Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mérlegképes könyvelő SZÁMVITELI ISMERETEK I. rész Vázlatok Pópity István.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mérlegképes könyvelő SZÁMVITELI ISMERETEK I. rész Vázlatok Pópity István."— Előadás másolata:

1 Mérlegképes könyvelő SZÁMVITELI ISMERETEK I. rész Vázlatok Pópity István

2 Ha úgy érezzük, hogy összecsapnak a fejünk fölött a hullámok. 5 % 15% 80 % tudás készség lelkesedés 1×116 2×2 4 2×2 5 3×3 4 4×4 1 Hány négyzet látható az ábrán?

3 A számviteli rendszer kialakítására ható tényezők Tervgazdasági rendszerbenPiacgazdasági rendszerben u.a. 1.) A számviteli rendszer célja,feladata célja: a gazdaság külső és belső szereplőinek információval való ellátása feladata: a múlt adatainak automatikus ellenőrzése melletti rögzítése a jelen és a jövő céljaira u.a. Állam, mint tulajdonos… 2.) A gazdaság szereplői (érdekhordozók köre) a vállalattal közvetlen kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyek (a koalíció tagjai) Valós tulajdonos… Állami információs igények kielégítése a közgazdasági szabályozók kialakításához statisztikai összesítések elvégzéséhez adóellenőrzés kiszolgálásához 3.) Az érdekhordozók információ igénye Milyen a tőke hatékonysága, jövedelmezősége, a befektetés biztonsága, megtérülése Az állami érdeknek prioritást adó szabályozás a pénzügyminisztérium irányítása és a pénzügyminiszter felelőssége mellett 4.) Érdekütközések feloldása intézményes szabályozásra van szükség, mert nem engedhető meg, hogy a koalíció egyes tagjai előnyöket élvezzenek más tagokkal szemben Kormánytól független szakmai szervezetek útján egyre nagyobb szerepet kapnak

4 A számviteli szabályozás formái Állami szabályozás (állami szervek általi) Szabályozott önszabályozás szakmai szervezetek kapnak meghatározó szerepet az állam csak akkor avatkozik be, ha a szabályozás közérdeket sért

5 Számvitel: a közgazdaság tudomány körébe tartozó, olyan alkalmazott tudomány, amely - sajátos elméleti alapokkal és módszertannal rendelkezik - épít a makro és mikrogazdasággal foglalkozó tudományágak fogalmi apparátusára - szoros kapcsolatban áll a jogtudomány különböző ágaival (társasági jog, adójog, deviza- és vámjog) - szoros kapcsolatban áll a pénzügyekkel, szervezéssel, vezetéssel, ellenőrzéssel rendszere magában foglalja: - a bizonylatok rendszerét - a könyvvitel rendszerét - a leltározást és az értékelést - a költség és önköltségszámítást - a beszámoló rendszert - a beszámoló könyvvizsgálatát - a beszámoló nyilvánosságra hozatalát fogalma: olyan információrendszer, amely a gazdálkodó szervezetek tevékenységét, működését mutatja be.

6 A számvitel súlypontjai A számvitel fogalmán a számvitel súlypontjai értendők. A számvitel súlypontjai a vagyon és vagyonváltozások megjelenítésenyomon követésekommunikálása Milyen értéken? bekerülési ár? jelenbeli ár? Kettős könyvvitel alkalmazásával Beszámoló összeállításával

7 Mivel foglalkozik? Mint tudomány és gyakorlat kizárólag a vagyonnal és a vagyonváltozással foglalkozik Mi a vagyon? Azoknak a jelenségeknek (vagyonelemeknek) az összessége, amelyek egy gazdasági szervezet számára egy adott időpontban gazdasági tartalommal (értékkel) bírnak és értékelhetők (mérleg) Mi a vagyonváltozás? A vagyonelem mozgását, irányát és a vagyonra gyakorolt hatását kifejező jelenség (kettős könyvvitel) A számvitel

8 A számvitelnek választ kell tudni adni a következő a kérdésekre A vagyon és a vagyonváltozások kommunikálása a beszámolók segítségével történik. A kommunikálásra szükség van, mert a szervezetet irányítani, a változásokra rugalmasan reagálni, a változásokat aktívan befolyásolni a vagyonváltozások ismerete nélkül lehetetlen. a gazdaság külső szereplőit információval kell ellátni. A számvitel a felmerülő kérdésekre a választ megadja Mikor és milyen vagyonelemnek tekinthető egy jelenség? Milyen értéket képvisel az adott jelenség? az aktiválás és passziválás kritériumaival értéktanával

9 Bruttó vagyon A vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak értéke (eszközök összesen) Nettó vagyon Eszközök és idegen források különbsége (a saját tőke értéke) Mérleg

10 A mérlegértékelés elvei Mérlegben történő értékelésMérlegen kívüli értékelés A vállalkozás értékét a vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak értékéből kiindulva határozzák meg. Eszközök és idegen források értékének különbségével történik a saját tőke értékének meghatározása. A vállalkozás globális értéke kerül meghatározásra. Üzletértékelés, jövedelemtermelő képesség szerinti saját vagyont határozzák meg. A saját tőke értékét a korábban elért és/vagy a jövőben elérhető eredményből kiindulva állapítsák meg. Értékelési eljárások Hogyan közelítjük az értékelés tárgyait és milyen konkrét árakat alkalmazunk a pénzértékre történő átszámítás során. Értékelési elvek Az eszközök és források értékelési módját jelenti. A vagyon, a saját tőke és az eredmény értéke közötti összefüggést mutatja.

11 Értékelési elvek Realizációs elvIdőérték elv Üzemgazdasági becsérték elv Múltbeli (aktualizált múltbeli) bekerülési árakon történő értékelés. Az időszaki eredmény meghatározása történik. Olyan eredmény meghatározására törekszik, amelynek teljes kivonása esetén a vagyon és a saját tőke értéke változatlan marad. Jelenlegi árakon történik az értékelés. A realizált eredményen kívül az eszközök és a források átértékeléséből származó nem realizált eredmény is kimutatásra kerül. Jövőbeni árakon történő értékelés. Milyen eredményre számíthat a vállalkozás. Nehéz becsülni, ezért a gyakorlatban nem terjedt el.

12 Mérlegben történő értékelés összefoglalása Értékelési elvekÉrtékelési eljárások Realizációs elvIdőérték elvMúltbeli árakJelenbeli árakJövőbeni árak

13 MATERIÁLIS MÉRLEGELMÉLETEK REÁLTUDOMÁNYOS Egy- egy mérlegcélból kiindulva vezetik le a mérlegkészítési szabályokat A koalíciós tagok információs igényéből kiindulva vizsgálják a mérlegkialakítás lehetőségeit Anyagunk tárgyát képezi Nem képezi anyagunk tárgyát

14 MATERIÁLIS MÉRLEGELMÉLETEK Statikus Időérték elv Jelenbeli árak Dinamikus Realizációs elv Múltbeli árak Organikus Duális értékelés Cél: a vállalkozás vagyonának (saját tőkéjének) meghatározása és annak célszerűen történő tagolása. Leegyszerűsítve: értéktan és tagolástan. Képviselői: Rieger,(1928) Nicklish. (1932) Mérlegfelfogásuk abban tért el, hogy az értéktant vagy a tagolástant részesítették előnyben. Gyakorlati haszna: ahol nem vagy csak korlátozottan érvényesül a vállalkozás folytatásának elve Például: Alapítói mérleg Átalakulási mérleg Felszámolási zárómérleg Végelszámolási zárómérleg Cél: adott időszakban elért eredmény meghatározása. Képviselői: Schmalenbach: a naturális folyamatokból kiindulva szemléli a vállalat tevékenységét (klasszikus dinamikus) Kosiol: pénzfolyamatokból kiindulva szemléli a vállalat tevékenységét (pagatórikus dinamikus) Gyakorlati haszna: ahol érvényesül a vállalkozás folytatásának elve. Cél: a vagyon és az eredmény minél pontosabb meghatározása. Az eredményt részekre kell bontani:  normál forgalmi eredményre  látszateredményre  eszközök értékeléséből származó eredményre Képviselői: Schmidt, Sommerfeld Látszateredmény: értékesített javak bekerülési értéke és utánpótlási értéke közötti különbség. Szétosztása hosszabb távon meggyengítheti a vállalkozás tőkeerejét. Példa: 100 bekerülési értékű eszköz értékesítése 120 egységért 105 egység utánpótlási érték mellett. Értékesítés eredménye: 20, ebből 15 a normál forgalmi eredmény és 5 a látszateredmény. Nehézkes, nem terjedt el.

15 Mai magyar számviteli szabályozás Fordulónapi beszámoló mérlege Alapvetően dinamikus mérlegelmélet alapján készülő vagyonmérleg Keverednek benne A statikus elemek  értékvesztés  terven felüli leírás  visszaírás Az organikus elemek  értékhelyesbítés  értékelési tartalék Duális értékeléshez hasonló, de azzal nem azonos! Realizált eredmény

16 Mérlegfajták (speciális mérlegek) dinamikus mérleg 1. A mérleg-összeállítás célja alapján statikus mérleg organikus mérleg nem terjedtek el (nem foglalkozunk vele) éves 2. A mérleg-összeállítás gyakorisága alapján negyedéves havi Megkülönböztetése azért fontos, mert a havi és negyedéves mérlegek összeállítása során az értékeléseknél szűkebb körű információkat vesznek figyelembe. realizált eredmény meghatározása tényleges vagyoni helyzet meghatározása eredmény + vagyon meghatározása

17 Kritikus állapotban vagy helyzetben lévő vállalkozásoknál alapító mérleg átalakulási mérleg felszámolási zárómérleg végelszámolási zárómérleg A beszámoló formája szempontjából egyszerűsített mérleg egyszerűsített éves beszámoló mérlege éves beszámoló mérlege összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege Kinek készül a mérleg intern (belső célú) mérlegek extern (külső célú) mérlegek Általában nem, vagy csak sajátosan érvényesül a vállalkozás folytatásának elve. Intern: különböző döntés-előkészítéseket szolgálnak  az információkat a vezetői információrendszer szolgáltatja. Extern: ezek a jellemzők, ide sorolhatók az 1-4 mérlegek /belső célra is felhasználhatók. Mérlegfajták (speciális mérlegek)

18 A világ meghatározó számviteli rendszerei US GAAP (amerikai) EU számviteli szabályozása IAS (IFRS) (nemzetközi) Globalizáció, nemzetgazdaságokat átívelő tőkeáramlás Szükséges az egyes rendszerek egymáshoz való közeledése Sajátosságok miatt marad a nemzeti szabályozás is Globalizáció ÁltalábanA gazdaság nemzetközivé válása SzámvitelbenEgységesítésre való törekvés

19 A számviteli szabályozás modellje az EU tagországokban EU számviteli szabályozása Irányelvek (4, 7, 8) a tagországoknak nemzeti jogszabályban kell foglalni Rendeletek kötelező és közvetlenül alkalmazandók Közlemények szakmai állásfoglalások Ajánlások cselekvési elvárások Nem kötelező Rendeletek Irányelvek Nemzeti jogszabályok (törvény keretjelleggel) Nemzeti számviteli standardok Értelmezések, szakmai állásfoglalások Állami szervek által szabályozott Törvényi felhatalmazások alapozzák meg, IAS-ok-at nagymértékben figyelembe veszik IAS rendelet 1606/ /2003. Kormányrendelet, amely a standardokat készíti elő

20 A számviteli szabályozás hazai gyakorlata A II. világháborút megelőzően és azt követően 1952-ig A tervgazdálkodás időszakában A piacgazdaságra való áttérés időszakában Kereskedelmi törvény: Országos Számviteli Bizottság. (1946) 1952-ig működött. Feladatait a PM vette át. 1723Üzleti könyvek kötelező vezetése 1875 Leltár és mérlegkészítés szabályai Vagyonmérleg, adómérleg kapcsolatának rendezése Forintmérleg rendelet Vagyondézsmát szedtek a nyitómérleg adatai alapján(1947) Kötelező Általános Ipari Számlakeret (KÁLISZ) életbeléptetése II. Világháború után (Infláció) 1930 Hites könyvvizsgálói képesítés bevezetése Hites könyvvizsgáló feladatainak meghatározása

21 A számviteli szabályozás hazai gyakorlata A II. világháborút megelőzően és azt követően 1952-ig A tervgazdálkodás időszakábanA piacgazdaságra való áttérés időszakában A tervgazdálkodás kezdetén Új gazdaságirányítási rendszer A vállalkozások önállósága növekedett Megszűnt a tervlebontásos rendszer, a szakminisztériumok közvetlen irányítása és ellenőrzése évi 33. számú törvényerejű rendelet a számvitelről Előrelépés a számvitel egységes rendszerének kialakításában Jelentős adatszolgáltatási kötelezettség a gazdaságirányító szervek részére A számviteli szabályozás filozófiai alapja a szabályszerűség Könyvviteli elszámolások szabályozása Utókalkulációs kötelezettségekre vonatkozó rendeletek Mérlegbeszámolóra vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet január elsejétől

22 A számviteli szabályozás hazai gyakorlata A II. világháborút megelőzően és azt követően 1952-ig A tervgazdálkodás időszakábanA piacgazdaságra való áttérés időszakában évben bekövetkező társadalmi – gazdasági rendszerváltást követően gazdaságunk legfőbb célkitűzése a magántulajdonnak egyre nagyobb szerepet adó szociális piacgazdaság kialakítása lett. A folyamatot jogszabályok módosításával, újak létrehozásával is segíteni kellett. Felmerült az EU - hoz való csatlakozás igénye, a külföldi befektetések segítése, a belföldi tőkeáramlás gyorsítása A számvitelben a korszerűsítést az évi XVIII. tv. jelentette, (számviteli törvény) amely január elsejével lépett hatályba. A törvény megalkotásánál figyelembe vett szempontok Kialakult hazai gyakorlat EU 4, 7, 8 direktívái (beszámoló, konszolidáció, könyvvizsgálat) IASC standardjai Német Kereskedelmi Törvény A rendszerváltás hatására: Megváltozott az érdekhordozók köre, az érdekhordozók információ igénye A szabályszerűség filozófiáját felváltotta a megbízható és valós összkép filozófiája A szabályszerűség filozófiáját felváltotta a megbízható és valós összkép filozófiája

23 A számviteli szabályozás hazai gyakorlata A II. világháborút megelőzően és azt követően 1952-ig A tervgazdálkodás időszakábanA piacgazdaságra való áttérés időszakában Folytatás A törvény többször módosításra került igazodva a változó körülményekhez Brüsszelben - az EU - hoz való csatlakozási igényünk miatt ban átvilágították a számviteli szabályozásunkat. Formai és tartalmi eltéréseket állapítottak meg, amelyek átvezetése terjedelmük miatt a meglévő törvényen nehézkes lett volna. Újrakodifikált törvény került kiadásra a évi C. törvény elfogadásával. Számviteli rendszerünk további (jövőbeni) korszerűsítését a nemzeti számviteli standardok megalkotása jelentheti. A korszerűsítést a jelenlegi számviteli szabályozás jellemzői indokolják. Lásd következő fólia!

24 A jelenlegi magyar számviteli szabályozás A számviteli szabályozás jellemzői TörvényOrszággyűlés KormányrendeletekEgyes gazdálkodók specialitásai Számviteli politikaA törvényben és kormány rendeletekben foglaltak gyakorlati végrehajtása a gazdálkodási sajátosságok figyelembevételével lehetővé teszi az eredmény évek közötti átcsoportosítását. Összhangban áll a gazdálkodást befolyásoló legfőbb jogszabályokkal A hiearchia magas szintjén történik a szabályozás, ezért kissé rugalmatlan

25 A számviteli törvény szerkezeti felépítése (2000. évi C. tv.) Általános rész I. Általános rendelkezések § II. Beszámolás és könyvvezetés § Beszámoló III. Éves beszámoló § Különleges helyzetek és beszámolók IV. Egyszerűsített éves beszámoló § (Sajátos szabályok) V. Egyszerűsített beszámoló § VI. Konszolidált éves beszámoló § VII. Sajátos beszámolási kötelezettség §

26 Szabályosság és nyilvánosság VIII. Számviteli szolgáltatás § IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel § X. Könyvvizsgálat § XI. Könyvvezetés és bizonylatolás § Egyebek XII. Jogkövetelmények 170. § XIII. OSZB § XIV. Záró rendelkezések § A számviteli törvény szerkezeti felépítése (2000. évi C. tv.) 14 fejezet178 paragrafus7 melléklet

27 A számviteli törvény szerkezeti felépítése (2000. évi C. tv.) MELLÉKLETEK 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet7. számú melléklet A mérleg előírt tagolása „A” változat „B” változat Az eredmény- kimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) „A” változat „B” változat Az eredmény- kimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) „A” változat „B” változat Az egyszerű- sített mérleg előírt tagolása Az eredmény- levezetés előírt tagolása Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás előírt tagolásának eltérései az 1. számú melléklet „A” változata szerinti mérleg tagolásától és a 2. számú melléklet „A” változata szerinti eredménykimutatás tagolásától Cash flow- kimutatás

28 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése A törvény céljaA törvény hatálya Értelmező rendelkezések, fogalmak Meghatározza: Megismerése az egyes témák tárgyalása során A beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget A beszámoló és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket és az azokra épülő szabályokat Nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit I. Általános rendelkezések

29 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése I. Általános rendelkezések A törvény hatálya kiterjed a gazdálkodóra  Vállalkozó  Államháztartás szervezetei  Egyéb szervezet  MNB  A fentiek és természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény Nem terjed ki  egyéni vállalkozóra  a polgári jogi társaságra  építőközösségre  külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi ker. képviseletére  KKT, Bt. Ec., ha EVA szerint vezeti a nyilvántartását  magánszemélyre Beszámoló készítésére kötelezettek

30 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése II. Beszámolás és könyvvezetés Beszámolási kötelezettség Üzleti évKönyvvezetési kötelezettség Számviteli alapelvek A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Célja: megbízható és valós képet adjon a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – e törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során kell érvényesíteni. Az alapelvektől csak e törvényben szabályozott módon lehet eltérni!

31 a) Mérlegfőösszeg b) Árbevétel c) Létszám A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése II. Beszámolás és könyvvezetés Beszámoló Formát meghatározó feltételek Lehet ÉvesEgyszerűsített éves Összevont (konszolidált) éves Egyszerűsített Feltételek fennállása esetén Nagyságrendet jelző mutatók Feltételek fennállása esetén: anyavállalat Feltételek fennállása esetén: egyéb szervezetek Mikrogazdálkodói beszámolő

32 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló január elsejétől Könyvvizsgálatra nem kötelezett, konszolidálásba be nem vont vállalkozások, ha a három mutatóérték közül bármelyik kettő, a két megelőző üzleti évben nem haladja meg a határértékeket. mérlegfőösszeg 100 millió forint Határértékek: az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma10 fő az éves nettó árbevétel 200 millió forint Leghamarabb 3 beszámolóval lezárt üzleti év után lehet változtatni, ha egyébként teljesíti a feltételeket! Hatály Számviteli politika nincs, mert a kormányrendelet - 398/2012. (XII. 20.) - szabályoz minden előírást.

33 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése II. Beszámolás és könyvvezetés Beszámoló Könyv- vezetés módja Egyéb feltételek Éves kettős Ha a nagyságrendet jelző három mutató közül bármelyik kettő két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján nem haladja meg az előírt határértéket. Egyszerűsített éves EgyszerűsítettegyszeresHa e törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Nagyságrendet jelző mutatók a) mérlegfőösszeg: 500 millió forint b) nettó árbevétel: 1000 millió forint c) foglalkoztatottak átlagos száma: 50 fő Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál Évesített várható vagy éves szintre átszámított adat Csak éves beszámolót készíthet  Nyilvánosan működő Rt.  Anyavállalat  Értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy kérték az engedélyezést

34 ÜZLETI ÉV az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. - külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi vállalkozásnál is eltér - külföldi anyavállalat leányvállalatánál, a leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál eltér - Európai Rt.-nél, európai szövetkezetnél - Nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél (2009. VII. hó 18.-tól) Az eltérést nem alkalmazhatja: - hitelintézet - pénzügyi vállalkozás - biztosítóintézet A fordulónap megváltoztatására: - három beszámolóval lezárt üzleti év után - vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség Az üzleti év időtartama 12 hónap. Ettől eltérhet: előtársaság esetén átalakulás esetén devizanem változtatás esetén végelszámolás esetén Kényszertörlési eljárás esetén felszámolás esetén Az üzleti év 12 naptári hónapnál hosszabb csak kényszertörlési eljárás és felszámolás esetén lehet! Az üzleti év általában a naptári év. Ettől eltérhet:

35 Üzleti év választása 2012-től (Eddig csak szűk körben volt lehetőség) Hitelintézet, biztosítóintézet, pénzügyi vállalkozás, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő, evás szt. hatálya alá tartozó vállalkozás Saját elhatározás alapján lehet Feladatok: Számviteli politika módosítása (a változtatás időpontjára) Beszámolót kell készíteni Cégadatokon keresztül kell vezetni Célja: Nem alkalmazhatja: a beszámoló időszaka kövesse az üzleti ciklusokat Szabad választás?

36 Könyvvezetés Az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – e törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Lehet EgyszeresKettős A pénzügyi realizációs elven alapszik. A vagyoni helyzetben bekövetkezett változásokat nem teljes körűen mutatja. Kiegészítő nyilvántartások kapcsolódnak hozzá. A gazdasági realizációs elven alapszik. A vagyoni helyzetben bekövetkezett változásokat teljes körűen mutatja. Technikai eszköze: a könyvviteli (főkönyvi) számla.

37 SZÁMVITELI ALAPELVEK Tartalomra ható kiegészítő elvek Valódiság Teljesség Óvatosság Összemérés Időbeli elhatárolás Bruttó elszámolás Egyedi értékelés Lényegesség Gazdaságosság Tartalom elsődlegessége a formával szemben Világosság Folytonosság Következetesség Formára ható elvek Tartalomra ható elvek Az alapelvek és az értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a számviteli politikát! A vállalkozás folytatásának elve (átfogja az összes többi alapelvet)

38 A vállalkozás folytatásának elve A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét Teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni Számviteli alapelvek Valódiság elve A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek Összemérés elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség Óvatosság elve A gazdasági események kihatásait, ha két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik Időbeli elhatárolás elve

39 Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el Bruttó elszámolás elve Számviteli alapelvek Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni Egyedi értékelés elve Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit Lényegesség elve Gazdaságosság elve A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel Világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, rendezett formában kell elkészíteni Következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell tartalom elsődlegessége a formával szemben elve a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni folytonosság elve

40 Számviteli politika A számviteli törvény végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége, amelyek kihatással vannak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják a vállalkozás eredményét. Jellemzői: Megalakulástól illetve a módosítástól számított 90 napon belül írásba kell foglalni Teljesség: minden olyan döntés, amelynek szerepe van a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet alakulásában Elkészítéséért és módosításáért a vállalkozás képviseletére jogosult a felelős Figyelembe kell venni a vállalkozás sajátosságait, adottságait Követelmények: Következetesség: változatlanság az évek közötti összehasonlítás érdekében Egyediség: a vállalkozás sajátosságainak a beillesztése Egyértelműség: az alkalmazott konkrét szabályok rögzítése Időszerűség: jogszabályi változások követése Hasznosíthatóság: külső és belső információs igényeknek való megfelelés

41 Számviteli politika Számvitelpolitikai döntések Általános jellegűek Eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozóak A lényegesség és a költség-haszon összevetése alkalmazásával összefüggőek

42 Általános jellegű számvitelpolitikai döntések Eszközök és kötelezettségek értékelésére vonatkozó számvitelpolitikai döntések A beszámoló fajtája Naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása Mérlegkészítés időpontja Beszámoló adatainak pontossága A mérleg formája, a tételek összevonása, bővítése Az eredménykimutatás formája, a tételek összevonása, bővítése A kiegészítő melléklet tartalma, felépítése Számlarend és a bizonylati szabályzat tartalma A piaci értéken történő értékelés alkalmazása Amortizációs politika Választott árfolyam Készletek évközi nyilvántartása A saját termelésű készletek értékelése Követelések minősítése, a minősítés szempontjai Időbeli elhatárolások, azok tartalma Céltartalékok képzése, nagyságrendjük meghatározása

43 A lényegesség és a költség-haszon összevetése alkalmazásával összefüggő számvitelpolitikai döntések A hiba minősítése Egyösszegű leírás A bekerülési értékben tartozó tételek számított és tényleges értéke közötti különbözet jelentős nagyságrendje Terven felüli értékcsökkenés elszámolása feltételeként meghatározott tartósság ideje és jelentős nagyságrendje Fajlagosan kisértékűnek tekinthető készletekről Az értékvesztés elszámolásának feltételeként meghatározott különbözet tartós és jelentős nagyságáról A kisösszegű vevőnek, adósnak tekintendők körének meghatározása Fordulónapi értékelésből adódó árfolyamkülönbözet jelentős összegének meghatározása

44 SZABÁLYZATOK (a számviteli politika keretében kell elkészíteni) Értékelési szabályzat Leltárkészítési és leltározási szabályzat Önköltségszámítási szabályzat Pénzkezelési szabályzat A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének konkrét szabályai. Támpontot ad a belső és külső ellenőrzésnek. KÖTELEZŐ A mérlegben szereplő eszközök és források valódiságát biztosító szabályok összessége. Minden mérlegtételt leltárral kell alátámasztani. KÖTELEZŐ A mérlegben szereplő saját előállítású eszközök közvetlen önköltségének megállapítása az értékelés érdekében. Feltételek fennállása esetén kötelező A pénz és értékkezeléssel kapcsolatos szabályok rögzítése. A vállalkozásra jellemző sajátosságok érvényre juttatása. KÖTELEZŐ

45 ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása, nyilvántartása Eszközök és kötelezettségek nyilvántartási értékének változása (növekedések, csökkenések esetei) Eszközök és kötelezettségek év végi értékelése, annak módszerei Eszközök és kötelezettségek állományból való kivezetése feltételeinek meghatározása Az értékelés alapját képező dokumentumok megjelölése Tartalma A fentieket minden mérlegtételre vonatkozóan alkalmazni kell.

46 LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Fordulónapra vonatkozó tételes lista a működési körbe bevont eszközökről és forrásokról, mennyiségben és értékben. LELTÁR Fogalma Fajtái Teljes leltár: minden eszközt és forrást tartalmaz, az idegen eszközöket is. Évközi és évzáró leltár: Pl.: átalakuláskor, év végi beszámolóhoz Tartalma Mérlegtételenként csoportosítva tartalmazza az eszközöket és a forrásokat, azok: -megnevezését, azonosítását, -mennyiségét, egységét, -könyv szerinti értékét, -értékhelyesbítés összegét, továbbá: -a fordulónapot -aláírásokat

47 Leltározás LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Az a tevékenység, melynek során a működési körbe bevont vagyont megszámlálják, megmérik. Módja: mennyiségi felvétel vagy egyeztetés Meggyőződünk a vállalkozás vagyonának valódiságáról. Folyamatosan vagy fordulónappal. Előkészítés feladatai: - Elvégzendő feladatok felmérése - Gondoskodás a szükséges munkaerőről és eszközökről - Leltározási ütemterv elkészítése - Leltárkörzetek kijelölése Bizonylati rend szabályozása A leltározás végrehajtása Értékelés A leltározás és az értékelés ellenőrzése A leltározás és a könyvvitel adatai egyeztetésének módja Leltárkülönbözetek megállapítása és rendezése Fogalma Időpontja Tartalma

48 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Tartalma Az önköltségszámítás tárgya A kalkulációs séma Kalkulációs tételek tartalma Kalkulációs módszerek leírása Kalkulációs időszak, határidők A kalkuláció bizonylati rendje Egyeztetési lehetőségek a költségelszámolással Adatszolgáltatásokért és azok ellenőrzéséért felelős szervezetek, munkakörök Vezetői beavatkozások szintjei és lehetőségei Kinek kell készíteni? Árbevétel – ELÁBÉ – közvetített szolgáltatások > 1 milliárd forint vagy Költségnemek összege > 500 millió forint Olyan műszaki-gazdasági tevékenység, melynek során egy adott időszakban létrehozott javak egy egységére vonatkozó termelési költséget (önköltséget) meghatározzuk. Az önköltség a tevékenység egységére jutó erőforrás-felhasználás pénzben kifejezett értéke. Akik nem érik el az értékhatárt, illetve az egyszerűsített éves beszámolót készítők. Önköltségszámítás fogalma Ki mentesül?

49 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT Összeállításánál figyelembe veendő szempontok Önköltségszámítási alapelvekÖnköltségszámítási követelmények a kalkulációs egységre csak annyi költséget számoljunk el, amennyi az előállításával kapcsolatban ténylegesen felmerült és azzal ok-okozati összefüggésben van. költség-haszon számítás függvényében kerülnek szétosztásra a közvetett költségek. (jelenleg nem alkalmazható) Valódiság elve Teljesség elve Következetesség elve Időbeli elhatárolás elve Bizonylati alátámasztás Utalványozás Megbízhatóság Áttekinthetőség Pontosság Gyorsaság Összehangoltság Költségokozat Költségviselő képesség

50 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE Módszerei Osztókalkuláció Egyszerű osztókalkuláció Egyenértékszámos osztókalkuláció Kapcsolt termékek kalkulációja Maradványérték alapú (fő-és melléktermékre) Piaci árarányos (ikertermékekre) Pótlékoló kalkuláció Költségkigyűjtésen alapuló pótlékolás Válogató pótlékolás Tevékenység alapú költségszámítás Normatív kalkuláció Szükségessége A vezetői számvitel egyik legfontosabb területe, alrendszere és egyben alapfunkciója A legfontosabb operatív és stratégiai döntések meghozatalához, a vezetői funkciók (tervezés, irányítás, ellenőrzés) ellátásához, az eredményes gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen, hogy a költségek felmerüléséről, alakulásáról pontos információval rendelkezzünk.

51 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE Módszerei Osztókalkuláció Egyszerű osztókalkuláció Lényege: az időszakban felmerült költségeket el kell osztani a előállított mennyiséggel Alkalmazása: egyfajta termék vagy szolgáltatás esetén (pl. hajóépítés, erőmű, autópálya szakasz.) Egyenértékszámos osztókalkuláció Lényege: az időszakban felmerült költségeket egy számított mennyiséggel kell elosztani. A különböző termékek volumeneit egy kiválasztott vezértermékre számítjuk át az egyenértékszámok segítségével. (egyenértékszám: a fő elemből milyen arányban veszi ki a részét az egyes termék) Alkalmazása: pl.: különböző kiszerelésű cement, eltérő méretű tégla, csempe, síküveg gyártása esetén

52 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE Módszerei Osztókalkuláció Kapcsolt termékek kalkulációja Ugyanazon technológiai folyamat során több termék keletkezik (pl.:- kőolaj- finomítás esetén; gázolaj, benzin, kenőolaj, kátrány, - szénbányászat esetén; kőszén, koksz, szénpor, - állattenyésztésben; tej, borjú, hús, bőr). Maradványérték alapú (fő-és melléktermék(ek)re) Piaci árarányos (ikertermékekre) A főtermék önköltségét úgy határozzuk meg, hogy az előállítás közvetlen költségéből kivonjuk a melléktermék(ek) eladási árát és a különbséget osztjuk el az előállított főtermék mennyiségével. (alkalmazása egy fő termék esetén) Ha a termelési folyamat végeredményeként több nagy értékű ikertermék keletkezik. Az ikertermékek gyártása során felmerült közvetlen költségeket elosztjuk a termékek várható árbevételével és a kapott hányadossal megszorozzuk az egyes termékek eladási árát.

53 ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS MÓDSZEREI, SZÜKSÉGESSÉGE Módszerei Pótlékoló kalkuláció Költségkigyűjtésen alapuló pótlékolás Válogató pótlékolás A termékekre történő költségfelosztást az üzemekre kiszámított pótlékkulcsok segítségével végezzük. Pótlékkulcs(P) = Felosztandó költség Vetítési alap összesen A költségeket és költségjellemzőket külön-külön megfigyeljük, gyűjtjük. Az általános költségek költségfunkciók szerinti megfigyelését feltételezi a módszer alkalmazása. Az egyes funkciókhoz hozzárendelt a leginkább jellemző vetítési alapokból válogathatunk, funkciónként más-más pótlékkulcsot számolhatunk. Tevékenység alapú költségszámítás Normatív kalkuláció A pótlékoló kalkuláció továbbfejlesztett változata. Abból a feltételezésből indul ki a módszer, hogy az általános költségek nagy részét nem az előállított termékek, hanem a termékek előállítása érdekében végzett tevékenységek okozzák A folyó normáktól való eltéréseket vonjuk vizsgálat alá.

54 PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a pénzforgalom (bankszámla, készpénz) lebonyolításának rendje a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételei, felelősségi szabályai a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalom a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímei, eljárási rendje a napi készpénz záró állományának maximális mértéke a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárás, az ellenőrzés gyakorisága a pénzszállítás feltételei a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendje a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályok A törvényi előírásokon túlmenően a szabályzat összeállítása során figyelemmel kell lenni a vállalkozás sajátosságaira, működési feltételeire is. A készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított átlaga nem haladhatja meg a a beszámolóval lezárt üzleti év éves szintre számított összes bevételének 10%-át. Ha az összes bevétel 10 %-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Adott vállalkozásnál csak egy pénztár értelmezhető. A külföldi telephely pénztárát is figyelembe kell venni. Mikor tekinthető az üzleti év lezártnak? F Mki elfogadásÜzleti év december 1-jétől hatályon kívül TartalmaEgyebek

55 Könyvviteli alapismeretek A gazdasági események csoportosítása A gazdálkodás gazdasági események sorozatából, folyamatos, szakadatlan ismétlődéséből áll. Az előforduló gazdasági események csoportosítása AlapvetőÖsszetett Eszközkörforgás Forráskörforgás Tőkebevonás a vállalkozásba Tőkekivonás a vállalkozásból Eredményt csökkentő Költségek Ráfordítások Eredményt növelő Árbevételek Bevételek

56 Alapvető és összetett gazdasági események hatása a mérlegre Alapvető gazdasági események Eszközök MÉRLEG Források A I II III B I II III IV C Ö D I IV VII E F I II III G Ö a.) Eszközkörforgás (eszköz nő – eszköz csökken) Például: követelésünkből a vevő átutal 10 egységet b.) Forráskörforgás (forrás nő – forrás csökken) Például: MSZE átvezetése az eredménytartalékba c.) Tőkebevonás a vállalkozásba (eszköz nő - forrás nő) Például: Tárgyi eszköz beszerzése későbbi kiegyenlítéssel 30 egységért d.) Tőkekivonás a vállalkozásból (eszköz csökken – forrás csökken) Például: hosszú lejáratú kölcsönből 7 egységet visszafizetünk. Összetett gazdasági események Például: 8 egységnyi készletet 12 egység + 25% Áfa-ért értékesítünk a.) / / 0 c.) /+30/ 30 /+30/ +30 d.) /-7/ -7 /-7/ -7 b.) / / 0 /-8 +15/ +7 /+3/ +3 Ö 130 Ö 126 Eltérés az értékesítés eredménye +4 +4

57 Az eredmény megállapításának módjai Közvetlen módonKözvetett módon Mérlegből történő megállapítás Eszközök és források különbségeként Eredmény-kimutatással történő megállapítás Bevételek és ráfordítások különbségeként 130 – 126 = 4 Saját tőke változásaként 64 – 60 = 4 Bevétel 12 Ráfordítás 8 Eredmény 4 Eredmény

58 Könyvviteli alapismeretek Nyitómérleg A vállalkozás vagyoni helyzete az üzleti év elején. Könyvvitel A vagyoni helyzetben bekövetkezett változások. Zárómérleg A vállalkozás vagyoni helyzete az üzleti év végén. Technikai eszköz Könyvviteli számla

59 Kettős könyvvitel Adatok rögzítése Követelmény - valódiság - teljesség - pontosság - megbízhatóság bizonylatok alapján Idősorosan A gazdasági eseményeket a megtörténésük időrendi sorrendjében rögzítjük. Számlasorosan A gazdasági eseményeket a megfelelő könyvviteli számlán rögzítjük.

60 A kettős könyvvitel biztosítékai 1. Egységes számlakeret 2. Számlarend 3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem 4. Könyvviteli zárlat 5. A kettős könyvvitel technikája

61 1. Egységes számlakeret Célja: - egységes rendszerbefoglalás - segítse a gazdálkodók számvitelének megszervezését - alapinformáció biztosítása a beszámolóhoz A négyszámlasoros elméletre épülA bruttó elszámolás elvén alapszik Jelenti hogy a könyvviteli számla egyenlege az összes növekedés és az összes csökkenés különbözete MérlegszámlákEredményszámlák EszközszámlákForrásszámlák Költségek, ráfordításokÁrbevételek, bevételek

62 Egységes számlakeret felépítése /Decimális számrendszer alkalmazása/ MérlegszámlákEredményszámlák EszközszámlákForrásszámlák 1.számlaosztály2. számlaosztály 4. számlaosztály 3. számlaosztály Befektetett eszközök Készletek Forgóeszközök a készletek kivételével és az aktív időbeli elhatárolások Befektetett eszközök Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások

63 Egységes számlakeret felépítése /Decimális számrendszer alkalmazása/ MérlegszámlákEredményszámlák Ráfordítás számlákBevétel számlák 5.számlaosztály8. számlaosztály9. számlaosztály Ráfordítások Árbevételek Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek Költségnemek: - Anyagköltség - Igénybevett szolgáltatások - Egyéb szolgáltatások - Bérköltség - Személyjellegű egyéb - Bérjárulékok - Értékcsökkenési leírás Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén Anyagjellegű ráfordítások Személyjellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Eredményt terhelő adók Értékesítés költségei - Értékesítés közvetlen költségei - Értékesítés közvetett költségei Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Eredményt terhelő adók Zárás előtt átvezetés

64 A számvitel területei Pénzügyi számvitelVezetői számvitel Elsődleges cél A gazdaság külső szereplőinek információval való ellátása A vezetői információs igények kielégítése A számviteli törvény csak ezt a területet szabályozza A költségek elszámolására csak az 5. számlaosztályban kerül sor Alkalmazása nem kötelező, a vállalkozó döntésétől függ A költségek megfigyelése költséghelyenként és költségviselőnként is 6. számlaosztály Költséghelyek, általános költségek 7. számlaosztály Tevékenységek költségei 0. számlaosztály Nyilvántartási számlák

65 2. Számlarend számlatükör (minden kijelölt főkönyvi számla száma és megnevezése) a számla tartalma, ha az a megnevezésből egyértelműen nem következik a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend Belső szabályozás az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével Elkészítésének ideje: - Jogelőd nélküli alakulás esetén 90 nap -Egyszeresről kettős könyvvitelre történő áttérés esetén az áttérés napja Tartalma

66 3. Bizonylati elv, bizonylati fegyelem A könyvviteli nyilvántartásban adatokat rögzíteni csak bizonylat alapján lehet A könyvviteli nyilvántartásban csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait lehet rögzíteni A könyvviteli nyilvántartásban minden olyan bizonylat adatát rögzíteni kell, amely megváltoztatja a vagyon nagyságát, összetételét Bizonylat fogalma Alaki és tartalmi kellékek Hagyományos formábanElektronikus formában Bizonylatok megőrzése Beszámolóhoz kapcsolódó 8 év Könyvvezetéshez kapcsolódó 8 év Minden olyan belső és külső okmány, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek. Készpénz kezeléséhez kapcsolódik Más jogszabályi előírások alapján Nyomtatványt, ha…. Készpénz kezeléséhez kapcsolódik Más jogszabályi előírások alapján Nyomtatványt, ha…. Szigorú számadási kötelezettség Szigorú számadási kötelezettség

67 4. Könyvviteli zárlat Fogalma: a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása. Elkészítésének ideje: - a vállalkozó döntésétől függően lehet havi, negyedéves, éves - kötelező a beszámoló összeállítását megelőzően Főkönyvi kivonat: - összesítő, egyeztető, ellenőrző kimutatás - a beszámoló összeállítását megelőzően kötelező elkészíteni

68 A főkönyvi kivonat sematikus ábrája Sorszám Főkönyvi számlaForgalom*Egyenleg számamegnevezéseTKTK Alapítás- átszervezés aktivált értéke Ö s s z e s e n :xxyy PróbamérlegNyersmérleg * A nyitó adatokat is tartalmazza Összesítő kimutatás: a főkönyvi számlák adatait növekvő sorrendben tartalmazza Egyeztető kimutatás: a mérlegszámlák egyenlege megegyezik az eredményszámlák egyenlegével Ellenőrző kimutatás: - a forgalom rovatpár tartozik és követel forgalma megegyezik egymással - az egyenleg rovatpár tartozik és követel egyenlege megegyezik egymással

69 5. A kettős könyvvitel technikája Idősoros elszámolásSzámlasoros elszámolás A korábban ismertetettek szerint

70 Könyvelés a könyvviteli számlákon Négyszámlasoros elmélet MérlegszámlákEredményszámlák 1-3. Eszközök4. Források 5-8. Költségek, ráfordítások 9. Árbevételek, bevételek A könyvviteli számla fogalma: olyan kétoldalas kimutatás, amelynek egyik oldalára a növekedéseket, a másik oldalára pedig a csökkenéseket könyveljük. Nyitóadatok Növekedések Csökkenések Nyitóadatok Növekedések Csökkenések Növekedések A könyvviteli elszámolás során felmerülő kérdések 1) mi változott? 2) hogyan változott? (növekedett, csökkent) 3) a változás melyik főkönyvi számlákat érinti? 4) a könyvelési tétel kijelölése (kontírozás) A gazdasági esemény hatására

71 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése III. Az éves beszámoló  Általános szabályok  Közbenső mérleg  Mérleg tagolása, tételeinek tartalma  A mérlegtételek értékelésének általános szabályai  Az eszközök bekerülési értéke  Az eszközök értékcsökkenése  Az eszközök értékvesztése  Eszközök és források értékelése  Valós értéken történő értékelés  A mérlegtételek alátámasztása leltárral  Az eredménykimutatás tartalma, tagolása  Az eredménykimutatás tételeinek tartalma  Kiegészítő melléklet  Üzleti jelentés IV. Egyszerűsített éves beszámoló - Eltérések az éves beszámolóra vonatkozó előírásokhoz képest - Mikrogazdálkodói beszámoló V. Egyszerűsített beszámoló Általános szabályok Egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek tartalma Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése Az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása leltárral Az eredménylevezetés tartalma, tagolása Az eredménylevezetés tételeinek tartalma A mérleg és az eredménykimutatás csak csoportszintre összevont adatokat tartalmaz A kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozóan kevesebb a tételes előírás Üzleti jelentést nem kell készíteni Értékelési előírások - egyszerűbbek - szűkebb körűek feltételekkel

72 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló  Beszámoló készítési kötelezettség  A beszámoló formája  Leányvállalat konszolidálása  Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása  Társult vállalkozások konszolidálása  Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás  Kiegészítő melléklet  Üzleti jelentés  Feladatok  Előkészítő feladatok:  konszolidációs kör meghatározása  egységes értékelés megvalósítása  eltérő pénznem átszámítása  Tényleges konszolidálási feladatok:  tőkekonszolidáció  adósságkonszolidálás  közbenső eredmények elhagyása, kiszűrése  ráfordítások és bevételek konszolidálása  Társasági adókülönbözet kimutatása

73 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek  Előtársasági időszak  Gazdasági társaságok átalakulása  Vagyonmérleg, vagyonleltár  Vagyonmérleg-tervezetek  Végleges vagyonmérlegek  Egyéb átalakulás  Devizanemek közötti áttérés  Forintról devizára  Devizáról forintra  Devizáról devizára VIII. Számviteli szolgáltatás KönyvvizsgálatKönyvviteli szolgáltatás Különböző jogszabályok vonatkoznak rá. (Gt., Ctv., Kamarai tv. Szt., hitelintézeti tv.) A tevékenység végzése regisztrációhoz kötött Kivéve: 10 millió nettó árbevétel (várható vagy az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában)

74 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII. Számviteli szolgáltatás A számviteli információs rendszer kialakítása, karbantartása A számviteli információs rendszer működtetése Könyvviteli szolgáltatás  Számviteli politika elkészítése  Számviteli szabályzatok összeállítása  Számlarend  Bizonylati szabályzat  Értékelési szabályzat  Leltározási szabályzat  Önköltségszámítási szabályzat  Pénzkezelési szabályzat  Beszámolókészítés rendje  Elemzési módszerek kialakítása  Analitikus nyilvántartások vezetése  Összesítő feladások készítése  Főkönyvi nyilvántartások vezetése  Beszámolók összeállítása  Információszolgáltatás  Döntéselőkészítés

75 Nem kamarai tag könyvvizsgáló A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII. Számviteli szolgáltatás Szolgáltatói kör Kamarai tag könyvvizsgáló RendesSzüneteltető Kormányrendelet szerint regisztrált Mérlegképes könyvelő Regisztráció és nyilvántartás FeltételeiVezetése  Végzettség  Könyvvizsgáló  Mérlegképes  3 éves gyakorlat  Számviteli, pénzügyi, ellenőrzési területen  Büntetlen előélet  Szakmai továbbképzés MKVK NGM Könyvviteli szolgáltatás

76 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése VIII. Számviteli szolgáltatás Nyilvántartásból való törlésÚjbóli nyilvántartásba vétel Könyvviteli szolgáltatás Nyilvántartásból való törlés, újbóli nyilvántartásba vétel szabályai továbbképzésben nem vesz részt bíróság jogerősen elítélt foglalkozástól eltiltott, valótlan adat közlése aki azt kéri, gondnokság alá helyezett elhalálozott. bármikor hátrányok alóli mentesülés eltiltás alóli mentesítést követően 3 év után bármikor annak megszüntetése A regisztráltak adatai nyilvánosak

77 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel Letétbe helyezés, közzététel Határidő Általában AnyavállalatIsmételt közzététel Fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja (május 31.) Fordulónapot követő hatodik hónap utolsó napja Jóváhagyást követő 30 napon belül Közzététel Kormányzati portál Céginformációs Szolgálat Hogyan? Mit? Elektronikus űrlap Beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, KM) Könyvvizsgálói jelentés (ha van) Adózott eredmény felosztására vonatkozó határozat Díjbefizetési bizonylat (közzétételi költségtérítés) Tapasztalatok Dokumentumok megőrzése Aláírás kézi elektronikus

78 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel Egyebek NyilvánosságSpecialitások 1606/2002/EK rendelet hatálya alá tartozó vállalkozásokra Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére Ha nincs könyvvizsgálati kötelezettség vagy a záradék megadását elutasították Internetes honlapjukon is kötelesek közzétenni az adatokat, az üzleti jelentéssel együtt A fióktelepnek csak a külföldi székhelyű vállalkozás beszámolóját kell magyar nyelven közzétenni, ha az említett vállalkozó az EU tagállamában található, vagy olyan államban van, ahol a szabályok összhangban vannak az EU előírásaival Mérlegen, eredménykimutatáson, KM-en fel kell tüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva” A beszámoló adatai nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat. A beszámoló részét nem képező üzleti jelentés tartalmát a székhelyen minden érdekelt részére biztosítani kell. A fióktelep működéséről készített éves beszámoló és adózási célú kimutatások az érintett felek részére nyilvánosak.

79 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése X. Könyvvizsgálat Célja Annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló, e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is. Könyvvizsgálati kötelezettség Nincs, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Jogelőd nélkül alapított vállalkozás esetén Tárgyévi várható (éves szintre átszámított) adatokat kell figyelembe venni Minden esetben van, ha: - jogszabály írja elő, (köztulajdon védelme) - a takarékszövetkezetnél, - a konszolidálásba bevont vállalkozásnál, - a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, - a 4. § (4) bekezdés alkalmazásakor től a 200 milliós értékhatár 300 millióra változott.

80 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése X. Könyvvizsgálat Könyvvizsgálói jelentés tartalma Könyvvizsgálói vélemény a) a független könyvvizsgálói jelentés címe, címzettje b) a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló azonosítói c) a könyvvizsgálat hatóköre, alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölése d) az elvégzett vizsgálatok jellege, összefoglaló bemutatása e) a könyvvizsgáló beszámolóhoz adott véleményét, álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását g) figyelemfelhívó megjegyzés (ha van) h) a könyvvizsgáló véleménye a beszámoló és az üzleti jelentés összhangjáról i) a könyvvizsgálói jelentés keltezését; j) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési számát; k) könyvvizsgáló cég esetén a cég képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát. LEHET Minősítés nélküli vélemény (a beszámolóban foglaltakkal egyetért) Korlátozott vélemény (a beszámolóban foglaltakkal nem ért egyet okok részletes megjelölése) Ellenvélemény A véleménynyilvánítás visszautasítása( a záradékhoz nem tud elegendő bizonyítékot szerezni)

81 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése X. Könyvvizsgálat Helyettes könyvvizsgáló Könyvvizsgáló által felszámított díjak bemutatása a kiegészítő mellékletben Könyvvizsgáló cég választásakor kijelölhető Személyében felelős kamarai tag tartós távolléte esetén Ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg FelmondásaCsak megfelelő indok alapján A szakmai véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak A vállalkozónak a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal a felmondást vagy a lemondást közölnie kell Könyvvizsgálatért Egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásért Adótanácsadásért Nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért Összesen: Ez vonatkozik az éves, az egyszerűsített éves és az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítőkre egyaránt, de az egyszerűsített éves beszámolót összeállítók nem kötelesek értékadatokat megadni, csak a díjak jogcímenkénti megoszlását is szerepeltethetik.

82 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése X. Könyvvizsgálat A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XI. Könyvvezetés, bizonylatolás Egyebek Könyvvizsgálatra kamarai tag könyvvizsgáló vagy nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható. A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól adatokat, felvilágosítást kérni. Titoktartási kötelezettség terheli. Lásd korábban!

83 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XII. Jogkövetkezmények Szankciók A Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályai A Büntető Törvénykönyvben, szabálysértésekről szóló törvényben meghatározott felelősség (2-3 év is lehet) Art. Szerinti mulasztási bírság Ha a beszámoló nem felel meg az Szt. előírásainak

84 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XIII. ORSZÁGOS SZÁMVITELI BIZOTTSÁG A számvitel elméletének, módszertani megoldások fejlesztésének, számviteli alapelvek gyakorlati érvényesülésének elősegítése érdekében ELNÖK Tagok Titkárság A titkársági feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik. A miniszter nevezi ki, illetve menti fel. legalább kétharmadát a szakmai szervezetek javaslata alapján Munkáját (nyilvános) az elnök irányítja Bizottság munkáját segíti Feladatai javaslatokat tesz a törvény esetleges módosításának kezdeményezésére a miniszter részére A nemzeti számviteli standardok előkészítésével, elfogadásával, értelmezésével kapcsolatos Kormányrendeletben meghatározott feladatok a felmerülő problémák megoldására javaslatot ad a miniszter részére rendszeresen javaslatot tesz a könyvvizsgálói Feladatok végrehajtását is segítő számviteli ajánlások elkészítésére,felülvizsgálatára külföldi számviteli szabályozást és gyakorlat figyelemmel kísérése, azokról tájékoztatás

85 A számviteli törvény nagyvonalú áttekintése XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés Az Európai Unió jogának való megfelelés A magyar számviteli standardok Átmeneti rendelkezések Felhatalmazás A szabályozás, annak elemei mikortól hatályosak 1606/2002/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítása E törvény milyen uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgál Azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, módszereket, eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti számviteli standardokba kell foglalni. Gyakorlati teendők meghatározásához kapcsolódó határidők Például: január 1-jével az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre át kell térnie a vállalkozónak Feladatok végrehajtásához szükséges kormány és miniszteri felhatalmazások

86 A számviteli munka szakaszai 1. Nyitás 2. Az évközi gazdasági események folyamatos elszámolása 3. Főkönyvi kivonat A vagyon megjelenítése 1-3. Eszközök4. Források491. Nyitómérleg számla Eszköz számlák nyitásaForrás számlák nyitása Kontraaktív számlák nyitása Kontrapasszív számlák nyitása Növekedések, csökkenések elszámolása a korábban ismertetésre kerültek szerint.

87 A számviteli munka szakaszai folytatás 6. Eredménykimutatás összeállítása 7. Eredményfelosztás elszámolása 5. Főkönyvi kivonat 4. A fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között ismertté vált, de még az üzleti évet érintő gazdasági események elszámolása Üzleti évFMkiIsmertté vált ÁllamTulajdonosVállalkozó ADÓOSZTALÉKMSZE

88 A számviteli munka szakaszai folytatás 12. A beszámoló elfogadása (A legfőbb szerv hatásköre) 11. Könyvvizsgálat (ha van) 10. Üzleti jelentés elkészítése ( ha kell ) 9. Kiegészítő melléklet elkészítése ( ha kell ) 8. Mérleg összeállítása A figyelembe veendő szempontok később kerülnek ismertetésre.

89 A számviteli munka szakaszai folytatás 13. Eredményszámlák zárása (58.) 9. Bevételek(58.) 8. Ráfordítások E: Hozam és bevétel számlák zárása Hozam és ráfordítás számlák zárása 493. Adózott eredmény elszámolási számla AEE 1-4.Mérlegszámlák8. Eredményt terhelő adók Osztalék (ha van) MSZE Ta., különadóÁtvezetésAz eredmény felosztása

90 A számviteli munka szakaszai folytatás 15. A beszámoló közzététele (Korábbiakban már ismertetésre került) 14. Mérlegszámlák zárása 1-3. Eszközszámlák4. Forrásszámlák492. Zárómérleg számla Kontrapasszív számlák zárása Kontraaktív számlák zárása E. Eszközszámlák zárásaForrásszámlák zárása

91 Éves beszámoló MérlegEredménykimutatásKiegészítő melléklet de el kell készíteni az üzleti jelentést is Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet, üzleti jelentés A vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja egy adott időpontra vonatkozóan A vállalkozás adott időszaki teljesítményét mutatja További olyan információk, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek

92 Mérleg Jellemzői Számviteli okmány Adott időpontra vonatkozik Eszközökből és forrásokból áll Értékadatokat tartalmaz Meghatározott struktúrája, aggregátuma van A mérleg olyan előírt struktúrában összeállított számviteli okmány, amely az eszközöket és a forrásokat adott időpontra vonatkozóan, a számviteli szabályok szerinti értékeléssel, összevontan, pénzértékben tartalmazza Formai előírások: - aláírás - nyilvános - hitelesítés Tartalmi előírások: - alapelvek - számviteli nyilvántar- tások A mérleg fordulónapja Ugyanazt a vagyont két vetületben mutatja be Ezer forint Millió forint Deviza Az MNB árfolyamlista szerinti mértékegységben A és B változat Összevont adatokat tartalmaz nem lenne áttekinthető

93 A mérleg szerkezeti felépítése (1. számú melléklet) A.Befektetett eszközök B.Forgóeszközök C.Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen D. Saját tőke E. Céltartalékok F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen „A” változat„B” változat A.Befektetett eszközök B.Forgóeszközök C.Aktív időbeli elhatárolások D.Egy éven belül esedékes kötelezettségek E.Passzív időbeli elhatárolások F.Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E) G.Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+-F) H.Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I.Céltartalékok J.Saját tőke - Gazdálkodási szempontokat helyezi előtérbe - Az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat pedig fordított lejárati sorrendben tartalmazza - 7 főcsoportból áll - Részben finanszírozási szemléletű - 10 főcsoportból áll - Eszköz-forrás összesítés nincs A.Befektetett eszközök B.Forgóeszközök C.Aktív időbeli elhatárolások D.Egy éven belül esedékes kötelezettségek E.Passzív időbeli elhatárolások F.Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E) G.Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+-F) H.Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek I.Céltartalékok J.Saját tőke

94 Eszközök Befektetett eszközökForgóeszközökAktív időbeli elhatárolások Azok az eszközök, amelyek a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Azok a nem anyagi javak, amelyek a tevékenységet tartósan, legalább egy évet meghaladóan szolgálják. (alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték, immateriális javakra adott előlegek, immateriális javak értékhelyesbítése) Azok az anyagi javak, amelyek a tevékenységet tartósan, közvetlenül és közvetetten, legalább egy évet meghaladóan szolgálják. (Ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, egyéb berendezések, tenyészállatok, beruházások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése) Azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

95 Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Készletek: a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök Vásárolt készletek Saját termelésű készletek AnyagokÁrukKészletekre adott előlegek Értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni Változatlan állapotban, továbbértékesítés céljából szereztek be Fizetett, áfát nem tartalmazó összegben Befejezetlen termelés, félkész termékek Állatok a tenyészállatok kivételével Kész- ter- mékek A termelés, feldolgozás valamilyen fázisában vannak Hízó-, növendék-, egyéb állatok Értékesítésre várnak Követelések Fajtái Vevő, váltó, egyéb Külön mérlegsoron a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban állókkal szembenit! forintban devizában értéke Külső fél által elfogadott, elismert jogszerű fizetési igények értékelés A vállalkozási tevékenységet egy éven belül szolgáló eszközök

96 Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások Értékpapírok: a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve a tulajdoni részesedést jelentő befektetések Pénzeszközök: a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban Eszközök Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolások az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el olyan járó árbevétel, kamat- és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el

97 Források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is. A vállalkozás vagyonának saját forrása! Az a tőkerész, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére a tulajdonos az adózott eredményből a vállalkozónál hagyott jogszabály alapján itt kell kimutatni (támogatás) mérleg szerinti eredmény Összetevői: jegyzett tőke jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) tőketartalék eredménytartalék lekötött tartalék értékelési tartalék Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: Saját tőke jegyzett tőke lekötött tartalék értékelési tartalék jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) tőketartalék eredménytartalék mérleg szerinti eredmény vagy -

98 Források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Az adott időszak eredményét pontosítják! A pontosításra azért van szükség, mert a képzés jogcíme múltbeli vagy folyamatban lévő tevékenységből ered. Csak a fordulónapon fennálló, mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált eseményekre képezhető. Céltartalék a várható kötelezettségekre (a képzés kötelező) Céltartalék a jövőbeni költségekre (a képzés lehetőség) Egyéb céltartalék Fenntartási, átszervezési, környezetvédelmi (nem jogszabályon alapuló) Nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolása miatt jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettség, függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség, korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatti fizetési kötelezettség, környezetvédelmi kötelezettség, Elszámolása: Képzés: egyéb ráfordítás Felhasználás: egyéb bevétel Folyamatosan felmerülő költségekre nem lehet

99 Források Saját tőke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségek törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehet Hátrasorolt kötelezettségek minden olyan kapott kölcsön, amely: bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe felszámolás vagy csőd esetén csak a többi hitelező kielégítése után lehet kiegyenlíteni eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú

100 valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön és hitel, valamint az egyéb hosszú lejáratú tartozás. Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek hosszú lejáratú kötelezettségek egy üzleti éven belül esedékes törlesztő részlete Források Saját tőke Céltartalékok Passzív időbeli elhatárolások Kötelezettségek az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat,

101 Források Saját tőke Céltartalékok Passzív időbeli elhatárolások Kötelezettségek A megbízható és valós összképet pontosító, a tárgyidőszak eredményét csökkentő, helyesbítő, korrekciós elszámolások. Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Az üzleti évben elszámolt, de szerződés szerint - részben vagy egészben - csak a következő üzleti év(ek)et érintő, fordulónap után esedékes bevételek, függetlenül azok pénzügyi teljesítésétől. Tárgyévben keletkezett, elszámolt rendkívüli és egyéb bevételek, amelyeket a számviteli törvény tételesen felsorol. Tárgyévet terhelő, fordulónap után esedékes költségek, ráfordítások, amelyek elszámolására cak a tárgyévet követően van lehetőség

102 Értékelés a mérlegben KiindulásAlkalmazni kellFigyelemmel kell lenni A vállalkozás folytatásának elve Ha ez az elv nem érvényesül más jogszabályi előírásokat is figyelembe kell venni Az egyedi értékelés elvét a folytonosság elvére Az eszközök és források valóságban meglévő állományát és értékét leltározással ellenőrizni kell és egyedileg értékelni Az alkalmazott értékelési eljárás megváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha a változtatást előidéző tényező tartósan (egy évet meghaladóan ) fejti ki hatását Eszközök értékelése Források értékelése Könyv szerinti értéken Ettől eltérő értékelés csak a devizás tételek esetén Bekerülési érték Ehhez kapcsolódik - Terv szerinti écs. - Terven felüli écs. - értékvesztés + értékvesztés, terven felüli écs. visszaírása Előállítási költségBeszerzési érték

103 Értékelés a mérlegben Alapelv Múltbeli (aktualizált múltbeli) árakon történő értékelés (realizációs elv) Az eszközöket bekerülési értéküknél magasabb értéken a mérlegben szerepeltetni nem lehet Ugyanakkor a törvény kötelezettséget, illetve lehetőséget ír elő a piaci értéken történő értékelésre (a valódiság elvét a realizációs elv elé helyezi) Könyv szerinti érték Piaci éték Könyv szerinti érték Tartós, jelentős El kell számolni az értékvesztést, terven felüli leírást Tartós, jelentős Felértékelni tilos Kivéve ÉrtékhelyesbítésValós értéken történő értékelés Alkalmazásuk nem kötelező

104 Devizás tételek értékelése Mérleghez kapcsolódóEredménykimutatáshoz kapcsolódó EszközökForrásokRáfordításokBevételek Valutapénztár Devizabetét Devizára szóló követelések Vevő Váltó Egyéb Adott előlegek Tartósan adott kölcsönök Bevételek AIE Devizalapú forintkövetelések Értékpapírok és részesedések Kötelezettségek Vevőktől kapott előlegek PIE Devizalapú forint kötelezettségek Felmerült költségek Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Árbevételek Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Rendkívüli bevételek A forintban történő főkönyvi elszámolás miatt van rá szükség Hatóköre Év közben: eszközök, források értékeléséhez igazodik Év végén : nincs értékelés Év közben: - növekedés - csökkenés Év végén: mérlegértékelés

105 Devizás tételek bekerülési értéke Választott árfolyamon Szabad választásRészben kötött választásKötött árfolyam a) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam /középárfolyam/ a) Választott hitelintézet devizavételi árfolyama Ha nincs MNB, ill. pénzintézeti árfolyam A valuta szabadpiaci árfolyamán Ha ez nincs számított (kereszt) árfolyamán /Országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató alapján/ b) Választott hitelintézet devizavételi és eladási árfolyamából számított átlagárfolyam b) Választott hitelintézet deviza- eladási árfolyamán (Ha a szabad választás nem adna megbízható és valós összképet) Csak egy árfolyamot lehet választani. Az átszámítás a bekerüléskori, illetve a szerződés szerinti teljesítéskori választott árfolyamon történik. Ha a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez devizaárfolyamot, akkor a forintosítás a számviteli politikában meghatározott árfolyamon történik.

106 A devizás tételek állományba vétele az Szt. külön előírása alapján Forintért vásárolt valuta deviza Fizetett ellenérték /eladási árfolyam/ Követelés ellenében elfogadott váltó A kiváltott követelés értékén Barter ügyletek Az első ügylet értékén Ha devizás tétel csökkenéséből adódik egy másik devizás tétel növekedése, akkor az új devizás tételt is a választott árfolyamon kell forintosítani. A különbözet  árfolyamkülönbözet lesz! Pl.: Devizabetétről  valutafelvétel, vagy fordítva. Fizetett előleg esetén, adott kölcsön esetén, devizabetét tartós lekötésekor, más pénznemre történő átváltáskor, a lekötés feloldásakor.

107 Külföldi pénznemben felmerült ügyletek forintosítása 1.) Valutával kifizetett ügyletek 2.) Számviteli törvény és az áfa törvény miatti eltérő árfolyamok az eszköz, illetve a szolgáltatás bekerülési értéke – saját döntés alapján – a valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható a külföldi pénzértékre szóló ügyletek forintosításánál – saját döntés alapján – alkalmazható az áfa törvény szerinti árfolyam is, de a követelés illetve kötelezettség bekerülésének napja a számvitelben nem változik meg A devizás tételek állományba vétele az Szt. külön előírása alapján

108 Devizás tételek évközi csökkenései Kivezetés könyv szerinti árfolyamon Általában ÁK keletkezik, mert: az ellentétek elszámolása nem ugyanezen a könyv szerinti árfolyamon történik Pl.: Külföldi vevő átutalása Külföldi szállító kiegyenlítése devizabetétről Néha ÁK nem keletkezik, mert: az ellentétek elszámolása ugyanezen az értéken történik deviza, valuta kifizetés költségekre, ráfordításokra követelés ellenében elfogadott váltó barter ügyletnél a kompenzáció ÁK elszámolás Árfolyamveszteség Pü-i műv. egyéb ráf. Kivétel bekerülési értékben kerülő ÁK Árfolyamnyereség Pü-i műv. egyéb bevételei Tehát kivezetés könyv szerinti árfolyamon Könyv szerinti érték (árfolyam) lehet: a) Eredeti bekerülési árfolyam (Pl.: vevő, szállító) b) Pénzeszközök csökkenésekor: súlyozott átlagárfolyamon számított érték FIFO módszerrel meghatározott érték nyilvántartási árfolyamon meghatározott érték j

109 Az értékelés lépései Devizás tételek év végi értékelése Az értékelő munkálatok utolsó mozzanata. Ezt megelőzően minden más értékelési teendőt /értékvesztés, visszaírás/ el kell végezni. 1. Könyv szerinti érték /kialakult érték/ 2. Fordulónapi érték /választott árfolyamon számított érték/ 3. +/- Árfolyamkülönbözet /tételenként, számlánként/ A devizás mérlegtételeket fordulónapi választott árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni! Ha az összevont árfolyamkülönbözet veszteség Pü-i műv. egyéb ráf. Ha az összevont árfolyamkülönbözet nyereség Pü-i műv. egyéb bev. bekerülési értékben kerülő ÁK ÁK elszámolás 4. Az Összevont árfolyamkülönbözet megállapítása Nettó módon Kivétel

110 Az év végi értékelésbe nem vonható be: A barter ügyletből származó devizás követelés vagy devizás kötelezettség. Értékhelyesbítés és érték vesztés devizás, tartós részesedéseknél. mérlegkészítés időpontjában ismert piaci érték devizában szorozva forduló napi árfolyammal.

111 Mini feladat devizás tételek fordulónapi értékelésére A vállalkozás számviteli politikája szerint a devizás tételek üzleti év közbeni és mérlegfordulónapi értékelésénél a számlavezető hitelintézet devizavételi és eladási árfolyamainak átlagát alkalmazza. Az üzleti év fordulónapján érvényes választott hitelintézeti átlagárfolyam 298 HUF/EUR. Feladat:  Határozza meg a Kft. fordulónapi összevont átértékelési különbözet összegét!  Végezze el az átértékelési különbözet elszámolását! Főkönyvi számla száma Megnevezés Deviza értékÁrfolyamKönyv szerinti érték 316Vevők EUR300 HUF/EUR30000 E Ft 386Devizabetét16000 EUR295 HUF/EUR4720 E Ft 4542Szállító20000 EUR299 HUF/EUR5980 E Ft 452Deviza kölcsön50000 EUR292 HUF/EUR14600 E Ft Egy Kft. az üzleti év fordulónapján az alábbi devizás tételeket mutatja ki a könyveiben (a fordulónapi értékelést megelőzően):

112 Az ÁFA tv. és a számviteli törvény eltérően szabályoz! Az ÁFA tv. szerint az ÁFA kötelezettség forintra történő átszámítása Deviza eladási árfolyamon vagy előzetes bejelentés esetén MNB árfolyamon Mikori árfolyamon? A fizetendő adó megállapításakor Közösségen belüli beszerzéskor, előleg esetében, valamint ha az adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő a kötelezett (60. §) A számla kibocsátásakor 58. §-ban említett esetekben (részletfizetés vagy határozott idejű elszámolás) A teljesítéskor (egyéb esetekben) A vámhatározat szerinti napon (termék importja esetén)

113 Példa belföldi devizás ügyletre A NAGY Zrt. és a KIS Kft. belföldi illetőségű magyar cégek, amelyek egymással euróban számolnak el március 19.-ei elismert áruszállításnak megfelelően a NAGY Zrt. leszámlázott 20 € + ÁFA összeget. Könyveljük a gazdasági eseményeket mindkét vállalkozásnál, ha a pénzügyi teljesítésre április elsején került sor! Kiegészítések: - A választott árfolyam mindkét cégnél a pénzintézeti átlagárfolyam. - Bejelentés alapján az ÁFA tv. szerinti átszámításra használt árfolyam az MNB árfolyam. - A KIS Kft. devizabetét számlájának könyv szerinti árfolyama a pénzügyi teljesítéskor 272 Ft/€ DátumMNB Pénzintézeti árfolyam NAGY Zrt. Pénzintézeti árfolyam KIS Kft. VételiEladásiÁtlagVételiEladásiÁtlag március április 1.273, Árfolyamok:

114 Eszközök értékelése Bekerülési érték (beszerzési, előállítási) Bekerülési érték Ehhez kapcsolódik - terv szerinti écs. - értékvesztés - terven felüli écs. + értékvesztés, terven felüli écs. visszaírása Előállítási költségBeszerzési érték az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege Kiemelések Előállítási költségnek minősül az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított vásárolt anyag bekerülési értéke saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltsége a termék beépítésekor, a szolgáltatás nyújtásakor

115 Kiemelések Építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, ha az épületet, építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor: a bontási költségeket a telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a bontás utáni üres telek piaci értékéig. Az ezt meghaladó költségeket a megvalósuló beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni. Ingatlan beszerzése esetén az eszköz értékét növelő bekerülési értékként kell figyelembe venni:  a szerződés alapján beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, még le nem írt összeget. A bekerülési értéket csökkenti: a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási értéke, maximum a próbaüzemelés költségeinek összegéig. a beruházásra adott előleg után - annak elszámolásáig - a beruházásra elkülönített pénzeszköz után - annak felhasználásáig - kapott kamat üzembe helyezésig számított időarányos összege, maximum a bekerülési értékben elszámolt fizetett kamat összegéig. Például: vásárlás 100 egység, a vagyoni értékű jog nettó értéke 10 egység, akkor az ingatlan bekerülési értéke 110 egység. De csak akkor, ha a szerződésben erről rendelkeztek. Például: bekerülési értékben elszámolt kamat 100 egység, a fenti jogcímeken kapott kamat 120 egység, akkor a bekerülési értéket 100 egységgel lehet csökkenteni. Például: Telek vásárlása rajta lévő épülettel. Számla: 100+ÁFA Ebből: telek: 80+ÁFA épület: 20+ÁFA Bontási költség: 30+ÁFA A telek piaci értéke bontás után: 90+ÁFA Megoldás: = 40 Telek értéke Vételár + bontási költség Megvalósuló beruházás bekerülési értéke

116 Nem része a bekerülési értéknek A levonható ÁFA A bevétel arányában megosztott le nem vonható ÁFA A folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemelést szolgáló javítási, karbantartási költségek Az erdőnevelési, erdőfenntartási, erdőfelújíítási munkák költségei Saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási, és egyéb általános költségek Ha az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezik meg, akkor a rendelkezésre álló információk alapján kell a bekerülési értéket meghatározni. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontási költségeit az adott beruházás bekerülési értékébe kell beszámítani. Ha az eltérés jelentősHa az eltérés nem jelentős A módosítás nem visszamenőleges hatályú. Ha a meghatározott érték és a tényleges érték eltér egymástól Példa: ingatlanvásárlás esetén a vagyonátruházási illeték az eszköz értéket kell módosítani. (Ha még megvan) a különbözetet egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni.

117 Terv szerinti értékcsökkenési leírás Meg kell tervezni A tervezés során figyelemmel kell lenni a várható használati időreaz elhasználódásraa maradványértékre Az amortizáció évek közötti szétosztásakor az összemérés elvének érvényesülése érdekében figyelembe vehetők Az eszközzel kapcsolatos, de a bekerülési értékben figyelembe nem vehető ráfordítások Például: üzembe helyezés után felmerülő hitelkamat Az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségek Példa: A vállalkozás gépi beruházásának finanszírozásához E Ft 3 éves lejáratú, 12 % kamatozású hitelt vett fel. Kamatfizetés évente egyszer július elsején. A gép bekerülési értéke: E Ft Ebből: üzembe helyezésig (fordulónapig) felmerült hitelkamat: 600 E Ft Maradványérték 3600 E Ft Feladat Az összemérés elvének érvényesülését figyelembe véve, számszerűsítse az évenként elszámolandó amortizáció összegét, ha a hasznos élettartamot 5 évben határozták meg.

118 A hasznos élettartam alatt elszámolandó összes ráfordítás: megoldás Amortizáció: E Ft – 3600 E Ft = E Ft Kamat: 3000 E Ft Összesen: E Ft Az összes ráfordítás egy évre jutó összege: E Ft ÷ 5 = 4000 E Ft. ÉvekFizetendő kamatÉrtékcsökkenési leírásÖsszes ráfordítás – 1200 = – 600 = – 0 = × 0,12 = 1200 /(10000 × 0,12 = 1200) ÷ 12/ × 6 = Összesen: Terv szerinti értékcsökkenés: a hasznos élettartam alatt a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték után. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az eszközt az eredmény terhére elszámoljuk. Maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

119 Terv szerinti értékcsökkenés A tervezett leírás megváltoztatható Nem számolható elNem szabad elszámolni El kell számolni ha az értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben lényeges változás következik be de a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve annak visszaírása is eredményezheti Földterület, telek (kivéve: veszélyes hulladék, bányaművelés) Erdő Üzembe nem helyezett beruházásnál A tervezett maradványértéket elért eszközöknél A már nullára leírt eszközöknél Régészeti lelet Képzőművészeti alkotás Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják Olyan eszközöknél, amelyek értékükből a használat során sem veszítenek, vagy értékük nő.

120 Amortizáció számítás módszerei Egyösszegű (100 ezer forint alatti) IdőarányosTeljesítményarányos Bruttó érték alapján Abszolút összeg alapján Nettó érték alapján Bruttó érték alapján Nettó érték alapján lineárisdegresszívprogresszív Azonos összeg Csökkenő összeg Növekvő összeg lineáris Bruttó érték Letermelés arányos Yi Xi Ni: nettó érték Yi: letermelés Xi: ásványanyag mennyiség az i- dik év égén éves teljesítmény × Szorzószámok módszere Évek száma összege módszer Lineáris gyorsított kulccsal Maradékértékes leírás Kombinált leírás n Mé Bé Nettó érték × 30% Ni ×

121 Terven felüli leírás, visszaírás Szokatlan esemény miatt Piaci értéken történő értékelés miatt Immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél feleslegessé válás megrongálódás megsemmisülés hiány esetén, ha értéke tartósan lecsökken, rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan Év közben is Egyéb ráfordítás Visszaírás nincs Fordulónapon meglévő eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke Egyéb ráfordítás Maximum a terven felüli leírás összegéig, ha a terven felüli leírás feltételei már nem állnak fenn. Csak a következő év fordulónapján meglévő eszközöknél. Év közben tehát nem lehet visszaírás. Egyéb bevétel Visszaírás:

122 Értékvesztés és visszaírás Negatív összegű főkönyvi számla egyenleget is jelenthet Részesedések, értékpapírok, függetlenül attól, hogy a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kerül-e kimutatásra Pénzeszközök készletekkövetelések Tartósan lekötött bankbetétek Pénzügyi műveletek ráfordítása Értékvesztés Elszámolása: T 8. Részesedések,értékpapírok, bankbetétek értékvesztése K 1-3. Részesedések,értékpapírok, bankbetétek Visszaírása: T 1-3. Részesedések,értékpapírok, bankbetétek K 8. Részesedések,értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Megállapítása és visszaírása - a készletek kivételével - a fordulónapon meglévő eszközöknél, a mérlegkészítéskor ismert piaci információk alapján. Értékvesztés Egyéb ráfordítás Visszaírása Egyéb bevétel Részletesen az adott téma tárgyalásakor!

123 Részesedések értékvesztése külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén Saját tőke arányos piaci érték meghatározása eseténNem saját tőke arányos piaci érték meghatározása esetén a) a fordulónapi árfolyammal meghatározzuk a befektetés saját tőke arányos értékét b) az így meghatározott értéket összevetjük a könyv szerinti értékkel követendő eljárás: a) az értékvesztés összegét meghatározzuk devizában b) az így meghatározott devizaösszeget szorozzuk a könyv szerinti árfolyammal A fordulónapi értékelésre csak ezt követően kerül sor Példa: A részvény névértéke: 10 e $/db A részvény bekerülési értéke: 10 e $/db × 190 Ft/$ = 1900 E Ft A részvény piaci értéke a fordulónapon: 8 e $/db × 188 Ft/$ = 1504 E Ft A részvény piaci értéke a mérlegkészítéskor: 8,2 e $/db × 185 Ft/$ = 1517 E Ft A befektetést élvező cég saját tőke/ jegyzett tőke aránya: 170 e $÷200 e $ = 0,85 Mindkét esetben határozzuk meg az értékvesztés összegét! A befektetés - saját tőke arányos értéke: 0,85 e $ × 188 = 1598 E Ft - könyv szerinti értéke: 1900 E Ft Értékvesztés: E Ft Az értékvesztés összege devizában: (10 e $ - 8,2 e $ = 1,8 e $) Értékvesztés: 1,8 e $ × 190 = 342 E Ft

124 Értékhelyesbítés és értékvesztés devizás részesedéseknél Lényege: a piaci érték meghatározása során az árfolyamkülönbözetet és a devizában kifejezett értékvesztés, illetve értékhelyesbítés forintértékét összevontan kell figyelembe venni Elkerülhető, hogy árfolyamveszteség (eredmény ág) és értékhelyesbítés (tőke ág) egyidejűleg kerüljön elszámolásra Ilyen értékpapírokat nem lehet bevonni a devizás tételek fordulónapi értékelésébe Ez a különleges szabályon alapuló értékelés csak akkor alkalmazható, ha:  a vállalkozás él az ÉH - lehetőségével  fedezeti ügylettel nem fedezett  kapcsolt vállalkozásnak minősülő  külföldi gazdálkodó szervezetben lévő  devizás  tulajdoni részesedést jelentő  nem kereskedési célú befektetésről van szó Példa: Bekerülési érték 10 e $/db × 190 = 1900 E Ft Piaci érték a fordulónapon 12 e $/db × 188 = 2256 E Ft Piaci érték mérlegkészítéskor11 e $/db × 185 = 2035 E Ft A különleges szabályon alapuló értékeléssel határozza meg az értékhelyesbítés összegét! Megoldás: Piaci érték 11 e $ × 188 = 2068 E Ft Bekerülési érték 1900 E Ft Értékhelyesbítés +168 E Ft Külön-külön meghatározva: Értékhelyesbítés Árfolyamveszteség Együtt 1 e $ × 190 = 190 E Ft 11 e $ × ( ) = -22 E Ft 168 E Ft

125 Értékhelyesbítés P > K Tartós, jelentős Értékhelyesbítés Immateriális javakTárgyi eszközökBefektetett pénzügyi eszközök - Vagyoni értékű jogok - Szellemi termékek A beruházások és a beruházásokra adott előlegek kivételével Részesedések Nem kötelező! Alkalmazásának feltétele Kettős könyvvitel vezetése Nem alkalmazhatja ha sajátos egyszerűsített éves beszámolót készít

126 Értékhelyesbítés folytatás Értékhelyesbítés Csak együtt mozoghat Értékelési tartalék A mérlegben elkülönítetten kell szerepeltetni A saját tőke más elemei nem egészíthető ki vele, terhére kötelezettség nem teljesíthető Könyvvizsgálati kötelezettség kapcsolódik hozzá A kötelező könyvvizsgálat keretében történik Ha nincs könyvvizsgálat az értékelés felülvizsgálatára független könyvvizsgálót kell megbízni Ha az értékelési eljárást egyszer alkalmazzuk, akkor minden évben újra kell vizsgálni az értéket és az elszámolt összeget helyesbíteni kell. Elszámolásának eredményre gyakorolt hatása nem lehet T 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése K 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka vagy fordítva T 4. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka K 1. Befektetett eszközök értékhelyesbítése

127 Valós értéken történő értékelés Bevezetésének indokai EU jogharmonizáció A bekerülési értéken alapuló megbízható és valós összképet meghaladó többlet információ nyújtása Kapcsolódó mérlegtételek („A” változat) EszközökForrások A.III. 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. II. 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete B. III. 5. Értékpapírok értékelési különbözete D. VI. 2. Valós értékelés értékelési tartaléka F. III. 9. kötelezettségek értékelési tartaléka 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

128 Valós értéken történő értékelés folytatás az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható) vagy egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében. Valós érték (Fair value) A valós érték fajtái a) Piaci értékb) Általános értékelési eljárásokkal meghatározott érték (amely elfogadhatóan közelíti a piaci értéket) 1) Tőzsdén jegyzett árfolyam 2) Szabad megállapodás szerinti ár 3) Számított piaci érték (összetevők, vagy hasonló instrumentumok alapján meghatározott) A valós érték meghatározásánál a sorrendet figyelembe kell venni! Jelenérték

129 Valós értéken történő értékelés folytatás A VÉ alkalmazásának feltételei, általános szabályai Csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó választhatja (kivéve a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő) Ha választja, akkor az ide vonatkozó törvényi előírásokat be kell tartani A törvényben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó kormányrendet előírásait lehet alkalmazni Könyvvizsgálati kötelezettség van Ha választja, akkor a mérlegben való szerepeltetéstől függetlenül a pénzügyi eszközöket négy, a pénzügyi kötelezettségeket pedig kettő csoportba kell sorolni. (kivéve a fedezeti ügylet részét képezőket) pénzügyi eszközökpénzügyi kötelezettségek 1. Kereskedési célú 2. Értékesíthető 3. Lejáratig tartott 4. Gazdálkodó által keletkeztetett 1. Kereskedési célú 2. Egyéb A származékos ügyletek is pénzügyi instrumentumok VÉ kell VÉ lehet VÉ nem lehet Pénzügyi instrumentum Minden olyan szerződés vagy megállapodás, amely az egyik félnél követelést, a másik félnél pedig kötelezettséget, vagy tőkeinstrumentumot jelent.

130 Valós értéken történő értékelés folytatás Az előző ábrán túlmenően nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, kapcsolt tulajdoni részesedésekre Visszavásárolt saját tulajdoni részesedésekre Egyedi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumra Árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre (nem származékos ügylet) Klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikai változókhoz kapcsolódó határidős és opciós ügyletre Ha a valós érték megbízhatóan nem határozható meg Átsorolási szabályok Kereskedési célúÉrtékesíthető Lejáratig tartott Gazdálkodó által keletkeztetett Nem jellemző lehet Nem lehet Nincs értelme Lehet, ha a rendkívüli körülmények indokolják Nem lehet: Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelést, a munkavállalókkal szembeni követelést, a biztosítási szerződésből eredő követelést és a költségvetéssel szembeni követelést.

131 Valós értéken történő értékelés folytatás Áttérések a valós értékelés miatt Mikor? FF+1Fz F: fordulónap F+1: fordulónapot követő első nap (ekkor lehet áttérni) Fz: záró fordulónap (ekkor lehet visszatérni) Feladatok Átsorolások elvégzéseNyitó rendező tételek elszámolása A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek csoportjainak kialakítása A valós értékelésbe vont pénzügyi instrumentumok korábbi értékelésének visszakönyvelése és az értékelési különbözet elszámolása Értékelési különbözet (ÉK) = Valós érték – bekerülési érték

132 Valós értéken történő értékelés folytatás Értékelési különbözetek elszámolása Mérlegen belüli tételek Mérlegen kívüli tételek (származékos ügyletek) Eredményt érintő elszámolás (pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai, illetve kapott és fizetendő kamat) Kereskedési célú pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek ÉK +/- Kereskedési célú származékos ügyletek Piaci érték fedezeti ügyletek Kamatfedezeti célú piaci érték fedezeti ügyletek ÉK +/- Saját tőkét érintő elszámolás Értékesíthető pénzügyi eszközök ÉK csak pozitív lehet Értékvesztés lehet CF fedezeti ügyletek Nettó befektetés fedezeti ügylet ÉK +/- lehet Értékvesztés nem lehet 3. § (7) bek. 10. pont

133 Valós értéken történő értékelés folytatás Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása Ügyletek AzonnaliSzármazékos HatáridősOpciósSwap Tőzsdei (Futures) Tőzsdén kívüli (Forward) TőzsdeiTőzsdén kívüli Fizikai teljesítésű (leszállításos)Pénzügyi rendezéses (elszámolási) FedezetiNem fedezeti

134 Példa mérlegen belüli pénzügyi eszközök valós értékelésére Valós értéken történő értékelés folytatás Határidős ügylet keretében 200 db részvényt vásároltunk 5,1 E Ft/db egységáron készpénzért. Napi árfolyam a határidős ügylet zárásának napján: 5 E Ft/db. A részvényekből 120 db-ot forgatási célúnak, 80 db-ot tartósnak minősítettünk. A részvények árfolyama: - fordulónapon 5,2 E Ft/db - mérlegkészítéskor 5,25 E Ft/db. Feladat:: könyvelje a tárgyévi gazdasági eseményeket, ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél is alkalmazzuk a valós értéken történő értékelést. Állományba vétel (aktiválás és passziválás) Bekerüléskor a bekerülési értéket Év végi értékeléskor a könyv szerinti értéket Valós értékre kell helyesbíteni a különbözet elszámolásával. A későbbiekben az ÉK változását kell értelemszerűen meghatározni és elszámolni. Származékos leszállításos ügylet zárásaként beszerzett eszköz esetén a különbözet nem ÉK, hanem az eszköz értékét módosítja. Az ÉK pozitív és negatív is lehet. (kivéve az értékesíthető pénzügyi eszközöket, mert ekkor a negatív ÉK helyett értékvesztést kell elszámolni)

135 Valós értéken történő értékelés Feladat megoldása SorszámGazdasági eseményTKForint 1Tartós részvények állományba vétele 1/1 Fizetett ellenérték (80 db × 5,1 E Ft/db) /2* Valós értékre értékelés 80 × (5,1-5) Forgatási célú részvények állományba vétele 2/1 Fizetett ellenérték (120 db × 5,1 E Ft/db) /2* 3 Kötési ár törlése a nullás számlaosztályból Év végi értékelés 4/1Tartós részvényeknél (mérlegkészítéskor) Az ÉK elszámolása 80 × (5,25-5) /2Forgatási célú részvényeknél (fordulónap) Az ÉK elszámolása 120× (5,2-5) Nem ÉK, mert mint realizált eredményt kell kimutatni a leszállításos ügyletnél (a konkrét eszköz értékét kell módosítani) 041. Jövőbeni kötelezettség, 049. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla, 178. Részesedések ÉK, 381. Pénztár, 172. Egyéb tartós részesedés, 375. Értékpapírok ÉK, 372. Egyéb részesedés, Valós értékelés értékelési tartaléka 879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, 979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei. Valós értékre értékelés 120 × (5,1-5)

136 Valós értéken történő értékelés folytatás  Általános értékelési eljárásokkal számított feltételek (jelenérték) Például: diszkonttényező, belső megtérülési ráta, várható osztaléknövekedési ráta  A számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezők  Az ÉK nagysága, változása  A pénzügyi instrumentumok csoportjai és valós értékük  Származékos ügyletek csoportjai  Fedezeti ügyletek hatékonysága  A valós értékelés értékelési tartalékának változása  Az áttérés hatása az eredményre  Pénzügyi instrumentumok hasznosítását, ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre  Kockázatkezelési és fedezeti ügylet politikát  Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázatot Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés kapcsolat Kiegészítő mellékletÜzleti jelentés

137 1. Az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket nettó értéken kell szerepeltetni. 2. A befektetett pénzügyi eszközöket értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt értéken mutatjuk ki. 3. Az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre adott előlegeket (35. számlacsoport) elkülönítetten szerepeltetjük az említett mérlegcsoportokban. 5. A készletek között elkülönítetten kell kimutatni a készletekre adott előlegeket (35. számlacsoport). 4. A hosszú lejáratú kölcsönök, bankbetétek és értékpapírok következő évi lejáratát a forgóeszközök megfelelő tételein szerepeltetjük. 10. Követeléseink esetleges túlfizetéseit az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. 6. A követelések között elkülönítetten szerepeltetjük a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket. 7. Adónemenként vizsgálva a visszajáró összegeket, kötelezettségeink esetleges túlfizetéseit az egyéb követelések között mutatjuk ki. 9. A hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részletét a megfelelő rövid lejáratú kötelezettségek között szerepeltetjük. A hátrasorolt kötelezettségeket nem szabad a rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolni. 8. A kötelezettségek között elkülönítetten mutatjuk ki a kapcsolt és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni tartozásainkat. Szempontok, amelyeket a mérleg összeállításánál figyelembe kell venni! A vagyon célszerű tagolásának szükségessége


Letölteni ppt "Mérlegképes könyvelő SZÁMVITELI ISMERETEK I. rész Vázlatok Pópity István."

Hasonló előadás


Google Hirdetések