Könyvviteli alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Könyvviteli alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Könyvviteli alapismeretek

2 A Sztv. szerinti gazdálkodók
A Sztv. szerinti gazdálkodók az alábbiak: Vállalkozások: az a személy vagy szervezet, aki saját nevében, üzletszerűen, a saját kockázatára, nyereség- vagy vagyonszerzési céllal gazdálkodó tevékenységet végez. Államháztartási szervezetek Központi költségvetési szervek és annak intézményei Társadalombiztosítási alapok Elkülönített állami pénzalapok Helyi önkormányzatok és azok intézményei Egyéb szervezetek (alapítványok, nyugdíjpénztárak, ügyvédi irodák, közhasznú társaságok, egyházak stb.) MNB Egészségügyi, szociális és oktatási intézmények

3 Akikre nem terjed ki az Sztv.
A Sztv. NEM terjed ki az alábbi gazdálkodókra: Egyéni vállalkozások EVA-s bt és kkt Külföldi székhelyű vállalkozások hazai kereskedelmi képviselete Építőközösségek Polgári jogi társaságok

4 A számvitel A számvitel a gazdálkodó szervezetek – közülük is kiemelten a vállalkozások – működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. A számvitel jellemzői: A számvitel a megtörtént eseményeket figyeli, méri és jegyzi fel A tájékoztatás, az informálás eszköze Sajátos eszközrendszerével feldolgozza a vagyonváltozásokat (-mozgásokat) A számvitel feladata, funkciói: Tájékoztatás Számbavétel Vagyonvédelem Kommunikáció elősegítése

5 A számviteli információs rendszer felépítése

6 Számviteli alapelvek I.
I. Általános alapelv 1. Vállalkozás folytatásának elve A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését, folytatni tudja a tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. II. Tartalmi alapelvek 2. Teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell minden olyan gazdasági eseményt, amely az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással van.

7 Számviteli alapelvek II.
3. Valódiság elve A könyvekben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelésük meg kell hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. 4. Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. 5. Összemérés elve Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek.

8 Számviteli alapelvek III.
III. Kiegészítő alapelvek 6. Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni, és a nyilvántartásokban azokat egyedileg értékelni. 7. Bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. 8. Időbeli elhatárolás elve Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és a elszámolási időszak között megoszlik. (Egyszeres könyvvitelt vezetőknél nem érvényesül az időbeli elhatárolás elve!)

9 Számviteli alapelvek IV.
9. Tartalom elsődelgessége a formával szemben elv A beszámolóban és azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, nem pedig a jogi formula alapján 10. Lényegesség elve Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, felhasználó szervezet döntéseit. 11. Költség-haszon összevetésének elve A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

10 Számviteli alapelvek V.
IV. Formai alapelvek 12. Világosság elve A könyvvezetést, és a beszámolót áttekinthető, érthető a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. 13. Folytonosság elve A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 14. Következetesség elve A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

11 Számviteli alapelvek VI.
A számviteli törvényben nem nevesített alapelvek: Hasznosíthatóság elve A beszámoló olyan adattartalommal és formában álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az üzleti események értékelésében. Semlegesség elve A beszámolónak tárgyilagosnak, előítélettől és elfogultságtól mentesnek kell lennie. Időszerűség elve A beszámoló információ indokulatlanul ne tú lkésőn álljanak rendelkezésre.

12 Számviteli politika A számviteli politika azoknak a számviteli alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeket a vállalat vezetése a beszámoló összeállításánál, illetve a könyvvezetés során érvényesít. A számviteli politika keretében szabályozandó témák: Beszámolási forma megválasztása Mérleg és eredménykimutatás formájának megválasztása Beszámolókészítés időpontja Készletek értékelése Értékcsökkenési leírás módszere Deviza/valutakészlet elszámolásának módja Értékvesztés Időbeli elhatárolások Költségelszámolás módszere Kiegészítő melléklet tartalma stb.

13 Beszámoló és könyvvezetés
A beszámoló a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített jelentés. Könyvvezetéssel kell alátámasztani A könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja. Gazdasági esemény: olyan beavatkozások, amelyek hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzete. A könyvvezetés két módja: Kettős könyvvitel Egyszeres könyvvitel

14 Könyvvezetés I. Kettős könyvvitel: olyan könyvviteli rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás kezelésében, használatában, illetve tulajdonában lévő eszközöknek és azok forrásainak mozgásait, változásait valósághűen, folyamatosan és zárt rendszerben mutathassuk ki. Egyszeres könyvvitel: a gazdálkodó pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát alakító gazdasági művelekről vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. Pénzforgalmi szemléletű, mivel csak a pénzmozgásokat rögzíti. A VÁLLALKOZÁSOK CSAK KETTŐS KÖNYVVITELT ALKALMAZHATNAK!!!

15 Beszámolási kötelezettség I.
Célja: a beszámoló megbízható és valós képet adjon a vállalkozás működéséről Hatálya: kiterjed minden hazai gazdálkodó szervezetre. Kivételek: Egyéni vállalkozások EVA-s bt és kkt Külföldi székhelyú vállalkozások hazai kereskedelmi képviselete Építőközösségek Polgári jogi társaságok

16 Beszámolási kötelezettség II.
Üzleti év (tárgyév): az az időtartam, amiről a beszámolót el kell készíteni. Hossza: általában egy naptári év. Fordulónap: az üzleti év utolsó napja, a gazdálkodók többségénél a naptári év utolsó napja Mérlegkészítés időpontja: az a nap, amikor a vállalkozás tulajdonosai a testületi ülésükön a beszámolót elfogadják, jóváhagyják. Letét helyezés időpontja (határnapja): az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont.

17 A beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet
Egy olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkoztatva összevontan, pénzértékben mutatja ki. Tömören: egyfajta vagyonkimutatás. Eredménykimutatás Olyan számviteli okmány, amely adott időszakra (üzleti évre) vonatkoztatva, pénzértékben, meghatározott formában mutatja a vállalkozás bevételeit, ráfordításait, az eredmény levezetését. Kiegészítő melléklet A vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi előírás határozza meg, amit a vállalkozás döntésétől függően egyéb azon adatokkal kiegészíthet, amely a fenti célt szolgálja. (Üzleti jelentés) Formálisan nem része a beszámolónak. Benne ki kell térni a fordulónap után gazdasági eseményekre, amelyek így a beszámolóban nem szerepelnek, be kell mutatni a várható fejlődési irányt, a telephelyeket stb.

18 A mérleg I. A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja. Ez az időpont a beszámoló fordulónapja. A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben (megközelítésben) fejezi ki: Egyrészt a vagyontárgyak rendeltetése, a használatban betöltött szerepe alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában. Másrészt a vagyon eredete (származása, tulajdonosa) alapján FORRÁSOK (passzívák) formájában. A MÉRLEGBEN AZ ESZKÖZÖK ÉS A FORRÁSOK ÖSSZEGÉNEK EGYEZNIE KELL!

19 A mérleg II. A mérleg összevontan mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat. A mérlegnek teljeskörűnek kell lennie. A Sztv-ben előírt, kötött sorrendben tartalmazza a vagyonelemeket A mérleg mérésmódja az érték (általában ezer Ft-ban) A vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni Hitelességét a független könyvvizsgálat alapozza meg – DE ez nem minden esetben kötelező Mind az eszközoldalon, mind a forrásoldalon három értékoszlopot tartalmaz (Előző év/Előző év módosításai/Tárgyév) Formáját tekintve két változatban készíthető: „A” változat: kétoldalas formában „B” változat: lépcsőzetes formában

20 „A” változatú mérleg formája (sémája)
Mérleg, december hó 31. nap E Ft Eszközök Források A. Befektetett eszközök D. Saját tőke B. Forgóeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek - G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen = Források összesen

21 A. Befektetett eszközök
Olyan vagyonelemek, amelyek a vállalkozói tevékenységet ehy évnél hosszabb időn keresztül (vagyis tartósan) szolgálják. A befektetett eszközök összetevői: A.I. Immateriális javak A.II. Tárgyi eszközök A.III. Befektetett pénzügyi eszközök

22 B. Forgóeszközök A forgóeszközök azok az eszközök, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a vállalkozói tevékenységet várhatóan maxiumum egy évig szolgálják. A forgóeszközök összetevői: B.I. Készletek B.II. Követelések B.III. Értékpapírok B.IV. Pénzeszközök

23 C. Aktív időbeli elhatárolások
Olyan korrekciós tétel, amely során a tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következő üzleti évben vagy években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik, illetve csökkentjük az olyan ráfordításokkal, amelyek ugyan a tárgyévben merültek fel, de a következő üzleti évek hozamai érdekében.

24 D. Saját tőke Saját tőke: olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás tulajdonosa (tagja) bocsát a vállalkozás rendelkezésére, továbbá amelyet a tulajdonos az éves (adózott) eredményből hagy a vállalkozásban. A saját tőke összetevői: D.I. Jegyzett tőke D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke D.III. Tőketartalék D.IV. Eredménytartalék D.V. Lekötött tartalék D.VI. Értékelési tartalék D.VII. Mérleg szerinti eredmény (MSZE)

25 E. Céltartalékok A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely következő években várhatóan felmerülő kötelezettségek, illetve jövőben várható költségek fedezetére szolgál.

26 F. Kötelezettségek F.I. Hátrasorolt kötelezettségek
Olyan hosszú lejáratra kapott kölcsönök, amelyet a tulajdonosok azért adnak a saját cégüknek, hogy annak zavartalan működését elősegítsék. F.II. Hosszú lejáratú kötelezettségek Olyan tartozások, amelyek futamideje egyévnál hosszabb, és nem tartotik a hátrasorolt kötelezettségek köz. F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek Azok a tartozások, amelyek futamideje maximum egy év

27 G. Passzív időbeli elhatárolás
A PIE olyan bevétel, amely a tárgyévben keletkezik, de a következő üzleti évet illeti meg, illetve olyan ráfordítás, ami ugyan a követekző üzleti évben keletkezik, de a tárgyévi hozamok érdekében merül fel.

28 A könyvvitel alapjai I. Főkönyvi számla: olyan kétoldlalú kimutatás, amely egyik oldalán a vagyonrészben bekövetkezett növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket jegyzik fel. T Főkönyvi számla K

29 A könyvvitel alapjai II.
Eszközszámlákon a növekedést mindig a tartozik oldalra, a csökkenést mindig a követel oldalra írjuk. Forrásszámlákon épp fordítva, a növedést a követel oldalra, a csökkenést a tartozik oldalra könyveljük. A költség (ráfordítás) számlákon a növekedést a tartozik oldlara, a csökkenést a követel oldalra könyveljük. A bevétel számlákon épp fodítva, a a növedést a követel oldalra, a csökkenést a tartozik oldalra könyveljük

30 Főkönyvi főcsoportok 1 Befektettett eszközök (tárgyi eszközök, immat. Javak, befektetet pénzügyi eszközök) 2 Készletek 3 Követelések, értékpapírok, pénzeszközök, AIE 4 Forrás számlák (saját tőke, céltartalék, kötelezettségek , PIE) 5 Költségnemek 6 Költséghelyek (NEM TANAGYAG!) 7 Költségviselők (NEM TANAGYAG!) 8 Ráfordítások 9 Bevételek