Személyi jövedelemadó, tb, szocho és szakképzési hozzájárulás változásai 2016

Személyi jövedelemadó

Az adó mértéke január 1-jétől a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökken. (Szja tv. 8. §) A tartós befektetéshez és a vállalkozói adóalaphoz tartozó kedvező adómértékek nem változnak.

Az adó alapja Az adó mértékének változása miatt a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem, a kamatkedvezményből származó jövedelem a nem pénzben megszerzett adóköteles nyeremény az ellenértékérték nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni érték adóalapja a jövedelem 1,18-szorosa. Fontos! A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19-szerese marad.

Ingó értékesítésénél a megfizetés alól mentesített adó Nem keletkezik adókötelezettség – sem adófizetési, sem bevallási kötelezettség –, ha a magánszemély ingó értékesítéséből származó összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 200 ezer forintot. (megfizetés alól mentesített adó összeg 32 ezer forint volt) január 1-jétől nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét (továbbra is a 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem „adómentes” marad) Szja tv. 58.§

Első házasok kedvezménye január 1-jétől az első házasok kedvezménye havi forint, ami az adóból továbbra is havi 5000 forint kedvezményt jelent.(Szja tv. 29/C. §)

Családi kedvezmény 2016 Szja tv. 29/A. § A családi kedvezmény kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: Egy eltartott esetén forint, Két eltartott esetén forint Három és minden további eltartott esetén forint.

Családi kedvezmény 2016 Egy, illetve 3 vagy annál több eltartott esetén kedvezményezett eltartottanként továbbra is , illetve forinttal marad nagyobb jövedelem a családoknál, míg a két eltartottas családoknál az eddigi kedvezményezett eltartottankénti forint forintra emelkedik.

Családi kedvezmény 2017-től a két eltartottról gondoskodóknál 2017-től tovább emelkedik a családi kedvezmény: 2017-ben Ft (adóban Ft) 2018-ban Ft (adóban Ft) 2019-től Ft (adóban Ft) Családi

Új jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére Új jogosult: a szülővel együtt élő élettárs, ha az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

Adóazonosító jel a bevallásban és az adóelőleg nyilatkozatokban Az évközi módosítás eredményeként a 2015-ös évről szóló adóbevallásban, a 2016-ban adott adóelőleg nyilatkozatokban, ha az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jellel nem rendelkeznek, akkor e helyett a természetes azonosítóikat és a lakcímüket kell a nyilatkozatokon szerepeltetni.

Adóazonosító jel a bevallásban és az adóelőleg nyilatkozatokban A 2016-os évről szóló bevallásokban, valamint a január 1-jétől megtett nyilatkozatokban az adóazonosító jel feltüntetése kötelező lesz.

Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Január 1-jétől egyszerűsödik a vadon gyűjtött termék, termény felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel adóztatása. 1)Ha az értékesítő nem egyéni vállalkozóként vagy nem őstermelőként végzi a tevékenységet, akkor az adót a felvásárlónak kell megállapítania, levonnia a kifizetéskor. Az adó alapja a felvásárlási ár 25 százaléka. 2)Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik.

Adóbevallás a 2015-ös évről A 2015-ös évről szóló adóbevallási kötelezettségnek a magánszemély figyelemmel a törvényi feltételekre adónyilatkozat; egyszerűsített bevallás; adóhatósági közreműködés nélküli bevallás; munkáltatói adómegállapítás; bevallási nyilatkozat útján tehet eleget.

Bevallási nyilatkozat Art. 26/A. § Ha a magánszemély kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett, és megfelel a Szja. tv. szerinti feltételeknek, akkor a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozattal eleget tehet az adóbevallási kötelezettségének. Jogvesztő határidő: az adóévet követő január 31-e.

Bevallási nyilatkozat A nyilatkozatban a magánszemély kéri az adóhatóságot, hogy az adóját állapítsa meg, mert a törvényi feltételeknek megfelel. A munkáltató az adóévet követő február 12- éig a `08-as bevallásban adatot szolgáltat a bevallási nyilatkozatot tett magánszemélyekről.

Bevallási nyilatkozat Ha egyidejűleg több munkáltatója van a magánszemélynek a nyilatkozattétel időpontjában, akkor a bevallási nyilatkozatot a választása szerinti egyik munkáltatónál teheti meg. Ha a nyilatkozattételkor nincs munkáltatója, a bevallási nyilatkozatot az állami adóhatósághoz kell benyújtania.

Az adóhatóság az adóévet követő május 20- áig megállapítja a magánszemély adóját (ha más módon nem teljesítette a bevallási kötelezettségét) Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti (kivéve, ha a munkáltató nem jól állapította meg az adót, adóelőleget, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez) Bevallási nyilatkozat

Bevallási nyilatkozat nem tehető:  Tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem);  Önkéntes pénztári támogatói adomány;  Egy millió forintot meghaladó ingatlan bérbeadásból származó jövedelem;  Tételes költségelszámolás alkalmazása a jövedelemszámítás során. További feltétel, hogy adóalap, illetve adókedvezményt nem érvényesít és az adóelőleg során sem érvényesített, az 1+1 százalékon kívül rendelkező nyilatkozatot nem ad, más okból nem kötelezett adóbevallás benyújtására.

Bevallási nyilatkozat Nem zárja ki, ha a magánszemély jogszerűen tett nyilatkozatot a munkáltatójának az ekho alkalmazására; egyszerűsített foglalkozásból származó jövedelmet szerzett; a magánszemélyek különadója alá tartozó jövedelme volt az adóévben. Adóbevallási

Adóbevallás a 2016-os adóévről A 2016-os évről a magánszemély az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás, az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallás, munkáltatói elszámolás, bevallási nyilatkozat útján tehet eleget a bevallásadási kötelezettségének.

Adóbevallási tervezet Art. 26/B. § Az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön erre a célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkező azon magánszemély részére, aki nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta, illetőleg bevallási nyilatkozatot nem adott, adóbevallási tervezetet készít. A bevallási tervezetet az adóhatóság az adóévet követő március 15. napjától elektronikus úton küldi meg a magánszemélyeknek.

Adóbevallási tervezet A bevallási tervezetet a magánszemély kiegészítheti, kijavíthatja és az így „véglegezett” bevallást elektronikus úton fogadhatja el május 20-áig. Az elfogadással a magánszemély teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. Az esetlegesen befizetendő adót május 20-áig kell megfizetni, a visszajáró adót az adóhatóság a bevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül köteles kiutalni. Amennyiben május 20-áig a bevallási tervezetet a magánszemély nem fogadja el, az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallást köteles benyújtani.

Adatszolgáltatás a családi kedvezményről A kedvezmény adóelőlegnél történő érvényesítése esetén a ´08- as bevallásban adatot kell szolgáltatni:  a kedvezmény közös érvényesítéséről arányáról,  az eltartottak – ide nem értve a magzatot – adóazonosító jeléről, ennek hiányában a természetes azonosítókról és a lakcímről,  arról, hogy e személyek kedvezményezett eltartottak vagy eltartottak, illetve felváltva gondozott személyek,  a jogosultság jogcíméről,  közös érvényesítésnél a másik fél adóazonosító jeléről. Adatot kell szolgáltatni a változás időpontjáról is akkor, ha a magánszemély új nyilatkozatot ad.

Adatszolgáltatás az első házas kedvezményről Amennyiben a magánszemély az adóelőleg során érvényesíti, akkor a kifizetőnek a ´08-as bevallásban adatot kell szolgáltatnia: a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről, arról, hogy csak egyikük érvényesíti a kedvezményt vagy egymás között megosztják azt. Adatot kell szolgáltatni a változás időpontjáról akkor, ha a magánszemély új nyilatkozatot ad a kifizetőnek.

Részletfizetés Art. 133/A. § A pótlékmentes részletfizetés összeghatára Ft-ról Ft-ra emelkedik (bevallásban kérhető) Ehora is kérhető Változatlanul maximum 6 hónapra kérhető

Gépkocsivezetők, árukísérők belföldi kiküldetése A belföldi közúti árufuvarozásban, személyszállításban gépkocsivezetőként, árukísérőként foglalkoztatott részére belföldi kiküldetés címén kifizetett összegből igazolás nélkül elszámolható a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg akkor, ha a magánszemély ezt az elszámolási módszert választja és ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó igazolt kiadást számolja el költségként. E kedvező lehetőség csak azokat a gépkocsivezetőket és árukísérőket illeti meg, akik jogszabály rendelkezései szerinti engedélyhez kötötten végzik a tevékenységüket.

Magánszemélyek különadója A magánszemélyek különadója alkalmazásában saját jogú nyugellátásnak minősül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény alapján megállapított rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás. Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a jogviszony megszűnését követő napon rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás kerül megállapításra, akkor a magánszemélynek nem kell különadót fizetnie. A rendelkezést a december 31-étől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Nem képez különadó alapot a felmondási időre jutó juttatás, a végkielégítés egésze akkor, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony csoportos létszámcsökkentés miatt szűnik meg. Az újonnan beiktatott rendelkezést a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell.

A Tbj., szociális hozzájárulási adó év közi változása

KATÁS vállalkozók biztosítása A Tbj. 26. § (10) bek január 1-jétől egyértelművé teszi, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett kisadózók a KATA törvény szerint biztosítottak, a biztosítotti bejelentést is e törvény szerint kell megtenniük. KATÁS

A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény július 1-jétől az egyes mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalókkal összefüggésben a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó terhére kedvezmény érvényesíthető.

Kedvezményezett munkakörök A január 1-jén hatályos FEOR-08 alapján - 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó foglalkozás (ilyen különösen a szántóföldinövény-termesztő, a bionövény- termesztő, a zöldségtermesztő, a szőlő-, gyümölcstermesztő, a dísznövény virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, a gyógynövénytermesztő, a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és –tenyésztő, a baromfitartó és -tenyésztő, a méhész, a kisállattartó és - tenyésztő), 7333-ból a mezőgazdasági gép(motor) karbantartója, 8421 számmal jelölt mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője.

A kedvezményezett adóalap és a kedvezmény mértéke, érvényesítése A kedvezmény mértéke 14,5%, amelynek alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint. A kedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt. Arányosítás csak részmunkaidős foglalkoztatás esetén van.

A kedvezmény korlátozása Abban az esetben, ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan kedvezményt nem érvényesíthet. Azon hónapok tekintetében, amelyben a munkavállaló a 25. és 55. életévét betölti, a kedvezmény ugyancsak nem vehető igénybe.

Egészségügyi szolgáltatási járulék Összege 2016-ban: 7050 Ft Napi: 235 Ft

A szakképzési hozzájárulás szabályainak változása

Új kötelezettek A szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet. Az egyéb szervezet, akkor válik a szakképzési hozzájárulás alanyává, ha ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel teljesíti. Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjától jön létre. Az egyéb szervezetnek fizetési kötelezettsége nem keletkezik! A bruttó kötelezettsége nulla forint!

Új fogalmak Nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett: az a hozzájárulásra kötelezett, amelynek az árbevétele a tárgyévet megelőző két üzleti évben az általa folytatott gyakorlati képzés után a 8. § szerint elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400%-a volt; kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda és közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az egyéni cég.

Alapcsökkentő tétel Az alapnormatíva összege nem változik az továbbra is Ft./fő/év. Új csökkentő tételek bevezetése miatt: alapcsökkentő tétel: az alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatíva szerint számított összeg. Fontos: A kiegészítő csökkentő tételeket csak a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett érvényesítheti!

Beruházási kiegészítő csökkentő tétel: Amennyiben kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre a gazdálkodó, az aktiválás évében vehető igénybe. Éves mértéke: tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának és az alapnormatíva összege 1-10 főt foglalkoztató esetén 38 %-ának főt foglalkoztató esetén 18 %-ának 50 főnél többet foglalkoztató esetén 9 %-ának szorzata.

Beruházási kiegészítő csökkentő tétel korlátozása Összege nem haladhatja meg a beruházás – a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét. Évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe.

Oktatói kiegészítő csökkentő tétel Nem főtevékenységként gyakorlati képzést végző kis és középvállalkozások vehetik figyelembe kötelezettség csökkentő tételként. Mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21%-a.

Tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel Nem főtevékenységű gyakorlati képző, hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók tekintetében. Mértéke: évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25%-a.

Saját munkavállaló képzése Cégcsoportban teljesíthető a 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésére vonatkozó feltétel. A partner és kapcsolódó vállalkozások a saját munkavállalóik képzési költségeit elszámolhatják csökkentő tételként.

Bevallási kötelezettség hó előleg a tárgyhónapot követő hó 12-éig 12. hó elszámolás január 12-éig. Fontos! Az előleg bevallásban beruházási kiegészítő csökkentő tétel nem számolható el!

Köszönöm a figyelmet!