Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet"— Előadás másolata:

1 Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet
Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Közös gondok: vidéki térségek kilátástalan helyzete, az egyre fokozódó inaktivitás, munkanélküliség, az elszegényedés. Mély társadalmi és gazdasági problémák alakultak ki az utóbbi évtizedekben hátrányos helyzetű rurális tereinkben. Közös megoldások: az eddigiekben alkalmazott kívülről indukált fejlesztések nem tudtak hathatós eredményekkel szolgálni az elmaradott térségek felzárkóztatása érdekében. A belülről kezdeményezett, helyi igényekre és adottságokra alapozott fejlesztések azonban új utakat nyithatnak meg ezen települések előtt. Tehát a közös megoldás a helyi gazdaságfejlesztés (szociális gazdaság) eszköze lehet. Zalaszentmárton, augusztus 24.

2 Agrárjellegű helyi kezdeményezések
Helyi gazdaságfejlesztés Szociális gazdaság Agrárjellegű helyi kezdeményezések A helyi gazdaságfejlesztés a lokális adottságokon és a helyi közösségeken alapul és belülről-alulról, alternatív módon építkezve indukál fejlesztéseket. Ez a szemlélet a közösségre helyezi a hangsúlyt, hiszen a kistelepülések esetében csak olyan kezdeményezések járhatnak sikerrel, amelyek – a gazdaságon kívül – a helyi társadalom egészére fejlesztő hatást gyakorolnak. A közösségi érdekeket és a hátrányos helyzetet prioritásként kezelő helyi gazdaságfejlesztés eszköze pedig a szociális gazdaság, amelyet az egyre szűkülő munkavolumen hívott életre. Ebbe a fogalomkörbe minden olyan intézkedési terület beletartozik, amelynek szereplői arra törekszenek, hogy nonprofit módon elégítsék ki a piaci és az állami szféra által kielégítetlenül hagyott helyi szükségleteket. Ilyen, az eddigiekben kihasználatlan terület lehet a vidéki települések számára az agrárgazdaság. A mezőgazdaság, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások a vidéki gazdaságnak az egyik legtermészetesebb – és gyakorlatilag kizárólag a vidékhez köthető – fundamentuma. A mezőgazdaság szerepe mára teljesen leértékelődött, holott Magyarország agrárgazdasági adottságai optimálisnak nevezhetők. Az utóbbi évtizedekben a szakágazat munkaerőigénye radikálisan lecsökkent. Az élőmunkát igénylő gazdálkodási formák új alternatívát nyithatnak a települések helyi gazdaságfejlesztési törekvései előtt. A vidék felzárkóztatása természetesen nem várható kizárólag a mezőgazdaság fejlesztésétől, de ez nem jelenti azt, hogy az ebben az ágazatban rejlő lehetőségeket le kell értékelni. Véleményem szerint a mezőgazdaság kiemelkedő szerepet játszhat a helyi gazdaságfejlesztés területén.

3 Helyi gazdaságfejlesztés
„A helyi gazdaságfejlesztés olyan, a helyi gazdaság életébe történő, külső és/vagy belső erőforrásokat hasznosító, tudatos beavatkozás, amelynek kezdeményezője lehet külső szereplő is (pl. kormányzat, EU, külföldi tőke), de a folyamat kulcsa mégis a helyi szereplők részvétele, akik vagy kezdeményezőként, vagy a külső fejlesztési elképzelés elfogadóiként, támogatóiként és alakítóiként lépnek fel.” (Mezei Cecília) Helyi szint: régió? megye? kistérség? járás? munkaerő vonzáskörzet? település? Kik végeznek ilyen tevékenységet? civil szervezet, magánszemély, vállalkozás, bank, gazdasági kamara, vállalkozói egyesülések, stb. Hazánkban jellemzően az önkormányzatok, különösen a kistelepüléseken Vannak olyan országok, amelyekben a regionális önkormányzatok kiemelt szerepkörrel rendelkeznek (pl. Franciaország, Olaszország), de olyanok is, amelyekben dekoncentrált területi szervek működtetik a gazdaságfejlesztéseket (Írország, Portugália), vagy éppen a gazdasági fejlesztési ügynökségek biztosítanak irányítói hátteret a különböző területi szinteken (pl. Németország, Lengyelország). Lengyel Imre (2003) - munkaerő vonzáskörzet G. Fekete Éva (2001) - kistérséget Faragó László (1990) - régiót tekinti megfelelő területi szintnek.

4 Helyi gazdaságfejlesztés jellemzői
alapvetően alulról, helyi szintről (bottom-up) szerveződik erős együttműködés révén, amelyhez külső (gazdaságpolitikai) szereplő segítsége is bevonható földrajzi szemléletű, a belső erőforrások (környezeti, társadalmi, gazdasági) fenntartható felhasználására törekszik, de külső eszközök is bevonhatók a fejlesztésbe átmeneti ösztönző jelleggel fő célja a munkahelyteremtés, így a helyi jövedelem biztosítása és a jólét növelése nem csak a növekvő gazdasági haszon elérése, hanem a fejlesztések társadalmi, közösségteremtő aspektusa is fontos az adott térség specifikumaira épít, ahhoz illő megoldásokat, programokat keres a helyiek bevonásával és ellenőrzésével valósul meg az elért eredmények helyben hasznosulnak Vannak olyan országok, amelyekben a regionális önkormányzatok kiemelt szerepkörrel rendelkeznek (pl. Franciaország, Olaszország), de olyanok is, amelyekben dekoncentrált területi szervek működtetik a gazdaságfejlesztéseket (Írország, Portugália), vagy éppen a gazdasági fejlesztési ügynökségek biztosítanak irányítói hátteret a különböző területi szinteken (pl. Németország, Lengyelország). Lengyel Imre (2003) - munkaerő vonzáskörzet G. Fekete Éva (2001) - kistérséget Faragó László (1990) - régiót tekinti megfelelő területi szintnek.

5 Helyi gazdaságfejlesztés eszközei
Szellemi beavatkozások Helyi termékek fejlesztése Helyi vállalkozások és gazdasági együttműködések fejlesztése Helyi gazdaság pénzügyi ösztönzői Önkormányzat helyi gazdasági tevékenységei Szociális gazdaság humán erőforrás-fejlesztés, amely közösségépítéssel, szemléletformálással és szakképzéssel érhető el. Kiemelkedő jelentőségű az értékláncok alapján történő szerveződés, ami a marketingtevékenységek mellett kiterjed a feldolgozás, raktározás, szállítás munkafolyamataira is. Hasonlóan fontos a beszállító és felvásárlói hálózatok, társulások működésének elősegítése, a helyi piacok és márkák kialakítása. a vállalkozási infrastrukturális rendszer kiépítése, előnyös üzleti környezet kialakítása, a vállalkozási ismeretek átadása, vagy éppen a vállalkozóvá válás ösztönzése iparűzési adókedvezmények biztosítása, helyi befektetési alap felállítása, közösségi bank létrehozása, vagy a mikrofinanszírozás különböző formái önkormányzati vállalkozások létrehozásában vagy beruházások megvalósításában, de helyi energiaellátási rendszerek kiépítésével munkahelyteremtő szociális földprogramok, tájfenntartó gazdálkodás, kézműipar, turizmus, szociális és kulturális szolgáltatások NVS 2020 helyi gazdaságfejlesztés mint stratégiai terület fejlesztési keretét a szakmai programok jelölik ki. Ennek tekintetében hét beavatkozási területet neveztek meg: helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program helyi energiatermelés és -ellátás program vidéki turizmus, falusi vendéglátás program kézműves program szövetkezés-fejlesztési program helyi vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaságprogram szociális földprogram

6 Szociális gazdaság Többféle elnevezés: szociális gazdaság, harmadik szektor, informális gazdaság, szövetkezeti szektor, önkéntes gazdaság, helyi kezdeményezések, kísérleti munkaerő-piaci projektek, kollektív önsegítés, alternatív szektor, stb. „Olyan helyi kezdeményezések tekinthetők a szociális gazdaságba tartozónak, amelyek célja a nehezen elhelyezhető emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra.” (Frey Mária) A nonprofit megnevezés a profit, mint elérendő legfontosabb cél mellőzésére, a harmadik szektor a piaci és az állami szféra között betöltött helyére, a szociális gazdaság pedig szociális és szolidáris jellegére utal. A helyi gazdaság egyik speciális szegmense a szociális gazdaság, amely felölel minden olyan társadalmi szolidaritáshoz tartozó intézkedési területet, amelyen a szereplők arra törekszenek, hogy nonprofit módon elégítsék ki a piaci és az állami szféra által kielégítetlenül hagyott helyi szükségleteket.

7 Szociális gazdaság - foglalkoztatás
Westlund-Westerdahl: a piaci és az állami szféra közötti helyi gyökerű, demokratikus, különböző jogi formájú szervezetek összessége, amelyen belül a projekteknek három funkciót kell teljesíteniük: • Védő funkció: a nehezen elhelyezhető tartósan munkanélküliek hosszabb-rövidebb távú foglalkoztatása, hiszen ők az elsődleges munkapiacra nehezen beilleszthetők. • Híd funkció: a munkanélküliek integrálása a normál munkaerőpiacra képzés, tanácsadás segítségével. • Üzleti funkció: pénzügyi ösztönzők segítségével elindított projektek, amelyekben terméket vagy szolgáltatást állítanak elő, piacra termelnek. Később önfenntartóvá válhatnak. Mi vezetett a szociális gazdaság kialakulásához? Munkanélküliség 1990-re felerősödő hulláma Lehetséges válaszként bontakozott ki a szociális gazdaság koncepciója, amelyben a munkanélküliséget és a társadalmi egyenlőtlenségeket mérséklő, a helyi gazdaság igényeit kielégítő és a civil társadalom rejtett tartalékait kihasználó megoldásokat láttak.

8 Szociális gazdaság – agrárium
Szociális Földprogram Sorsfordító-Sorsformáló munkaerő-piaci program Kistérségi Startmunka mintaprogram Szociális Földprogram: 1992-től először Alföldön, majd Dél-Dunántúlon is, aztán egész ország Termelést szolgáló juttatás, szolgáltatás – földhasználat, szaporítóanyag, állatkihelyezés Termelésszervezés - gépkölcsönzés Résztvevőkre irányuló szolgáltatások – képzés, közösségfejlesztés A Szociális földprogram keretében az ország 10 megyéjének 69 kistérségében összesen 3,4 milliárd forint támogatást helyeztek ki 1992 és 2009 között Sorsfordító-Sorsformáló munkaerő-piaci programot 2009 elején hívta életre a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 1000 órás képzés, majd munka két évig, agrárdiplomások 3 évig munkahelye START a Belügyminisztérium hívta életre 2011 októberében az egész országot átfogó közfoglalkoztatási rendszer részeként 2012-ben 1816 ÖK valósított meg

9 Esettanulmányok Belecska, Túristvándi, Rozsály, Komlóska, Tiszaadony és Hernádszentandrás a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek területén találhatóak. Bagamér és Gyulaj esetében a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések csoportjába sorolta a községeket, ennek értelmében a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek. Az esettanulmányok feltérképezésénél és kiválasztásánál arra törekedtem, hogy olyan mezőgazdasági alapú programokat megvalósító települések kerüljenek be a vizsgálat tárgyát képező falvak körébe, amelyek példaértékűek lehetnek más falvak számára is. Több fórumon, konferencián vettem részt az elmúlt évek során, ahol ugyancsak szóba kerültek ezek a pozitív hozadékkal járó helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések. E példákat megismerve és a velük kapcsolatosan elérhető információkat, adatokat összegyűjtve, kivonatolva állítottam össze kutatási tervemet, amelyben nyolc település agrárjellegű programja kapott helyet. A kutatás elméleti és módszertani alapját a Németh Nándor (2011) szerkesztésében megjelent „Helyi kezdeményezésű gazdaságfejlesztési programok vizsgálata” című tanulmány képezte. Egyrészt a kiadványban ismertetett esettanulmányok közül kettőt (Belecska és Gyulaj) – rövidítve és esetenként kiegészítve frissebb adatokkal – beépítettem dolgozatomba. Másrészt a szerzők által vizsgált esetekkel kapcsolatban alkalmazott módszertan egyfajta „sorvezetőként” szolgált saját kutatásomhoz. Esettanulmányaim kifejtését, részletezését hat esetben saját terepmunkám alapozta meg. A településeken tett rövid, egynapos látogatásaim alkalmával lehetőségem nyílt betekintést nyerni a települések helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezéseibe, illetve interjút készíthettem a programok irányítóival, koordinátoraival. Ezek a rövid, terepen végzett munkám alkalmával gyűjtött megfigyelések természetesen nem tették lehetővé a kezdeményezések mélyebb szintű vizsgálatát, de nem is ez volt a cél. A különböző esetek feldolgozásánál arra törekedtem, hogy általános képet alkossak a településen működő mezőgazdasági jellegű programokról, rávilágítsak azok főbb összefüggéseire, struktúrájára. A falvakban tett látogatásaim során szerzett tapasztalatok mellett több esetben használtam fel forrásként újságcikkeket és különböző tanulmányokat is, annak érdekében, hogy az esetfeldolgozás kevésbé egysíkú legyen (vagyis ne kizárólagosan a programok irányítói által közölt információk szerepeljenek).

10 A vizsgált települések néhány kiemelt mutatói 2009. évben

11 Közös vonásuk, hogy helyi erőforrásaikból merítve, különböző agrárjellegű munkaerőpiaci támogatásokat felhasználva próbáltak hátrányos helyzetükön, foglalkoztatási, szociális problémáikon segíteni. Az önkormányzatok által biztosított közfoglalkoztatás bértámogatásait szinte kivétel nélkül igénybe veszik e programok. A szociális földprogramok adta támogatások összege a vizsgált településeken A vizsgált települések Programhoz való csatlakozás éve 1992 és 2011 között megítélt támogatások összege (ezer Ft) Rozsály 1992 45 400 Túristvándi 1997 30 400 Tiszaadony 1999 27 954 Belecska 27 812 Gyulaj 2011 1 050 Komlóska 1 000 Hernádszentandrás 2010 750 Az esettanulmányokban bemutatásra kerülő mezőgazdasági tevékenységek támogatási struktúráját vizsgálva egy közös pontot találunk a településeknél: Bagamér kivételével az összes község pályázott a szociális földprogram támogatásaira. 1992-től. A cél az, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmas területeken élőknek, akiknek a feltételei nem adottak a tevékenységek elvégzéséhez - kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal - lehetőséget teremtenek háztáji jellegű, valamint közösségi agrármunkákra, a helyi erőforrások optimális kihasználásával. Adatforrás: ESÉLY Szociális Közalapítványa adatai

12 (önellátásra törekvő kezdeményezések) Növénytermesztés
Rozsály Túr-istvándi Komlóska Gyulaj Belecska Hernád-szent-andrás Tisza-adony Bagamér Komplex programok (önellátásra törekvő kezdeményezések) Növénytermesztés Kecske-tenyésztés Torma-termesztés Önkormányzat Civil szervezet Közétkeztetés élelmiszerszükségletének biztosítása (elsődleges védett piac) Különböző értékesítési csatornákon eladásra is termelnek Saját felhasználás és piaci értékesítés Piaci értékesítés 90 ha Családi gazdasá-gok 7 ha 240 ha ÖK vagyon 10 ha 25 ha 2 ha 50-60 fő 28 család 20 fő 30 fő 23 fő 25 fő 29 fő 70 család Gyulajon már 20 hektár

13 Rozsály

14 Komlóska

15 Tiszaadony Hernádszentandrás
Hernádszentandrás: a francia nemzetközi innovációs megfigyelő intézet, az Observatoire Territoria – a helyben élők életminőségét javító, kiemelkedő önkormányzati innovációs kezdeményezéseket elismerő – Európai Territoria Innovációs Díját 2013-ban a BioSzentandrás programjával. Hernádszentandrás

16 Belecska Gyulaj: Gyulaj Község polgármesterét október 11-én harmadmagával az Európai Közösség és az Open Society Foundations a roma emberek foglalkoztatásáért kifejtett áldozatos tevékenységéért és mintaértékű helyi foglalkoztatási programjáért (for her role in promoting Roma inclusion practices int he sector of Employment), elismerő díjjal tüntette ki (Mayors Making the Most of EU Funds for Roma Inclusion). Gyulaj

17 Az esettanulmányokban bemutatott programok ismérvei a szociális gazdaság kritériumrendszerében
A táblázat értékei tükrözik, hogy három település – Belecska, Rozsály és Tiszaadony – agrárjellegű programja felel meg leginkább a szociális gazdaság fogalomköréhez kapcsolódó jellemzőknek, kitételeknek, követelményeknek. A fenntartható fejlődés kérdésén kívül valamennyi ismérvvel jellemezhető. Ebből a szempontból ugyanis úgy definiálhatnánk, hogy erősen függ a pályázati támogatásoktól; a programok révén nem képesek kitermelni a projekt keretein belül alkalmazott személyek bérét, így rá vannak utalva a közfoglalkoztatás forrásaira. Viszont, ha abból a szemszögből nézzük a fenntarthatóságot, hogy a falvakban megvalósult termelői programok Tiszaadony esetében 13 éve, Rozsályon pedig 20 éve adnak biztos munkalehetőséget a helybélieknek: ezt a kritériumot is „x” jellel lehetne jelölni. Belecska esetében épp a közelmúlt eseményei, a személyi feltételek hiánya következtében kérdőjeleződött meg a fenntarthatóság kérdése, de 13 évig ez is sikeresen működött és gyarapodott. További három eset (Túristvándi, Gyulaj, Komlóska) jellemzőit elemezve arra a megállapításra juthatunk, hogy ezek a programok pár éven belül – a megkezdett úton továbbhaladva – a szociális gazdaságot önerőből, önfenntartó módon működtető falvak táborát fogják erősíteni. E településeken ugyanis alig pár éve indultak meg az ezirányú fejlesztések, a termelői munka, így többek között hosszú távon még megoldatlan a munkahelyek biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. Ez a fenntarthatóság aspektusát is megkérdőjelezi. Ám a többi, a fentiekben felsorolt kritérium már teljesült e három program esetében. Bagamér és Hernádszentandrás esetében nem beszélhetünk szociális gazdaságról. Ugyan mindkét településen valós szükségletekre reagáltak a programok, kihasználva a helyi erőforrásokat azonban több alapvető kritériumnak nem feleltek meg. A bagaméri tormatermesztési program például tisztán piaci alapon szerveződött, egy magánalapítvány által finanszírozva. Gyakorlatilag hitelt nyújtottak a családoknak, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy saját lábukon megállva, önállóan termelhessenek. Ebből a szempontból tehát – lévén, hogy önfoglalkoztatókká váltak, saját fenntartásukról gondoskodnak – ez a kitétel ebben az esetben teljesült. Hernádszentandrás biogazdálkodási programja nagymértékben eltér a szociális gazdaság mintaképétől, hiszen esetében még egy olyan lényegi feltétel sem teljesült eddig, mint a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatása. Ugyanakkor ez a kezdeményezés is jó irányba halad, mivel a közfoglalkoztatás révén 2012-ben már több dolgozónak is munkát adhat a gazdaság, így remélhetőleg a tartósan munkanélküli és képzetlen munkaerőt képes lesz visszaintegrálni a munka világába.

18 A mezőgazdasági alapú közösségi gazdálkodás lehetséges színterei
Arra a kérdésemre keresem a választ, hogy hány olyan település van ma Magyarországon, amelyeken a leginkább elképzelhetők a fentiekhez hasonló, mezőgazdasági tevékenységekre épülő helyi gazdaságfejlesztési, falugazdasági programok, illetve hol van ezekre a legnagyobb szükség. Vizsgálatom problémaközpontú: a tárgyalt kezdeményezések foglalkoztatási jellegét próbáltam megragadni, hisz fő elvük az, hogy munkát adjanak a képzetlen és hosszú időn keresztül munkanélküli lakosságnak. Három mutató mentén – RÁT-ban részesítettek aránya, képzetlen munkanélküliek aránya és tartósan álláskeresők aránya – határoltam le a településeket annak alapján, hogy az egyes értékek vidéki átlaga alatt, vagy a felett találhatók. Az általam optimálisnak tartott lehatárolás szerint 491 olyan település van Magyarországon, melyek foglalkoztatási problémáira a falugazdasági program aktuálisan, rövidtávon szinte az egyedüli megoldást jelentheti, hisz mindhárom index alapján a vidéki átlag feletti értékek sújtják. Ez a települési kör a népesség 5%-át tömöríti, s zömében a dél-dunántúli és északkeleti országrészre koncentrálódik. Adatforrás: T-STAR adatbázis évi adatsora

19 Adaptációs feltételek
helyi közösség szerepe rendelkezésre álló földterület egyéb helyi erőforrások helyi vezető feladatvállalása termelés célja a gazdálkodás szervezeti háttere állami segítség – fenntarthatóság fejlesztési központ Erős helyi közösség megléte: e közösség összefogásának és aktív közreműködésének köszönhetően a fejlesztések hatékonyan működhetnek; az elsődleges cél a hátrányos helyzetű, képzetlen, tartósan munkanélküli személyek bevonása a programokba, a közvetett cél pedig az, hogy ezek a kezdeményezések az egész település életére hassanak. A mezőgazdasági jellegű programok esetében nélkülözhetetlen a termőföld megléte, hiszen erre a helyi erőforrásra alapozható a termelői tevékenységet. Ezen túl figyelembe kell venni a település ezirányú hagyományait és gazdálkodói múltját. Stratégia mentén gondolkodó, helyi vezető aktív szerepvállalása, aki tekintélye, befolyása és rátermettsége révén képes összetartani a lokális közösséget, irányítani és sikerre vinni egy ilyen jellegű programot (főként a helyi polgármesterek feladatvállalása a döntő). A piac által támasztott követelményeknek meg kell felelni: a programok megalkotását, strukturálását megelőzően célszerű piackutatást végezni, tájékozódni, melyek azok a termékek, amelyek helyben megtermelhetők és el is adhatók. Prioritást élvez e tekintetben az értékesítés kérdése: olyan településeknek, amelyek közétkeztetést működtetnek, először a védett piacra célszerű termelniük, majd ennek teljes lefedését követően termelhetnek külső értékesítésre. Azon programok esetében, amelyek önkormányzati irányítás alatt valósulnak meg, célszerű egy háttérszervezetet létrehozni; a különböző nonprofit szervezetek által patronált programok esetében leegyszerűsödik a termelő tevékenységgel kapcsolatos feladatok köre. E szervezeteknek nagyobb a gazdálkodói tere pl. nem köti őket az önkormányzatok esetében irányadó államháztartási törvény. A tárgyalt programok csak úgy maradhatnak fenn, ha folyamatos forrásszerzési tevékenység révén támogatásokat hívnak le a finanszírozhatóság és a fejlesztések megvalósulása érdekében. Stratégia mentén gondolkodva, a cél elérése érdekében valamennyi elérhető pályázati forrást felhasználva, amelyek a fenntarthatóság szempontjából nélkülözhetetlenek.

20 Válaszok Van-e szerepe az agráriumnak a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából? Kiemelkedő szerepe van, a termőföld a legkönnyebben kiaknázható erőforrások a települések életében. Milyen mértékben, arányban hasznosíthatók, adaptálhatók, integrálhatók a különböző, fejlesztésre irányuló módszerek, metódusok, stb. a helyi gazdaság fejlesztésének programjába? Elméleti alap, amelyet le kell képezni az adott településre, maximálisan figyelembe véve a helyi adottságokat, lehetőségeket, körülményeket.

21 A Vidék Élni Akar – ECHO Tv:
Lehet-e közösségi eszközökkel munkát biztosítani hátrányos helyzetű falvakban élő, sok esetben tartósan munkanélküli személyek számára hosszú távon fenntartható formában, a mezőgazdaságra alapozva? Nagy eséllyel képesek visszavezetni a hátrányos helyzetű helyi munkanélküli lakosokat a munka világába, igaz a fenntarthatóság kérdése még a legjobban működő programok esetében is megkérdőjelezhető. A Vidék Élni Akar – ECHO Tv: Gyulaj, Bagamér (9:40-től) Tiszaadony, Rozsály, Hernádszentandrás Túristvándi https://www.youtube.com/watch?v=G8tkm-avoa4

22 Köszönöm megtisztelő figyelmeteket! 


Letölteni ppt "Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet"

Hasonló előadás


Google Hirdetések