Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Esztétika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Esztétika."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Esztétika

2 2 Filozófia Mi az esztétika? Kalokagathia: a testi, erkölcsi és szellemi tökéletességet, tágabb értelemben pedig az igaz, a jó és a szép egységét jelentette. Érosz mint közvetítő az istenek és a halandók között Az esztétika szó különböző aspektusai: ízlésítélet, érzékelés Érzékelés (görög): aiszthészisz. pl. I. Kant: Transzcendentális esztétika Ízlés, szépérzék. Pl. Alexander Gottlieb Baumgarten (1735). Az esztétikai minőség Mimézis Arányosság Esztétikai érzék Mi a művészet? Intézmény-elmélet? Idealista elmélet? Definiálhatatlan - nyelvjáték? Horizont-összeolvadás

3 3 Filozófia Mimézis: Platón A mimézis, utánzás a görög művészetfelfogás kulcsfogalma, melynek legeredetibb formája talán a színészi tevékenység, alighanem a mimosz volt a művészszemélyiség egyik legrégebbi típusa. A művészet az idea elsőrendű valósága és a mesterségek által előállított másolatához képest csak harmadrendű valóságot képvisel, az utánzás utánzását jelenti.

4 4 Filozófia Mimézis: Platón

5 5 Filozófia Mimézis: Arisztotelész A művészet hasznos és értelmes. A költészet lényege a cselekvő ember jellemének („éthoszá"-nak) utánzása. A művekben szereplő egyéni helyzetek bemutatásával ezeken túlmutatóan az egyediben az általános megmutatására törekszik. A műalkotás (a tragédia) a befogadóban a részvét és félelem általi megtisztulást, katarzist eredményez.

6 6 Filozófia

7 7 Az ízlés forrása - Racionalizmus Luca Pacioli és a Szent Arány (1509). Az irodalomkritikába nincs jobb bevezető a matematikánál. (Terrasson 1715) Az ízlést meg kell tanulni, mint a matematikát.

8 8 Filozófia Részlet - Holt költők társasága

9 9 Filozófia A ízlés forrása – empirizmus 1. Az ízlésítéletek közvetlenségének elve - empirizmus Mennyiben hat a matematikai érvelés az ízlésítéletre? Jean Baptiste Dubos 1719 (Critical Reflections on Poetry, Painting, and Music) 1. Ha az ízlésítéletek a józan észtől származnak akkor észérvek is kiválthatnak ízlésítéletet. 2. Az észérvek általában nem változtatnak az ízlésítéletünkön. 3. Tehát: Az ízlésítéletek nem a józan észtől származnak hanem egy speciális érzékszerv hatására alakulnak ki.

10 10 Filozófia A ízlés forrása – empirizmus 2. Thomas Reid 1785 (Az ember intellektuális képességeiről) 1. Valaminek a szépsége annak természetéből vagy szerkezetéből származik. 2. Ahhoz hogy egy tárgy szépségét érzékeljük, annak természetét is érzékelnünk kell. 3. Külső érzékszerveink minden előzmény nélkül érzékelik a tárgy tulajdonságait, tehát lehetetlen, hogy valaminek a szépségét a tárgy érzékelése nélkül érzékeljük.

11 11 Filozófia Mi a helyzet azzal akinek hiányzik valamely érzékszerve? Nem lehet számára bebizonyítani, hogy egy tárgy szép? Számára nem is lesz szép az adott tárgy? Akkor az adott tárgy valaki számára szép, valaki számára pedig nem? Miben különbözik az, akinek teljesen hiányzik egy érzékszerve attól, akinek csak rosszul működik (például szemüveg nélkül nem látja az apró részleteket)?

12 12 Filozófia Szép az, ami vonzalmat ébreszt bennünk David Hume: A szép bizonyos fajtái vonzalmat és jóváhagyást ébresztenek bennünk. Ha ez nem történik meg akkor ezen az észérvek sem tudnak változtatni. A szép sok fajtájánál azonban (pl. a magas művészetek) szükséges némi előzetes érvelés, vagy gyakorlottság, hogy a megfelelő érzelmet érezzük. A szépérzék pedig fejleszthető. "Egy tárgy annyiban rendelkezik esztétikai minőséggel, amennyiben alkalmas arra, hogy bizonyos választ váltson ki."

13 13 Filozófia Az a szép, ami vonzalmat ébreszt?

14 14 Filozófia Kant: érdekmentes és univerzális szép Az érdekmentesség elve Mikor egy cselekedetet jónak ítélünk (elnyeri tetszésünket), akkor felébred bennünk a vágy arra, hogy megtegyük. Amikor viszont egy dolgot szépnek ítélünk (elnyeri tetszésünket), akkor nem ébred fel bennünk ilyen vágy. Valamit szépnek ítélni tehát érdek nélküli, pusztán kontemplatív. A szépítélet Alapja valamilyen érdekmentes élvezet érzése (nem pedig a tárgy puszta érzékelése) Általános érvényű: ha valaki szépnek talál valamit, akkor joggal feltételezheti, hogy másoknak is szépnek kell találniuk, azonban a szépítélet nem kikövetkeztethető észérvek alapján, a szépség nem tulajdonság.

15 15 Filozófia Esztétikai objektivizmus – a szép a tárgy belső tulajdonsága, csak nyitottnak kell lenni rá, és akkor biztos, hogy meglátjuk, nem tőlünk függ Esztétikai szubjektivizmus – a szép a mi érzékelésünkben lakozik, azt látjuk szépnek, amire nyitottak vagyunk, amihez szokva vagyunk, amit szépnek akarunk látni; akár egy kellemes emlék miatt. Bármi lehet szép, ez nem a tárgy belső tulajdonságaitól függ. Esztétikai kapcsolat – a szép a tárgy és a megismerő szubjektum kapcsolatában lakozik; számítanak mind a tárgy belső tulajdonságai, mind a mi érzékelésünk, kifinomultságunk; egyes tulajdonságokra érzékenyebben vagyunk, másokra kevésbé. Érdekmentes tetszés - szépnek ítélni valamit pusztán kontemplatív. Mi a szép? - Összefoglalás

16 16 Filozófia Esztétikai minőség Csak az műalkotás ami hat szépérzékünkre, amit esztétikusnak találunk. Értelemhordozó forma: a műalkotás szerkezetének megkülönböztető vonásai közötti viszony. Érzékeny műkritikusok intuitíve felismerik mi a szép. Problémák: Relativizmusból fakadó érv Körben forgó Cáfolhatatlan Mi a művészet?

17 17 Filozófia Marcel Duchamp: Szökőkút és egy közönséges piszoár

18 18 Filozófia Intézmény elmélet (George Dickie) Minden műalkotás emberi produktum. Minden műalkotást műalkotássá szenteltek egy értékelési aktussal Az a művészet, amit művészetként értékelnek. Problémák (Ted Cohen): Mi az értékelési szempont, ha nem az esztétikum? Körbenforgás: ki értékelhet, ki a szakértő? Mi a helyzet a negatív értékelésekkel? Például: undorító? ijesztő? Ezek nem műalkotások? Mivel mindent minősítünk valahogy, ezért minden műalkotás. Mi a művészet?

19 19 Filozófia Eurostar műanyag evőeszköz

20 20 Filozófia George A. Romero: Az élőholtak éjszakája

21 21 Filozófia Francis Bacon - Three Studies for Figures at the Base of a Crucifixion

22 22 Filozófia Francisco Jose de Goya - Szaturnusz

23 23 Filozófia Idealista elmélet Művészet ≠ mesterség Műalkotás = eszme a művész tudatában. Művészet = az eszme kifejezése egy bizonyos művészeti közegben minden további cél nélkül. Problémák: Galériában az alkotásnak csak a nyomai találhatóak. Több nagy műalkotás direkt megrendelésre készült. Mi a művészet?

24 24 Filozófia Definiálhatatlan (Családi Hasonlóságon alapuló érv) Költészet, szobrászat, zene, festészet... Pasziánsz, sakk, foci, tollaslabda... Lehet közöttük hasonlóság anélkül, hogy mindegyikben lenne közös vonás. Problémák: Családi hasonlóság hátterében genetikai kapcsolat. Ne vessük el eleve, hogy talán van közös nevező. Mi a művészet?

25 25 Filozófia Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása A formájában áthagyományozódó művészet igazolásának kérdése az európai történelemben a görög szókratikus filozófiában merült fel. „Ez (…) régi és komoly téma, mely mindig akkor vetődik fel, amikor újfajta igazságigény áll szemben a tradíciónak azzal a formájával, amely költői lelemény vagy művészi formanyelv k.” Meggyőzően hangzik, hogy a művészet olyan korban, amikor erős legitimáció ágyazta bele a környező világba, magától értetődő integrációt teremtett a közösség, a társadalom, az egyház és az alkotó művész önfelfogása között. A mi problémánk éppen az, hogy ez a magától értetődés s vele együtt az átfogó önértelmezés közössége már a 19. században megszűnt.”

26 26 Filozófia Tradíció és modernség: konfliktus és kapcsolat „ A 19. századi művész messianisztikus tudata abból a táplálkozott, hogy a művész megteremti saját közösségét. Formarombolás, provokáció a 20. században. (Pl. Duchamp: Szökőkút.) Van-e még, helyreállítható-e a kapcsolat a tradíció és a modernség között? Gadamer olyan keretet akar kidolgozni, amely a klasszikus művészeti hagyományt és a modern művészetet egyaránt átfogja: „a mértékeket úgy kell megválasztani, hogy ne csak a múlt és a hagyomány nagy művészetét fogják át, hanem a modern művészetet is, mert hisz ez utóbbi nemcsak szembehelyezkedik az előbbivel, hanem erőit és ösztönzéseit is belőle merítette”.

27 27 Filozófia Antropológiai alapok, játék A művészet autonómiájának jelentősége és felülbírálása: azoknak az antropológiai alapoknak a feltárása, amelyeken a művészet jelensége nyugszik. A művészet mindig együttjátszást igényel, ez a nézőre is vonatkozik. „A modern művészet egyik alaptörekvése, hogy át szeretné hidalni azt a távolságot, amelyet a művészet a nézőkkel, a fogyasztókkal, a közönséggel szemben tart.” A mű nem lezártságot, hanem megértendő feladatot jelent: „minden mű hagy minden befogadónak egy bizonyos játékteret, melyet ki kell tölteni”. Felfedés, feltárás, megnyilvánulás - elrejtettség, rejtőzködés. Az elleplezés, elrejtés, mely az ember végességének része

28 28 Filozófia Ábrázolás, mimézis Nem valami ismert utánzása, hanem ábrázolása, érzéki teljességében való felidézése. Az ábrázolás nem a külső tárgy, a denotátum, hanem a létrehozott belső jelentés, a jelenség a maga egyedi mivoltában A művészet - játék - mindig egyfajta önábrázolás. Csak benne magában találjuk meg azt, amit mondani akar. Ennek felépítésében nekünk is részt kell venni: kommunikáció, dialógus. Közös teljesítmény.

29 29 Filozófia A befogadás Az üzenet, a mű mindig szól valakihez. A jelentés felépítésében nekünk is részt kell venni: kommunikáció, dialógus. A horizont és a horizont-összeolvadás fogalma: a mű időhorizontja és elfeledett tartalma összeolvad és a közös „játékban” föltárul a jelen időhorizontjával, melynek során szembesülünk saját gyökereinkkel, előítéleteinkkel, rejtett, elfeledett értékeinkkel. Ily módon azokat a műalkotásokat tudjuk befogadni, értékelni, amelyek rólunk, nekünk szólnak, amelyek tükröt tartanak elénk. Az értelmezés elkerülhetetlensége: hány jelentése van a műnek? A kritika szerepe és jelentősége

30 30 Filozófia Esztétikai minőség? - Valamilyen esztétikai hatás, amit a műalkotás kivált? Egy intézmény általi értékelés? – mindaz, amit kiállítanak, megvesznek, dicsérnek a kritikusok; vagyis bármi lehet? Valami idea? – egy eszme, vízió a művész tudatában, amelyet a művész a maga művészet eszközeivel fejez ki, de ami igazán csak a művész elméjében van. Definiálhatatlan? – családi hasonlóság: olyan mint a játék Horizont-összeolvadás - a művészet történeti folytonosság, a műalkotás kitöltendő játéktér. Mi a művészet? - Összefoglalás

31 31 Filozófia És még egy kis naturalizálás… Tényleg mindenki más esztétikai ítéletet hoz? Neuroesztétika (Semir Zeki) Az esztétikai ítélet idegi alapjai. Komar & Melamid: The Most Wanted Paintings on the Web 1995-től kb USD/ ország / felmérés mi a legkedveltebb kép? és a legkevésbé kívánt eredetileg egész kiállítást szerveztek – de csak két képet állítottak ki

32 32 Filozófia USA

33 33 Filozófia Dánia

34 34 Filozófia Kína

35 35 Filozófia Kenya

36 36 Filozófia Finnország


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Esztétika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések