékmérő Elszámolási eszköz Árak összemérése, kalkuláció, döntések megalapozása. Pl.: Cipő és könyv értékének összehasonlítása. Forgalmi eszköz Az áruk cseréjét, adásvételét közvetíti. Pl.: A hamburger könnyedén farmernadrágra cserélhető pénz „közbeiktatásával”. Fizetési eszköz Közvetlen árumozgás nélküli pénzmozgások (hitel, adó, törlesztés stb.) Pl.: Amikor lakáshitelt veszünk fel. Felhalmozás eszköze Megtakarítás, vagyontartás eszköze. Pl.: Lakásra, kocsira, utazásra spórolás esetén. Nemzetközi fizetések Világpénz funkció A pénz szerepeit, funkcióit nemzetközi forgalomban is betölti. Pl.: Euró, dollár, jen.
A pénzt az árufeleslegek keletkezése és cseréje hívta életre Folyamatos változás a gazdaság (piac) fejlődéséhez igazodva Aranypénz korszaka Árupénz korszaka Arany és pénzhelyettesítők korszaka Modern pénz A modern pénz kialakulása Egy általánosan elfogadott árucikk, mint cserealap Az arany kitüntetett szerepe az áruk között (értékmérő) Írásban rögzített fizetési ígéret (váltó) megjelenése Önálló értékkel nem rendelkező bankjegyek kibocsátása AranyfedezettelAranyfedezet nélkül
Mitől függ az önálló értékkel nem rendelkező pénz vásárlóereje? Fejtörő - 1. kérdés
A pénz működéséhez elengedhetetlen a társadalmi elfogadottság és bizalom Miért fogadjuk el napjainkban a pénzt? A bizalom alapja a pénz által képviselt vásárló erő A modern pénz fedezete az az áru- és szolgáltatásérték, amit az adott gazdaság egy adott időszak alatt előállít, illetve nyújt. A modern pénz önmagában értéktelen eszköz A pénzkibocsátás aranyfedezet nélkül történik
Időben állandó-e a pénz vásárlóereje? Előfordulhat-e a pénzzel szembeni bizalom megrendülése? Fejtörő - 2. kérdés
M * V = P * A A pénz kereslete és kínálata M – pénzmennyiség V – forgási sebesség P – vásárolt áruk mennyisége A - árszint
Néhány alapfogalom… Infláció: az általános árszínvonal emelkedése Defláció: az infláció ellentéteként határozható meg, azaz olyan helyzetként, amelyben az idő múlásával csökken az általános árszínvonal Stagfláció: a gazdaság működésének azon állapota, amikor a magas infláció lassú, illetve stagnáló gazdasági növekedéssel és magas munkanélküliséggel párosul. Inflációs ráta (árindex): adott időszak alatt bekövetkezett árváltozás %-os mértéke
Hogyan mérhető az infláció? Az infláció mérését általában nem a jegybank, hanem az országok statisztikai adatgyűjtésért felelős intézményei végzik. (Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal -KSH) Havi rendszerességgel előre meghatározott termékek és szolgáltatások árai alapján, a lakosság átlagos fogyasztási szerkezetének megfelelően Leggyakrabban használt inflációs mutatók: - 12 havi (éves) fogyasztóiár-index előnye: kiszűri a rövid távú és szezonális ingadozások hatásait hátránya: érzékeny a bázisidőszak árindexére (jelentős az ún. bázishatás) - havi fogyasztóiár-index előnye: megbízhatóbb kép a rövid távú folyamatokról hátránya: túlzott érzékenység a szezonális tényezőkre
Miért rossz (káros) a magas infláció? Fejtörő - 3. kérdés
A magas infláció káros hatásai Az infláció szintjéből adódó költségek : –adórendszeri torzítások (pl: jövedelmek adóztatása) –cipőtalp költségek Az inflációs bizonytalanságból fakadó költségek: (Magasabb infláció = változékonyabb infláció) –nehezebb értelmezni a piaci árváltozásokat (magasabb kereslet vagy általános árnövekedés) –ha nem tudjuk mekkora lesz a jövőbeli infláció: magasabb kamatok (kockázati prémium) nehezebb tervezhetőség, rövidebb szerződések –adósok és megtakarítók közötti vagyonátrendezés Alacsonyabb gazdasági növekedési ütem
Mekkora jelenleg az infláció éves mértéke Magyarországon? Fejtörő - 4. kérdés
Az infláció alakulása között
Mi váltja ki az inflációt? Az infláció kialakulása a piacon megjelenő árumennyiség és a fizetőképes kereslet közötti egyensúly megbomlására vezethető vissza. Az aggregált kereslet növekedése meghaladja a kínálatét Az aggregált kínálat csökkenése a kereslethez képest Infláció Keresleti inflációKínálati/költség infláció Lehetséges kiváltó okok: - kormányzati beruházások emelkedése - árfolyam leértékelődése - növekvő exportkereslet Lehetséges kiváltó okok: - termelékenység csökkenése - termelési költségek emelkedése (reálbérek, nyersanyagárak) - adóemelések hatása
Miért fontos az árstabilitás? Csökkenti az árak alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot, ezáltal segíti a termékek/szolgáltatások árainak időbeli összehasonlíthatóságát Segíti a vállalatokat a megfontolt beruházási döntések meghozatalában és az erőforrások optimális felhasználásában Mérsékli a hitelfelvétel költségét, mivel csökkenti a kamatokban lévő kockázati felárat Előnyösen befolyásolja a megtakarítási hajlandóságot Elősegíti a gazdasági növekedést és a foglalkoztatottságot
Az árstabilitás, mint a jegybank elsődleges célja Törvényben foglalt cél: árstabilitás – az az inflációs szint amely mellett tartósan a legmagasabb a gazdaság növekedése Mi határozza meg a fenntartható növekedési ütemet? –Technológiai fejlődés, tőke- és munkaerő állomány bővülése A jegybank az árstabilitásból fakadó kiszámíthatóságon keresztül javítja a gazdaság hosszú távú növekedésének feltételeit –stabil árak, alacsony kamatok, előre tervezhetőség Magyarországon kb. 3%-os infláció jelenti az árstabilitást – az MNB a kormánnyal közösen tűzte ki 3 évre a 3%-os inflációs célt
Mit tesz az MNB az árstabilitás érdekében? A Magyar Nemzeti Bank Monetáris tanácsa Az árstabilitási kockázatok átfogó értékelése alapján hoz monetáris politikai döntéseket „Inflációs hőmérő” 4% felett: „hőemelkedés” 2-4% között: „üzemi hőmérséklet” 2% alatt: „kihűlés”
Irányadó kamat változása Pénzpiaci hozamok Árfolyam Kereslet Költségek és árak Infláció MNB Pénz és tőkepiac Vásárlások Termelés és foglalkoztatás Árszint Hogyan befolyásolható az árszínvonal a monetáris politika segítségével?
Transzmissziós mechanizmus: az a folyamat, melynek segítségével a központi banki intézkedések hatása átgyűrűzik a gazdaságba, végső soron pedig az árak alakulásába A nemzetközi tapasztalatokkal összhangban a jegybank a 1,5-2 éves horizonton képes a leginkább hatni az inflációra Az irányadó kamat változásai gyorsan és csaknem teljesen átgyűrűznek a kereskedelmi banki kamatokba A forint árfolyama gyorsan és tartósan reagál a kamatlépésekre, amely áttételes hatást gyakorol az infláció alakulására is A monetáris politika hatásának láncolata
Az inflációs cél 2009 végére teljesülhet
Köszönöm a figyelmet!