KET

{ Alapelvek és alapvető rendelkezések Eljárási alapelv: Önállóan is felhívható, de az egyes rendelkezések értelmezésénél is iránymutató normatív szabályrendszer. CsoportosításAlapelvek Alapvető eljárási jogok és kötelességek Alapvető rendelkezések

 2.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek Elektronikus kapcsolattartás szabályai Két alapvető elv »Csak törvény írhat elő elektronikus kapcsolattartást. »Az ügyfél joga, hogy egy alkalommal kapcsolattartási formát váltson az eljárás során. Elektronikus tájékoztató szolgáltatás szabályai Új 8. § (3) – hatóságok ösztönzése Ket. 3. § (2) c) – „döntés” kifejezés

Nyelvhasználat Főszabály: a Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar Eltérések: »a kisebbségi önkormányzatok hatósági eljárásuk során a magyar nyelv mellett más hivatalos nyelvet is használhassanak »a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy a közigazgatási hatóságnál használhassa az adott kisebbség nyelvét »a nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személyekhez kapcsolódó eltérések.

 2.3. A törvény hatálya Tárgyi hatály meghatározása: az ágazati jogszabály csak ott térhet el a Ket. szabályaitól, ahol a Ket. maga ezt általánosságban vagy egyedileg lehetővé teszi

A Ket. és a különös eljárási normák Ket. hatálya alól kivett eljárások – Ket. hatálya nem terjed ki csak ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg Ket. ún. egyedi felhatalmazása alapján törvény Ket.-től eltér Lásd előző, de Kormány – vagy miniszteri rendelet, vmennyi jogszabály eltér EU jogi aktusaival és a nemzetközi szerződésekkel való viszonyt meghatározó Ket. 14. § - meghatározott jogforrási szinteken meghatározott intézményeknél eltérés A Ket. és a különös eljárási normák + Kiegészítő jellegű rendelkezések

 2.4. A közigazgatási hatóság Közigazgatási hatósági ügy egyik ismérve Ket.-novella: Hatóságok köre kiegészül (Ötv.-vel összhang) 12. § (3) e) – „ nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott” szövegrész elhagyásával  törvény vagy kormányrendelet egyéb szervezetet, köztestületet vagy személyt ruházhat fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására A hatóságok köre a Ket.-novella alapján

 2.5. Az ügyfélfogalom A hatályos fogalom: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

 2.6. Hatásterület Probléma: nem volt megfelelően rögzítve a hatásterület lehatárolásának kritériuma és eljárása, a hatóságoknak gyakran saját belátásukra kellett hagyatkozniuk az érintettség vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlantulajdonos és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték

 2.8. További újítások az ügyféli jogállással kapcsolatban Ügyféli jogok alapeljárásban való részvételhez kötése Indok: visszaélésszerű joggyakorlás lehetősége Csak szabályszerű értesítés ellenére be nem kapcsolódó ügyféllel szemben Ügyféli jogállás megtagadása Ügyféli jogállást megtagadó végzés elleni fellebbezés lehetősége Eljárás egyéb résztvevői (7) – 172. § c) Hatósági tanú

 2.9. Jogutódlás Kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél kiesése folytán a jogutódnak külön kérelmeznie kell a jogutódlás megállapítását. – határidők (obj. + szubj.) Minden más esetben – határidő nélkül – a hatóság erről való értesítését és a hatóság erről szóló döntéshozatalát követően automatikusan lép a jogelőd helyébe a jogutód. Külön jogszabály  eljárás jogerős lezárása után is nem szállnak át azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a hatóság a kieső ügyfélre, annak személyére, magatartására, mulasztására tekintettel állapított meg.

 2.9. Jogutódlás II. Személyhez kötődően meghozott végzések 3 fajtája az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító a fizetési kedvezményt megállapító a költségmentesség csak természetes személynek nyújtható + A jogutódlásról szóló döntés (5 munkanap, önálló fellebbezés)

 Adatkezelés az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti a hatóság a törvény által védett titokra és a hivatás gyakorlásához kötött titokra nem külön-külön vezet be önálló terminológiát, hanem egységesen a „védett adat”  a hatóság jogszabályban meghatározott módon és körben jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére A természetes személyazonosító adat fogalma (1996. évi XX. törvény)

 3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség: 3.1. Joghatóság Általános szabály: a magyar ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el Különös joghatósági szabály: törvényben Nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén (hontalanokra is alkalmazható) Külföldön tartózkodó ügyfél esetén A joghatóság meglétét a hatóság eljárás egész időtartama alatt hivatalból vizsgálja, ha megállapítja, hogy nincs  Ket. 22. § (1) bekezdés, 30. § a) pont A joghatóság hiányában hozott döntés semmis.

 3.2. Hatáskör Hatáskör - telepítés – mindig jogszabályban –19. § (1) – új rendelkezés: „jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet” –első fokon eljáró hatóság helyett: elsőfokú hatóság vagy első fokú döntést hozó hatóság; Ket §: fellebbezés elbírálására jogosult hatóság Hatáskör - átruházás és a kiadmányozási jog –Törvény: hatáskör átruházását csak kivételesen; pontosan melyik hatóságra (Legfelsőbb Bíróság 1/2003. közigazgatási- polgári jogegységi határozat) –DE: ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte, az nem minősül a hatáskör átruházásának (Ket. 19. § kettéválasztja)

 3.2. Hatáskör II. Nem minősül a hatáskör elvonásának: Ket. 19. § (4) Sajátos csoport: önkormányzati hatósági ügyek Eljárási kötelezettség és a hatóság mulasztása –illetékességi területén köteles eljárni + felügyeleti szerv kijelölése esetén –Összhang a hallgatás-beleegyezés szabállyal –Speciális ismeretekkel és hatáskörrel rendelkező szerv mulasztása –Önkormányzati hatósági ügy esetén –Ügyfél értesítése a felügyeleti szerv által

 3.3. Illetékesség Szóhasználat egységesítése: lakcím + székhely gyűjtőfogalmak Illetékességi okok (4) Ket. 21. § (2): eljárás alapjául szolgáló illetékességi oknak azonosnak kell lennie Speciális illetékességi szabályok Megelőzés elve – módosítások Ket.-novella – hatályon kívül helyezések Áttétel és ideiglenes intézkedés »Utóbbi: végzés! Közlés szabályai (78. § (2) )

 3.4. Hatásköri és illetékességi vita Pozitív és negatív hatásköri összeütközés Egyeztetés –Ügyfél is kérelmezheti –Egyeztetést kezdeményező hatóság –Ha nem vezet eredményre: » illetékességi vita esetén: közös felügyeleti szerv jelöl ki »Hatásköri összeütközés esetén: Fővárosi Ítélőtábla Jogorvoslat nincs!

 3.5. Belföldi jogsegély Személyes adatok továbbítása: kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulást a jogsegély teljesítése céljából megadott hivatalból indult vagy folytatott eljárásban a jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése céljából szükségeseket továbbíthatja Határidők módosulása

3 esetben:3 esetben: közigazgatási jogsegélyegyezmény, ennek hiányában viszonossági gyakorlat, vagy többoldalú nemzetközi szerződés Ket. 28. § (1): Külföldi megkeresés teljesítésének megtagadása sértené a Magyar Közbiztonság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot ha az ügyben érintett személy alapvető jogát sértené a teljesítés

 3.6. Nemzetközi jogsegély II. Ket. 27. § (2): ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel EU általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa  részlegesen kivett eljárás EU egyéb kötelező jogi aktusai és a nemzetközi szerződések végrehajtása  belső jogi rendelkezések Avtv. szabályainak alkalmazása

 4. Kapcsolattartás szabályai: 4.1. Általános szabályok –Elektronikus kommunikáció hatóság és ügyfél között (kötelezően: január 1.) –Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani –Kapcsolattartási mód változtatása egy alkalommal

 4.2. A kapcsolattartás formái Írásbeli aa) postai úton, ab) telefaxon, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton vagy ah) az e törvényben meghatározott módon elektronikus úton vagy Szóbeli - Ügyfél választásakor: Ket. 34. § (1) – kérelem előterjesztése; - Hatóság választásakor: Ket. 7. § - költségtakarékosság + hatékonyság - A hatóságnak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét az egyszerűbb formákra. - Egyéb eszközökről

 4.3. A hatóságok közötti kapcsolattartás „Ha a hatóságok közötti kapcsolattartás irattovábbítást nem igényel, a hatóságok elektronikus levélben vagy telefonon kötelesek egymással kapcsolatot tartani.” január 1-jén e-kapcsolattartás kötelező hatóságok egymással, kivéve, ha törvény azért korlátozza, mert értelmezhetetlen, vagy aránytalanul magas költséggel járna önkormányzati hatósági ügyben az önkormányzati hatóságok egymással, ha önkormányzati rendeleteik így rendelkeznek; önkormányzati hatósági ügyben az önkormányzati hatósággal más hatósággal, ha az önkormányzati hatóság elektronikus úton kezdeményezte

 4.4. Elektronikus kapcsolattartás kizárólag akkor minősül írásbelinek, ha ügyfélkapun és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (egyszerű nem) Írásbeli az elektronikus kapcsolattartás, ha: »az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak »a hatóság az iratot a központi rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak Központi rendszert preferáló koncepció! E-közszolgáltatási törvény elfogadásának következményei

 4.5. E-közszolgáltatási törvény Ügyfélkapu (16. § ) Létesítése (2) Adatkezelésről (16. § (5)-(9)) Személyi adat és lakcím nyilvántartásból, idegenrendészeti nyilvántartásból adatigénylés Hivatali kapu (25. §) Szervezeteknek nyújtott szolgáltatás Szervezeti postafiók 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet Képviselet az e-kapcsolattartásban (17. §) Képviseleti jogosultság igazolása (3 mód)

 4.6. Egyes eljárásjogi kérdések az e- kapcsolattartásban Elektronikus űrlap Elektronikus irat elektronikus dokumentum helyett Ket. 34. § (4) 2 db Kormányhatározat Határidő számítás és kézbesítés Előterjesztés időpontja: irat elküldésének napja, de ügyintézési határidő a következő naptól 78. § (7) – 5 munkanapon belül nincs visszaigazolás  másik írásbeli formában közlés Üzemzavar Értelmező rendelkezések között Ügyintézési határidőbe nem számít bele

 4.7. Elektronikus tájékoztatás Ket. és az e-információszabadságról szóló évi XC. törvény harmonizációja Közzéteendő adatok köre Az elektronikus tájékoztatás tartalma (7) Negyedévente közzéteendő mutatók

 5. Az elsőfokú eljárás: 5.1. Az eljárás megindítása - Kérelemre vagy hivatalból indul - Az eljárás megindításának jogkövetkezményei (2) HIVATALBÓL: - Bármikor, mérlegelési jog – de nem korlátlan: hivatalból való eljárás elve és a hatásköri szabály - A kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja (Ket. 29. § (8)) KÉRELEMRE: -Egységes fogalom bevezetése -Tartalom szerinti eljárás elve -Kifejezett kérelem - Csak ha a Ket. szerinti ügyfél nyújtja be

 5.1. Az eljárás megindítása – Értesítés törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik: –hivatalból indult eljárásban az ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, –a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül Az értesítés csak akkor mellőzhető: veszélyeztetné az eljárás eredményességét ha az eljárás megindítása után a hatóság öt munkanapon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot ha jogszabály azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból kizárja

 Az értesítés II. Az értesítés tartalma ügy iktatási száma, ügyintéző neve és hivatali elérhetősége eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő, előbbibe nem számító időtartamok, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárás az iratokba való betekintés, nyilatkozattétel lehetősége kérelme adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, szakhatósági eljárás céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül

Az értesítés formái A kapcsolattartás általános rendelkezései szerinti bármely módon Hatásterületen élő ügyfelek + érdekvédelmi és társadalmi szervezetek esetén törvény v. kormányrendelet eltérhet  ha nincs ilyen: Hirdetmény: tartalma (4)

 5.2. Ideiglenes biztosítási intézkedés pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata a Ket. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak alkalmazása az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően kérelemre és hivatalból is Jogorvoslatok »Intézkedésről szóló végzés ellen van helye »Az elrendelés elutasításáról szóló döntés ellen külön nincs, csak érdemi határozatban

 5.3. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása Határidő – 5 munkanap Értesítési kötelezettséget megelőzi Hiánypótlási felhívás Esetei Végzésben, önálló fellebbezés

 5.4. Az eljárás megszüntetése KÖTELEZŐ ESETEK Érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye Vagyontárgy megsemmisült, károsodott Kérelem visszavonása (kivéve hivatalbóli folytatás) Ügyfél halála (jogutód n. megsz.) és nincs jogutódlás Eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn Képviseletről nem gondoskodik, és személyesen sem jár el Jogszabályváltozás  már nem hatósági hatáskör Illeték / igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése Kérelem visszavonása  a hatóság a határozatát visszavonja + Az eljárás megszüntethető a hatóság mérlegelése alapján is

 5.5. Az eljárás felfüggesztése TÖRVÉNYI ESETEI -Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik - Ha ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül az ügyben megalapozottan nem lehet dönteni. -Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. -A kérelmező ügyfél kiesése esetén, ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig. KÉRELEM ALAPJÁN -Egy alkalommal, ügyfél indokolt kérelme -FELTÉTELEI: -nem áll fenn a kötelező felfüggesztés azon esete, ahol az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül az ügyben megalapozottan nem lehet dönteni -jogszabály a felfüggesztést nem zárja ki, és -nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti + jogszabály további feltételhez kötheti ! Változás: nem kell felfüggeszteni az eljárást, ha a folytatást akadályozó körülmény időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. + hatóság mérlegelés alapján: hatósági közvetítő kirendelésekor max. 6 hónapra felfüggesztheti

 5.6. Határidők Határidő és határnap fogalma Koncepcionális változásKoncepcionális változás: nap munkanap Főszabály: 22 munkanapos ügyintézés határidő  nemcsak a döntés meghozatala, hanem közlése is Ket.-novella: általános belső ügyintézési határidő: haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül Soronkívüliség kiskorú esetében: szűkítés Egyéb határidők: »Testületi szerv »Szakhatóságok »Hatóság vezetője általi hosszabbítás Az ügyintézési határidő kezdete Az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok (12)

 5.6. Határidők II. -Ügyintézési határidő elmulasztása illeték és díj visszafizetésének kötelezettsége DE! ha „hallgatás-beleegyezés”: ekkor a határidőt megtartottnak kell tekinteni -Eljárások egyesítése, döntések egybefoglalása ekkor: legkorábban lejáró ügyintézési határidő irányadó

 5.7. Kérelem Írásban és szóban egyaránt Személyes előterjesztés: törvény írhatja elő Szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet nem kell felvenni főszabály szerint Minden kérelemre vonatkoznak a szabályok, nem csak az eljárást megindítóra

 A kérelem II.: tartalma, mellékletei TARTALMA: elsődlegesen tartalmaznia kell az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, ha az ügyfél nevében képviselő jár el, az ő adatait is közölni kell Ket.-novella: hatóság döntésére irányuló kifejezett kérelem MELLÉKLETEI: -Jogszabály írja elő, ha nem teljesíti: hiánypótlás -Nem kérhető: (előzetes) szakhatósági állásfoglalás és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell

 A kérelem III.: hiánypótlás, benyújtás helye HIÁNYPÓTLÁS Kérelem tartalom szerinti elbírálása Határidő hiánypótlási felhívás kibocsátására: 5 munkanap, de törvény vagy kormányrendelet hosszabbat is megállapíthat A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HELYE Eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál Törvény vagy kormányrendelet eltérően is kijelölheti

 5.8. Közreműködő hatóság, tanúsító szervezetek Egyablakos eljárás új modellje: Törvény vagy kormányrendelet  jog gyakorlásához szükséges kérelmek a kijelölt hatóságnál)együttesen nyújthatók be hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok KÖZREMŰKÖDŐ HATÓSÁG ELJÁRÁSÁBAN: az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál köteles megfizetni a közreműködő hatóság a kérelmet megvizsgálja, és az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiánypótlásra való felhívási jogát nem érinti a közreműködő hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani a Ket. vonatkozó rendelkezési szerint a közreműködő hatóság jogosult az eljárást a Ket. vonatkozó rendelkezési szerint megszüntetni TANÚSÍTÓ SZERVEZETEK Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése vagy az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél hozzájárulása alapján akár piaci szereplők – törvényben meghatározott tanúsító szervezetek – is közreműködhessenek a tényállás tisztázásában

 5.9. A jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés  Jegyzőkönyv Kötelező jegyzőkönyvet készíteni: tárgyalásról, lefoglalásról, jogszabály által meghatározott esetben, ügyfél kérelme esetén, hatósági tanú alkalmazásakor Egyébként: hatóság mérlegelése alapján Formája: hatékonyság + költségtakarékosság alapján Tartalma: + Ket. 63. § (3) – speciális szabályok  Hivatalos feljegyzés - Ha jegyzőkönyv nem készül - Tartalma

 Adatok zárt kezelése; képviselet ADATOK ZÁRT KEZELÉSE indokolt kérelemre: –tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelése; –szakértő: az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelése Ket.-novella kibővíti az adatok zártan kezelésének korábbi eseteit: szemle és idézés helyett alkalmazandó értesítés szabályainál A zártan kezelt adatok megismerésére jogosultak Ket.-novella: Zárt kezelésről ügyintéző is dönthet KÉPVISELET 40/A. §  Pp. mintájára: meghatalmazás formája Törvényes képviselő is adhat meghatalmazást A hatóság hivatalból köteles vizsgálni a képviseleti jogosultságot.

 Hatósági közvetítő Korlátok lebontása  nem feltétel, hogy –Külön jogszabályi rendelkezés legyen –Nagyszámú ügyfelet érintsen Ket.-novella pontosítja a hatósági közvetítővé válás feltételeire és a hatósági közvetítő kiválasztására vonatkozó szabályokra vonatkozó, a Kormánynak adott felhatalmazást

 Kizárás csak a hatósággal, illetve annak munkatársával szemben alkalmazható, az ügyféllel és az eljárás közreműködőivel szemben nem Abszolút és relatív kizárási okok Az ügy elintézésében nem vehet részt – Jegyző kizárása Kizárási ok bejelentése »Ha alaptalan: eljárási bírság Döntés: hatóság vezetője hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben felmerülő kizárási ok esete Önkormányzati hatósági ügy

 Szakhatóság közreműködése Koncepcionális elemek változatlanok Ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozatra A szakhatósági döntés csak a költségek mértékét tartalmazza Ügyintézési határidő: a szakhatóság eljárása nem számít bele A szakhatóság eljárására irányadó (ha tv. vagy kr. eltérően nem rendelk.) 10 mnap Ez utóbbi egy alkalommal + 10 munkanappal meghosszabbítható

 Szakhatóság II. Jogforrási szint: főszabály szerint kormányrendeleti szint, kivételesen törvény 174/A. §: felhatalmazás a Kormány számára – már nem csak kijelölés! Illeték és ig.szolg. díj: A hatóság max. 8 munkanapos vizsgálatot tart, ezután meg nem fizetés esetén valamennyi hatóság tekintetében 1 db hiánypótlás; megkeresés a megfizetés után Közvetlen hiánypótlási felhívás szakhatósági eljárásban: Ket. 37. § szerinti hiánypótlás Az eljárás megszüntetése kérdésében a megkereső hatóság dönt Szakhatósági közreműködés jogszerű mellőzése nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság nyolc munkanapon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani

 Szakhatóság III. Szakhatósági állásfoglalás módosítása: ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak, és a szakhatóság az iratok felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja Előzetes szakhatósági hozzájárulás: Fogalma; jogforrási szint: tv. vagy kormányrendelet a Ket. alapján önmagában nincs eljárási kötelezettsége a szakhatóságnak, ha az ügyfél az eljárás megindítása előtt fordul hozzá szakhatósági állásfoglalás miatt

 Szakhatóság IV. Felelősség a hatóság-szakhatóság együttműködésben: Ha a bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket Ha a bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket

 Szakhatóság V. Egyeztetési kötelezettség a szakhatósági eljárásban: Ha a hatóság és a szakhatóság(ok) ellentétes egyedi előírást állapítanak meg, vagy ilyen feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a hatóság erre irányuló felhívásától számított öt munkanapon belül egyeztetnek Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a 44. § (6) bekezdésében foglalt követelményekkel (itt is 5 munkanap) ha a szakhatóság állásfoglalása az eljáró hatóság megítélése szerint jogszabályba ütközik a szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén (tudomásszerzéstől 5 munkanap)

 Szakhatóság VI. Szakhatósági eljárási jogkörök: A megkereső hatóságot haladéktalan tájékoztatása Ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására »Ha nincs hatásköre: a megkeresés beérkezésétől számított öt munkanapon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást »Ha nincs illetékessége: öt munkanapon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz – a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – átteszi, és megszünteti a szakhatósági eljárást Ha res iudicata: haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást Ket. új 45/A. §-ában határozza meg azokat az eltérő szabályokat, amelyeket a szakhatóság speciális jogállása indokol  az eljárás lefolytatásával kapcsolatos döntések az érdemi döntést hozó hatóság hatáskörébe tartoznak

 Szakhatóság VII. Hallgatólagos szakhatósági hozzájárulás –Jogszabály alapján ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály alapján  hozzájárulás megadott Szakhatósági közreműködésre vonatkozó egyéb szabályok: –Bővül az ügyfélnek szóló értesítés –A szakhatóságot a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább három munkanappal korábban értesíteni kell –törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg –határozatnak tartalmaznia kell a rendelkező részben a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét az indokolásban a szakhatósági állásfoglalás indokolását

 Idézés, értesítés IDÉZÉS Hatósági döntés: végzés  közlés szabályai: Ket.-novella: jogszabályi felhatalmazás nélkül lehet szóbeli Ket.-novella: jogszabállyal kötelezővé tett közmeghallgatás, tárgyalás és egyezségi kísérlet esetére a kérelmező ügyfél is idézhető Utólag igazolható az eltávozás és a távolmaradás is Meghallgatásra alkalmatlan állapotban megjelenés, következmények ÉRTESíTÉS Ha nem szükséges az idézés Minimum 3 munkanappal korábban kell megkapnia az ügyfélnek Ket.-novella  Nincs helye, ha: meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosának természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható

 Tényállás tisztázása; ügyféli nyilatkozat és adatszolgáltatási kötelezettség Ket.-novella: lefoglalás újraszabályozása Fogalom, lefolytatás, dolog őrzése Kiadás részletes szabályai Kivételesen: értékesítés Szakhatóság nem jogosult! (Ket. 50/A. § (1)) Ket. 51.§ »Ügyfél nyilatkozattételi joga »Ügyfél jogszabályon alapuló adatszolgáltatási köt.-e Módosítás célja: egyértelműség + Avtv. ismétlése mellőzése

 Irat; Tanú és hatósági tanú IRAT Irat fogalma: Ket § i) Nem magyar nyelvű csak hiteles fordítással, de ha aránytalanul beszerezhető: nyilatkozat lehetősége TANÚ és HATÓSÁGI TANÚ Ket.-novella bővíti a hatósági tanúra vonatkozó szabályokat 43/2004-es ABH, magánszférához való jog védelme Garancia: hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel útján történő dokumentálás Ideiglenes biztosítási intézkedésnél is Jegyzőkönyv oldalankénti aláírása Kötelező alkalmazás: 57/B § (5)

 Szemle Probléma: szemle és hatósági ellenőrzés viszonya Ket.-novella: szemle szabályai közt: »Lefolytatás »Előzetes értesítés »Akadályozás esetén követendő eljárás Ket.-novella: ki végezhet szemlét Új szabály: törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság az állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg A hatóság legalább 10 munkanappal korábban értesíti a szakhatóságot a szemléről hatósági és szakhatósági eljárás párhuzamossága Lefolytatás módja, részletes eljárási szabályok: /B. §

 Szakértő Újraszabályozás a évi XLVII. törvénnyel (Isztv.) való összhang érdekében, figyelemmel a Pp. szabályaira Koncepció: nem a konkrét ügy ügyintézőjénél, hanem a hatóság egész szervezetén belül hiányoznia kell a szakértelemnek ahhoz, hogy szakértő kirendelésének legyen helye Nincs helye: ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő Ha jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét, az Isztv. szerinti szakértő rendelhető ki Eljárási kötelezettség kirendelés esetén (kivételek Isztv.-ben) Eljárás időtartamára a szakhatósági eljárás időtartama irányadó

 5.19.Eljárás akadályozásának következményei; tárgyalás és közmeghallgatás ELJÁRÁS AKADÁLYOZÁSA Ket.-novella: „vétkes” „felróható” Többletköltségek megfizetése TÁRGYALÁS ÉS KÖZMEGHALLGATÁS Főszabály: eljárás nyilvánossága, de: zárt tárgyalás ha több mint ötven ügyfél vagy több mint öt ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt az eljárásban, akkor kötelező közmeghallgatást tartani Közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalma

 Az eljárás irataiba való betekintés Nem lehet betekinteni döntés tervezetébe az eljárás jogerős befejezéséig Ha következtetés vonható le arra, akire vonatkozóan a term. szem.az. adatok és a lakcím zárt kezelését rendelték el betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratba az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha… Különböző nyilvánosság: 1. határozat, 2. eljárás egyéb iratai Ket. 68. §: jogosultak, Ket. 69. §: betekintés korlátai; a Ket. ezeken kívül egyéb helyeken is tartalmaz rendelkezéseket

 Az eljárás irataiba való betekintés II. A törvény erejénél fogva nem megismerhető tárgyak közül kikerül a zárt tanácskozásról szóló jegyzőkönyv, mivel az ezzel kapcsolatos rendelkezés a zárt tanácskozást lehetővé tévő jogszabály tárgya Ket.-novella: betekintéshez fűződő érdek ügyfél magánérdeke közötti mérlegelés  az ügyfélnek konkrétan meg kell jelölnie azon adatokat, melyek megismerését ki szeretné zárni Korlátozásról, kizárásról  végzés, ez ellen önálló fellebbezés Lezárt eljárások irataira is vonatkoznak a szabályok A döntés megismerésre iránti igény – költségtérítés, 5 munkanap »Nem tehető megismerhetetlenné a közérdekből nyilvános adat!

5.21. Az elsőfokú eljárással kapcsolatos egyéb szabályok HATÁRIDŐ SZÁMíTÁSA Munkanapok; jogszerzés időpontja a Pp. mintájára IGAZOLÁSI KÉRELEM Fellebbezési határidő elmulasztására vonatkozó igazolási szabályok – elsőfokú hatóság bírálja el BIZONYíTÉKOK ISMERTETÉSE AZ ÜGYFÉLLEL 5 napos határidő helyett 5 munkanap

 6.1. A döntés fajtái Az ügy érdemében: határozat Minden más kérdésben: végzés Megszűnt az „udvarias levél” kategóriája. A Ket.- novella egyértelművé teszi, hogy udvarias hangnemben írt levélben az ügyfél csak olyan eljárási cselekményekről tájékoztatható, amely nem vált ki joghatást (nem aktus).

 6.2. A hatóság hallgatása – hallgatás- beleegyezés szabály 1. Pénzbeli ellátás mérlegelés nélkül jogszabályban meghatározott mértékű emelése 2. Jogszabályban biztosított jogosultság gyakorlása kizárólag az ügyfél erre irányuló kérelmének benyújtásától függ 3. Hallgatás-beleegyezés: Ket. és Belső Piaci Irányelv szabályai

 6.3. A döntés szerkezete Rendelkező rész: az ügyfél számára meghatározott jogok és kötelezettségek, az ügyfelek jogainak védelmét szolgáló információk Indokolás: a döntés ténybeli és jogi megalapozottságának biztosítása A határozat különleges tartalmi eleme a szakhatósági állásfoglalás, szerkezetére – kevés kivétellel – a határozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

 6.4. Az egyszerűsített döntés és az egyezséget jóváhagyó határozat A Ket. alapján akkor hozható, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A döntés nem tartalmazza az indokolást és a jogorvoslatról szóló tájékoztatást. Egyezség: Favorizált döntési mód Jóváhagyása egyszerűsített határozattal Nem fellebbezhető meg, nem indítható bírósági felülvizsgálat Visszavonása (speciális jogorvoslat): az ügyfél kérelmére. A határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül a hatóság lefolytatja az eljárást.

 6.5. A döntés közlése I. A közlés napjának pontos ismerete garanciális jellegű, ez váltja ki a határozatban foglalt joghatásokat. A 22 munkanapos ügyintézési határidőn belül a hatóságnak gondoskodnia kell a döntés közléséről is. A döntés közlésének napja: az a nap, amelyen azt írásban vagy szóban közölték, vagy személyesen átadták. Hirdetményi közlés: a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon

 6.6. A döntés közlése II. Határozat: ügyféllel és azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg Szakhatósággal További hatósággal vagy állami szervvel Végzés: Ügyféllel és azzal, akire nézve jogot vagy kötelezettséget állapít meg Közlési módok: postai út, telefax, személyesen átadott irat, kézbesítési meghatalmazott, a hatóság kézbesítője, kézbesítési ügygondnok, hirdetményi út, központi rendszer (elektronikus út), személyesen szóban. Életveszély, súlyos kárral fenyegető helyzet, vagy ha törvény úgy rendeli: bármilyen módon Értesítés a döntés meghozataláról: sms, telefon,

 6.7. A döntés közlése III. Hirdetményi közlés: október 1-től a hirdetményt annak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján is ki kell függeszteni, amelyik az ügyfél lakcíme, az ügy tárgyát képező ingatlan vagy tevékenység gyakorlásának vagy a jogellenes magatartás elkövetésének helye szerint illetékes lenne, valamint a hatásterületen lévő önkormányzatén is. Ket.-novella bővíti a hirdetményi közlés eseteit: ha az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és nincs magyarországi képviselője, amennyiben a kapcsolattartás nem elektronikus úton történik, kötelező kézbesítési meghatalmazottat megnevezni. Nyilvános közzététel: A köz szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot Hirdetményi közlés szabályai A rendelkező rész mellett az indokolás vagy annak kivonata is közzétehető

 6.8. A döntés kijavítása és kiegészítése Hiányzik a jogorvoslat két alapvető jellegzetessége: nincs vitatott döntés és nem jár el magasabb szintű fórum Nem számítanak jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eszköznek A törvény módosítja a kijavítás szabályait: a kijavítás nem a hatóság mérlegelésén múlik

 7.1. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás I. Közös szabályok: A Ket. egészét az V. Fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni Hatósági döntésnek minősülnek Az adattartalmat és a kiállítás vagy bejegyzés módját az adott jogintézményt rendszeresítő jogszabály határozza meg Az eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni Hatósági bizonyítvány: a bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén a hatóság köteles eljárni Ügyintézési határidő: öt munkanap Megdönthető vélelem: tartalmát ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni Felhasználás: meghatározott időtartamig vagy egyetlen alkalommal

 7.2. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás II. A hatósági nyilvántartás A Ket. teljes egészében szubszidiárius, csak akkor alkalmazható, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet az adott ügyre vonatkozó eltérő szabályt nem tartalmaz A hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre nem kell alkalmazni a határozat formájára és közlésére vonatkozó rendelkezéseket A jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő kezdete: az ügyfél tudomásszerzése a bejegyzésről, mulasztásról

 8. Hatósági ellenőrzés Ket. hatályából eredő eltérés: az atomenergia alkalmazási körébe tartozó és a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban a Ket. rendelkezéseitől eltérés lehetséges Legjelentősebb: helyszíni ellenőrzés A szemle szabályainál található közös szabályokat itt is alkalmazni kell Ha a hatóság nem tapasztal jogsértést az ellenőrzés során hivatalos feljegyzés: alakilag kevésbé kötött forma

 9.1. A közigazgatási jogorvoslás rendszere Az ügyfél kérelme alapján igénybe vehető jogorvoslati eljárások Fellebbezési eljárás ( §) Bírósági felülvizsgálat ( §) Újrafelvételi eljárás (112.§) Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálat A döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás(114.§) Felügyeleti eljárás ( §) Felülvizsgálat az AB határozata alapján (117.§) Felülvizsgálat ügyészi intézkedés nyomán ( §)

 9.2. A fellebbezés I. Rendes jogorvoslat Alapvető jogorvoslati forma Teljes felülbírálat elve Általános fellebbezési jogosultság Főszabályként minden elsőfokú határozat ellen, kivéve: - ha az ügyben azt törvény kizárja 90/2007.(XI.14.) AB DE: kormányrendelet már nem zárhatja ki! - ügyfelek az egyezséget jóváhagyó határozat ellen - hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzés - ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv vagy a kormányhivatal vezetője hozta - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta Végzés elleni fellebbezés: Első fokú végzések ellen Főszabályként csak járulékos formában, kivéve pl.: - ideiglenes biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló végzés - eljárást felfüggesztő/megszüntető végzés - a hatóságnak a rá irányadó ügyintézési határidő felróható túllépéséből származó és az ügyfél részére történő illeték- vagy díjvisszafizetésről rendelkező végzés

 9.3. A fellebbezés II. A jog gyakorlása nincs meghatározott jogcímhez kötve, a határozatban foglaltak az ügyfél - jogát - jogos érdekét sértik. Fellebbezés benyújtására nyitva álló időtartam: 10 munkanap ( Tv. vagy Korm. rendelet eltérhet) Elutasítási okok: 1. a fellebbezési kérelem elkésettsége 2. ha fellebbezésre nem jogosult terjeszti elő 3. önállóan nem fellebbezhető végzés ellen irányul

 9.4. A fellebbezés benyújtásának jogi hatása A megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók A döntés végrehajtására halasztó hatály kivéve: Fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság (Ket.101.§) Önállóan fellebbezhető végzések: az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezeléséről rendelkező az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya

 9.5. A fellebbezési eljárás 1.Fellebbezés elbírálására jogosult hatóság Az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője az elsőfokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy ügyintézőjét nem utasíthatja 2. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntései az elsőfokú döntést - helybenhagyja - megváltoztatja - megsemmisíti - megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelez végzésben!

 9.6. Bírósági felülvizsgálat Ket + Pp. Szabályai Jogszabálysértésre hivatkozva Az ügyfél a közigazgatási döntés közlésétől számított harminc napon belül nyújthatja be a keresetlevelet.(Tv. eltérhet) De: végzés esetében az ügyfél nem keresetlevelet nyújt be, hanem kérelmet! Önállóan fellebbezhető végzések esetében az ügyfél illetve rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője

 9.7. Az újrafelvételi eljárás és a méltányossági eljárás Az újrafelvételi kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha: 1. azt az ügyfél a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, illetve jogi szabályozásban bekövetkezett változására alapozza, 2. abban a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak, 3. az ügyben már bírósági felülvizsgálat van folyamatban, vagy a bíróság az ügyben már határozatot hozott, 4. a jogerőre emelkedéstől számítva hat hónap eltelt, 5. valamely ügyfajtában az újrafelvételt jogszabály kizárja. A másodfokon jogerőssé vált határozatot is felülvizsgálhatja az elsőfokú hatóság újrafelvételi eljárás keretében! Méltányossági eljárás : a Ket.-novella megszüntette!

 9.8. A döntés módosítása és visszavonása A döntés módosítása és visszavonása A Ket.-novella lehetőséget teremt a felügyeleti szerv által el nem bírált jogszabálysértő döntések módosítására/visszavonására Az egy éves határidő következtében korábban ellentmondásos helyzet alakulhatott ki a döntés bírósági felülvizsgálata esetében Ket.-novella: Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza azt.

1. Felügyeleti szerv  Alapesetben megegyezik a fellebbezést elbíráló szervvel, DE: Tv. és Korm. rendelet ettől eltérő szervet jelölhet ki! 2. A felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság döntését (határozatot + végzést is) 3. Ha a felügyeleti szerv megállapítja,hogy a döntés jogszabálysértő köteles a döntést megsemmisíteni, megváltoztatni, vagy az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítani. 4. A felügyeleti szerv eljárása a hatóság mulasztása esetén  Ket. 20.§ (2) bekezdés  5 munkanapon belül  Hallgatás-beleegyezés szabály alkalmazása  Ügyfél értesítése: Ket. 33.§ (1) bekezdés, mint kisegítő szabály  Önkormányzati hatósági ügy esetében: a regionális államigazgatási hivatal értesíti az ügyfelet a felhívás megtételéről és arról, hogy ha az önkormányzati hatóság továbbra sem jár el, az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat. 5. Szakhatósági eljárás: ha a szakhatóság eljárása az eljáró hatóság szerint jogszabályba ütközik a hatóságoknak egyeztetniük kell Ennek eredménytelensége esetén felügyeleti szervhez fordul Ennek eredménytelensége esetén felügyeleti szervhez fordul 6. Végrehajtás felfüggesztése: október 1-től a felügyeleti szerv közvetlenül is jogosult felfüggeszteni a végrehajtást 9.9. Felügyeleti eljárás

