Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Esztétika. 2 Filozófia Mi a szép?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Esztétika. 2 Filozófia Mi a szép?"— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Esztétika

2 2 Filozófia Mi a szép?

3 3 Filozófia Mi a szép?

4 4 Filozófia Mi a szép?

5 5 Filozófia Mi a szép?

6 6 Filozófia Mi a szép?

7 7 Filozófia Mi a szép?

8 8 Filozófia Mi a szép?

9 9 Filozófia Mi a szép? - Esztétikai Objektivizmus Immanuel Kant: „A szépség objektív és univerzális.” A műalkotás az, amiben az esztétikai érték (az esztétikum) benne van Az esztétikum a tárgyak saját belső sajátossága Pl.: egység, egyensúly, ideális arány, aranymetszet, kompozíciós szabályok

10 10 Filozófia Mi a szép? - Esztétikai Szubjektivizmus  Benedetto Croce  A tárgyaknak vannak bizonyos (nem esztétikai) tulajdonságai.  A befogadó kapcsolatban van a tárggyal.  A tárgy tulajdonságai kiváltják a választ a befogadóban.  De a válasz fölötte áll a tulajdonságok észlelésének, azon túl kezdődik.  Pl.: tetszés, élvezet, gyönyörködés, fennköltség.

11 11 Filozófia Mi a szép? – Esztétikai kapcsolat  David Hume:  A szép a szemlélő és a tárgy kölcsönhatása.  Természeti kapcsolat a stimulus és az esztétikai ítélet között.  Szép az, amire rezonálunk.  Amire a megfelelő idegpályák aktiválódnak.  Fiatalság, termékenység, egészségeség.

12 12 Filozófia  Esztétikai objektivizmus – a szép a tárgy belső tulajdonsága, csak nyitottnak kell lenni rá, és akkor biztos, hogy meglátjuk, nem tőlünk függ  Esztétikai szubjektivizmus – a szép a mi érzékelésünkben lakozik, azt látjuk szépnek, amire nyitottak vagyunk, amihez szokva vagyunk, amit szépnek akarunk látni akár egy kellemes emlék miatt; bármi lehet szép, ez a tárgy belső tulajdonságaitól nem függ  Esztétikai kapcsolat – a szép a tárgy és a megismerő szubjektum kapcsolatában lakozik; számítanak mind a tárgy belső tulajdonságai, mind a mi érzékelésünk, kifinomultságunk, van, amilyen tulajdonságokra érzékenyebben vagyunk, van, amilyenekre kevésbé – ezt azonban többféleképen is lehet értelmezni attól függően milyennek tekintjük a kapcsolat természetét, miről gondoljuk azt, hogy meghatározza azt Mi a szép? - Összefoglalás

13 13 Filozófia  A görög α ἰ σθητική "aisthetike" szóból származik, amely észlelést és érzékelést jelent. Mint fogalom a széppel, illetve a művészettel való elméleti foglalatoskodást jelenti.  A 18. századi angol és német gondolkodásban vált önálló diszciplínává. A fogalmat első alkalommal Alexander Gottlieb Baumgarten használta. munkájában.  A szépség (természeti, művészi) megkülönböztetett tapasztalata; tetszés, élvezet, gyönyörködés. A művészetek alapvető egysége: az esztétikai élmény és ítélet természetének feltárása  Az esztétikai viszony elsősorban a művészetben jelenik meg, de a mindennapi élet területeit is átjárja.  Nem kognitív és nem gyakorlati, hanem egy olyan sajátos viszony, amely révén szenvedélyek nélkül és önmaguk kedvéért fordulunk a tárgyak felé Esztétika

14 14 Filozófia  Definiálhatatlan (Családi Hasonlóságon alapuló érv)  Költészet, szobrászat, zene, festészet...  Pasziánsz, sakk, foci, tollaslabda...  Lehet közöttük hasonlóság anélkül, hogy mindegyikben lenne közös vonás.  Problémák:  Családi hasonlóság hátterében genetikai kapcsolat.  Ne vessük el eleve, hogy talán van közös nevező. Mi a művészet?

15 15 Filozófia  Értelemhordozó Forma  Minden műalkotás esztétikai emóciót vált ki – van közös minőségük.  Értelemhordozó forma: a műalkotás szerkezetének megkülönböztető vonásai közötti viszony.  Érzékeny műkritikusok intuitíve felismerik.  Problémák:  Körben forgó.  Cáfolhatatlan. Mi a művészet?

16 16 Filozófia Mi a művészet?

17 17 Filozófia Mi a művészet?

18 18 Filozófia  Idealista elmélet  Művészet vs. Mesterség  Műalkotás = eszme a művész tudatában.  Művészet = az eszme kifejezése egy bizonyos művészeti közegben minden további cél nélkül.  Problémák:  Galériában az alkotásnak csak a nyomai.  Több nagy műalkotás direkt megrendelésre készült. Mi a művészet?

19 19 Filozófia Mi a művészet?

20 20 Filozófia  Intézmény elmélet  Minden műalkotás emberi produktum.  Minden műalkotást műalkotássá szenteltek.  Vagyis az a művészet, amit művészetnek kezelnek.  Problémák:  Nincs jó/rossz. Miért értékesebb ami műalkotás?  Körbenforgás: ki a művészeti világ tagja?  Miért szentelnek valamit műalkotássá, mást meg nem? Mi a művészet?

21 21 Filozófia Mi a művészet?

22 22 Filozófia  Definiálhatatlan? – családi hasonlóság: olyan mint a játék  Egy értelemhordozó forma? – egy meghatározhatatlan viszony a műalkotás tulajdonságai között, amelyet csak intuitíven lehet megragadni  Valami idea? – egy eszme, vízió a művész tudatában, amelyet a művész a maga művészeti eszközeivel kifejez, de igazán csak a művész elméjében van  Egy intézmény? – mindaz, amit kiállítanak, megvesznek, dicsérnek a kritikusok, vagyis bármi lehet, akár egy piszoár is a kiállító teremben Mi a művészet? - Összefoglalás

23 23 Filozófia  Művészet = másolás / utánzás (mimézis)  Műalkotás = másolat  Platón: az ideák (ősképek) utánzatainak másolata.  Arisztotelész: a cselekvő ember belső jellemvonásainak a másolata.  Kant: a természeti, eredeti szépség megjelenítése, lemásolása  Naívan: néhány festmény, szobor valóban másolat.  Problémák:  Hamisítók.  Van Meegeren. Mi a műalkotás?

24 24 Filozófia Kezdetek: A szép, a szépség és Érosz  A szépről gondolkodásnak gazdag hagyománya van a különböző kultúrákban.  Kezdeteit Európában a görög gondolkodáshoz, s elsősorban két nagy klasszikusához, Platónhoz és Arisztotelészhez kapcsoljuk, akik összefoglalói és továbbfejlesztői a korábbi elképzeléseknek.  Kalokagathia: (gör. kalós kai agathós, magyarul ’szép’ ’és’ ’jó’) a testi, morális és szellemi tökéletességet, tágabb értelemben pedig az igaz, a jó és a szép egységét jelentette a görögök nevelődés eszménye szerint.  Érosz mint közvetítő az istenek és a halandók között

25 25 Filozófia Ókor: Platón - Mimézis  A mimézis, utánzás a görög művészetfelfogás kulcsfogalma, melynek legeredetibb formája talán a színészi tevékenység, alighanem a mimosz volt a művészszemélyiség egyik legrégebbi típusa.  Platón, aki korábban maga is költészettel foglalkozott, élesen bírálta a költői és egyéb művészi ábrázolást. Szerinte a művészet az idea elsőrendű valósága és a mesterségek által előállított másolatához képest csak harmadrendű valóságot képvisel, az utánzás utánzását jelenti. A költők nem értenek ahhoz, amiről beszélnek. Puszta látszatot keltenek, s ennek élvezetével félreviszik az egyén nevelését, ezért károsnak tekinthető.

26 26 Filozófia Ókor: Arisztotelész - Mimézis  Platónnal szemben a művészet hasznos és értelmes voltát hangsúlyozta. A költészet lényege szerinte is az utánzás, de nem az ideáké, hanem a cselekvő ember belső jellemvonásaié, azaz „éthoszáé”.  A művekben mindig egyének és egyedi helyzetek szerepelnek, mert csak ezek válthatnak ki érzelmeket a befogadóból. Az utánzás mégsem (pusztán) meghatározott egyedek és esetleges események másolását jelenti. A mű a jellegzetes, típusszerű bemutatására törekszik, az egyediben az általános megmutatására.  A műalkotás (a tragédia) a befogadóban a részvét és félelem általi megtisztulást, katarzist eredményez.

27 27 Filozófia Újkor: Az egyéni ízlés és a sensus communis  Az ízlés probléma sajátos jelentősége a 17. és a 18. században: az individuális ítélet jelentőségének megnövekedése, hasonló ízlésű emberek ízlésközössége:  „A hasonló ízlésű emberek felismerik egymást, az ízlés beléptet a közösségbe és közösséget teremt. Jó ízléssel rendelkezni életformát jelent, a jó ízlés norma, magatartásminta, amelyet el kell sajátítani.”  Az egyéni és a csoportos minták nem illeszkednek konfliktusmentesen egymáshoz  az individuális ízlésfogalom belső veszedelme az önkényes tartalmakkal telített relativizmus  a normatív ízlésfogalomé a kiüresedés, a konvencionalizálódás

28 28 Filozófia Mi a műalkotás?

29 29 Filozófia Mi a műalkotás?

30 30 Filozófia  Mi számít a műalkotás megítélése során?  A szerző akarata, a műalkotás kontextusa.  Extrém: történeti hitelesség.  A szerző nem, csak a konkrét alkotás.  Anti-intencionalizmus.  „A szerző halála.”  A befogadó.  Átéli az élményt, és esztétikai ítéletet hoz. Mi a műalkotás? – A szerző halála

31 31 Filozófia Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása  A művészet igazolásának kérdése az európai történelemben a görög szókratikus filozófiában merült fel. „Ez (…) régi és komoly téma, mely mindig akkor vetődik fel, amikor újfajta igazságigény áll szemben a tradíciónak azzal a formájával, amely költői lelemény vagy művészi formanyelv formájában áthagyományozódik.”  Meggyőzően hangzik, hogy a művészet olyan korban, amikor erős legitimáció ágyazta bele a környező világba, magától értetődő integrációt teremtett a közösség, a társadalom, az egyház és az alkotó művész önfelfogása között. A mi problémánk éppen az, hogy ez a magától értetődés s vele együtt az átfogó önértelmezés közössége már a 19. században megszűnt.”

32 32 Filozófia Tradíció és modernség: konfliktus és kapcsolat  „ A 19. századi művész messianisztikus tudata abból a táplálkozott, hogy a művész megteremti saját közösségét.  Formarombolás, provokáció a 20. században. (Pl. Duchamp: Szökőkút.)  Van-e még, helyreállítható-e a kapcsolat a tradíció és a modernség között?  Gadamer olyan keretet akar kidolgozni, amely a klasszikus művészeti hagyományt és a modern művészetet egyaránt átfogja: „a mértékeket úgy kell megválasztani, hogy ne csak a múlt és a hagyomány nagy művészetét fogják át, hanem a modern művészetet is, mert hisz ez utóbbi nemcsak szembehelyezkedik az előbbivel, hanem erőit és ösztönzéseit is belőle merítette”.

33 33 Filozófia Antropológiai alapok, játék  A művészet autonómiájának jelentősége és felülbírálása: azoknak az antropológiai alapoknak a feltárása, amelyeken a művészet jelensége nyugszik.  A művészet mindig együttjátszást igényel, ez a nézőre is vonatkozik. „A modern művészet egyik alaptörekvése, hogy át szeretné hidalni azt a távolságot, amelyet a művészet a nézőkkel, a fogyasztókkal, a közönséggel szemben tart.”  A mű nem lezártságot, hanem megértendő feladatot jelent: „minden mű hagy minden befogadónak egy bizonyos játékteret, melyet ki kell tölteni”.  Felfedés, feltárás, megnyilvánulás - elrejtettség, rejtőzködés. Az elleplezés, elrejtés, mely az ember végességének része

34 34 Filozófia Ábrázolás, mimézis  Nem valami ismert utánzása, hanem ábrázolása, érzéki teljességében való felidézése.  Az ábrázolás nem a külső tárgy, a denotátum, hanem a létrehozott belső jelentés, a jelenség a maga egyedi mivoltában  A művészet - játék - mindig egyfajta önábrázolás. Csak benne magában találjuk meg azt, amit mondani akar.  Ennek felépítésében nekünk is részt kell venni: kommunikáció, dialógus. Közös teljesítmény.

35 35 Filozófia A befogadás  Az üzenet, a mű mindig szól valakihez.  A jelentés felépítésében nekünk is részt kell venni: kommunikáció, dialógus.  A horizont és a horizont-összeolvadás fogalma: a mű időhorizontja és elfeledett tartalma összeolvad és a közös „játékban” föltárul a jelen időhorizontjával, melynek során szembesülünk saját gyökereinkkel, előítéleteinkkel, rejtett, elfeledett értékeinkkel. Ily módon azokat a műalkotásokat tudjuk befogadni, értékelni, amelyek rólunk, nekünk szólnak, amelyek tükröt tartanak elénk.  Az értelmezés elkerülhetetlensége: hány jelentése van a műnek?  A kritika szerepe és jelentősége

36 36 Filozófia  Platón: az ideák evilági másolatainak, vagyis a tárgyaknak a másolatai  Arisztotelész: az emberek, hősök példaértékű jellemvonásainak a másolatai, ábrázolásai  Kant: az univerzális, eredeti természeti szépség másolatai, megjelenítései a zseni által  Ponsztmodern: bármi, amit annak nevezünk  Gadamer: egy közös megértő, létfeltáró játék, tevékenység, amely egy közös horizontban összeolvasztja a szerző és a befogadó közös gyökereit Mi a műalkotás? – Összefoglalás

37 37 Filozófia És még egy kis naturalizálás…  Neuroesztétika (Semir Zeki)  Az esztétikai ítélet idegi alapjai.  Komar & Melamid: The Most Wanted Paintings on the Web  1995-től  kb USD/ ország / felmérés  mi a legkedveltebb kép?  és a legkevésbé kívánt  eredetileg egész kiállítást szerveztek – de csak két képet állítottak ki

38 38 Filozófia USA

39 39 Filozófia Dánia

40 40 Filozófia Kína

41 41 Filozófia Kenya

42 42 Filozófia Finnország


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Esztétika. 2 Filozófia Mi a szép?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések