Szakképzési hozzájárulás évtől vonatkozó szabályai Készítette: Győri Anikó Főosztályvezető NAV

Jogszabályi háttér: a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht. tv.) a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szak. tv.) az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ead. tv.) 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)

A változtatás indokai A gazdasági és jogi környezet változásai (a köznevelésről, a szakképzésről, a felnőttképzésről szóló új törvények megalkotása), a Széll Kálmán terv részét képező Magyar Munkatervnek a képzési rendszer megújítására kidolgozott intézkedései, valamint az Állami Számvevőszéknek a szakképzési hozzájárulás felhasználásának célszerűségére irányuló, évben lefolytatott vizsgálatában foglalt megállapítások és javaslatok szükségessé tették a szakképzési hozzájárulás rendszerének új törvény megalkotásával történő átalakítását. A szakképzési rendszer átalakítása azt a célt szolgálja, hogy a rendszer legyen - átlátható, - a jelenleginél egyszerűbb, bürokráciától mentes, - a szakképzési hozzájárulás eredeti célját, vagyis az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatását szolgálja, -a gazdálkodó szervezet méretétől függetlenül egyenlő esélyt biztosítson a támogatásokhoz.

A törvény a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítására az alábbi intézkedéseket tartalmazza: - a szakképzési hozzájárulásból az NFA-ba befolyt teljes összeg szak- és felnőttképzéssel összefüggő célokra legyen felhasználható (az állami adóhatóság az általa nettó módon beszedett szakképzési hozzájárulás bevételt havonta utalja az NFA Képzési alaprészéhez), - a bevallások feldolgozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a törvény egységesen a NAV-hoz delegálja annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer alkalmas legyen a bevallást be nem nyújtók és a jogosulatlan elszámolások kiszűrésére, - az NFA Képzési alaprész feletti rendelkezési jog a jövőben kizárólag a szakképzésért felelős minisztert illeti meg, azzal, hogy az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához a forrás a Képzési alaprészből továbbra is biztosított, továbbá a szakképzés fejlesztését célzó támogatásokat Kormány- vagy miniszteri döntés, illetve pályázati eljárás keretében lehet nyújtani, - a fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére csak a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatos költségeket lehet elszámolni akként, hogy az eddigi tételes elszámolás rendszerét egy differenciált normatíva rendszer váltja fel, - a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható, a Térségi Integrált Szakképző Központoknak (a továbbiakban: TISZK) átadható fejlesztési támogatás rendszerét a decentralizált keretből pályázati úton nyújtott támogatás rendszere váltja fel.

A törvény szabályozási hiányt pótol, az adózás rendjéről szóló törvényre való hivatkozással biztosítja a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó információk, és az ellenőrizhetőség teljeskörűségét. Az ellenőrzés végrehajtásának céljából a gazdasági kamara közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az állami adóhatóság részére az általa vezetett, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott, a gyakorlati képzés szervezésére jogosult hozzájárulásra kötelezettekről, valamint a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásaihoz. Az adatszolgáltatásba bevont adatok körét a szakképzési törvény pontosan meghatározza. A végrehajtási rendelet még nem készült el, de tájékoztatás értelmében várható. Mi minősül gyakorlati képzésnek, a Kamara ad tájékoztatást, de a oldalon is utána lehet olvasni.

A kötelezettek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. Törvény (a továbbiakban: Szht.) szabályai szerint kötelezettként jelenik meg a belföldi székhelyű gazdasági társaság, - kivéve a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, a felsőoktatási intézmény által alapított társaság, olyan társaság, amelyben felsőoktatási intézmény részesedést szerzett a szövetkezet, - kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és a szociális szövetkezetet, az állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – a vízi közműtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, a Közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Nem kötelezettek, ill speciális kötelezettek Annak az adóalanynak, aki adófizetési kötelezettségét átalányadó megfizetésével teljesíti, a szakképzési hozzájárulás tekintetében az Szht. szabályai szerint nem keletkezik fizetési és elszámolási kötelezettsége, mert ezt a kötelezettséget az átalányadó megfizetésével teljesíti. Nem kötelezett a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet. Nem kötelezett az egészségügyről szóló évi CLIV.tv-ben (Eü tv) meghatározott egészségügyi szolgáltató, ha egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik, az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, Nem kötelezett az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját. Nem kötelezett az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyző iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, Nem kötelezett a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.

