Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás e két mű alapján készült: Sonja Lyubomirsky kutatásai Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Bp.,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az előadás e két mű alapján készült: Sonja Lyubomirsky kutatásai Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Bp.,"— Előadás másolata:

1 Az előadás e két mű alapján készült: Sonja Lyubomirsky kutatásai Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Bp., Boldogságmítoszok. Tények és tévhitek, Bp., 2013.

2  1. A boldogság témájának aktualitása  2. A boldogság tudományos megközelítése  3. A boldogság fogalma  4. Boldogságfokozó gyakorlatok  5. A tartós boldogság technikái  6. Személyes megjegyzések  7. Kérdések és válaszok

3  Sonja Lyubomirsky kutatásai  Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Bp.,  Boldogságmítoszok. Tények és tévhitek, Bp., 2013.

4  „Hogyan legyünk boldogok?”  Az örök kérdés és az individualizálódott társadalom útkereső embere – a kérdés felértékelődése az autoritások és kollektív hagyományok nélküli életközegben  A „pozitív pszichológia” és a társadalomtudományok kiemelt területe – tudományos reflexió  A „pozitív pszichológia” – a lélektan új fókusza  Pedagógiai és andragógiai vonatkozások  A boldogság az egyén és a közösség számára is kiemelt haszonnal jár: › A boldogság erősíti a testi és lelki immunrendszert. › A boldogság révén nő a munka iránti elkötelezettség. › A boldogság növeli az önbizalmat és az önbecslést. › A boldogság jótétemény környezetünk számára.  Boldogtalanság – depresszió

5  Előítéletek a boldogság kutatásával kapcsolatban: › A boldogság „tudománytalan” téma: szubjektív érzésen alapuló képlékeny, nem mérhető állapot. › A boldogság piacán sok a közhely („mantrázás”, szlogenek, hóbortok, ezoterikus önsegítő divatok). › A boldogság valami áldott, titokzatos, rendkívüli és kegyelmi állapot, nem érhető el akarattal.  A boldogság-kutatás mellett szóló összefüggések: › Mindenki boldog akar lenni, minden szándék végső soron erre irányul. › A tudomány célja általános törvényszerűségek felismerése metodológiailag szabályozott keretek között, tapasztalati úton a gyakorlatra hatás céljából. › A boldogság kutatható állapot – leírható és alkalmazható szabályszerűségeket mutat. › A boldogság kutatása: nagy elemszámú mintán végzett kikérdezés – összefüggések feltárása – gyakorlati technikák leírása – tapasztalat szintű megerősítés.

6  Az öröm, a megelégedettség, a pozitív jóllét állandósult megvalósulása az élet nehézségei, krízisei mellett is.  Mítoszok és hétköznapi hiedelmek: „A boldogságra rá kell találni.” „Vagy boldog valaki, vagy nem.” „A boldogság az életkörülmények függvénye.”  A tudomány válasza: 50 százalék: öröklött rész, 10 százalék: körülmények, 40 százalék: szándékos tettek  A boldogság nem függ: a kapcsolattól (házasság, szülői szerep), a munkától, a pénztől, a testi egészségtől, az életkortól.  Azok az emberek számolnak be boldogságról: › akik rendszeresen ápolják kapcsolataikat › akik hálával és derűlátóan szemlélik az életet › akik nyitottak az élet apró örömeire és a jelenben élnek › akik napi rendszerességgel sportolnak › akik elkötelezettek céljaik mellett.  A boldogság tudománya – a szándékos tettek gyakorlata (tréning)  Fejlesztés– gyógyítás – morál – világnézet

7  1. A hála kifejezése  2. Az optimizmus gyakorlása  3. A „rágódás” kerülése  4. A jó cselekedetek gyakorlása  5. A kapcsolatok ápolása  6. Megküzdési stratégiák kidolgozása  7. A megbocsátás  8. A flow-élmény fokozása  9. Az apró örömök élvezete  10. A célok melletti elköteleződés  11. A spirituális élet gyakorlása  12. A testtel való törődés

8  A hála rendszeres tudatosítása és kifejezése egyértelműen növeli a boldogságérzetet.  A hála fenntartása › növeli az önbecsülést, pozitívan hat az önértékelésre › segít megküzdeni a napi gondokkal › feloldja a negatív érzelmeket › tudatosítja a jót.  GYAKORLATOK: hálanapló vezetése, a hála közvetlen kifejezése az emberek számára, spontán hálaadás.

9  Az optimista hozzáállás egyértelműen növeli a boldogságérzetet.  Az optimizmus nem a realitás tagadása, hanem egy látásmód alkalmazása.  Az optimizmus › fenntartja a célelérés motivációját › sikereket biztosít az egyes életterületeken › javítja az általános hangulati állapotot.  GYAKORLATOK: „a legjobb énünk naplója”, az akadályozó gondolatok felismerése, a kellemetlen élmények körültekintő értelmezése.

10  A boldogság fenntartásához érdemes kerülni a „rágódást” (rossz élmények, félelmek miatti aggodalmaskodást, kényszeres tépelődést).  A társas összehasonlítás drámája.  Az önmarcangolás › károsan hat a testi-lelki egészségre (zaklatottság, bizonytalanság, feszültség, hangulatzavarok) › kiépíti a pesszimista beállítottságot › önkritikussá és bizalmatlanná tesz.  GYAKORLATOK: a gondolatok kontrollja, a negatív érzésektől való megszabadulás beszélgetés révén, az önmarcangolás szituációinak kerülése, cselekvéscentrikus megküzdés a problémákkal.

11  A jó cselekedetek gyakorlása egyértelműen növeli a boldogságérzetet (az erkölcs emocionális megközelítése).  A jóság › önmagunk és mások kedvezőbb észleléséhez vezet › új képességeink felfedezését teszi lehetővé › a társas életre rendkívül kedvezően hat.  GYAKORLATOK: a kedvesség gyakorlása, adakozás, a szabad akaratból történő segítségadás.

12  A társas kapcsolatok ápolása egyértelműen növeli a boldogságérzetet.  A kapcsolatok boldogságot eredményeznek – a boldog emberek könnyebben teremtenek kapcsolatokat.  A kapcsolatok ápolása: › kielégíti a valahová tartozás szükségletét › folyamatosan átélhetővé teszi a szeretet érzését › biztosítja a folyamatos társas támogatottságot.  GYAKORLATOK: megfelelő idő biztosítása, a beszélgetés kultúrája, a szeretet kifejezése, a testi kontaktus fenntartása.

13  Megküzdés: az a tevékenység, magatartás, amelyet az ember negatív élmény okozta szenvedés vagy feszültség esetén érvényesít a fájdalom leküzdése céljából.  Érzelemközpontú megküzdés és problémaközpontú megküzdés.  A boldogság fenntartása jelentősen függ attól, hogyan küzdünk meg a fájdalmas élményekkel.  GYAKORLATOK: az értelem keresése, a rosszban rejlő jó megtalálása, a gondolatok felülvizsgálata, a társas támogatottság kiaknázása.

14  A megbocsátás erkölcsi/vallási és pszichológiai értelmezése (bosszúvágy és elkerülés)  A megbocsátás jelei: 1. nincs bennem bosszúvágy, 2. nem kívánom a másik boldogtalanságát, 3. nem akarok tőle távolságot tartani, 4. nem élek úgy, mintha nem létezne.  A fájdalom, a keserűség, a gyűlölet jelentősen gyengíti a boldogságérzet fenntartását.  GYAKORLATOK: én mint megbántó és megbántott, a megbocsátó levél, az empátia gyakorlása, a „rágódás” kerülése.

15  Flow – áramlat (Csíkszentmihályi Mihály által leírt fogalom): egy jelen pillanat történéseibe, egy tevékenységbe való intenzív belemélyülés, amely erős örömérzettel, természetes feldobottsággal jár, „kilépés az időből”.  A kreativitás tanulmányozása – a művészi alkotás közbeni érzésvilág megértése.  Az áramlat-élmények átélése jelentősen növeli a boldogságérzetet.  GYAKOLRATOK: a figyelem irányítása, új élmények felé fordulás, jó beszélgetések fenntartása.

16  A boldogság egyik legfontosabb összetevője az élet élvezetének képessége, a jelen pillanat pozitívumának megélése (a múlt és a jövő ideje felé is kitágíthatóan).  Ennek módszere az adott helyzetben megélhető, többnyire természetesnek vett élmény felé fordulás.  GYAKORLATOK: a napi rutintevékenységek újra- felfelfedezése, a pozitív élmények megosztása, érzéki élmények fokozása, a szépség iránti fogékonyság növelése, az ünnepi alkalmak dúsítása.

17  A célok felállítása és elérése jelentősen növeli a boldogságérzetet.  A célok előnyei: › tudatosság › az életidő strukturálása › hatékonyságnövelés › érzelmi ösztönzés › „valahová és valakikhez tartozás” biztonsága.  A megfelelő cél: belső (önmagukban is kielégítő), hiteles (magunk által felállított), megközelítésen alapul (nem elkerülésen), harmonikus (egymással összefüggő), tevékenységen alapul, rugalmas.  GYAKORLATOK: céljaink átgondolása, megfelelő célok felállítása és részcélokra bontása, a teljesítések elemzése.

18  A vallásos élet érzékeny kutatási terület a tudomány számára – az emberek többsége táplál valamiféle hitet.  A spiritualitás és a vallásgyakorlás különbsége  Alapélmények: „része vagyok egy Egésznek”, „a létezésem értelemmel bír”, „egy gondviselő erő hat az életemre”, „része vagyok egy hagyománynak”  A rendszeres vallásgyakorlás, spirituális élet kedvezően hat a boldogságérzésre: › fenntartja az általános a testi-lelki egészségre (a vallások egészségmegőrző szabályai) › biztosítja a közösségi kapcsolatok ápolását › elősegíti a vallásgyakorlás során átélt érzelmek fenntartását.  GYAKORLATOK: ima, a szentség kialakítása a hétköznapi életben, az életről való elmélkedés, vallásokkal való megismerkedés, istentiszteleten és felekezeti programon való részvétel.

19  A boldogságérzet fenntartása egyenes arányban áll a rendszeres testmozgással – a testmozgás a leghatékonyabb boldogság-gyakorlat  A testedzés jótékony hatásai felbecsülhetetlenek: › betegségek megelőzése › az életminőség javítása › a szorongás csökkentése › az önbizalom növelése › kapcsolatok teremtése.  GYAKORLATOK: a személyiséghez illő mozgásforma megtalálása, az ideális edzésprogram kialakítása (ha szükséges szakember bevonásával), a boldogság testszintű kifejezése.

20  A boldogságfokozó gyakorlatok pozitív élményeket, pozitív érzelmeket, pozitív gondolkodást eredményeznek.  A boldogság eléréséhez fontos a változatosság és a megfelelő időzítés.  A boldogság fenntartásában fontos szerepe van a társas támogatottságnak.  A boldogság-gyakorlatok napi erőfeszítést és elköteleződést kívánnak meg.  A szokássá válás bekövetkezése időt vesz igénybe.

21  Látszólag egyszerű technikák – életvezetési program.  A „boldogtalanság kultúrája” (elégedetlenség, panaszkodás, pesszimizmus, egymás lebecsülése stb.) és az „amerikai felszínesség” kritikája.  A boldogság kiváltsága – „nem érdemled meg” – a nevelés problémája – önszeretetre, önértékelésre, önkibontakoztatásra nevelés.  A boldogság tudománya – a boldog élet gyakorlata (az önsegítő könyvek soha nem segítenek).  Az ember önalakító, önteremtő lény, módjában áll változtatni az életén.  Példaadás – felelősség önmagunk és környezetünk iránt.


Letölteni ppt "Az előadás e két mű alapján készült: Sonja Lyubomirsky kutatásai Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben, Bp.,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések