Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Clement Adrienne BME A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Clement Adrienne BME A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota."— Előadás másolata:

1 Clement Adrienne BME A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota

2 Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: emberi igények miatt a célokban eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot → potenciál) Hosszútávon csak az egészséges ökoszisztémák biztosítják a fenntartható vízhasználatok kielégítését

3 Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot Mit jelent a „jó állapot”? Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki; a vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség.

4 A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

5 A víztestek Vízfolyások: > 10 km 2 -es vízgyűjtő - 25 típus 869 vízfolyás víztest (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Állóvizek: > 50 hektár - 18 típus 296 állóvíz víztest (tavak, tározók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Felszín alatti vizek: 6 típus 185 felszín alatti víztest 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és 15 db termál karszt) 8 porózus termál

6 A víztestek

7 Víztestek állapotának meghatározása Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása A problémák és okaik megállapítása Társadalmi szempontok Társadalmi szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Természettudományos és műszaki szempontok Gazdasági szempontok Intézkedésekprogramja Monitoring

8 A VKI megvalósításának eszköze a Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére  a VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek.  A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani  A VGT-nek tartalmaznia kell:  a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt);  a környezeti célkitűzéseket, illetve  a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket. Ha az állapot nem jó, az intézkedés kötelező!

9 Részvízgyűjtő k Tervezési alegységek Duna vgy. Dráva vgy. Tisza vgy.Balaton Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR)

10 Védett területek A Víz Keretirányelv értelmében védettnek számít minden olyan terület, illetve felszín alatti tér, melyet a felszíni és/vagy a felszín alatti vizek védelme érdekében, vagy a közvetlenül a víztől függő élőhelyek és fajok megőrzése céljából valamely jogszabály kijelöl. Ivóvízkivételek védőterületei Ivóvízkivételek védőterületei Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természetes fürdőhelyek Védett természeti területek Védett természeti területek Őshonos halfajok életfeltételeit biztosító vizek Őshonos halfajok életfeltételeit biztosító vizek

11 Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Vízfolyások Állóvizek

12

13

14

15 Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

16 A nem jó vízminőségi állapot okai (szennyezések forrásai) –Kommunális és ipari szennyvízbevezetések –Bemosódás szántókról Erózió (dombvidék)Erózió (dombvidék) Belvíz levezetés (síkvidék)Belvíz levezetés (síkvidék) –Alaphozam (nitrát) –Állattartótelepek, hulladéklerakók –Üledék, belső terhelés –Leeresztés tározókból, halastavakból

17 Szennyezések okai: Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű – diffúz arány 50% - 50%

18 Víztest-vízgyűjtőterületek minősítése biológiai aktivitásérték alapján

19 Diffúz (nem pontszerű, területi) szennyezőforrások Szántók  felszíni lefolyás, erózió Tápanyag (foszfor, nitrát), növényvédőszerek bemosódása, hordalék terhelés

20

21 USLE modellel számított talajveszteség térkép

22 Összes erózió érzékeny terület440000ha Eróziós ter. állóvíz vízgyűjtőjén120000ha Kockázatos víztest vízgyűjtőn250000ha Potenciálisan erózió érzékeny szántók

23 Belvíz veszélyeztetett területek Forrás: VKKI erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó

24  A vízfolyások közvetlen közelében szántóföldek találhatók, ahonnan - védőzónák hiányában - a tápanyag-felesleg visszatartás nélkül közvetlenül a mederbe jut.  A szántóföldek közelsége és a védőzóna hiánya egyébként a gyomok terjedése szempontjából is kedvezőtlen.  Ez a helyzet a vízfolyásokat és állóvizeket övező növényzónák hiánya miatt hátrányos a jó ökológiai állapot, illetve potenciál elérése szempontjából is.  A probléma a természetes vízfolyásoknak (elsősorban dombvidéki és síkvidéki kisvízfolyásoknak) mintegy 50%-át érinti.  A vízfolyások gyakran túl szűk hullámterei nem teszik lehetővé a mederbe bejutó tápanyag visszatartását. Vízfolyások – védőzónák hiánya, szűk hullámtér

25 A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges, földhasználat váltást igénylő intézkedések (művelési ág, művelési mód): –Erózióvédelem a dombvidéki szántókon –Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken –Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett

26 Dombvidéki kis- és közepes vízfolyások (8-as és 9-es típusok) javasolt meder kialakítása

27

28

29

30

31 Abiotikus környezet értékelése átlagos tengerszint feletti magasság átlagos tengerszint feletti magasság átlagos éves csapadék átlagos éves csapadék talajok talajok reliefenergia reliefenergia átlagos talajértékszám átlagos talajértékszám A jelenlegi és a potenciális természetes növényzet (MÉTA adatbázis) természetközeli növényzet területaránya természetközeli növényzet területaránya jellemző természetes élőhelyek és kiterjedésük jellemző természetes élőhelyek és kiterjedésük potenciális növényzet potenciális növényzet parlagok borítása parlagok borítása özönnövények borítása özönnövények borítása Művelésiág-változtatási javaslatok vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása gyepek kialakítása gyepek kialakítása fásítás fásítás Földhasználat váltás botanikai és tájökológiai szempontú értékelése Forrás: MTA ÖBKI

32 A táj mai állapota és a szükséges változtatások Középhegység ek DombvidékekAlföldek hektár% % % jelenlegi természetes növényzet (MÉTA) további, folytonos fedettséget biztosító növényzet (pl. erdő- ültetvények, vetett gyepek) (CLC) felhagyandó belvizes szántó felhagyandó eróziós szántó összes felhagyandó szántóterület A felhagyás javasolt módja (előzetes becslés) KözéphegységekDombvidékekAlföldek hektár% % % gyep (legelő, rét) vizes élőhely fásítás, erdősítés Tájhasználat-váltás javaslatok Forrás: MTA ÖBKI

33 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota A 185 felszín alatti víztest közül 23 (12%) nem jó állapotú, 28 db (15%) esetében pedig a vízmérleg pontatlansága miatt a jó állapotú besorolás nem egyértelmű.

34

35 Felszín alatti víztestek kémiai állapota 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt. A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt.

36 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya

37 A belterületeken belül a kiskertes típusú területek a leginkább szennyezettek, ahol háztáji állattartás és/vagy intenzív mező- gazdasági tevékenység folyik (sok esetben már csak folyt) Belterületi nitrát szennyezés állattartás állattartás kommunális szennyvíz derítés/elszivárogtatás kommunális szennyvíz derítés/elszivárogtatás kiskerti növénytermelés kiskerti növénytermelés

38

39

40 VÍZ-GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁS VÍZMINŐSÉG- SZABÁLYOZÁS

41 TEVÉKENYSÉG HASZNÁLAT IGÉNY EMISSZIÓ SZENNYEZÉS MINÔSÉG ROMLÁS SZABÁLYOZÁS MODELL

42 SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK TÁMOGATÁSOK

43 VÍZGYŰJTŐ SZABÁLYOZÁS ALAPEGYSÉGE: VÍZGYŰJTŐ 

44 Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összes többi intézkedés koordinálása ivóvízfürdővíz településiszennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464)növényvédő-szerekbiocideklerakókszennyvíz-iszap

45 Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről

46 J Ö V Ő Járványok Eutrofizálódás Toxikus szennyezők Éghajlatváltozás O 2 háztartás Arvíz, vízhiány Nitrátosodás Haváriák Hőszennyez. A globalizáció meglepetései Savasodás LOKÁLIS REGIONÁLIS KONTINENTÁLIS GLOBÁLIS Lépték Év VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK TRENDJE

47 PROBLÉMÁKOKOKTÜNETEKSZABÁLYOZÁS OXIGÉN HÁZTARTÁS SZENNYVÍZBEV., BIOLÓGIAILAG BONTHATÓ SZERVES A. OXIGÉNHIÁNY, HALPUSZTULÁS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS BAKTERIOL. SZ. TISZTÍTATLAN SZV.FERTŐZŐKÉPESSÉGSZVT: FERTŐTLENÍTÉS HŐSZENNYEZÉS HŐTŐVÍZ VISSZAVEZETÉSE HŐSOKK, OLDOTT OXIGÉN CSÖKK. HŰTŐTORONY, HŐLÉPCSŐ CSÖKK., ELKEVEREDÉS JAV. EUTROFIZÁLÓ- DÁS SZENNYVIZEK P,N TARTALMA, DIFFÚZ TERHELÉS (MEZŐG.) ALGÁSODÁS, ESZTÉTIKA, TOXIKUS, IVÓVÍZ PROBL. SZVT.: TÁPANYAG ELTÁV. MEZŐGAZD: LEGJOBB GYAKORLAT, TÁPANYAGGAZD KOTRÁS,BIOMAN.,STB NITRÁTOSODÁS TÚLTRÁGYÁZÁS, SZV. SZIKKASZTÁS TALAJVÍZ MAGAS NITRÁT KONC., MÉRGEZŐ (IVÓVÍZ) CSATORNÁZÁS, TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS TOXIKUS SZ., HAVÁRIÁK IPARI BALESETEK, NÖVÉNYVÉDŐSZEREK, OLAJSZÁRMAZÉKOK MÉRGEZÉS, BIOAKKUMULÁCIÓ, ÉLŐVILÁG PUSZTULÁSA BIZTONSÁG JAVÍTÁSA, KOCKÁZATI TÉNYEZŐK CSÖKK, JOGI ESZKÖZÖK SAVASODÁS LÉGKÖRI EMISSZIÓK: SO 2, NO X PH CSÖKK., AL ÉS NEHÉZFÉM KIOLD., ÉLŐVILÁG PUSZT. LÉGSZENNYEZÉS CSÖKK. (KATALIZÁTOR, SO 2 ELTÁV.), MESZEZÉS KLÍMAVÁLTO- ZÁS ÜVEGHÁZ GÁZOK KIBOCS. NÖV., ERDŐIRTÁS FELMELEGEDÉS, SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEK EMISSZIÓK CSÖKK. (???), MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

48 1850 ANGOL WC  NÖVEKVŐ VÍZFOGYASZTÁS  TÚLTERHELT EMÉSZTŐK  KOLERA, TÍFUSZ: VÍZZEL TERJEDŐ JÁRVÁNYOK (dr. Snow londoni orvos) 1900 CSATORNÁZÁS  SZENNYVIZEKET TISZTÍTÁS NÉLKÜL A FOLYÓKBA VEZETIK (SOK SZERVESANYAG)  OXIGÉN HÁZTARTÁSI PROBLÉMÁK (HALPUSZTULÁS) 1924 STREETER – PHELPS: ELSŐ VÍZMINŐSÉGI MODELL, KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉSEN ALAPULÓ TERVEZÉS 1945 SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI ISKOLÁK (BIOLÓGIAI, KÉMIAI) SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ELTERJEDÉSE A GYAKORLATBAN, “Sanitary Engineer”: vízellátás-csatornázás-közegészségügy FÖBB VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK ÉS A MEGOLDÁST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE 1960MEZŐGAZDASÁG (MŰTRÁGYÁK), TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZ  NÖVEKVŐ TÁPANYAGTERHELÉS (N, P)  EUTROFIZÁCIÓ 1970SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: TÁPANYAGOK ELTÁVOLÍTÁSA IS! TERÜLETHASZNÁLAT SZABÁLYOZÁSA, TÁPANYAG GAZDÁLKODÁS (NEM PONTSZERŰ SZENNYEZÉS)

49 1960 FRISSSVÍZHŰTÉSŰ ERŐMŰVEK: HŐSZENNYEZÉS  KISEBB HŐLÉPCSŐ, ELKEVEREDÉS BIZTOSÍTÁSA 1970 TOXIKUS SZENNYEZÉSEK, HAVÁRIÁK: OLAJ MIKROSZENNYEZŐK (KÖRNYEZETI KOCKÁZAT FELISMERÉSE) 1980 SAVASODÁS, NITRÁTOSODÁS (NITRÁT – MÉRGEZŐ!) HATÁSOK TÖBB KÖZEGBEN  HATÁSVIZSGÁLAT (KHT) NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK AZ EMISSZIÓ CSÖKKENTÉS ÉRDEKÉBEN 1990 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS  INFORMATIKA, MÉRÉSTECHNIKA: GLOBÁLIS KLÍMAMODELLEK, BIZONYTALANSÁGOK 1970 USA: CLEAN WATER ACT („TISZTA VÍZTÖRVÉNY”) ELSŐ JOGI SZABÁLYOZÁS 2000 VÍZ KERETIRÁNYELV: AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES VÍZ POLITIKÁJA, ÁTFOGÓ VÍMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM

50 Szennyezőforrások típusai Pontszerű Többnyire időben állandó Helye ismert, meghatározható Közvetlen kibocsátás a forrásokból Források: kommunális és ipari szennyvíz, állattartó telepek Tipikus szennyezőanyagok: szerves, tápanyag, baktériumok, szerves és szervetlen mikroszennyezők Diffúz Változó (függ a hidrológiai hatásoktól) Nagy területről, nem lokalizálható Közvetítő közeg útján éri el a szennyezés a vizeket Források: szántók, belterületek, légkör Tipikus szennyezőanyagok: tápanyagok, lebegőanyag, TPH, PAH, fémek, peszticidek


Letölteni ppt "Clement Adrienne BME A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota."

Hasonló előadás


Google Hirdetések