„AV AMENCA” TARTS VELÜNK! Újtelepi Kísérleti Roma Program.

Az előadások a következő témára: "„AV AMENCA” TARTS VELÜNK! Újtelepi Kísérleti Roma Program."— Előadás másolata:

1 „AV AMENCA” TARTS VELÜNK! Újtelepi Kísérleti Roma Program

2 Helyzet az észak-alföldi régióban I.  A A A Az észak-alföldi régió területe hazánk területének 19,1%-a; a magyarországi népesség 15,3%-a, azaz 1,56 millió fő (KSH, 2001) él itt. AAAA regisztrált munkanélküliek aránya (7,8%) az országos átlag fölött van, a munkanélküliek jelentős százaléka pályakezdő. AAAAz egy főre jutó GDP tekintetében az észak-alföldi régió az országos átlag 63%- os adatával utolsó a magyar régiók között. AAAA térség szintén az utolsó helyen áll a régiók között a 15-64 éves kor közötti foglalkoztatottak arányát illetően (2003. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 47,9%, Hajdú- Bihar megye 53,0%, Jász-Nagykun-Szolnok megye 54,9% országos átlag 57,0%).

3 Helyzet az észak-alföldi régióban II.  A vidéki régiók közül az Észak-alföldi régióban található a legtöbb fogyatékossággal élő ember. A 2001- évi népszámlálás adatai szerint 92.156 fő (1990- ben még 55 370 fő volt). Az elmúlt évtizedben csaknem megduplázódott a fogyatékos személyek száma.  A régió 59 városának egy része csak néhány falut vonz a középiskolai beiskolázást illetően, sőt egyes városok egy települést sem (például Hajdúböszörmény, Hajdúdorog). Ezek egy része olyan egykori mezőváros, amelynek szinte csak városi szomszédai vannak, így mintegy „leárnyékolják” egymás középfokú vonzását.

4 Helyzetértékelés A roma háztartásokban élők szociális helyzete és egészségi állapotának főbb jellemzői: A város hátrányos helyzetű társadalmi csoportjainak egyikét a romák jelentik. A vonatkozó jogszabályok miatt a romák számáról a városban nincsenek adatok, eltekintve egy, a kilencvenes évek közepétől való becsléstől, és a 2001-es népszámlálás adataitól, mely szerint pl. a városban 458 roma él. A roma lakosság belső összetételére, a háztartások helyzetére, a szociális és az egészségügyi helyzetre vonatkozóan nincsenek adatok. A roma lakosság helyzetének megismerése érdekében teljes körű, valamennyi roma háztartást érintő kutatást szerveztünk. A rendelkezésre álló adatok és információk alapján csak feltételezni tudtuk, hogy a városban 300-350 háztartásban mintegy 1400 roma él, akik a város lakosságának 8,7 százalékát teszik ki. A város hátrányos helyzetű társadalmi csoportjainak egyikét a romák jelentik. A vonatkozó jogszabályok miatt a romák számáról a városban nincsenek adatok, eltekintve egy, a kilencvenes évek közepétől való becsléstől, és a 2001-es népszámlálás adataitól, mely szerint pl. a városban 458 roma él. A roma lakosság belső összetételére, a háztartások helyzetére, a szociális és az egészségügyi helyzetre vonatkozóan nincsenek adatok. A roma lakosság helyzetének megismerése érdekében teljes körű, valamennyi roma háztartást érintő kutatást szerveztünk. A rendelkezésre álló adatok és információk alapján csak feltételezni tudtuk, hogy a városban 300-350 háztartásban mintegy 1400 roma él, akik a város lakosságának 8,7 százalékát teszik ki.

5 Helyzetértékelés II. A háztartásfők életkori csoportok szerinti megoszlásában lényeges különbség érvényesül a roma és nem roma háztartásfők között. A roma háztartásfők több, mint fele 40 év alatti, ami csaknem kétszerese a városi mutatónak, miközben a 60 év felettiek megfelelő mutatója egyhatoda a városi mutatónak. A kutatás során megkeresett „nem roma” háztarások alacsony elemszáma miatt nem lehet statisztikai érvényességű következtetést megfogalmazni, ám e csoport mutatói sok szempontból „középen” állnak. Hasonló a helyzet a háztartásfők iskolai végzettsége esetében is.

6 Helyzetértékelés III. A városban élő roma felnőttek iskolai végzettsége megfelel a hazai roma népesség mutatóinak: nagyon magas az általános iskolát be nem fejezők, az idősebb korcsoportokban pedig az egy osztály sem végzettek aránya. Legtipikusabb az általános iskolai végzettség. Ezek az iskolázottsági mutatók jelentős mértékben magyarázzák a városban is a roma lakosság rossz foglalkoztatási mutatóit, ezzel összefüggésben pedig az alacsony jövedelmeket. A kutatás során megkérdezett háztartásfők iskolai végzettsége a roma háztartásfőkéhez áll közel, ami megmagyarázza a romákkal térben „együtt élő”, szegregált nem roma csoportok státuszának hasonló mutatóit.

7 Helyzetértékelés IV: A roma háztartásfők foglalkoztatottsága kevesebb, mint fele a megfelelő városi mutatónak. A regisztrált munkanélküliek arányában nincs lényeges eltérés, ám a nem regisztrált munkanélküliek esetében már komoly különbségeket tapasztalhatunk. Megfogalmazható, hogy a gazdasági aktivitás mutatói alapján a város roma és alacsony státuszú nem roma háztartásfői sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a város háztartásfőinek mintája. A roma háztartásfők foglalkoztatottsága kevesebb, mint fele a megfelelő városi mutatónak. A regisztrált munkanélküliek arányában nincs lényeges eltérés, ám a nem regisztrált munkanélküliek esetében már komoly különbségeket tapasztalhatunk. Megfogalmazható, hogy a gazdasági aktivitás mutatói alapján a város roma és alacsony státuszú nem roma háztartásfői sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a város háztartásfőinek mintája.

8 Célok 1. Átfogó célok: A roma közösség szociális és gazdasági fejlődésének, valamint társadalmi integrációjának elősegítése. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeinek növelése ( szociális, egészségügyi, és közösségi szolgáltatások). A roma közösség identitás tudatának fejlesztése, amely mint döntő tényező, központi szerepet játszik az integrációs folyamatban.

9 A projekt pillérei, beavatkozási területek: A) I. alprogram Szolgáltatások: › Általános tanácsadás › Egészségügyi segítségnyújtás, tanácsadás › Jogi tanácsadás B) II. alprogram „Roma Népfőiskola” Komplex foglalkoztatási, képzési, pályaorientációs és szabadidős program Tanoda működtetése.

10 ALPROGRAMOK C) III. alprogram Klubfoglalkozások: Internet klub Álláskeresők klubja Csenki Sándor Hagyományőrző és Kulturális Klub

11 ALPROGRAMOK II D) IV. alprogram Szakmai tanulmányutak Dél-dunántúli tanulmányút. E) V. alprogram : Konzorcium alapítása Sárréti Településegyüttes Társuláson belül.

12 INTÉZKEDÉSEK  A tervezett intézkedések megfelelő alapot biztosítanak a fiataloknak, mely segíti a helyes identitástudat megőrzése mellett a szükséges szocializációs és integrációs törekvések megvalósítását:  csökken a települési szegregáció mértéke Püspökladányban,  növekszik az egyenlő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esélye,  csökken a munkanélküliség mértéke a romák körében,  csökken a fiatalok között a bűnelkövetők száma,  csökken a visszaesők száma,  csökken a csellengők száma,  növekszik a kultúra megbecsülése, a közösséghez tartozás,  növekszik az érettségit adó intézményben továbbtanuló romák száma,  A fiatalok nem válnak bűnelkövetővé

13 Óvodaiskola Óvodaiskola „„„„A fejlődési folyamatosság figyelembevételével szervezett közoktatási forma, amelyben az óvodai nagycsoporttól felmenő rendszerben együtt dolgozik az óvónő és a tanítónő. KKKKezdetben az óvodai életmódszervezés keretei szerint foglalkoznak a gyerekekkel, és a gyerekek fokozatosan lépnek át az iskolás munkaformákba. AAAAz átmenet segítése céljából a folyamatok tervezését, a nevelési, oktatási feladatok megvalósítását az óvópedagógushoz-tanítóhoz és a gyerekek egymáshoz való tartós kötődésével alapozza meg a pedagógus. Az óvodai élet nem olvad egybe az iskolaival, az első két osztály teremti meg a folyamatosságot. A tantárgyi felosztás az iskolai szakaszban általában a következő: óvó-tanító tanítja a matematikát és a készségtárgyakat, a tanító tanítja az írást-olvasást.”

14 INTEGRÁLT ISKOLA INTEGRÁLT ISKOLA Programjában és tevékenységében különböző képzési formákat megvalósító, a sajátos képzési igényű és hátrányos szociokulturális helyzetű tanulókat a többséghez tartozókkal együtt oktató-nevelő intézmény. Az iskolán belül megkülönböztethetünk programintegrációt és tanulóintegrációt. igényű és hátrányos szociokulturális helyzetű tanulókat a többséghez tartozókkal együtt oktató-nevelő intézmény. Az iskolán belül megkülönböztethetünk programintegrációt és tanulóintegrációt. Bár e kettőnek nem kell feltétlenül együtt járnia, a tapasztalat szerint az innovációra való nyitottság miatt az integráló intézmények mindkettőt alkalmazzák. Az integrált oktatás-nevelés a pedagógusok módszertani eszköztárának fejlődésével, a tanulásszervezés technikáinak és az iskola, mint szervezet működésének átalakulásával, a tanulásszervezés technikáinak és az iskola, mint szervezet működésének átalakulásával, a tanár-diák interperszonális viszony megváltozásával párhuzamosan valósul meg.

15 VI. ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT A többször módosított közoktatási törvény szerint az általános művelődési központ (ÁMK) olyan többcélú intézmény, amely közoktatási feladatokat, valamint a kulturális, művészeti, közművelődési és sportfeladatok közül legalább egyet-egyet ellát. Ugyanitt egységes pedagógiai szakszolgálat is működhet. A feladatok ellátása szervezeti és szakmai értelemben önálló intézmény egységekben történik. Az ÁMK-k integratív intézmények, ahol különböző korosztályok számára, az óvodástól a felnőtt korosztályig széles tevékenységi kínálat található.

16 VII. TÁVOKTATÁS A távoktatás kifejezésben a tanulásnak, tanulás- szervezésnek több fogalma kerül egymás mellé többek között a távtanulás, a nyitott tanulás és az e-learning. Az oktatás helyett a tanulás kerül a középpontba. Éppen ezért kötetlenebb, személyre szabottabb a legtöbb tanulási módnál. Az, hogy a tanár és a diák között esetenként nagy földrajzi távolság is van, csupán kísérőjelenség. A távoktatásban főszerepet játszik a motivált és önálló tanulás. Írott, hangzó és képi segédanyagok, önértékelő eszközök, számítógépes programok, tutori konzultációk támogatják.

17 VIII. Közösségi iskolák (community schools) A helyi társadalomba való ágyazódás elve sokféleképpen valósul meg a közösségi iskolákban. A közösségi iskolák közös elemei között megtaláljuk az intézményhasználat nyitottságát, laikusok fokozott részvételét az oktatási szolgáltatások alakításában. A közösségi iskolák gyakran külön projektek segítségével igyekeznek ösztönözni a helyi társadalom és az iskola kapcsolatának kiépülését. Ezt segíti a partnerségek kialakítása az iskola és a civil társadalom szereplői között, vagy olyan tevékenységek, mint az önkéntesek segítségével történő mentorálás vagy az iskola tanulói részvételének ösztönzése a helyi társadalmi és gazdasági életben, aminek pedagógiai értéket is tulajdonítanak (pl. intergenerációs tanulás). Tanoda

18 MENTORPROGRAM A mentorálás az oktatáson belül eltérő tevékenységeket takar attól függöen, hogy ki a mentor, és önkéntes, az iskolán kívül dolgozó mentorok segítik. A mentorálás az önkéntesek számára a tanulókkal meghatározott heti időtartamban (pl. 30–60 perc) történő személyes foglalkozást jelenti; ez idő alatt az önkéntesek együtt olvasnak vagy csak beszélgetnek és játszanak a tanulókkal. Az önkéntes mentorrá válás feltételeit, a résztvevők körét feltételekhez (pl. büntetlen előélet) kötik, és feladataik minél jobb ellátására folyamatos képzéseken fejlesztik a mentorokat. Magyarországon civil szervezetek is foglalkoznak mentorprogramokkal, többek között a diákok közösségi életre és demokráciára nevelése témakörében. Útravaló

19 Törvény a körzetmódosításról A 2005.évi CXLVII. törvény 25 §/2/ bekezdése kötelezi az egyes fenntartót olyan körzet-módosítás elvégzésére a 2007 tanévtől kezdődően, amely esetben a hátrányos helyzetűek száma nem haladhatja meg a 25 %-ot egyetlen intézményben sem.

20 Köszönjük megtisztelő figyelmüket! ELÉRHETŐSÉGEINK: BALOGH GYULA TANÁR – ÉSZAK – ALFÖLDI RÉGIÓ KOORDINÁTOR (e-mail: gyulabalogh@freemail.hu, tel: 06/30 26128854gyulabalogh@freemail.hu 4173, Nagyrábé, Kistorony utca 23) BÍRÓ GYULA IGAZGATÓ – SZAKTANÁCSADÓ (e-mail: birogyula@freemail.hu, tel: 06/30 312 6206birogyula@freemail.hu 4100, Berettyóújfalu, Tinódi u. 39)