Nem kötelezettek, ill speciális kötelezettek Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alatt álló adózó szakképzési hozzájárulás kötelezettségét az EVA tv-ben (2002. évi XLIII) foglaltak szerint teljesíti. Az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb a kötelezettség mértékéig. A szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig (02.25.) megfizeti.

A korábbi évektől eltérően, azon adózók, akik szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket gyakorlati képzés szervezésével teljesítették, évtől már nem Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet felé (NSZFI) teljesítik bevallási és befizetési kötelezettségüket, hanem az Állami Adóhatósághoz a NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számlára. Átmeneti szabályok A hozzájárulási kötelezettség évre vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a december 31-éig hatályos szabályokat kell alkalmazni. Bevallás febr. 25-éig gyakorlati képzést szervezők NSZFI, gyakorlati képzést nem szervezők NAV felé.

Gyakorlati képzést szervezők Ha a kötelezett felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette hozzájárulási kötelezettségét, és a gyakorlati képzésre a) együttműködési megállapodás alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést kell alkalmazni, b) hallgatói szerződés alapján került sor, e törvény hatálybalépését követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíván alapuló csökkentést és a visszaigénylésre vonatkozó rendelkezést kell alkalmazni.

Az eltérő üzleti évesek átmenete A évben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett a) az üzleti év első napjától december 31. napjáig időarányosan a december 31-éig hatályos szabályok szerint, b) január 1-jétől a évi CLV. törvény szerint teljesíti. Soron kívüli bevallás febr. 25-éig a 2011-es időszak tekintetében. Saját munkavállaló képzéséről adatszolgáltatás a munkaügyi központ felé.

2012.-től a szakképzési hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulást a naptári évre állapítja meg és tárgyév hónapjára havonta szakképzési hozzájárulás előleget fizet, fő szabályként a 1212 bevallást kell kitölteni. A bevallásban az adatokat ezer Ft-ra kell kerekíteni, a kerekítés általános szabályai szerint. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, de az Szht 8. § (1) bekezdése alapján a kötelezettség csökkentő tétel időarányosan figyelembe vehető.

Az Art 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó bevallását csak elektronikusan teljesítheti. (munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s) és t) pontjaiban meghatározottak) l) az állami foglalkoztatási szerv, p) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, r) a Magyarországon bejegyzett egyház, s) a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, t) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett, Jelen állás szerint a nyomtatvány csak elektronikus formátumban kitölthető, nincs aláírás mező, jelzés elküldésre került.

Az előleg összegét Adózók önadózás keretében állapítják meg, elektronikus úton vallják be és fizetik meg a követő hó 12.-ig. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgy évet követő év február 25. napjáig kell bevallani és befizetni, a többletfizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (Ettől eltér a kettős könyvvitelt vezető eltérő üzleti éves Eü szolgáltató és közhasznú nonprofit társaság.) A bevalláskitöltő program és az útmutató letölthető a NAV internetes honlapjáról ( programok/Egyszerű keresés vagy Összetett keresés)

Bevallás javítása, helyesbítése, önellenőrzése, pótlása: Elévülési időn belül ugyanezen nyomtatvány kitöltésével a január 01.-e után keletkezett kötelezettségek tekintetében. - Az állami adóhatóság az adóbevallás helyességét vizsgálva, ha a kijavítás az adófizetési kötelezettség, vagy visszatérítés összegét érinti, adózót a kijavítástól számított 30 napon belül értesíti, ill. amennyiben szükséges, 15 napon belül- határidő kitűzésével - javításra, hiánypótlásra szólítja fel. Lehetőség van arra, hogy a hiba kijavítása után bevallását ismételten benyújtsa (Főlap A blokkjában jelölve a hibásnak minősített bevallás vonalkódját, melyet a hibás bevallásról szóló kiértesítő levél tartalmaz). - Adózói javítás, helyesbítés: pl valamely tájékoztató adat téves, vagy kimaradt, a bevallás időszaka helytelen. Ez az adó, adóalap, támogatás összegét nem érinti. (Főlap B blokkjában H betűjel) - Önellenőrzés (értékadatok helyesbítése): csak az adóbevallásra előírt határidőt követően nyújtható be, az elévülési szabályok figyelembe vételével. Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést követően nem helyesbíthető a bevallás a vizsgált időszak tekintetében. Egy önellenőrzéssel egy bevallási időszak módosítható és a teljes bevallást meg kell ismételni. - Pótlás, késedelmesen, de elévülési időn belül benyújtott bevallás esetén.

Adóbevallás különös szabályai vonatkoznak a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény tekintetében: - a felszámolás ill végelszámolás alatt álló adózókra, a tevékenységüket lezáró időszakra beadott bevallás, és a felszámolási-végelszámolási záró bevallás tekintetében, - átalakuló adózókra, - tevékenységét, ill. adóköteles tevékenységet megszüntetőkre, szüneteltetőkre Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése az idei évtől az Art- ban szabályozottak szerint. Csak a bevallás benyújtására előírt határidőig teheti meg, önellenőrzés során nem alkalmazhatja, igazolási kérelmet nem terjeszthető elő, jegyzőkönyvezni kell, hitelesíttetni és díjköteles.

A szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke Főszabály szerint a szakképzési hozzájárulást a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adóalap figyelembevételével kell megfizetni. A mértéke 1,5 százalék. A szociális hozzájárulási adóalap: Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A 457. § (1) bekezdés alkalmazása során e törvény szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon jogi személyt, aki a 2. § (5) bekezdése szerint szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett.

A szakképzési hozzájárulás kiszámításához: a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában, c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a szakképzési törvény, illetőleg a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó tanuló, hallgató gyakorlati képzésének megszervezésével, vagy kizárólag az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel.

Gyakorlati képzés teljesíthető: 1.) Szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján (tartalmát a Szak. tv § szabályozza), vagy 2.) Szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével – ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is (tartalmát a Szak. tv § szabályozza), vagy 3.) Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló tv. 31.§ (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött től szakmai gyakorlattal (5.§ c) külső képzőhelyen, hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján.

A bruttó kötelezettség csökkentése A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét a évre vonatkozóan Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, és a 280/2011. (XII.20.) Korm. Rendeletben meghatározott gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkentheti. (2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alap normatíva alapján) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt (az előleg és éves elszámolás alapján is) visszaigényelheti az állami adóhatóságtól, aki a visszatérítés tekintetében az Art szerint jár el (37. §), az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül.

A kiutalásra nyitva álló határidőt a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától, b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától, c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani. (5) A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik. (6) Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 30%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.

A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. Negatív adatot szerepeltethet a 1212 bevallás 01 lapjának 11. sorában, ha kizárólag tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti kötelezettségét. A 17-es számú, átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéséhez nyomtatvány 01-es lapján rendelkezhet az összeg átvezetéséről, ill. kiutalásáról.

Aki nem gyakorlati képzéssel teljesít, nem vonhat le csökkentő tételeket a bevalláson, így a hozzájárulásra kötelezett szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az Szht 5. § alapján nem teljesítette vagyis „1” kódot kell beírnia. Teljesítette „2” kód kell részbeni teljesítés esetén is, melybe beletartozik a fent felsorolt 1-3 teljesítés mindegyike. „3” kód kell, ha kizárólag tanulószerződéssel teljesítette szakképzési hozzájárulási kötelezettségét.

Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása: 1.) Szakképző iskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján teljesítő éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti: gyakorlati képzési normatíva összege egy napra az alapnormatíva ( Ft) összegének 130-cal történő elosztása ( /130≈3385 Ft), a csökkentő tétel éves összege tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi (3385 Ft) összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata, havi összege a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege (3385 Ft) és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata.

Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása: 2.) Szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesítő éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti: csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan – amennyiben a tanulószerződés hatálya tárgyév teljes időtartamára fennáll – tanulónként az alapnormatíva összege és az 1. számú függelékben, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoport súlyszorzó szorzata alapján Példa: amennyiben a szakmacsoport az informatika (0,7872-es súlyszorzó) abban az esetben egy tanuló után a csökkentő tétel összege= Ft*0,7872. Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel havi összege a következő havi összege a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként az a) bekezdés szerint számított csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni

Kötelezettség csökkentő tételek elszámolása: 3.) Gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesítő éves és havi bruttó kötelezettségét a következő csökkentő tétel összegével csökkentheti: a hallgatóra vonatkozó gyakorlati képzési normatíva napi összege az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztása ( Ft/100=4.400 Ft), tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata, előleg fizetésénél a tárgyév hónapjára vonatkozó csökkentő tétel havi összege hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata

Az 1-3 csökkentő tételeket különböző sorokban kell szerepeltetni a gyakorlati képzés jogcímének megfelelően, a létszám adatok feltüntetésével. Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvény együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályaiban meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget és tanulószerződéssel nem rendelkezik. A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés.

A tanulószerződés alapján szervezett gyakorlati képzés szabályai (együttműködésnél nem alkalmazható) Ha a kötelezett tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentő tételt. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentést. Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján e törvény szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az Art. önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.

Ellenőrzés: Még nem készült el az eljárási rend, de várható. Miután előleg fizetéséről van szó hónapban, így nem rögzített az ellenőrzési feladat, amely a megállapítást, hiányt, jogosulatlan igénylést a bevallásban szereplő adatokhoz képest tette meg. Fontos, mint minden ellenőrzés során - a hiteles bizonyítás. Ezt segítheti a foglalkoztatási napló szakszerű vezetése, a tanulószerződés, együttműködési megállapodás egy helyen tárolt, aláírt példányának bemutatása és a Kamara és NAV között kialakítandó szoros együttműködés, melyben az ellenőrzés számára átadandó iratok, adatok köre, a tájékoztatás határideje is rögzítésre kerül. Kérdések, egyedi kérelmek a NAV ÜCC szakterületéhez írásban vagy telefonon történjenek. Ne a lehetőségeket, hanem a gyakorlatban felmerült problémákat írják meg kellő pontossággal, mert csak az erre adott válaszokat lehet érdemben figyelembe venni az ellenőrzés során. Ha valakinek van együttműködési megállapodása is a tanulószerződés mellett, köteles feltüntetni a bevalláson. Amennyiben a Kamarától megkért adatok alapján eltérés van a leadott adatok és a valóság között, azt mulasztási bírsággal szankcionálhatja az ellenőrzés. Türelmi idő valószínű, de hivatalos álláspont, időperiódus nem született még.

Felmerült kérdések TP beszámít-e a gyakorlati időbe? – Igen, de csak a tanulószerződés esetén, akárcsak az igazolatlan távollét. Akinek az együttműködési szerződése nem felel meg az új szakképzési törvénynek, ig módosíthatja. Folyamatban levő gyakorlati képzési szerződés esetén elszámolható-e e után az oktató költége, egyéb közvetlen költségek? – Nem. Szocho alap után adókedvezmény miatt (pl. Start kártyás) nem kell megfizetni a teljes szociális hozzájárulást, csökken-e a szakképzési hozzájárulás alapja? – Nem. Tanuló pénzbeli juttatását csak átutalással lehet teljesíteni a Szak tv § alapján. Kell-e pénzforgalmi számlát nyitnia az Art alapján egyébként erre nem kötelezett egyéni vállalkozónak (Art 38. §) – Nem, lehet lakosságiról is utalni. Aki azonban pénzforgalmi számla nyitására kötelezett, annak a NAV is erre fogja utalni a visszajáró összeget.