Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Dr. Clement Adrienne BME A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Dr. Clement Adrienne BME A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés."— Előadás másolata:

1 Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP projekt Dr. Clement Adrienne BME A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés

2 Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: emberi igények miatt a célokban eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot → potenciál) Hosszútávon csak az egészséges ökoszisztémák biztosítják a fenntartható vízhasználatok kielégítését

3 Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot Mit jelent a „jó állapot”? Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki; a vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség.

4 A víztestek Vízfolyások: > 10 km 2 -es vízgyűjtő - 25 típus 869 vízfolyás víztest (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Állóvizek: > 50 hektár - 18 típus 296 állóvíz víztest (tavak, tározók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Felszín alatti vizek: 6 típus 185 felszín alatti víztest 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és 15 db termál karszt) 8 porózus termál

5 Víztestek állapotának meghatározása Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása A problémák és okaik megállapítása Társadalmi szempontok Társadalmi szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Természettudományos és műszaki szempontok Gazdasági szempontok Intézkedésekprogramja Monitoring

6 Részvízgyűjtő k Tervezési alegységek Duna vgy. Dráva vgy. Tisza vgy.Balaton Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR)

7 A VKI megvalósításának eszköze a Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére  a VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek.  A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani  A VGT-nek tartalmaznia kell:  a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt);  a környezeti célkitűzéseket, illetve  a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket. Ha az állapot nem jó, az intézkedés kötelező!

8 Intézkedési Program Alap intézkedések (EU irányelvek, hazai működő jogszabályok) és ezt segítő intézkedések (pl. támogatás, ösztönzés). Ezeket kötelező megvalósítani.Alap intézkedések (EU irányelvek, hazai működő jogszabályok) és ezt segítő intézkedések (pl. támogatás, ösztönzés). Ezeket kötelező megvalósítani. Kiegészítő intézkedések (akkor szükségesek, ha az alapintézkedésekkel nem lehet elérni a célokat) A tervezés erre koncentrál.Kiegészítő intézkedések (akkor szükségesek, ha az alapintézkedésekkel nem lehet elérni a célokat) A tervezés erre koncentrál. Intézkedési Program: Szabályozási és műszaki intézkedésekIntézkedési Program: Szabályozási és műszaki intézkedések 15 Intézkedési csomag 73 intézkedési elem15 Intézkedési csomag 73 intézkedési elem

9 Prioritások (→ ütemezés) Elsődleges prioritása van a VKI szerinti alapintézkedésekben foglalt előírások végrehajtásának (szennyvízprogram, ivóvízprogram stb.)Elsődleges prioritása van a VKI szerinti alapintézkedésekben foglalt előírások végrehajtásának (szennyvízprogram, ivóvízprogram stb.) Előnyben kell részesíteni a védett területek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket, mert azok esetében a 2015-ös határidő alól nincs felmentés. Konkétan:Előnyben kell részesíteni a védett területek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket, mert azok esetében a 2015-ös határidő alól nincs felmentés. Konkétan: –az ivóvízbázisok védőterületén a veszélyes szennyezőforrások feltárása és felszámolása –a vizes probléma miatt nem megfelelő állapotú védett természeti területekre megállapított intézkedések –a természetes fürdőhelyek nem megfelelő állapotát okozó szennyezőforrások felszámolása –a halas vizekre vonatkozó esetleges különleges intézkedések –Tápanyag- és nitrátérzékeny területekre vonatkozó intézkedések

10 Célok és mentességek A célkitűzéseket 2015-ig el kell érni. Kivételes, indokolt esetben a határidőket módosítani lehet: 2021-re vagy 2027-re, esetlegesen enyhébb célkitűzéseket lehet megállapítani. A tervben a mentességeket igazolni kell.A célkitűzéseket 2015-ig el kell érni. Kivételes, indokolt esetben a határidőket módosítani lehet: 2021-re vagy 2027-re, esetlegesen enyhébb célkitűzéseket lehet megállapítani. A tervben a mentességeket igazolni kell. Indokok lehetnek term é szeti, műszaki é s gazdas á gi (t á rsadalmi) jellegűek. Szigorú indoklási követelmények.Indokok lehetnek term é szeti, műszaki é s gazdas á gi (t á rsadalmi) jellegűek. Szigorú indoklási követelmények. FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK HIÁNYA, megfizethetőségi problémák indokolhatják az időbeni mentességet.FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK HIÁNYA, megfizethetőségi problémák indokolhatják az időbeni mentességet.

11 Új fejlesztések VGT intézkedési programban csak vizek állapotát javító intézkedések lehetnek.VGT intézkedési programban csak vizek állapotát javító intézkedések lehetnek. Vannak, lehetnek azonban a VKI céljait akadályozó programok, projektek. Erre kivételes esetben, meghatározott vizsgálatok elvégzése esetén a VKI felmentést ad.Vannak, lehetnek azonban a VKI céljait akadályozó programok, projektek. Erre kivételes esetben, meghatározott vizsgálatok elvégzése esetén a VKI felmentést ad. A célok elérése kivételes esetben meghiúsulhat (de a jó állapot nem romolhat!) a felszíni víztest fizikai jellemzőiben vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett új változások, illetve új emberi tevékenységek (pl. infrastruktúrális projektek) hatására.A célok elérése kivételes esetben meghiúsulhat (de a jó állapot nem romolhat!) a felszíni víztest fizikai jellemzőiben vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett új változások, illetve új emberi tevékenységek (pl. infrastruktúrális projektek) hatására.

12 Intézkedések végrehajtásának előkészítése 2012-ig VGT-ben elfogadott szabályozási koncepciók kodifikálása jogszabályok hatályba léptetése, Műszaki irányelvek, szabványokVGT-ben elfogadott szabályozási koncepciók kodifikálása jogszabályok hatályba léptetése, Műszaki irányelvek, szabványok Intézményfejlesztés: információrendszer, monitoring, szemléletformálás stb. Alkalmassá tenni az érintetteket (beleértve az államigazgatást is az újszerű feladatok végrehajtására)Intézményfejlesztés: információrendszer, monitoring, szemléletformálás stb. Alkalmassá tenni az érintetteket (beleértve az államigazgatást is az újszerű feladatok végrehajtására) FINANSZÍROZÁSI ÉS PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER VKI KONFORM KIALAKÍTÁSAFINANSZÍROZÁSI ÉS PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER VKI KONFORM KIALAKÍTÁSA

13

14

15 Alegység szintű tervek Részvízgyűjtő tervek Országos tervek FELADAT ÉS SZEREPLŐK Központi tervezői csoport Területi tervezői csoport K V Ö K V K I I Z I G Közösen készített tervek, feladatonként változó arányokkal

16 Környezeti célkitűzések Vízgyűjtők víztestek leírása Terhelések, igénybevételek Védett területek kijelölése és állapotértékelése Víztestek állapotértékelése Ált. gazdasági elemzések Monitoring bemutatása Intézkedések Társdalom bevonása Jelentős projektek Központi tervezői csoport Központi tervezői csoport Területi tervezői csoport Területi tervezői csoport VKKI-KÖVIZIG AZ ALEGYSÉG SZINTŰ TERVEK TARTALMA

17 Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások Felszíni vizek pontszerű és diffúz terhelése (szervesanyagok, tápanyagok) Felszín alatti vizek nitrát terhelése Pontszerű és diffúz veszélyes anyag szennyezések Hőterhelés és hőszennyezés Határon túli szennyezések, haváriák Vízfolyások ökológiai állapotának befolyásoltsága szabályozottságuk és árvízvédelmi létesítmények miatt Vízi élőlények hossz menti mozgásának korlátozása vízfolyásokon Vízfolyások és állóvizek vízjárásában bekövetkező változások Vizes élőhelyek állapotának befolyásoltsága A Duna vízgyűjtő szintjén is jelentős vízgazdálkodási problémák!

18 Terhelés típusa Fon- tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Pontszerű szennyezőforrások Települési szennyvíz Nagyon fontos, növekvő Tápanyag, szervesa., valamint fém- és egyéb veszélyes anyagok (ipari szv. is) A kibocsátások 35%-a jelentős Budapest (Központi Szenny- víztisztító üzembe helyezéséig) Jelentős hatás általában a kis víz-folyásoknál Települési szilárd hulladék Lokáli- san fontos, csökken Elhagyott hulladékok (illegális hulladék elhelyezés), úszó hulladék Az ország területén mindenhol lokálisan, Külföldi származású hulladék jellemző a Felső- Tisza vgy-n Ipari szv.és használt (hűtővíz)- bevezetés Nagyon fontos Iparágtól függően Hőszennyezés is 46 db üzem a Duna vízgyűjtőkerület szintjén is kiemelt Külföldi eredetű hatások (pl. Rába) Bányászat Kevés- bé fontos, csökken Nehézfém, só szennyezés Lokálisan a felhagyott ércbányáknál (pl. Fekete-víz és Tarna vízgyűjtője) Külföldi eredetű hatás (Tisza vgy) Felszíni vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások

19 Terhelés típusa Fon- tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Pontszerű szennyezőforrások Állattar- tó telepek Kevésbé fontos, csökken Trágyatárolók megfelelő műszaki védelem nélkül, vagy elégtelen tárolási kapacitással (kb. az állattartó telepek 80%-a) Nitrátérzékeny területeken (nagy létszámú állattartó telepek közel 8500 db, amelyből EKHE 539 db) HalászatFontos Tápanyag és szervesanyag (Főleg intenzív haltermelés és tógazdaságok) Nem megfelelő hígulást biztosító kis vízfolyásban Belvízel- vezetés Fontos, csökken A belvízzel kimosott tápanyag és só összegyűjtése, bevezetése Elsősorban Tisza részvízgyűjtő Baleset- szerű szennye zés Fontos Visszatérő káresemények: olaj- szennyezés, úszó hulladék, kagyló- pusztulás, oxigénhiány, túlzott vegetáció és habzás, valamint települési szennyvíz határérték feletti kibocsátása Iparosított, sűrűn lakott területek, tápanyag, vagy szervesanyag túlterhelt vizek, szennyvíztelepek, veszélyes anyag használatok Külföldi eredetű hatás is

20 Terhelés típusa Fon- tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Diffúz szennyezőforrások Települési diffúz szenny. Fontos Tápanyag, hordalék, só, nehézfémek, olaj, szerves mikroszenny. Belterületek városi csapadékvize Mezőgaz- dasági diffúz terhelés Nagyon fontos, csökken Foszfor, nitrogén és növényvédőszerek Hegy- és dombvidék erózióveszélyes területei, belvízelöntési területek Hidromorfológiai beavathozások Keresztir. műtárgyak, duzzasztás Nagyon fontos, növekvő Hosszirányú átjárhatóság akadályozása, áramlási sebesség csökkenése, vízjárás megváltozása Természetes vízfolyások 42%-a, ebből az erősen módosítottak 73%-a Folyószabá lyozás és meder- rendezés, árvédelmi töltések Nagyon fontos Lefolyás, vízsebesség növelése, kanyargósság, változatosság és az árterületek csökkentése, mellékágak, holtágak elszakítása a vízfolyástól, táj és különösen a parti sáv átalakítása Természetes vízfolyások 73%-a, ebből az erősen módosítottak 98%-a és az állóvizek 29%-a (mederrendezés, parti sáv átalakítása), ebből az erősen módosítottak 60%-a

21 Terhelés típusa Fon- tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Hidromorfológiai beavathozások Vízjárást módosító beavatko- zások, vízkor- mányzás Fontos, növekvő Lefolyás csökkentése, vízkészletek átrendezése térben és időben, vízszint szabályozása Természetes vízfolyások 39%-a, ebből az erősen módosítottak 74%-a és az állóvizek 55%-a, Külföldi eredetű hatás is jellemző (pl. Maros, Lajta, Ipoly, Körösök) Fenntartási tevékeny- ség Fontos Meder bolygatása, kotrás, növényzet eltávolítása, átalakítása Természetes vízfolyások 65%-a, ebből az erősen módosítottak 83%-a és az állóvizek 32%-a, ebből az erősen módosítottak 60%-a Vízkivételek Kommuná- lis Kevésbé fontos Vízelvonás a természetes élővilágtól, hasznosítható vízkészlet csökkentése, lefolyás csökkenése Jelentős 10 alegység, fontos 4 alegység esetében Hortobágy-Berettyó, Nagykunság, Balaton Ipari Kevésbé fontos Tisza részvízgyűjtő Északi- középhegységi területén Öntözés Nagyon fontos, növekvő Tisza-részvízgyűjtő, a felszíni öntözővíz kivételek több mint 80%-a Halastavi Lokális fontos Minden részvízgyűjtőn Energetikai Kevésbé fontos Lokálisan, 65%-a Paksi Atomerőmű Egyéb (ökológiai, rekreációs) Kevésbé fontos, növekvő Lokálisan

22 Terhelés típusa Fon- tosság Terhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Egyéb hatások Vízierő- művi vízhaszn. Fontos A hatások részben a keresztirányú műtárgyaknál Tisza, Rába, Hernád, Sajó, Répce, Pinka, Lajta, Kis- Rába, Gyöngyös-patak Hajózás Lokálisa n fontos, növekvő Hidromorfológiai beavatkozások, kotrás, pontszerű szennyezés, balesetszerű szennyez. Kiemelten a Duna, másodlagosan a Tisza és a Balaton Rekre- áció Lokáli- san fontos, növekvő Fürdőhely: parti sáv, meder bolygatása elhagyott hulladék, közvetlen szennyezés Horgászat: tápanyag- terhelés, parti sáv bolygatása, haltelepítés Termálfürdő: só- és hőszennyezés Fürdővizek, tavak, vízi turizmusra, horgászatra alkalmas vízfolyások, mellékágak, csatornák Termálvíz sóterhelés: a nem megfelelő hígulást biztosító kis vízfolyások, döntően a Tisza részvízgyűjtőn Éghajlat változás Fontos, növekvő Gyakoribb szélsőséges vízállapotok: árvíz, belvíz, aszály Hasznosítható vízkészletek csökken. Kiemelten Tisza-rvgy, majd Balaton-rvgy, Duna-rvgy, Dráva-rvgy

23

24 Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű – diffúz arány 50% - 50%

25 USLE modellel számított talajveszteség térkép

26 Modellezett diffúz P terhelés Forrás: BME

27 Összes erózió érzékeny terület440000ha Eróziós ter. állóvíz vízgyűjtőjén120000ha Kockázatos víztest vízgyűjtőn250000ha Potenciálisan erózió érzékeny szántók

28 Belvíz veszélyeztetett területek Forrás: VKKI erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó

29

30 Terhelés típusa FontosságTerhelés jellegzetességeiTerületi jellegzetességek Pontszerű szennyezőforrások Települési és ipari szilárd hulladék Fontos, csökken Megfelelő műszaki védelem nélküli, régi (bezárt) lerakók, amelyek rekultivációja még nem valósult meg illegális hulladék elhelyezés Az ország területén mindenhol lokálisan, Az ipari központok környezetében lokálisan Bányászat Kevésbé fontos, csökken Szénhidrogén bányászatban visszasajtolt fluidumok, kőbányák tömedékelése hulladékkal Bányatelkek területén lokálisan Szennyezett területek Fontos, csökken Ivóvízbázis veszélyeztetés: 7 db, védőterületen: 17 db Évtizedekig tartó, elhúzódó kármentesítések Kiemelten az ivóvízbázisok védőterületein, de minden szennyezett terület a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista szerint Állattartó telepek Fontos, csökkenő Trágyatárolók megfelelő műszaki védelem nélkül, vagy elégtelen tárolási kapacitással (kb. az állattartó telepek 80%-a) Nitrátérzékeny területek (nagy létszámú állattartó telepek közel 8500 db, amelyből EKHE 539 db) Balesetsze- rű szennye- zések Lokálisan fontos Leggyakoribb: olajszennyezés Lokálisan, elsősorban olajvezetékek mentén Felszín alatti vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások

31 Terhelés típusa FontosságTerhelés jellegzetességei Területi jellegzetességek Diffúz szennyezőforrások Települési diffúz Nagyon fontos, csökkenő Nitrát (kiugróan magas), só, szerves mikroszennyezők Belterületek (ország területének 5%-a), csatornázatlan településrészek Mezőgazd.e redetű diffúz terhelés Nagyon fontos, csökkenő Nitrát, döntően múltbeli szennyezés, jelenleg jelentős terhelés 6 sekély porózus víztestnél Növényvédőszerek Intenzív mezőgazdasági területek (ország területének 52%-a), elsősorban a Dunántúlon, sekély porózus,hegyvidéki és karszt víztestek Közleke-dés Kevésbé fontos Diffúz és pontszerű szennyezések közlekedési vonalak mentén, csomópontoknál, kiszolgáló területek Egyéb Belvízelveze tés Fontos, csökkenő Közvetett vízkivétel, hasznosítható vízkészletek csökkentése, FAVÖKO problémák Tisza-részvízgyűjtő, Duna- völgy, Hanság, Berek Éghajlatvál- tozás* Fontos, növekvő Gyakoribb szélsőséges vízállapotok: árvíz, belvíz, aszály Hasznosítható vízkészletek csökkenése Kiemelten a regionális beszivárgási területek és a felszín alatti víztől függő ökoszisztémák (lokális feláramlási területek)

32 Terhelés típusa FontosságTerhelés jellegzetességeiTerületi jellegzetességek Vízkivételek Kommunál- is Nagyon fontos Vízelvonás a természetes élővilágtól (felszín alatti víztől függő ökoszisztémák kiszáradása), hasznosítható vízkészlet csökkentése Források elapadása, vízszint süllyedése, vízhőmérséklet változása, vízminőség változása jelentős 2 db víztestnél, fontos 13 db víztestnél Kiemelten a karszt, porózus és hegyvidéki víztestek IpariFontos Kiemelten a porózus és hegyvidéki víztestek Mezőgazda- sági Fontos, növekvő Sekély porózus, sekély hegyvidéki, porózus és hegyvidéki víztestek Bányászati Nagyon fontos, csökkenő Az Északi-középhegység peremvidék, múltbeli vízkivétel utóhatásai a Dunántúli- középhegységben Fürdő vízkivétel Fontos növekvő Termál karszt és porózus termál víztestek Energetikai vízkivételek FontosPorózus termál víztestek Egyéb (ökológiai, rekreációs) vízkivételek Kevésbé fontos Lokálisan Felszín alatti vizeket érő jelentős emberi terhelések és hatások

33

34

35

36

37

38

39 A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

40 Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Vízfolyások Állóvizek

41 Állapot/ potenciál Biológiai osztályozás Hidromorfoló- giai osztályozás Fizikai-kémiai osztályozás Specifikus szennyezők (fémek) Ökológiai minősítés db% % % % % Kiváló111%40%526% 384% 00% Jó13415%566%30936%687% Mérsékelt28433%49157%30635% 769% 29534% Gyenge18621%28232%506%18421% Rossz374%263%00%374% Nincs adat21725%101%15217%75587%28533% Vízfolyás víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint

42 Állóvíz víztestek ökológiai minősítésének eredményei minőségi elemenként és összesítve, a víztestek darabszáma szerint Állapot/ potenciál/ osztály Természetes kategóriájú állóvíz víztestek Összes állóvíz, ökológiai minősítés Biológiai elemek Fizikai kémiai elemek Ökológiai minősítés Db%db% % % Kiváló23%710%57%52% Jó1826%3145%2029%3315% Mérsékelt1623% 1319% 2029%2512% Gyenge710%7 94% Rossz34%3 52% Nincs adat2333%1826%1420%13665%

43

44

45

46 Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

47

48

49 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota A 185 felszín alatti víztest közül 23 (12%) nem jó állapotú, 28 db (15%) esetében pedig a vízmérleg pontatlansága miatt a jó állapotú besorolás nem egyértelmű.

50

51 Felszín alatti víztestek kémiai állapota 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt. A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt.

52 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya

53

54

55 Intézkedés csoportok Fel- színi FAV Vé- dett 8.1. ÁTFOGÓ (HORIZONTÁLIS) INTÉZKEDÉSEK A VÍZI KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁRA Jogalkotási és egyéb végrehajtási feladatok NF Igazgatási eszközök fejlesztése NF Hatósági és igazgatási munka erősítése NF Monitoring és információs rendszerek fejlesztése NF Vízi szolgáltatások költségeinek visszatérülésére tett intézkedések NF Pénzügyi ösztönzők (támogatások) alkalmazása NF Képességfejlesztés, szemléletformálás NF 8.2. TÁPANYAG ÉS SZERVESANYAG TERHELÉSEK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK Települési szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése SZ1-3sz: A szennyvizek környezeti célkitűzéseket biztosító kezelése NF LF SZ4-Sz Az illegális kommunális szennyvízbevezetések ellenőrzésének fokozása F LF CS1-2sz: Csatornázás, vagy szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és - elhelyezés megoldása NF CS3sz: A meglévő csatornahálózatok kihasználtságának növelése LF CS4sz: A megfelelő szennyvízkezelési rendszerek hossztávú, biztonságos fenntartása F CS5sz: A keletkező szennyvíziszapok ártalommentes kezelésének biztosítása F

56 Intézkedés csoportok Fel- színi FAV Vé- dett Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések TE1sz: A kommunális hulladékok megfelelő kezelése a felszín alatti vizek védelme érdekében NF TE2sz: Ökológiai és vízminőségvédelmi szempontú belterületi csapadékvíz-gazdálkodás kialakítása FLF TE3sz: Belterületről származó felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése F Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések PT1-3sz: Ipari forrásból származó közvetlen szennyezések csökkentése a környezeti célkitűzések eléréséhez LF Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése TA1-3sz: Tápanyag- és szervesanyag terhelések csökkentését szolgáló művelési mód és ág váltás ösztönzése NF TA5sz: Belvíz-rendszerek átalakítása tápanyag- és vízvisszatartás céljából NFFLF TA7sz: Állattartó telepekről származó terhelések mérséklése NFLF Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése FIsz: Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése LF

57 Intézkedés csoportok Fel- színi FAV Vé- dett 8.3. EGYÉB SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE, A SZENNYEZÉSEK KÁRELHÁRÍTÁSA KA1sz: Balesetszerű szennyezési események (beleértve az árvizeket is) megelőzése NF LF KÁ2-3sz: Veszélyes anyagok okozta szennyeződések kiküszöbölése NF KÁ6sz: Növényvédőszerek fenntartható használata NFLF KÁ4sz: Szakszerű kútkiképzés F KÁ5sz: Utakról, vasutakról elfolyó vizek megfelelő kezelése LF PT2sz: A használt termálvizek felszíni vizekbe való bevezetésének korlátozása, jó gyakorlatának elterjesztése NF 8.4. VÍZFOLYÁSOK ÉS ÁLLÓVIZEK HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTÁT JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések HMsz: Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotának javítása NF Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti sávjára vonatkozó intézkedések HA1-3sz: Ártér rehabilitáció, partmenti vízvédelmi zóna kialakítása NFLF A hidromorfológai viszonyokat javító vízhasználatok megvalósítása DU1-4sz: A létesítmények üzemeltetése a hosszirányú átjárhatóság biztosításával, valamint az alvízi szempontok figyelembevételével FLF KKsz: Vízi utak ökológiai szempontú kialakítása és működtetése F?