 Egyéb hivatalbóli döntés-felülvizsgálati eljárások 1.A határozat felülvizsgálata az AB határozata alapján Amennyiben a hatóság új eljárásra utasítja az elsőfokú döntést hozó hatóságot az erre, valamint ezzel párhuzamosan az elsőfokú döntés megsemmisítésére vonatkozó döntés: végzésben 2.Ügyészi óvás, ügyészi intézkedés évi V. törvénnyel (Ütv.) való koherencia megteremtése

 Végrehajtás I. A Ket. eltérő rendelkezése hiányában a Vht. alkalmazandó a Ket. csak az eltéréseket szabályozza Végrehajtható okirat: a végrehajtható döntés A Ket.-novella egyértelműen meghatározza a végrehajtható döntések négy csoportját és a végrehajthatóvá válás időpontját /Ket. 127.§ (1) bekezdés/

 Végrehajtás II. A Ket.-novella újraszabályozta a végrehajtás elrendelésének rendjét Korábban: A végrehajtás elrendelése: Tv. vagy Korm. rendelet eltérő rendelkezése hiányában az első fokon eljáró hatóság Vh-t elrendelő döntés közlése: a kötelezettel és a Vh-t kérővel A végzés ellen a kötelezett kifogással élhetett (kötelezettségét már teljesítette) halasztó hatály Új szabályozás: A végrehajtást elrendelő döntés nem iktatható ki, mint a hatósági eljárás egy új szakaszának kezdő eleme, ha azonban a végrehajtás foganatosításáról rendelkező hatóság és a végrehajtást foganatosító szerv egybeesik, akkor már az első végrehajtási cselekmény foganatosításáról szóló végzés tölti be a végrehajtás foganatosításáról rendelkező döntés szerepét Ez ellen fellebbezés

 Végrehajtás III. 1.Végrehajtást foganatosító szerv: jellemzően az elsőfokú hatóság Felhatalmazás a Kormánynak a végrehajtást foganatosító szerv kijelölésére Önálló bírósági végrehajtóval szerződés: valamennyi hatósági ügy és végrehajtható kötelezettség vonatkozásában! 2.Pénzforgalmi végrehajtás szabályai: korábban a Vht.- től eltérően, ezt az eltérést a Ket.-novella megszüntette A Vh-t elrendelő hatóság átutalási végzéssel lesz jogosult a pénzforgalmi számlán kezelt összeg végrehajtására, a Vh-t foganatosító szerv átutalási megbízással intézkedik a Vh. iránt

 Külföldi határozat végrehajtása Tv. rendelkezése EU általános hatályú,közvetlenül alkalmazható jogi aktusa alapján Viszonosság Ha Tv. vagy a viszonossági gyakorlat nem tér el Ket. szerinti eljárás (Ket. hatályára vonatkozó szabályok figyelembe vétele!) A Kormány rendeletben jelöli ki a megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervet/szerveket.

 A végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése, a végrehajtáshoz való jog elévülése Felfüggesztés joghatása: az azt megelőzően foganatosított valamennyi végrehajtási cselekmény megtartja hatályát. A végrehajtható döntés megsemmisítése esetén hiányzik a végrehajtási eljárás alapja nem felfüggesztésnek, hanem megszüntetésnek van helye. A Vh. megszüntetésének új esete: a hatóság a teljesítési határidőt utólag meghosszabbítja jogutódlás miatt Végrehajtáshoz való jog elévülése: a Ket.-novella visszatér a Ket. eredeti koncepciójához, és a nyugvásról szóló rendelkezést tartja hatályban a megszakadásról szóló rendelkezéssel szemben. A végrehajtási cselekmények megszakítják az elévülést, jelzálog bejegyzésének időtartama alatt nyugszik az elévülés!

 Jogorvoslat a végrehajtási eljárásban Fellebbezés a végrehajtást elrendelő szerv döntése ellen: csak a Ket. szerint önállóan fellebbezhető végzések esetében. A végrehajtást foganatosító szerv döntése, intézkedése és az intézkedés elmulasztása ellen: végrehajtási kifogás Előterjesztési határidő: szubjektív és objektív elbírálása: egyfokú jogorvoslati rendszer Az ügyintézési határidő mind a fellebbezés, mind a kifogás esetében 10 munkanap (meghosszabbítás. ált. szabályok szerint)

 11. Az eljárási költség 1.Az eljárási költség fogalmának pontosítása (pl: hatósági tanú költségtérítése, szakértő költségtérítése,jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege) 2.Az egyéb eljárási költség viselése Az ügyfélnek az egyéb eljárási költség előlegének összegét letétbe kell helyeznie a hatóságnál 3.Több ügyfél részvétele az eljárásban:a hatóság köteles a költségek megosztásáról rendelkezni. 4.Döntés az eljárási költség viseléséről A hatóságnak valamennyi eljárási költséget összegszerűen meg kell határoznia és döntenie lell a költség viseléséről a határozatba foglalható vagy külön végzésben is rendelkezhet a hatóság A szakvélemény beérkezését/ a szakértő meghallgatását követő tíz munkanapon belül dönt a hatóság