Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az esélyegyenlőséget szolgáló törekvések a törvényalkotásban, különös tekintettel az SNI témakörére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az esélyegyenlőséget szolgáló törekvések a törvényalkotásban, különös tekintettel az SNI témakörére."— Előadás másolata:

1 Az esélyegyenlőséget szolgáló törekvések a törvényalkotásban, különös tekintettel az SNI témakörére

2 Tatai-Tóth András országgyűlési képviselő (MSZP) az Oktatási és tudományos bizottság tagja, az MSZP-frakció Oktatási munkacsoportjának vezetője 30/

3 Az állam közoktatási felelőssége  egyrészt köteles a feltételeket (jogszabályi, anyagi, szakmai-szervezési stb.) biztosítani a legszélesebb értelemben;  másrészt köteles gyermekek, a fiatalok oktatásra, nevelésre vonatkozó alkotmányos alapjogai érvényesülését garantálni, többek között a közoktatási rendszer törvényes és szakszerű működésének ellenőrzésével.

4 Az esélyegyenlőtlenségek eredete  a szociális és a kulturális hátrányok  a közoktatási ellátás (óvoda, iskola) minősége,  a települések, térségek fejlettsége, munkalehetőségei, az ott élők egészségügyi ellátásának színvonala  az öröklött és szerzett hátrányok  fogyatékosságból eredő sajátos nevelési igény. Mindezek a körülmények sok esetben halmozottan jelentkeznek.

5 A közoktatás felelőssége  a közoktatásnak mással nem pótolható feladata, felelőssége van az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében,  ugyanakkor önmaga ezt a súlyos társadalmi problémát megoldani nem tudja.

6 Az esélyegyenlőséget szolgáló törvénymódosítások  „türelmesebb” iskola: szöveges értékelés, buktatás szabályozása, alapkészségek (kompetenciák) fejlesztésének erősítése  a mérés-értékelés teljes körű alkalmazása  a szegregáció kialakítását korlátozó iskolaszervezési előírások, körzethatárok  esélyegyenlőségi tervek készítésének kötelezettsége – fejlesztések, pályázatok  a szakképzés átalakítása  a különböző társadalmi környezetből induló és eltérő adottságú gyermekek együttnevelésének, integrációjának erőteljes ösztönzése  iskolaszervezési törekvések – társulások ösztönzése - színvonalemelés

7 A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásáról A évi törvénymódosítás kiváltói:  A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának dinamikus növekedése,  a roma érdekvédők határozott fellépése a roma gyermekek indokolatlan fogyatékossá nyilvánítása miatt

8 A sajátos nevelési igény megállapítása 1  a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok,  az országos feladatkörű (látásvizsgáló, mozgásvizsgáló, beszédvizsgáló, hallásvizsgáló) szakértői és rehabilitációs bizottságok  komplex - orvosi, pedagógiai, pszichológiai vizsgálat alapján

9 A sajátos nevelési igény megállapítása 2  Az első vizsgálaton megjelenők aránya az óvodás és általános iskoláskorú népesség mintegy 2%-a évente (22-23 ezer fő),  a megyék közötti szórás: 0.6%-4.3%.  A sajátos nevelési igény megállapítására megközelítőleg a vizsgálatban részesítettet felénél kerül sor.

10 A létszámnövekedés okai  a tanulók tovább maradnak az iskolarendszerben (a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség)  az a törekvés, hogy a súlyosabban, a halmozottan fogyatékos fiatalok a közoktatásban maradjanak, ameddig csak lehet  az integrált vagy védett munkahelyek, a szociális foglalkoztatók megfelelő hálózatának hiánya

11 A sajátos nevelési igényű tanulók arányának alakulása az általános- és középfokú iskolai népességen belül: 2001/ / / / / /2007 3,6%4%4,4%4,7%5,1%5,3%

12 A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexia, egyéb részképesség zavar, súlyos magatartási, tanulási zavar) sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma a 2001/2002. tanévben a 2006/2007. tanévben

13 További szabályozási feladatok  A törvényben elrendelt felülvizsgálatba bevont gyermeklétszámok megyénként nagy eltéréseket mutattak.  Ezek az eltérések a szakértői bizottságok eljárási szabályainak áttekintését, egységesítését, akár a szakértői bizottságok „államosítását” is indokolhatják.  Ha nem tudjuk szakmai szempontok érvényesítésével megállapítani, kinek milyen ellátásra van szüksége és joga, akkor éppen a legrászorultabbak nem kapják meg a fejlődésükhöz szükséges segítséget.

14 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Az esélyegyenlőséget szolgáló törekvések a törvényalkotásban, különös tekintettel az SNI témakörére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések