Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási."— Előadás másolata:

1 DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Duna részvízgyűjtőn Tahy Ágnes, Rákosi Judit

2 Duna részvízgyűjtő km ezer lakos 1324 település (13 megye) 16 tervezési alegység 6 vízügyi igazgatóság Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Győr) Emberi terhelésekkel legjobban súlytott terület Hajtóerők 1.: ipar és települések (lakosság) Hajtóerők 2.: mezőgazdaság és éghajlatváltozás Hajtóerők 3.: energiatermelés és felvízi (külföldi) hajtóerők

3 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tartalma 1.Vízgyűjtők jellemzése 2.Védett területek 3.Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások 4.Monitoring hálózatok és programok 5.Vízhasználatok gazdasági elemzése 6.A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása 7.Környezeti célkitűzések 8.Intézkedési program 9.Kapcsolódó programok és tervek 10.A közvélemény tájékoztatása

4 VÍZTESTEK STATISZTIKÁI 456 (1078-ból) felszíni víztest 375 (889) vízfolyás víztest (8006,75 km) ebből: 129 (381) erősen módosított 56 (139) mesterséges 77 (189) állóvíz (211,5 km 2 ) ebből: 39 (124) erősen módosított 16 (32) mesterséges (jelentős csökkenés a VGT1-hez képest a körtöltéses halastavak törlése miatt) 85 (185-ből) felszín alatti víztest 42 porózus (23 sekély + 19 rétegvíz) 24 hegyvidéki (12 sekély + 12 hasadékos) 17 karszt (9 hideg + 8 termál) 2 porózus termál

5 FELSZÍNI VÍZTESTEK kategóriáktípusok

6 Védett területek Ivóvízkivételek védőterületei: 803 db (1952-ből) felszíni (2 db) és felszín alatti (801) vízbázis (EU VKI 7. cikk szerint: >10 m 3 /nap; min 50 fő ellátása) – csak 260 védőterületi határozat Tápanyag-érzékeny és nitrát-érzékeny: a Duna rvgy 78%-a (ország területének 70%-a) (240/2000 (XII. 23.), illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet) Természetes fürdőhelyek: 67 db (309-ből) (78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, OKI nyilvántartása) Természeti értékei miatt védett területek (1996. évi LIII. törvény, FM nyilvántartása) ─Natura2000 területek: 236 db (522) (élőhely és madárvédelmi) ─Egyéb természetvédelmi vizes területek: 188 db (399) (NP,TK, TT, Ramsari, ex lege) ─A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek: 2 db (7) (6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet, 7. melléklet)

7 Nitrát- és tápanyagérzékeny területek Jelentős növekedés VGT1 → VGT2 2012: 19 ezer km : 27 ezer km 2 Felszíni vizek állapotértékelése alapján a szerves- és tápanyag terhelés jelentős

8 EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Veszélyes anyag szennyezés és az emisszió leltár (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Morfológiai beavatkozások (keresztirányú műtárgyak, hosszirányú beavatkozások, fenntartások) Vízjárást módosító beavatkozások (víz visszatartás, vízátvezetés, vízszint szabályozás, vízkivétel, vízbevezetés) Egyéb terhelések (közlekedés, rekreáció)

9 Veszélyes anyagok emisszió leltára

10 Veszélyes üzemek, balesetszerű szennyezések, kárelhárítás és kármentesítés Veszélyes üzem:191 db (345) Szennyezett terület:189 db (696)

11 HIDROLÓGIAI ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE

12 Vízkivételek a vízhasználat célja szerinti megoszlása Országos: Felszíni vízkivételek: 5,4 km 3 /év = 171,4 m 3 /s Q aug80 = 2184 m 3 /s, ebből hazai keletkezés 45,7 m 3 /s 55% ökológia, 45% hasznosítható Felszíni vízkivételek a vízhasználat célja szerint Duna rvgy: Felszíni vízkivételek: 3,48 km 3 /év = 110,5 m 3 /s Q aug80 = 888 m 3 /s, ebből hazai keletkezés 24,8 m 3 /s

13 Ökológiai vízigény meghatározása Hasznosítható készlet meghatározása Ha a vízkivételek nagyobbak, mint a hasznosítható készlet, akkor jelentős a vízhasználat Ha a vízkivételek elérik a hasznosítható készlet 90%- át, akkor fontos a vízhasználat Mesterséges csatornákon szabályozott a vízszolgáltatás, de a vízszállítás kapacitás függő VÍZKIVÉTELEK ÉS KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE 68 víztesten vízkivételeket csökkenteni kell, 13- nál alig maradt kiadható készlet, 132-nél nincs készlet, 86 mesterségesnél az elégtelen kapacitások korlátozzák csak a vízellátást

14 A VGT2 az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata Az intézkedési program tartalma lényegében nem változott, de a hangsúlyok eltolódtak Intézkedések részletesebb kidolgozása, több útmutató, több szabályozási koncepció, több háttérinformáció A VKI célkitűzések megvalósításához „mindenkinek” hozzá kell járulnia (minden vizes projektben kell lennie VGT elemnek) Intézkedések forrása biztosított kell legyen DPSIR model alkalmazása az intézkedések tervezéséhez

15 Igény kezelő (hajtóerő) (víztakarékos berendezések alkalmazása, gazdasági szabályozók, határértékek, oktatás, képességfejlesztés) Terhelés csökkentő (szennyvíztisztítás hatásfokának növelése, tápanyag-gazdálkodás) Állapot javító (rehabilitáció, vízpótlás) Hatás mérséklő (holtág, hullámtér revitalizációja például egyes árvízvédelmi intézkedések ellensúlyozása céljából) Intézkedések tervezése a DPSIR alapján

16 INTÉZKEDÉSEK I. 1.Pontszerű szennyezések Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása 2.Diffúz terhelések Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Talajerózióból származó terhelés csökkentése Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyag és veszélyes anyag szennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése 3.Hidromorfológiai elváltozások enyhítése A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése

17 INTÉZKEDÉSEK II. 4.Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme 5.Ivóvízellátás biztonsága Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések 6.Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása 7.Monitoring (EU Bizottság feltételeinek megfelelően kell kialakítani) bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióprofil meghatározása az EU által megadott veszélyes anyagokra

18 INTÉZKEDÉSEK III. 8.Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében Felügyelet, igazgatás megerősítése, a VKJ rendszer átalakításával A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása és szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás 9.Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás,árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelmbe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása

19 Belvíz-gazdálkodás és csapadékvíz-gazdálkodás, titsztított szennyvíz újrahasznosítás VGT2 háttéranyag: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató Ingatlan – települési rendszer – belterület és külterületi vízrendezés kapcsolata

20 VÍZTAKARÉKOS TECHNOLÓGIA !!! VM kérdőíves felmérés eredménye szerint alacsony a víztakarékos technológia elterjedsége és az új fejlesztési igényeknél is kevesen választják Vízkészlet rendelkezésre állásának, szolgáltatásának a díja magas ??? VP támogatja az energiatakarékos és víztakarékos technológiai fejlesztéseket !!

21 VGT2 Intézkedések csoportjai 1. Hajtóerőre ható (D) –vízárpolitikai eszközök, gazdaságszabályozási eszközök –tanácsadó szolgáltatás a mezőgazdaság részére, más szektor részére –kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében 21

22 VGT2 Intézkedések csoportjai 2. Terheléscsökkentő intézkedések (P) Állapotjavító intézkedések (S) Hatáscsökkentő intézkedések (I) –Szabályozási intézkedések –Gazdasági ösztönzők –Egyéb nem szerkezeti intézkedések –Műszaki intézkedések A VGT2 intézkedései között jelentős szerepe lesz a szabályozási, és a „puhább” intézkedéseknek (jó gyakorlatok, gazdasági ösztönzők, tanácsadás, képzés).

