Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Elmefilozófia.

Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Elmefilozófia."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Elmefilozófia

2 Filozófia 2 Phineas Gage esete

3 Filozófia 3 Probléma I. Általános tapasztalat, hogy az agysérülések, narkotikumok közvetlenül befolyásolják nem csak az intelligenciát, de a személyiséget is, amiből arra következtethetünk, hogy az agy és az elme (lélek) olyan szoros összefüggésben állnak egymással, hogy tulajdonképpen azonosak. Ebben az esetben viszont szembe kell néznünk azzal a lehetséges következménnyel, hogy a lelki tulajdonságok – az olyanok is, mint például a szeretet, a szerelem, a jóindulat – valójában csak anyagi természetűek. Talán még ennél is súlyosabb következmény, hogy akaratunk, szándékaink is a természettörvényeknek alávetett anyagi folyamatokkal azonosíthatóak. Így viszont az erkölcsi felelősség lehetősége kérdőjeleződik meg.

4 Filozófia 4 Probléma II. Mindennapos intuíciónk mégis az, hogy a lelki tulajdonságok markánsan megkülönböztethetőek a testi állapotoktól. Elménk szellemi természetűnek mutatkozik, testünk nem. Lelki jelenségeink oksági kapcsolatban állnak nem csak a testi jelenségekkel, de egymással is, s sokkal racionálisabbnak tűnik ez utóbbi oksági kapcsolat alapján magyarázni a cselekvéseket mint az agy állapotai alapján. Szintén általánosan ismert tény, hogy az agysérülést követően a személy idővel, megfelelő gyakorlás után visszanyeri az elvesztett képességeit, holott az állítólag ezekért felelős agyterület nem épül vissza.

5 Filozófia 5 Összeegyeztethetők-e ezek az ellentmondónak mutatkozó tapasztalatok? Ha igen, akkor hogyan? Ha nem, akkor melyiket kellene alapul vennünk? Probléma III.

6 Filozófia 6 Két szembenálló nézőpont Az alábbiakban két, egymással szembenálló klasszikus nézőpontot, valamint az ezekből fakadó nehézségeket mutatjuk be, majd két, ezektől eltérő alternatívát kínáló teória kerül tárgyalásra. 1. Descartes dualista elképzelése. 2. Az azonosság-elmélet. 3. A két irányzat problémáiból levonható következtetéseket figyelembe vevő másik elmélet, a funkcionalizmus. 4. És az emergentizmus.

7 Filozófia 7 Megoldás I: Dualizmus A szubsztancia dualizmus állításai: A világban kétféle egymástól független létező (szubsztancia) van: anyag és elme Az anyag alapvető tulajdonsága a kiterjedés. Az elme alapvető tulajdonsága a gondolkodás. Az anyag és az elme között kölcsönhatás áll fenn.

8 Filozófia 8 Erzsébet, pfalzi hercegnő: 1) Az elmének nincs kiterjedése. 2) Az anyag mozgását csak kiterjedéssel rendelkező objektumokkal való érintkezés okozhatja. 3) Vagyis az elme nem okozhatja testek mozgását. Descartes válasza: 2) nem igaz. De Descartes nem ad számot arról a folyamatról, amely révén az elme hatással lehet a testre. Probléma: kauzális kölcsönhatás

9 Filozófia 9 A test-elme probléma test-elme probléma kauzális kölcsönhatás dualizmusazonosság elmélet különböző tulajdonságoktest-elme kölcsönhatás

10 Filozófia 10 Megoldás II: Azonosság Elmélet I. Kauzális érvelés: Premissza (1): A mentális okoknak vannak fizikai okozatai. Premissza (2): Minden fizikai okozatnak van fizikai oka. Premissza (3): A mentális okok fizikai okozatai nincsenek túldeterminálva. Konklúzió: A mentális okok azonosak fizikai okokkal. David Lewis

11 Filozófia 11 Megoldás II.: Azonosság Elmélet II: Reduktív fizikalizmus: a mentális események kauzálisan hatékonyak, de oksági relációik pontosan ugyanazok, mint a fizikai események oksági relációi. Vagyis az elme tulajdonképpen azonos az aggyal. (Nincs elme, az csak egy másik elnevezése az agynak – az elmét így redukáltuk, visszavezettük az agyra.)

12 Filozófia 12 Megoldás II: Azonosság Elmélet III.  tű fájdalom kéz- elrántás idegi aktiváció     Az érzetek nem mások, mint agyi folyamatok.

13 Filozófia 13 Összefoglalás: két álláspont DualizmusAzonosságelmélet Két szubsztancia: szellem és anyag Egy szubsztancia: anyag agy és elmeagy (az elme csak egy név) antiredukcionalizmusRedukcionalizmus Fizikalizmus (az agy fizikai rendszer)

14 Filozófia 14 Probléma: Sokszoros Realizálhatóság I.

15 Filozófia 15 Probléma: Sokszoros Realizálhatóság II. Példa 1: idegrendszeri plaszticitás Az agykérgi területek feladata életünk során folyamatosan változik. Például a kisujj viszketésének gyermekkorban nem ugyanazon területén zajló aktivitás felel meg, mint felnőtt korban. Sérülések hatására egészen drámai átrendeződések is előfordulnak. Példa 2: földönkívüliek Számos scifiben szerepelnek olyan lények, melyek anatómiája drámaian különbözik az emberétől, mégis ugyanolyan fajta mentális állapotaik vannak. Ha ilyen lények elvben lehetségesek, akkor a mentális állapotok nem azonosíthatók agyi állapotokkal.

16 Filozófia 16 Probléma: Sokszoros Realizálhatóság III. Probléma a reduktív fizikalizmussal: Sokszoros realizálhatóság ugyanaz a mentális állapot különböző agyállapotok Realizáló 2 Realizáló 3 Realizáló 1

17 Filozófia 17 Megoldás III.: Funkcionalizmus I. Funkcionalizmus: (Példa magasabb rendű tulajdonságokra.) mentális tulajdonság = rendelkezni valamilyen tulajdonsággal, amely adott kauzális szerepet tölt be Nem-reduktív fizikalizmus: A mentális tulajdonságok ‘magasabb rendű tulajdonságok’, amelyek a fizikai tulajdonságok által meghatározottak, de nem azonosak azokkal. mentális tulajdonság → másodrendű tulajdonság maga a funkcionális szerep fizikai tulajdonság → elsőrendű tulajdonság funkcionális szereppel rendelkezik

18 Filozófia 18 Megoldás III.: Funkcionalizmus

19 Filozófia 19 Megoldás III.: Funkcionalizmus Analógia: Test Elme Hardver Szoftver

20 Filozófia 20 Összefoglalás (eddig) alapjellemzőprobléma Szubsztancia- dualizmus elme ↔ test (egymásra redukálhatatlan) interakció magyarázata Azonosság- elmélet elme = testtöbbszörös megvalósíthatóság Funkcionalizmuselme = funkcionális szerep a funkció realitása probléma

21 Filozófia 21 Kik gondolkodnak? 1997 – Deep Blue vs. Kasparov 32 IBM szuperszámítógép 220 sakk-processzor 100 millió pozíció / sec  Vajon intelligens Deep Blue? Tudnak a gépek gondolkodni?

22 Filozófia 22 Turing teszt Imitációs játék: Turing teszt: Egyik ember helyett egy számítógép. Loebner-díj 1990 óta.

23 Filozófia 23 Gyenge ↔ Erős Mesterséges Intelligencia Gépies műveletek ↔ Valódi megértés Gyenge Mesterséges Intelligencia: → a számítógép hasznos eszköz bizonyos humán teljesítmények szimulálásában Erős Mesterséges Intelligencia: → egy megfelelően programozott számítógép valóban rendelkezik elmével  Pl.: Deep Blue → Gyenge MI de nem Erős MI.

24 Filozófia 24 GONDOLKODÓ GÉPEK? John Searle Érv az Erős MI ellen: → pusztán formális szabálykövetés nem eredményezhet valódi megértést  a gép saját beszámolója nem tekinthető bizonyítéknak  az, hogy mi értelmesnek ítéljük a gép reakcióit, nem elegendő ok arra, hogy valódi megértést tulajdonítsunk neki Az Erős Mesterséges Intelligencia ellen

25 Filozófia 25 GONDOLKODÓ GÉPEK? Kínai szoba

26 Filozófia 26 Egy evolúciós megközelítés Az MI és az emberi elme különbsége alapvető? Az MI mesterségesen tervezett és létrehozott dolog Míg az emberi elme egy természetes tervezetlen fejlődés következménye Származtatott intelligencia ↔ természetes intelligencia Daniel C. Dennett Nem igaz, hogy alapvető különbség lenne MI és az elme között. Mert valójában az emberi elme is származtatott, semmi csodálatos, különleges nincs benne, csak éppen nem az IBM, hanem a természetes szelekció terméke, vagyis Lehetséges az MI

27 Filozófia 27 Egy másik evolúciós megközelítés Ugyanakkor Dennett érvelése megfordítható. Lehetséges valódi MI, ha nincs alapvető különbség az emberi elme és az MI között. Az emberi elme azonban igenis eredeti. Vagyis az MI csak akkor lehet sikeres, valódi, ha az emberi elméhez hasonlóan szintén nem származtatott, hanem eredeti lesz. Eddig azonban csak származtatott, „tervezett” módon próbáltak MI-t létrehozni. De elméletileg lehetséges és eme érvelés szerint csak így lehetséges, hogy nem tervezéssel, hanem ember által irányított szelekciós (evolúciós) eljárással hozzanak létre MI-t. Pl. program-tesztelési eljárások; szélcsatorna a repülőgép tervezésben

28 Filozófia 28 Probléma III.: két problémás válasz A filozófiai kérdés tehát az, hogy mi a szoftver, mi a funkció? Első válasz: a funkció egy önálló realitással bíró létező. Probléma: akkor viszont két létező (szubsztancia) van, maga a fizikai rendszer (agy) és az azon működő funkció (elme). Visszatérünk a dualizmushoz. Második válasz: a funkció nem bír önálló realitással. Probléma: akkor viszont végső soron csak egy létező (szubsztancia) van, maga a fizikai rendszer (agy), a funkció meg csak a mi leírásunk a komplex agyi folyamatokra. Visszatérünk az azonosságelmélethez.

29 Filozófia 29 Funkcionalista azonosságelmélet Fájdalom: az a fiziológiai állapot, mely a fájdalomra jellemző oksági szerepet a megfelelő népességben megvalósítja. A megfelelő népesség megállapításának szempontjai: (1) a megfelelő népesség az emberi nem, (2) amelynek az illető tagja, (3) amely népességben az illető nem kivételes, (4) amely természeti fajta. őrültmarslakó fiziológiai állapotmint minden embernélfelfúvódó üregek oka okozata éhgyomorra tornázik csettintget az ujjával mint nálunk magyarázatazonosságelméletfunkcionalizmus

30 Filozófia 30 Megoldás IV.: Emergentizmus I. Az emergentizmus elfogad két ellentmondónak tűnő kiindulópontot. 1. a funkció reálisan létezik, nem csak egy leírás 1. csak egy (anyagi) szubsztancia van De! van egy emergens evolúciós fejlődés, amelynek révén fokozatosan létrejönnek olyan újfajta, nem szubsztantív, tehát nem független önálló, hanem a szubsztantív alapjaikra épülő létezők, amelyeket akár funkcionális szerepekként írhatunk le. Polányi Mihály

31 Filozófia 31 Megoldás IV.: Emergentizmus II. Tehát ez egy monista álláspont, vagyis elképzelése szerint csak egy szubsztancia, az anyag létezik ( ≠ dualizmus) Ugyanakkor az elme nem azonos az aggyal ( ≠ azonosság elmélet) És nem is csak egy pontosan meg nem határozható létezéssel (esetleg pusztán leírással azonosítható) bíró funkció ( ≠ funkcio- nalizmus), hanem egy evolúciós fejlődés során kialakult emergens (magasabb szintű, átfogó) létező, amely kontrollálja az (alacsonyabb szintű, fizikai) agyi folyamatokat.

32 Filozófia 32 A test-elme probléma test-elme probléma kauzális kölcsönhatás dualizmusazonosság elmélet sokszoros realizálhatóság funkcionalizmus különböző tulajdonságoktest-elme kölcsönhatás emergentizmus

33 Filozófia 33 Áttekintés DualizmusAzonosságelméletFunkcionalizmusEmergentizmus Két önálló, szubsztantív létező Egy önálló, szubsztantív létező Egy önálló, szubsztantív létező és egy funkcionális szerep Egy önálló, szubsztantív és egy emergens létező agy elme mint önálló szubsztancia elme csak egy névelme mint funkcióelme mint agyra épülő emergens létező