58 Intézkedés csoportok Fel- színi FAV Vé- dett 8.5. FENNTARTHATÓ VÍZHASZNÁLATOK A VIZEK MENNYISÉGI VÉDELME ÉRDEKÉBEN FE1-3sz: Vízkivételek és tározás a vízkészletek megőrzésének figyelembe vételével NF LF FE4sz: Termálvizek és egyéb geotermikus céllal hasznosított vizek fenntartható használata, energetikai célra kivett felszín alatti vizek visszatáplálása NF A felszín alatti víztestek mesterséges utánpótlásának vagy dúsításának szabályozása F TA6sz: Az aszályok hatásának mérséklése NF LF 8.6. MEGFELELŐ IVÓVÍZMINŐSÉGET BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK IV1sz: Ivóvízminőség-javítása az előírásoknak megfelelő állapotra FNF IV2-3sz: Ivóvízbázisok védelmének megteremtése, az ellátásbiztonság növelése FNF 8.7 VIZES ÉLŐHELYEKRE ÉS VÉDETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ EGYEDI INTÉZKEDÉSEK Vizes élőhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések VT1-3sz: Vizes élőhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések NF VT4-6sz: Állóvizek, holtmedrek, mélyárterek vízszintszabályozására, vízpótlására vonatkozó intézkedések NF „Halas” vizekre vonatkozó intézkedések F Természetes fürdővizekre vonatkozó speciális intézkedések F

59 Az intézkedések víztestenként kialakított listája a minősítésre, a problémát kiváltó okokra (terhelésekre és igénybevételekre), és az intézkedések hatékonyságára vonatkozó információk figyelembevételével alakult ki. Az intézkedések tartalmának és víztestenkénti alkalmazásának véglegesítésében kiemelt szerepe volt a többszintű társadalmi egyeztetés folyamatának. A VGT koncepcionális terv, a víztestenként megadott intézkedések teljes körű alkalmazásával a kitűzött célok nagy valószínűséggel elérhetők. Kiemelt jelentősége a 2015-ig tervezett intézkedéseknek van. A 2015 utánra tervezett intézkedések indikatív jellegűek, azt jelzik, hogy az azonosított problémákat várhatóan milyen típusú és mennyiségű intézkedéssel lehet megoldani. Megvalósíthatósági tanulmányok alapján a konkrét beavatkozások a tervben szereplő intézkedésektől eltérhetnek, feltéve, ha igazolható, hogy a célokat hatékonyabban el tudják érni. A terv évi, majd évi felülvizsgálata során az intézkedések pontosítandók a monitoring és az állapotértékelés alapján.

60 Szennyvíztisztítás, szennyvíziszap kezelés és elhelyezés Szennyvíz Program: Új szennyvíztisztítók és meglévő telepek bővítése, korszerűsítése (450 Mrd Ft)Új szennyvíztisztítók és meglévő telepek bővítése, korszerűsítése (450 Mrd Ft) Programon kívül: Kiegészítő tisztítás: működő és 30 új szennyvíztelepen (45-50 Mrd Ft)Kiegészítő tisztítás: működő és 30 új szennyvíztelepen (45-50 Mrd Ft) Hígítási viszonyok szempontjából kedvezőbb befogadóba vezetés: 30 telep (8-15 Mrd Ft)Hígítási viszonyok szempontjából kedvezőbb befogadóba vezetés: 30 telep (8-15 Mrd Ft) Alternatív megoldások: természetközeli (tavas, nyárfás elhelyezés, tisztított szennyvíz öntözés – pl. energiaerdő)Alternatív megoldások: természetközeli (tavas, nyárfás elhelyezés, tisztított szennyvíz öntözés – pl. energiaerdő) Ütemezés: jogszabály ( ), megvalósítás ( )Ütemezés: jogszabály ( ), megvalósítás ( ) Telepek üzemeltetési gyakorlatának javítása, a hatékony üzemirányítás megvalósítása, az üzembiztonság növeléseTelepek üzemeltetési gyakorlatának javítása, a hatékony üzemirányítás megvalósítása, az üzembiztonság növeléseSzennyvíziszap Növekvő mennyiségNövekvő mennyiség Mezőgazdasági felhasználás mellett erdészeti, városgazdálkodási és energetikai célú hasznosításMezőgazdasági felhasználás mellett erdészeti, városgazdálkodási és energetikai célú hasznosítás

61 Csatornázás, egyedi szennyvíz elhelyezés Szennyvíz Program: 2015-ig 89%-os ellátottság 330 Mrd Ft) Programon kívül csatornázás vízminőségi szempontból Programon kívül csatornázás vízminőségi szempontból Vízbázis védőterületek, FAV veszélyeztetettsége miatt (250 db < 2000 LE település, Mrd Ft) Vízbázis védőterületek, FAV veszélyeztetettsége miatt (250 db < 2000 LE település, Mrd Ft) Üdülőterületek, FEV veszélyeztetettsége miatt (parti sáv!) Üdülőterületek, FEV veszélyeztetettsége miatt (parti sáv!) Egyedi szennyvíz elhelyezés: Minden < 2000 LE településen alternatíva!!! Minden < 2000 LE településen alternatíva!!! 2000 – 5000 LE között vizsgálandó 2000 – 5000 LE között vizsgálandó 250 településen szikkasztásra alkalmatlan talaj, vagy magas talajvíz miatt javasolt a csatornázás hosszútávon - közegészségügyi szempontok, VKI peremfeltételeket szab! Összesen: Mrd Ft

62 A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges, földhasználat váltást igénylő intézkedések (művelési ág, művelési mód): –Erózióvédelem a dombvidéki szántókon –Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken –Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett

63 A VKI agrár intézkedések tervezett rendszere Kötelező előírások Önkéntes előírások

64 Erózió-érzékeny területre vonatkozó művelési mód és művelési ág váltás Az eróziós potenciál szempontjából az ország területén Fokozottan erózió érzékeny: 130ezer ha, Közepesen: 110 ezer ha, Gyengén: 200 ezer ha, Összesen 440 ezer ha. Az intézkedések ütemezése a fentiek figyelembe vételével: 2015-ig: A fokozottan erózió érzékeny területeken, melyek védett állóvíz (ivóvízbázisként, rekreációs célból hasznosított tavak és tározók) vízgyűjtőterületén találhatók, összes terület: 23 e ha ig: Fokozottan érzékeny területek (kivéve amit már 2015-re ütemeztünk), és a közepesen érzékeny területek védett állóvíz vízgyűjtőjén. Ez e = 127 ezer ha 2027-ig: Közepesen érzékeny terület (kivéve amit már 2021-re ütemeztünk), és az enyhén érzékeny területek védett állóvíz vízgyűjtőjén. 89 e + 22 e = 111 e ha 2027 után az összes maradék terület, 183 e ha

65 Állóvíz területi prioritás

66 Abiotikus környezet értékelése átlagos tengerszint feletti magasság átlagos tengerszint feletti magasság átlagos éves csapadék átlagos éves csapadék talajok talajok reliefenergia reliefenergia átlagos talajértékszám átlagos talajértékszám A jelenlegi és a potenciális természetes növényzet (MÉTA adatbázis) természetközeli növényzet területaránya természetközeli növényzet területaránya jellemző természetes élőhelyek és kiterjedésük jellemző természetes élőhelyek és kiterjedésük potenciális növényzet potenciális növényzet parlagok borítása parlagok borítása özönnövények borítása özönnövények borítása Művelésiág-változtatási javaslatok vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása gyepek kialakítása gyepek kialakítása fásítás fásítás Földhasználat váltás botanikai és tájökológiai szempontú értékelése Forrás: MTA ÖBKI

67 A táj mai állapota és a szükséges változtatások Középhegység ek DombvidékekAlföldek hektár% % % jelenlegi természetes növényzet (MÉTA) további, folytonos fedettséget biztosító növényzet (pl. erdő- ültetvények, vetett gyepek) (CLC) felhagyandó belvizes szántó felhagyandó eróziós szántó összes felhagyandó szántóterület A felhagyás javasolt módja (előzetes becslés) KözéphegységeDombvidékekAlföldek hektár% % % gyep (legelő, rét) vizes élőhely fásítás, erdősítés Tájhasználat-váltás javaslatok Forrás: MTA ÖBKI

68 Zömmel Tisza-völgyi szikes és ártéri tájak vízgyűjtői Alföldi homoki tájak vízgyűjtői Domb- és síkvidéki folyók és patakok mente a Nyugat- és a Dél- Dunántúlon Ártéri és lápi jellegű vízgyűjtők a Duna-mentén és a Nyírségben Mezőföldi és más hasonló löszterületek vízgyűjtői Kevésbé csapadékos alacsony dombvidéki patakok és kisebb folyók környezete Alföldi ártéri tájak vízgyűjtői Mérsékelten csapadékos dombvidéki és középhegységi patakok környéke Síkvidéki löszhátak és kőzetlisztes hátak vízgyűjtői Dombvidéki és középhegységi patakok környéke Észak- Magyarországon A Csanádi-hát, Észak-Bácska vízgyűjtői Alacsony dombvidéki vízgyűjtők a Dunántúlon Középhegységi patakok környéke Alacsony dombvidéki patakok mente a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon Lápmedencék pereme zömmel a Dunántúlon Alacsony dombvidéki csernozjom talajú vízgyűjtők Tájtípusok elkülönítése a kívánatos földhasználati arányok szempontjából ErdősítésVegyes (mérsékelt erdősítés)Nem javasolt erdősítés

