Géntechnológiával Módosított Szervezetek (GMO-k)

Az előadások a következő témára: "Géntechnológiával Módosított Szervezetek (GMO-k)"— Előadás másolata:

1 Géntechnológiával Módosított Szervezetek (GMO-k)
Dr. Vértes Csabáné főtanácsos Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály 2015. május 15. Aranyat érő anyaföld konferencia

2 (GMO-k Magyarországon) III. GMO felhasználása az EU-ban:
I. GMO felhasználásának szabályozása USA/EU II. A GMO-k hatása a termesztésre az élelmiszer és a takarmányláncra (GMO-k Magyarországon) III. GMO felhasználása az EU-ban: „napi aktualitások”

3 GMO felhasználásának szabályozása USA EU
Eltérő elvi megközelítés 1980-as évek: GM növények kísérleti célú kipróbálása 1992: FDA az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatok áttekintése „lényegi azonosság elve” 1994: első GM növény piacra kerülése (későn puhuló paradicsom) 1997: USDA a szántóföldi kísérletekhez nincs szükség előzetes engedélyezésre csak bejelentésre (A kísérletek terveit bekérik, folyamatos az ellenőrzés és a beszámoltatás) A „bizonyított tudományos eredmények” koncepciója USA (WTO):az ún. „bizonyított tudományos eredmények” (sound science) jogi koncepciója: Egy alkalmazás mindaddig ártalmatlan, amíg be nem bizonyul, hogy ártalmas

4 GMO felhasználásának szabályozása EU
Az elővigyázatossági alapelv érvényesül, a lehetséges károk szisztematikus kutatása az emberi egészség és a környezet maximális védelme szabályozás az 1990-es évek elejétől szabályozás a GMO-k élelmiszer és takarmánycélú felhasználására szabályozás a genetikailag módosított (GM) növényfajták termesztésbe vonására

5 GMO felhasználásának szabályozása EU élelmiszer/takarmány
Engedélyezés nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre; Jelölési kötelezettség: Az élelmiszer vagy takarmány címkéjén a „géntechnológiával módosított (összetevő/szervezet neve)-t tartalmaz” vagy „géntechnológiával módosított (összetevő neve/szervezet)-ből előállított” szavaknak kell szerepelnie. Nyomonkövethetőség 0,9 % GMO előfordulás véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen.

6 A fogyasztók tudatosabban választanak
Nem csak az okozza a fogyasztói fenntartásokat, hogy nem látják hasznosnak az új termékeket, Eurobarometer,hazai közvélemény kutatások mérhetően növekszik a GMO-kkal kapcsolatos információ, a fogyasztók igénylik A fogyasztók tudatosabban választanak

7 GMO felhasználásának szabályozása EU GM növényfajták termesztésbe vonása
Engedélyezés Környezetbe történő kibocsátás (kísérleti szakasz II.) –szigorú előírások nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a környezetre, illetve az emberi és állati egészségre Fajtaként történő elismerés (VCU, DUS) termesztésbe vonás A termesztés hatásai: a termesztésre (koegzisztencia), vetőmag-kereskedelmre (vetőmag: egységes „megengedő” határérték nincs (LOD 0,1%) Jelölési kötelezettség Nyomonkövethetőség

8 Biogeographical regions, Europe 2001

9 GMO felhasználásának tilalma (EU)
A közösségi jog biztosítja, hogy a GMO-k termesztését és takarmány, illetve élelmiszer célú felhasználását egy tagállam megtiltsa.(2004-”védzáradéki eljárás”) 2005. január 20-án ideiglenes forgalmazási és felhasználási tilalmat jelentettünk be a MON 810 génkonstrukciót hordozó kukoricafajták vetőmagjára- termesztési tilalom. A környezeti kockázatot tudományos indokokkal támasztottunk alá. Bt-toxint termel, a Bt növények maradványainak lassabb lebomlása a transzgénikus növénnyel fedett tábla talajában a teljes biológiai aktivitás alacsonyabb volt a kontroll táblához viszonyítva. A kukoricatáblában és annak szegélyén, a lágyszárúakon élő és a pollenszórás időszakában kelő hernyók a legérintettebbek a MON 810 által termelt Bt-toxin által. Magyarországon a 187 védett lepkefaj 16%-a fejlődhet a táblaszegélyen élő lágy szárú gyomokon is. A vizsgálatok szerint a Bt tartalmú pollen a nappali pávaszemet (Inachis io L.) és az atalanta lepkét (Vanessa atalanta L.) veszélyezteti leginkább.

10 GMO felhasználásának tilalma (EU) a tilalmat megalapozó indokok kiterjesztése
Az Európai Unióban, több mint négy éves tárgyalási folyamat eredményeként, genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós jogszabály-módosítás. Tiltás: (tudományos eredmények), gazdasági és társadalmi indokok alapján is ! – szabadon, saját hatáskörben, határozhatnak arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország génmódosított (GM) növényektől való mentességét a jövőben is meg kell őrizni. Ez utóbbi melletti elkötelezettségünket az is jelzi, hogy a genetikailag módosított élőlényektől (GMO-k) mentes mezőgazdaság koncepciója az Alaptörvényben is rögzítésre került. Alaptörvényünk XX. cikke (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez és e jog érvényesülését Magyarország többek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.  

11 GMO-k felhasználása az EU-ban „napi aktualitások”
„szabadkereskedelmi egyezmény” Az Európai Unió és az USA tárgyalások egy átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodás megkötése céljából. Érintett területek: áruk, szolgáltatások, beruházások é közbeszerzések, a genetikailag módosított szervezetek (?) Kulcsfontosságú kérdés: az Alaptörvényben foglalt GMO mentesség megőrzése. Közelítés az enyhítések irányába elfogadhatatlan  

12 GMO-k felhasználása az EU-ban „napi aktualitások”
A berlini Nemzetközi „Grüne Woche” vásár: Dr. Fazekas Sándor miniszter úr : „Összefogás a GMO mentes Európáért” „Mindannyiunk érdeke, hogy fenntartható módon megtermelt, egészséges és biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalunkra, amelyek előállításával kielégítjük a fogyasztók egyre kifejezettebb igényét, növeljük mezőgazdaságunk versenyképességét, és nem utolsó sorban megőrizzük egyedülállóan gazdag természeti értékeinket.” Együttműködés: a GMO mentes növény-és állattenyésztésért Előnyök: nemzetközi kereskedelemben kedvezőbb exportlehetőségek (prémium kategóriájú mezőgazdasági árucikkek) a hagyományos növénytermesztéssel és állattenyésztéssel a fenntarthatóságért

13 GMO-k felhasználása az EU-ban „napi aktualitások”
Állattenyésztés/takarmányozás Új, átfogó fehérjepolitika Duna-Szója megállapodás Ausztria, Bajorország, Svájc, Olaszország észak-keleti része, Csehország, Lengyelország déli része, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Magyar Szója Nonprofit Kft., Románia, Bulgária, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Moldova és Ukrajna dél-nyugati tartományai, Románia,

14 GMO-k felhasználása az EU-ban „napi aktualitások”
A dél-amerikai országok fehérjetakarmány-exportjának helyettesítése A szójadara táplálóértéke, az esszenciális aminosavak optimális összetétele miatt is csak szerény mértékben helyettesíthető. KAP Támogatás a fehérjenövények (szálas/szemes) termeléshez kötött támogatása öntözésfejlesztési program, növekvő piaci kereslet   2014: ezer hektáros szója vetésterület 2015: 63 ezer hektár 2020-ig: 120 ezer hektár Fontos célkitűzés továbbá a szója kiváltását célzó kutatási programok segítése. Ennek egyik eleme az alternatív fehérjenövényekre ajánlott termesztés- és feldolgozási technológiák fejlesztése, új összetételű fehérjetakarmányok receptúrákban való alkalmazása.

15 GMO-k felhasználása az EU-ban „napi aktualitások”
Összességében ha a természeti adottságainkból fakadó termelési korlátok miatt nem is lehet kitörési pont a teljes magyar mezőgazdaságnak a GMO-mentes szója termesztése, hatalmas lépést jelenthet a magyar takarmányfehérje biztosítása és a szójaalapú termékek iránti erős piaci kereslet kielégítése irányába, ami számos termelő számára jelenthet nagyobb jövedelmet, biztonságosabb gazdálkodási hátteret.

16 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!