HIDROLÓGIA ÉS HIDROGEOGRÁFIA 2015. Általános tájékoztató a hidrológia és hidrogeográfia kollégiumhoz 1. A félév hozzávetőleges tematikus és időbeli.

Az előadások a következő témára: "HIDROLÓGIA ÉS HIDROGEOGRÁFIA 2015. Általános tájékoztató a hidrológia és hidrogeográfia kollégiumhoz 1. A félév hozzávetőleges tematikus és időbeli."— Előadás másolata:

1 HIDROLÓGIA ÉS HIDROGEOGRÁFIA 2015

2

3 Általános tájékoztató a hidrológia és hidrogeográfia kollégiumhoz 1. A félév hozzávetőleges tematikus és időbeli rendjét a mellékelt tanmenet mutatja. 2. A kollokviumi jegy - jegymegajánlásként - a szemináriumi beszámolók, a szemináriumi aktivitás és a záródolgozat (utolsó órán) alapján kerül kialakításra. 3. Az órák elméleti és gyakorlati része az adott anyagrész szerint változóan alakul, alkalmanként esetleg csak elmélet vagy csak gyakorlat lesz 4.A választott (kijelölt)beszámolók irodalmát szeptember 30-ig kell összegyűjteni, amikor is egyéni konzultáción beszéljük meg a szemináriumi beszámoló felépítését és főbb hangsúlyait. (Szeptember 30-án nem lesz formális óra, hanem megbeszélendő időrendben egyéni konzultáció formájában beszéljük meg az egyes beszámolók problematikáját.) 5.A beszámolók 15-20 perc időtartamúak, és power pointos bemutatással szabad előadásban hangzanak el. 6.A beszámolók kész power pointos anyagát legkésőbb a beszámoló előtti hét órájáig kell címemre (szabo.jozsef@science.unideb.hu) megküldeni.szabo.jozsef@science.unideb.hu 7.Minden beszámolóhoz egy „korreferátum” (max. 5 perc) tartozik, amit az adott beszámoló előtti óra végén beszélünk meg a szerzőkkel. 8.Az anyag áttekintéséhez és a felkészüléshez az ajánlott irodalmat egy rövidebb és egy hosszabb összeállítás is tartalmazza (ez az irodalom nem azonos az egyes beszámolókhoz felhasználható irodalommal, de belőle természetesen azokhoz is lehet meríteni). Esetleges egyéni konzultációkra az órák után ill. a Matematikai-Földtudományi épület 227-es szobájában van lehetőség, Debrecen, 2015. 09. 16.

4 Hét Téma Beszámoló 1Szept. 9 Regisztrációs hét 216 Tematika, irodalom, követelmények A hidrológia és a hidrogeográfia bemutatása Beszámoló témák kiosztása 323 A víz ált. tulajdonságai A világtenger és a tengervíz - 4 30 Konzultációs óra Konzultálás a beszámolókról 5Okt. 7 A tenger mozgásai - 614 Potamológiai alapfogalmak, Folyó-morfometria 1. A cunamik 2. A Golf-áramlás 3. A Watt-tenger 721 SZAKMAI HÉT 828 A lefolyás és a folyók vízjárása Térképi gyakorlatok 4. Vízmérések 9Nov.4 Térképi gyakorlatok Vízügyi adattárak 5. Árhullámok jellemzői, a Kárpát-medence árvíztípusai 6. Árvízvédelmi módszerek, egy tiszai árhullám bemutatása 1011 Genetikai tótípusok 7. Árvíztörténet (Magyarországon) 8. A magyar árvízvédelem kiépítése, és árvízvédelmünk problémái, perspektívái 1118 Hőmérsékleti tótípusok 9. Magyarország tavai (a Balaton nélkül) 10. A Balaton vize 1225 Tópusztulás 11. Morotvák és magyarországi jelentőségük 12.. Mesterséges tavak és problémáik (Kisköre) 13Dec. 2 A felszín alatti víz I. 17. Ásvány- gyógy,- és hévizek 14. Hévíz és a Dunántúli középhegység karsztvize 149 A felszín alatti víz II. 1516 BESZÁMOLÓ DOLGOZAT - HIDROLÓGIA ÉS HIDROGEOGRÁFIA (tanmenet a 2014/15. tanév I. félévére)

5 Beszámolók 1. A cunamik 2. A Golf-áramlás 3. A Watt-tenger 4. Vízmérések-I (vízállás, hordalék) 5. Árhullámok jellemzői, a Kárpát-medence árvíztípusai 6. Árvízvédelmi módszerek, egy tiszai árhullám bemutatása 7. Árvíztörténet (Magyarországon), 8. A magyar árvízvédelem kiépítése, árvízvédelmünk problémái, perspektívái 9. Magyarország tavai (a Balaton nélkül) 10. Morotvák és magyarországi jelentőségük 11. Mesterséges tavak és problémáik (Kisköre) 12. A Balaton vize 13. Ásvány- gyógy,- és hévizek 14. Hévíz és a Dunántúli középhegység karsztvize

6 Ajánlott irodalom Hidrológia és hidrogeográfia tárgyhoz Almássy E.: Hidrológia – hidrográfia (Tankönyvkiadó, Bp., 1977, p. 230) Bäcker T. Höriszt Gy. (1992): A Dunántúli középhegység fő karsztvízszintjeinek.... Hidrológiai Közlöny, 1992/5-6 pp. 345-360 Czaya E.: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988, p.212) Cseke-Gál- Zákonyi-Vitéz: 1977,1980, 1981,1982: Magyarország gyógyfürdői és fürdői (Panoráma, Budapest - 4 kötet országrészek szerint) Déri J. (1989): A Duna jeges árvizei évezredünkben (Hidr. Közl. 1989/3 pp. 151-158) G. Dietrich: Ozeanographie (Westermann, Braunschweig, 1970, p.118) Dunka-Fejér-Vágás (1996): A verítékes honfoglalás (Bp. p. 215) Fazekas L. (szerk.): Az 1998 novemberi felső-tiszai árvíz (Nyíregyháza, 2001, p.278) Felföldy L.: A vizek környezettana (Budapest, 1981, p. 290) Félegyházi E. – Kiss T. – Szabó J.: Természetföldrajzi gyakorlatok (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006,) Gierloff- Emden, H. G.: Geographie des Meeres (De Gruyter, 1980, p. 384) Gondár-Sőregi (1992): A depressziós Dunántúli középhegység (Természet Világa, pp. 114-117) Gorzó Gy. 1990: A Hévízi-tó vízminősége (Hidr. Közlöny, 1990/1) Horton, R. E.: Erosional development of streams and their drainage basins Bull. Geol. Am. America,, Vol. 56, 1945, pp. 275-370 Juhász J. Hidrogeológia (Budapest, 1976, p. 767) R. Keller: Gewässer ünd Wasserhaushalt des Festlandes (Teubner, Leipzig, 1962, p. 520) Kovács Dezső (főszerk.): 1979: Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon OVH, Budapest, p. 734 Kurucz A. A tengerek földrajza (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1982, p.475) Lászlóffy W. A Tisza (Akad. Kiadó, Budapest, 1982, p. 610)

7 Ajánlott irodalom (folytatás) Machunka S. - Banczerowski J. (szerk.): A Balaton kutatásának 2005. évi eredményei MTA. Budapest, 2006, p. 115 Mádlné Szőnyi J: (1994): Hosszúperiódusú változás a Dunántúli középhegység... Hidr. Közl. pp. 150-162 Magyarország vízföldtani atlasza J. Marcinek: Das Wasser des Festlandes VEB Hermann Haack, Gotha/Leipzig, 1975, p. 224 Nagy László (főszerk.) 1971: A vízgazdálkodás fejlődése (Bp. p. 877) Németh E. Hidrológia és hidrometria (Budapest, 1954, p. 662) Pannon enciklopédia Puskás T. (szerk.): Magyarország felszíni vizei (Bp. 1967, p. 216) Putarich Dr. Ivánszky V.: Hidrológia (Újvidék, 2006, p.299) K. H. Schmidt: Der Fluss und sein Einzugsgebiet (Steiner, Wiesbaden, 1984, p.108) Somlyódy L (szerk) A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései (Magyarország az ezredfordulón).. MTA, Budapest 2002, p.402. Somogyi S..A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon MTA Földrajztud. Kut. Int. Budapest, 2000, p. 302 Szabó J.: A víz földrajza In: Általános természetföldrajz I, Szerk. Szabó J. Eötvös Kiadó, Bp. 2013, Szabó J.: Egy különleges árapály övezet - a Watt-tenger vidéke. Földr. Közl. l983. pp. 23-39. Szabó J.: Az árvízvédelem néhány aktuális kérdése Magyarországon – a Tisza példáján Debreceni Szemle, 2004/1, pp. 60-76 Szabó J.: Érték – veszély – védelem a víz tükrében Debreceni Disputa, 2008/3 pp. 3-8. Teplán I. (szerk.): A Tisza és vízrendszere I. MTA, Budapest, 2003, p. 306 Újvári J.:Folyók, tavak. Tengerek Bukarest, 1962, p. 371 Várkonyi István (szerk.): 1971: Mégis a víz az úr - Tisza-völgyi árvíz, 1970 (Budapest, p.302) Ward, R. C.: Principles of hydrology London, 1975, p. 367

8 Tudományrendszerezés Tudomány (diszciplina) Tudományterület - élettelen természet- és műszaki t. - élettudományok - társadalom tudományok. Tudományág --- földtudományok Tudományszak hidrológia, földrajz (geográfia), stb Tudomány szakterület --- pl. természetföldrajz Tudomány szakág --- pl. vízföldrajz (hidrogeográfia)

9 A hidrológia és a vízföldrajz Tárgya: a földi víz - különböző megjelenési és mozgásformáinak, - a földrajzi burokban való elterjedési sajátosságainak, - az abban játszott szerepének vizsgálata Célja: feltárni és magyarázni a víz idő- és térbeli változásait - a társadalmi hasznosítás, - a fenyegetések elhárítása - és a víz védelme érdekében

10 Részterületek – a földi helyzet szerint 1.Az atmoszféra vize (hidrometeorológia) 2.Felszíni vizek (szűkebben vett hidrológia) a.Világtenger (oceánográfia – oceánológia) b.Szárazföldi vizek -folyóvizek (potamológia) -állóvizek (limnológia) -szilárd víz (glaciológia) 3.Felszín alatti vizek (hidrogeológia)

11 A VÍZ ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGAI

12 A víz halmazállapotai a nyomás és a hőmérséklet függvényében

13 A víz sűrűsége a hőmérséklet függvényében

14 HőmérsékletSűrűség 0 °C jég917 kg/m 3 0 °C-os víz999,8 kg/m 3 + 2°C999,96 kg/m 3. +4°C1000,00 kg/m 3 10 °C999,60 kg/m 3 20 °C998,26 kg/m 3 30 °C995,6 kg/m 3 40 °C992,2 kg/m 3 A víz hőmérséklete és sűrűsége közötti összefüggés

15 Roault törvény Sókoncentráció és fagyáspont Sókoncentráció (konyhasó esetén) Fagyáspont 24,7‰ -1,33 °C 35,0‰(a világóceán átlaga) -1,91 °C 23% esetén (pl. Holt-tenger) - 21,0 °C Sókoncentráció és sűrűség 1m 3 20°C hőmérsékletű tengervíz sűrűsége: 1,025g/cm 3

16 Viszkozitás: egy folyadék vagy gáz belső ellenállásának mértéke Egysége a poise (g/cms) A víz viszkozitása: 0°C 1,797x10 -3 cP (centipoise) 10 °C 1,301 20 °C 1,000 30 °C 0,799 40 °C 0,656 Összehasonlításul: a levegőé három nagyságrenddel kisebb, a higanyé mintegy 17-szer nagyobb Fajhő: Az adott anyag 1 kg-ja hőmérsékletének 1 K-nel való megváltoztatásához szükséges hőmennyiség. (Az egységnyi tömegű anyag hőkapacitása). Néhány fajhő: Víz : 4183 Joule/kgC (alkohol 2400, alumínium 900, grafit 834, arany 126, ólom 137, levegő 1004)

17 A VÍZ SZÍNE A víz kékje: szelektív abszorpció miatt A víz elnyelő képessége a hullámhossz függvényében