69

70

71 Intézkedés Elő- készít és ig A jó állapot- potenciál eléréséhez szükséges alkalmazás (az érintett víztestek %-ában) Az állapot javítását és fenntartását szolgáló összes alkalmazás (az összes víztest %-ában) ig 2015 után ig 2015 után HA1: Árterek helyreállítása töltések elbontásával, áthelyezésével, illetve mentett oldali vízkivezetéssel 6,91,85,41,7 5,3 HA2: Vízfolyások melletti vízminőség-védelmi puffersáv kialakítása és fenntartása 77,718,662,118,2 76,8 HM1 – HM5: Ökológiai szemléletű mederrehabilitáció ( meder, parti sáv) 23,781,923,1 80,0 HM6: Vízfolyások medrének és parti sávjának fenntartása ökológiai szempontok szerint 30,667,340,0 60,0 DU1, DU2, DU3, DU4: Duzzasztók, zsilipek üzemeltetésének módosítása, hallépcsők építése 43,910,744,810,5 43,8 KK1, KK2: Ökológiai szempontok érvényesítése a hajózásban, kikötők korszerűsítése 0,41,60,3 1,5

72 Víztestekre vonatkozó intézkedések tervezett megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva)

73 Víztestekre vonatkozó célkitűzések tervezett megvalósulása (a megfelelő víztestek aránya az összes víztesthez viszonyítva)

74 Víztestek típusa Víztestek száma összesen Jelenlegi jó állapot fenntar- tása Jó állapot vagy potenciál elérésének ideje Enyh ébb célki- tűzés (db) Természetes Erősen módosított Mesterséges Összesen

75 Víztestek típusa Vízteste k száma összese n Ebből: Jelenle gi jó állapot fenntar- tása Jó állapot vagy potenciál elérésének ideje Enyhébb célkitűzés (db) Természetes Erősen módosított Mesterséges Összesen

76 Felszín alatti víztestek Víztestek száma összesen Ebből: Jelenlegi jó állapot fenntartása Jó állapot elérésének ideje Enyhébb célkitűzés (db) Összesen

77 Alapintézkedések költsége, Mrd Ft További igény Szennyvíz Program 1 (A), ,4 106 Ivóvízminőség-javító Program 2 (A)196, Vízbázisvédelem szolgáltatói feladatai (TA), 2015-ig 5, Országos Kármentesítési Program 3 (TA)38, Hulladékgazdálkodás (TA) – rekultiváció+rendszerek 236,4 Nitrát Akcióprogram (A) és felülvizsgálata252,7 4 Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (TA) Natura 2000 és védett területek Vízhasználatokat érintő beavatkozások 28, Állóvizek, holtmedrek és mellékágak vízpótlása Összesen1 180, A program teljes költsége 783,9 Mrd Ft. 2.Az Ivóvízminőség-javító Program teljes költsége 246 Mrd Ft. 3.Az Országos Környezeti Kármentesítési Program teljes becsült költsége Mrd Ft. Becsült időtartama: 40 év, 4.Egyes ÚMVP célprogramok (agrár-környezetvédelmi, erdősítési stb.) előnyben részesítik a nitrát-érzékeny és ezen belül is a vízbázisvédelmi védőterületen gazdálkodókat, ezen források 60 %-ával számolva.

78 Kiegészítő Intézkedések költsége, Mrd Ft Összesen A) Környezeti infrastruktúra rendszerek Szennyvízkezelés a Szennyvíz Programon felül 56 Csatornázás vagy szakszerű egyedi, szennyvíztisztítás és – elhelyezés 43, Vízellátó rendszerek rekonstrukciójan.a Csatorna rendszerek rekonstrukciójan.a Belterületi csapadékvízgazdálk. a VKI szerintn.a Hulladéklerakók rekultivációja 20 n.a B) Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések Vízfolyások 74, Állóvizek C) Vízvédelmi zónarendszer kialakítása, területi agrár-intézkedések Kötelező (kompenzáció 5 évre) erózió- érzékeny területek belvíz-érzékeny területek part menti védősáv 34 7 ártéri/hullámtéri gazdálkodás a pufferzónában 11 2 Önkéntes erózió-érzékeny területek 168, belvíz-érzékeny területek part menti védősáv 25 7 ártéri/hullámtéri gazdálkodás a pufferzónában Összesen ,4 Összesen Mindösszesen 1227


Letölteni ppt "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Dr. Clement Adrienne BME A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések