Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Clement Adrienne BME A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Clement Adrienne BME A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota."— Előadás másolata:

1 Clement Adrienne BME A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota

2 Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: emberi igények miatt a célokban eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot → potenciál) Hosszútávon csak az egészséges ökoszisztémák biztosítják a fenntartható vízhasználatok kielégítését

3 Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot Mit jelent a „jó állapot”? Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki; a vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség.

4 A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

5 A víztestek Vízfolyások: > 10 km 2 -es vízgyűjtő - 25 típus 869 vízfolyás víztest (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Állóvizek: > 50 hektár - 18 típus 296 állóvíz víztest (tavak, tározók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Felszín alatti vizek: 6 típus 185 felszín alatti víztest 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és 15 db termál karszt) 8 porózus termál

6 A víztestek

7

8

9

10 Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Vízfolyások Állóvizek

11 Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

12 A nem jó vízminőségi állapot okai (szennyezések forrásai) –Kommunális és ipari szennyvízbevezetések –Bemosódás szántókról Erózió (dombvidék)Erózió (dombvidék) Belvíz levezetés (síkvidék)Belvíz levezetés (síkvidék) –Alaphozam (nitrát) –Állattartótelepek, hulladéklerakók –Üledék, belső terhelés –Leeresztés tározókból, halastavakból

13 Szennyezőforrások típusai Pontszerű Helye ismert, meghatározható Többnyire időben állandó Közvetlen kibocsátás a forrásokból Források: kommunális és ipari szennyvíz, állattartó telepek Tipikus szennyezőanyagok: szerves, tápanyag, baktériumok, szerves és szervetlen mikroszennyezők Diffúz Nagy területről, nem lokalizálható Változó (függ a hidrológiai hatásoktól) Közvetítő közeg útján éri el a szennyezés a vizeket Források: szántók, belterületek, légkör Tipikus szennyezőanyagok: tápanyagok, lebegőanyag, TPH, PAH, fémek, peszticidek

14 Szennyezések okai: Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű – diffúz arány 50% - 50%

15 Víztest-vízgyűjtőterületek minősítése biológiai aktivitásérték alapján

16 Diffúz (nem pontszerű, területi) szennyezőforrások Szántók  felszíni lefolyás, erózió Tápanyag (foszfor, nitrát), növényvédőszerek bemosódása, hordalék terhelés

17  A vízfolyások közvetlen közelében szántóföldek találhatók, ahonnan - védőzónák hiányában - a tápanyag-felesleg visszatartás nélkül közvetlenül a mederbe jut.  A szántóföldek közelsége és a védőzóna hiánya egyébként a gyomok terjedése szempontjából is kedvezőtlen.  Ez a helyzet a vízfolyásokat és állóvizeket övező növényzónák hiánya miatt hátrányos a jó ökológiai állapot, illetve potenciál elérése szempontjából is.  A probléma a természetes vízfolyásoknak (elsősorban dombvidéki és síkvidéki kisvízfolyásoknak) mintegy 50%-át érinti.  A vízfolyások gyakran túl szűk hullámterei nem teszik lehetővé a mederbe bejutó tápanyag visszatartását. Vízfolyások – védőzónák hiánya, szűk hullámtér

18 Dombvidéki kis- és közepes vízfolyások (8-as és 9-es típusok) javasolt meder kialakítása

19

20 FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE: MINŐSÍTÉS MÓDSZERE

21 Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota A 185 felszín alatti víztest közül 23 (12%) nem jó állapotú, 28 db (15%) esetében pedig a vízmérleg pontatlansága miatt a jó állapotú besorolás nem egyértelmű.

22

23 Felszín alatti víztestek kémiai állapota 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt. A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt.

24 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya

25 A belterületeken belül a kiskertes típusú területek a leginkább szennyezettek, ahol háztáji állattartás és/vagy intenzív mező- gazdasági tevékenység folyik (sok esetben már csak folyt) Belterületi nitrát szennyezés állattartás állattartás kommunális szennyvíz derítés/elszivárogtatás kommunális szennyvíz derítés/elszivárogtatás kiskerti növénytermelés kiskerti növénytermelés

26

27

28 A VKI megvalósításának eszköze a Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére  a VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek.  A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani  A VGT-nek tartalmaznia kell:  a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt);  a környezeti célkitűzéseket, illetve  a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket. Ha az állapot nem jó, az intézkedés kötelező!

29 Részvízgyűjtő k Tervezési alegységek Duna vgy. Dráva vgy. Tisza vgy.Balaton Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR)

30 Víztestek állapotának meghatározása Víztestek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása A problémák és okaik megállapítása Társadalmi szempontok Társadalmi szempontok Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Természettudományos és műszaki szempontok Gazdasági szempontok Intézkedésekprogramja Monitoring

31 Vízminőségi és mennyiségi monitoring Olyan megfigyelő rendszer, melynek feladata a felszíni és felszín alatti vizek állapotának nyomon követése, mintavételezés és elemzés útján. Célok: Célok:  A vízminőség és a vízkészletek térbeli és időbeli változásának megfigyelése  Az állapot változást kiváltó okok feltárása (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring) (beavatkozások tervezése – emisszió monitoring)  A vizek minősítése (készletek és vízminőség – vízigények, vízhasználatok)  osztályozás  Trendek detektálása  Statisztikai jellemzők (átlag, szélső értékek, tartósság, kritikus koncentrációk) meghatározása  Határértékek megsértése (hatósági feladat)  Haváriák nyomon követése ("early warning")

32  A monitoring célja az, hogy megalapozza a vízstátus egységes és átfogó felülvizsgálatát minden egyes vízgyűjtőkerületben és elősegítse a felszíni víztestek besorolását a megfelelő osztályba.  Mérlegelni kell a monitoring költségét és a státus hibás besorolásának következményéből származó költségeket (többlet intézkedések).  A vízgyűjtő gazdálkodási tervekben a konfidencia szinteket közölni kell. MONITORING - VKI

33 Felszíni vízminőségi monitoring 1968-tól rendszeres vízminőség vizsgálatok 1994-től MSZ 12749:Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés 2007-től Víz Keretirányelv (kémia+biológia) Emisszió monitoring (szennyvízkibocsátók)

34 Törzshálózati és regionális szelvények

35 Felszíni vizek vízminőségi törzshálózata (MSZ 12749) Mintavételi gyakoriság

36 A korábbi vízminőségi hálózattal lefedett vízfolyás szakaszok az összeshez képest

37

38 Felszíni vizek minősége (osztályozás az MSZ szerint) Oxigén háztartás Tápanyagok Bakteriológia Mikroszennyezők

39 EU VKI: Az állapotértékelés alapja a többszintű monitoring-rendszer Feltárás Vizsgálati monitoring ? ? ? Felügyeletimonitoring Operatív (üzemelési) monitoring Felügyeletimonitoring 6 évenként A felszíni víz monitoring részei: ökológiai biológiai hidrológiai morfológiai fizikai és (általános) kémiai ( mikroszennyezők kémiai ( mikroszennyezők) !!! Felügyeleti Tendek, antropogén és természetes hatások, >2500 km 2 -es vízgyűjtőkre Operatív Kockázatos vizek (nem jó állapotúak) Indikátor paraméterek Vizsgálati Eseti - okok meghatározása, havária

40 monitoring VKI monitoring

41

42 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG (VKI)

43 MINTAVÉTELI GYAKORISÁG Befolyásolja: Vizsgálandó jellemzők időbeli változékonysága Eltérés mértéke a küszöb(határ)értékhez képest Meghatározni kívánt információ (évi vagy évszakos átlag, trendek, 90 %-os tartósságú érték, stb.) t C ChChChCh t C ChChChCh t C ChChChCh

44 Zala, Zalaapáti ( ) Összes P (mg/l)

45 A víztest állapota hibás osztályozásának kockázata (osztályozás megbízhatósága)

46 Adatok nyilvántartása, adatbázisok VM törzshálózati adatbázis (KGI, VITUKI) – 2006-ig OKIR –Térinformatikai megjelenítés –Hozzáférhetőség (web) EU WISE (Európai Víz Információs Rendszer) EPER/PRTR (European Pollution Emission Register)

47

48

49

50

51

52

53

54 A kockázatos vizek számának megoszlása a tagállamok 2004 évi, a VKI teljesítéséről szóló jelentései alapján (sötét: kockázatos, középkék: bizonytalan (pl. adathiány), világos: a jó állapotnak megfelel)

55 EUROWATEBASEEUROWATEBASE

56

57

58

59 TAVAK –FÜRDŐVÍZ MINŐSÉG

60

61

62

63 Szennyvíz kibocsátók ellenőrzése Vizsgált komponensek –Szervesanyag mutatók (KOI, BOI, CCl 4 -extrakt) –Tápanyag formák (ÖP, PO 4 -P, ÖN, NO 3 -N, NO 2 -N, NH 4 -N) –Nehézfémek Mérési gyakoriság: legalább évi négy (+ önkontroll mérések) Környezetvédelmi területi hatóság végzi a mérést Csak a „gyanús” komponenseket vizsgálják Újabb határértékrendszer alapelvei –Nem a koncentráció, hanem terhelés az irányadó –Befogadó terhelhetősége szerinti határértékek –Sérülékeny vízbázisok figyelembe vétele

64 Komponens Kiemelt (régi I.) Érzékeny (régi II.) Időszakos vízfolyás Normál (régi III-VI.) pH6,5-8,56,5-9 KOI Cr g/m BOI 5 g/m NH 4 -N g/m Összes N g/m Összes P g/m Oldószer extr. g/m Lebegőanyag, g/m Jelenleg érvényes: A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határértékei a három+1 kategóriában

65 „Bírság rendelet” A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában KomponensI.II.III.IV.V.VI. pH 6,5 8,5 6, KOI Cr g/m NH 4 -N g/m 3 1,563,8923,337,7823,337,78 NO 3 -N g/m 3 9,0311,2918,06 - TP g/m 3 1, ANA det. g/m CCl 4 extr. g/m Lebegőanyag, g/m

66 Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

67 Adatok a kibocsátásokról VAL-VÉL lapok Környezetvédelmi felügyelőségek adatgyűjtése (KVVM, KÖTEVIFE-k) TESZIR 91/271 EEC (Városi szennyvíz irányelv) teljesítése, adatközpont: VKKI, KÖVIZIG-ek OSAP statisztika (KSH)

68

69 Felszíni vizek szennyezőanyag terhelése pontszerű (kommunális és ipari) kibocsátásokból (2006)

70 Védett területek A Víz Keretirányelv értelmében védettnek számít minden olyan terület, illetve felszín alatti tér, melyet a felszíni és/vagy a felszín alatti vizek védelme érdekében, vagy a közvetlenül a víztől függő élőhelyek és fajok megőrzése céljából valamely jogszabály kijelöl. Ivóvízkivételek védőterületei Ivóvízkivételek védőterületei Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek Természetes fürdőhelyek Természetes fürdőhelyek Védett természeti területek Védett természeti területek Őshonos halfajok életfeltételeit biztosító vizek Őshonos halfajok életfeltételeit biztosító vizek


Letölteni ppt "Clement Adrienne BME A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota."

Hasonló előadás


Google Hirdetések