Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Zalaszentmárton, 2015.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Zalaszentmárton, 2015."— Előadás másolata:

1 Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Zalaszentmárton, augusztus 24.

2 Helyi gazdaságfejlesztés Szociális gazdaság Agrárjellegű helyi kezdeményezések

3 Helyi gazdaságfejlesztés „A helyi gazdaságfejlesztés olyan, a helyi gazdaság életébe történő, külső és/vagy belső erőforrásokat hasznosító, tudatos beavatkozás, amelynek kezdeményezője lehet külső szereplő is (pl. kormányzat, EU, külföldi tőke), de a folyamat kulcsa mégis a helyi szereplők részvétele, akik vagy kezdeményezőként, vagy a külső fejlesztési elképzelés elfogadóiként, támogatóiként és alakítóiként lépnek fel.” (Mezei Cecília) Helyi szint: régió? megye? kistérség? járás? munkaerő vonzáskörzet? település? Kik végeznek ilyen tevékenységet? civil szervezet, magánszemély, vállalkozás, bank, gazdasági kamara, vállalkozói egyesülések, stb. Hazánkban jellemzően az önkormányzatok, különösen a kistelepüléseken

4 Helyi gazdaságfejlesztés jellemzői alapvetően alulról, helyi szintről (bottom-up) szerveződik erős együttműködés révén, amelyhez külső (gazdaságpolitikai) szereplő segítsége is bevonható földrajzi szemléletű, a belső erőforrások (környezeti, társadalmi, gazdasági) fenntartható felhasználására törekszik, de külső eszközök is bevonhatók a fejlesztésbe átmeneti ösztönző jelleggel fő célja a munkahelyteremtés, így a helyi jövedelem biztosítása és a jólét növelése nem csak a növekvő gazdasági haszon elérése, hanem a fejlesztések társadalmi, közösségteremtő aspektusa is fontos az adott térség specifikumaira épít, ahhoz illő megoldásokat, programokat keres a helyiek bevonásával és ellenőrzésével valósul meg az elért eredmények helyben hasznosulnak

5 Szellemi beavatkozások Helyi termékek fejlesztése Helyi vállalkozások és gazdasági együttműködések fejlesztése Helyi gazdaság pénzügyi ösztönzői Önkormányzat helyi gazdasági tevékenységei Szociális gazdaság Helyi gazdaságfejlesztés eszközei

6 Szociális gazdaság Többféle elnevezés: szociális gazdaság, harmadik szektor, informális gazdaság, szövetkezeti szektor, önkéntes gazdaság, helyi kezdeményezések, kísérleti munkaerő-piaci projektek, kollektív önsegítés, alternatív szektor, stb. „Olyan helyi kezdeményezések tekinthetők a szociális gazdaságba tartozónak, amelyek célja a nehezen elhelyezhető emberek integrálása a munka világába, foglalkoztatást, szakmai tudásuk fejlesztését és tanácsadást kínálva számukra.” (Frey Mária)

7 Szociális gazdaság - foglalkoztatás Westlund-Westerdahl: a piaci és az állami szféra közötti helyi gyökerű, demokratikus, különböző jogi formájú szervezetek összessége, amelyen belül a projekteknek három funkciót kell teljesíteniük: Védő funkció: a nehezen elhelyezhető tartósan munkanélküliek hosszabb-rövidebb távú foglalkoztatása, hiszen ők az elsődleges munkapiacra nehezen beilleszthetők. Híd funkció: a munkanélküliek integrálása a normál munkaerőpiacra képzés, tanácsadás segítségével. Üzleti funkció: pénzügyi ösztönzők segítségével elindított projektek, amelyekben terméket vagy szolgáltatást állítanak elő, piacra termelnek. Később önfenntartóvá válhatnak.

8 Szociális gazdaság – agrárium Szociális Földprogram Sorsfordító-Sorsformáló munkaerő-piaci program Kistérségi Startmunka mintaprogram

9 Esettanulmányok

10 A vizsgált települések néhány kiemelt mutatói évben

11 Közös vonásuk, hogy helyi erőforrásaikból merítve, különböző agrárjellegű munkaerőpiaci támogatásokat felhasználva próbáltak hátrányos helyzetükön, foglalkoztatási, szociális problémáikon segíteni. Az önkormányzatok által biztosított közfoglalkoztatás bértámogatásait szinte kivétel nélkül igénybe veszik e programok. A vizsgált települések Programhoz való csatlakozás éve 1992 és 2011 között megítélt támogatások összege (ezer Ft) Rozsály Túristvándi Tiszaadony Belecska Gyulaj Komlóska Hernádszentandrás A szociális földprogramok adta támogatások összege a vizsgált településeken Adatforrás: ESÉLY Szociális Közalapítványa adatai

12 Rozsály Túr- istvándi KomlóskaGyulajBelecska Hernád- szent- andrás Tisza- adony Bagamér Komplex programok (önellátásra törekvő kezdeményezések) Növénytermesztés Kecske- tenyésztés Torma- termesztés Önkormányzat Civil szervezet Közétkeztetés élelmiszerszükségletének biztosítása (elsődleges védett piac) Különböző értékesítési csatornákon eladásra is termelnek Saját felhasználás és piaci értékesítés Piaci értékesítés 90 ha Családi gazdasá- gok 7 ha 240 ha ÖK vagyon 10 ha25 ha2 ha10 ha Családi gazdasá- gok fő28 család20 fő30 fő23 fő25 fő29 fő70 család

13 Rozsály

14 Komlóska

15 Hernádszentandrás Tiszaadony

16 Belecska Gyulaj

17 Az esettanulmányokban bemutatott programok ismérvei a szociális gazdaság kritériumrendszerében

18 A mezőgazdasági alapú közösségi gazdálkodás lehetséges színterei Adatforrás: T-STAR adatbázis évi adatsora

19 Adaptációs feltételek helyi közösség szerepe rendelkezésre álló földterület egyéb helyi erőforrások helyi vezető feladatvállalása termelés célja a gazdálkodás szervezeti háttere állami segítség – fenntarthatóság fejlesztési központ

20 Válaszok Van-e szerepe az agráriumnak a helyi gazdaság fejlesztése szempontjából? Kiemelkedő szerepe van, a termőföld a legkönnyebben kiaknázható erőforrások a települések életében. Milyen mértékben, arányban hasznosíthatók, adaptálhatók, integrálhatók a különböző, fejlesztésre irányuló módszerek, metódusok, stb. a helyi gazdaság fejlesztésének programjába? Elméleti alap, amelyet le kell képezni az adott településre, maximálisan figyelembe véve a helyi adottságokat, lehetőségeket, körülményeket.

21 Lehet-e közösségi eszközökkel munkát biztosítani hátrányos helyzetű falvakban élő, sok esetben tartósan munkanélküli személyek számára hosszú távon fenntartható formában, a mezőgazdaságra alapozva? Nagy eséllyel képesek visszavezetni a hátrányos helyzetű helyi munkanélküli lakosokat a munka világába, igaz a fenntarthatóság kérdése még a legjobban működő programok esetében is megkérdőjelezhető. A Vidék Élni Akar – ECHO Tv: Gyulaj, Bagamér (9:40-től) XvDlh3aRAE XvDlh3aRAE Tiszaadony, Rozsály, Hernádszentandrás KbPuJ-dkAY KbPuJ-dkAY Túristvándi https://www.youtube.com/watch?v=G8tkm-avoa4

22 Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!


Letölteni ppt "Közös gondok-közös megoldások Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban Hogyor Veronika referens Herman Ottó Intézet Zalaszentmárton, 2015."

Hasonló előadás


Google Hirdetések