23 Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 1. Célok –Az állami vízvagyon igazgatási és hatósági alapfeladatainak (szolgáltatásainak) kiszámítható finanszírozása, –A jelenleg VKJ-t nem fizető vízhasználatok közül az öntözés, a halgazdaság és rizstermelés VKJ fizetésének visszaállítása.

24 Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 2. Megvalósítás A VKJ (és a VTD) szolgál a vízgyűjtőgazdálkodás-felügyeleti feladatainak forrásaként A Vízkészlet járulék „g” szorzó számítás víztest típusonkénti alkategóriáinak egyszerűsítése és víztestenkénti megfeleltetése a VKI szerinti jó, vagy a nem jó állapot minősítésének. t, túlhasználati szorzó bevezetése

25 Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 3. Megfizethetőségi elemzés Az egyes ágazatok által fizetett járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított aránya. Az öntözés, halgazdaság, rizstermelés célkódok esetében a járulék újra bevezetésének problémájára az ágazati járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított magas aránya mutat rá (alacsony a hozzáadott érték mértéke, ezért alacsony a fizetőképesség). Alacsonyabb szorzó a javaslat.

26 Infrastruktúra fenntartás-mezőgazdasági vízszolgáltatás árazása Közérdekű funkciók lehatárolása-vízpótlás esetén: a jó ökológiai állapothoz és jó ökológiai potenciálhoz szükséges vízmennyiségek biztosítása ex-ante feltétel: a mezőgazdasági vízszolgáltatásra kialakítandó költségmegtérülést biztosító árpolitika. A vízpótló infrastruktúra közérdekű működtetésének finanszírozási terhe nevesítve kerüljön be az érintett vízügyi igazgatóságok éves költségvetésébe. Az árképzést végző vízszolgáltató szervezet az árképzésben használt információkat és a költségmegosztás alapjául szolgáló adatokat meg kell, hogy küldje az OVF-nek, akinek feladata a költségkontroll. Megfizethetőségi elemzés alapján látható, hogy a vízszolgáltatási díj jövedelmezőségre gyakorolt hatása nagyon széles skálán mozoghat. A nem lényeges hatástól a pozitív jövedelmezőség megszűnéséig terjed a skála. A díj bevezetését ezért az alkalmazkodás lehetőségének (fokozatosság) a biztosításával kell bevezetni.

27 Hatékony vízkészlet-gazdálkodás Ahol van már hiány, túlhasznált készlet: új allokációs mechanizmusra van szükség, forgalmazható lekötési jogosultság Az új rendszer bevezetését meg kell, hogy előzze a készletek tényleges használatának adminisztratív felülvizsgálata és az engedéllyel nem rendelkező használatok döntő részének a felszámolása. Felszíni vizek esetén a lekötés időszakának a kettéosztása javasolt (eltérő lekötési jogosultság, vízbőség esetén, ha nem jár a szolgáltató számára többletköltséggel ingyenes használat lehetősége)

28 Területi diffúz terhelések, vízvédelmi zónák A diffúz terhelés csökkentése a Közös Agrárpolitika zöldítésre vonatkozó feltételeinek az ökológiai jelentőségű területek vízvédelmi szempontú kialakításával, amely a szennyezőanyagokkal terhelt (elsősorban erózió és belvíz forrású) lefolyás csökkentésére irányul. Ösztönzés szempontjából a leghatékonyabb megoldás akkor lenne elérhető, ha a feltételek be tudnak épülni a zöldítési kifizetés (80 €/ha) elfogadási feltételei közé. Kimagasló szerepe van a képzésnek és a tanácsadásnak. Megfontolandó a későbbiekben egy vízterhelési díj bevezetése

29 V ízügyi igazgatósági tevékenységek egységes szempontok szerinti árazása. Országosan érvényes elvek és ennek megfelelő szabályozás, költségszámítás kidolgozása Jelenleg megfizettetett többlet tevékenységek: mederhasználat (hajózás lehetőségének biztosítása), erőművi vízhasználat akadályainak elhárítása (pl. uszadék), hűtővíz kivétel lehetőségének biztosítása, töltésen való közlekedés lehetősége.

30 Víziközmű-szolgáltatás Cél: A költségfedező és egyben megfizethető díjszabályozás Az ágazati különadók, különösen a közműadó kivezetése a szektorból A rezsicsökkentés jelenlegi gyakorlata helyett az ágazati ÁFA csökkentése megfontolandó A vezetékes vízellátáson és közműves szennyvízelvezetésen kívüli feladatok, szolgáltatások költségeinek elkülönített nyilvántartása és költségeinek megfizetése annak érdekében, hogy azok ne terheljék a vízdíjakat (ilyen szolgáltatások a tűzivíz biztosítása, a csapadékvíz-elvezetés) Progresszív díjrendszer (esetleg egy bizonyos fogyasztási szintig ingyenes vízfogyasztás) Rekonstrukció finanszírozási stratégia (nem lehet mindent díjból)

31 Vízelvezetés árazása Közérdekű funkciók lehatárolása-vízelvezetés esetén: a belterületek vízkárokkal (belvíz, aszály) szembeni biztonságához szükséges vízrendszerek működtetése (belterület önkormányzat, külterület vízügyi igazgatóság), állami tulajdonú külterületi, pl. vonalas létesítményekhez kapcsolódó vízelvezetés befogadása A vízelvezető infrastruktúrával a közérdeken felül nyújtott szolgáltatások esetén, a vízrendszer minden elemére ki kell alakítani az igénybevétellel arányos hozzájárulás finanszírozási mechanizmusát a működtetési és fenntartási költségek tekintetében egyaránt. (Az igénybevétel mértéke a vízmennyiség) A finanszírozási szisztéma az „igénybe-nem-vétel” opciójának felajánlásával kezelheti a differenciált költség elosztás igényét

32 Települési csapadékvíz-gazdálkodás A cél a települési csapadékvíz-gazdálkodás kialakítását előmozdító szabályozási, szervezeti és, gazdasági ösztönző rendszer elindítása. A Vg. Tv 4. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az önkormányzat feladata a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás. Települési csapadékvíz-gazdálkodás a csapadék hasznosítását/hasznosulását célzó rendszerek tervezése, kiépítése és üzemeltetése úgy, hogy a károk elkerülése és/vagy csökkentése is megvalósul. A települési csapadékvíz-gazdálkodás ellátására szolgáltató szervezet kijelölése szükséges. A vízvisszatartást és hasznosítást ösztönző díjképzési/helyi adó rendszer bevezetése, melyre egységes díjképzési jogszabály kidolgozása szükséges

33 A VGT2 TÁRSADALMASÍTÁSA honlapon a Duna RVGT2 tervezetek, vitaanyagok publikálása - 6 hónapos véleményezési időszak:www.vizeink.hu –Vitaanyag I. (2015. augusztus 31-ig) –Vitaanyag II. (2015. szeptember – november) Fórumok rendezése (június-szeptember) ─Területi fórumok 6 db (dunai VIZIG-ek) ─Duna Részvízgyűjtő fóruma: 1 db ─Területi specifikus egy-egy helyi kiemelt témakörben: Ráckevei- Soroksári-Dunaág, Rába alsó szakasz – Hanság, Dunántúli karszt, Duna-Tisza-közi Homokhátság, Alföld termálvizek ─Országos szakmai tematikus (egy-egy ágazat) számára tartott fórum 18 db A fórumokon elhangzottak és az ben, postán megküldött vélemények folyamatosan feldolgozásra kerülnek. VGT2 10. fejezet mellékletben a vélemények és válaszok közlése. KÉRJÜK KÜLDJE MEG VÉLEMÉNYÉT A VITAANYAGOKRÓL!

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések