Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Himalájai Jóga Meditáció Spirituális Központ Előadó: Zoltai Miklós A DJE elnöke A Magyar Jóga Akadémia minősített vezető jógatanára Bocskai István-díjas.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Himalájai Jóga Meditáció Spirituális Központ Előadó: Zoltai Miklós A DJE elnöke A Magyar Jóga Akadémia minősített vezető jógatanára Bocskai István-díjas."— Előadás másolata:

1 Himalájai Jóga Meditáció Spirituális Központ Előadó: Zoltai Miklós A DJE elnöke A Magyar Jóga Akadémia minősített vezető jógatanára Bocskai István-díjas

2 Mi nem és mi a jóga? A jógáról mind a laikus, mind a hivatalos – tudományos körökben, de az azt gyakorlók körében is igen sok a téves felfogás, a hibás nézet. Márpedig ha a szellem a tudat zavart, a gondolatok helytelenek. S következményei a szavak és a tettek is azzá válnak. Nyilvánvaló, hogy a megállapítások az eredmények is csak hibásak lehetnek. A jógát rendszerint egy-egy kiszakított aspektusából próbálják megérteni, azonosítani, meghatározni. Olyan ez, mint amikor egy embert a személyi igazolványa alapján akarnak megismerni. Sajnos az is előfordul, hogy egyesek saját önös érdekeiknek megfelelően elferdítik, igazi értékeiből kiszakítják. Mindez a tudatlanságból, a hozzá nem értésből a hiányos információk, a kellően meg nem alapozott elmélyült gyakorlások hiányából ered.

3 Mi nem és mi a jóga? Először tisztázzuk mi nem a jóga? Elöljáróban máris kimondhatjuk, hogy mindaz, amely nem vezet el a kaivaljához, megvilágosodáshoz az nem lehet a jóga.

4 Mi nem és mi a jóga? A teljesség igénye nélkül azokat említem amelyek legjobban elterjedtek. 1.Nem egy elszigetelt távoli idegen kultúra terméke 2.Nem vallás, nem szekta, rituálék sorozata 3.Nem dogma, mert az élettel van szinkronban 4.Nem idealizmus, nem misztikus képzelgés 5. Nem aszkétizmus, nem fakírság, nem speciális kondicionáló vagy gyógytorna, vagy épp akrobatika, nem sport 6. Nem exodus, nem ki és elvonulás a világtól, menekülés

5 A jóga igazi értelmezése Miért kell ezt jól tudni? A jógát a jógapraxist annak mibenlétét hatásmechanizmusát éppoly nehéz lenne röviden determinálni, mint magát az életet. A jóga definíciója és rövid magyarázata I.A jóga az ősi időkben az Isteni kinyilatkoztatás az asamprajnata szamadhi állapotában lévő rishiknek ( látók) a pragja pasjanti ( a teljes igazság tiszta, tökéletes, spontán felismerése) által a fény (bindu) és a hang ( nada) belső közvetítése, akik megértve és felismerve az Isteni akaratot, a karmikus devolúció és evolúció spiralitását, azt a jivatma testi — lelki – szellemi - szociális és spirituális önmegvalósításának szolgálatába állították, hogy visszajuthassunk a Paramatmanhoz, Brahmanhoz.

6 BRAHMAN / PARAMATMAN ABSZOLÚT VALÓSÁG I.Patanjali jógaszútráiban (1/2) így fogalmazza meg: „YOGAS CITTA VRTTI NIRODHAH”. Magyarul: A jóga az elmeközeg (csitta) megakadályozása abban, hogy különböző formákat (vrtti) öltsön magára. Vagy: A jóga az elme irányítása és megszüntetése. II.Svetasvatara Upanishád (2/8/13): „ A legfelsőbb ÉN megértése, felfogása, megtapasztalása.” III.Markandeya Purana: „A tudatlanság és a tisztátalanság eltávolításával az egyén elméje megvilágosodik. Eljut az igazi ÉN természetének felismeréséhez.”

7 BRAHMAN / PARAMATMAN ABSZOLÚT VALÓSÁG „ATMA TATT VALOKANAM”- Isten állandó jelenlétének tudata. „ISHWARA PRANIDHANA”- Istenben levés. „AUM TAT TWAM ASI”-Te is AZ vagy. „SO-HAM”-Én AZ vagyok.

8 BRAHMAN / PARAMATMAN ABSZOLÚT VALÓSÁG DEVOLÚCIÓ SAGUNA – szenvedés világa MAYA TUDAT MAYA VILÁGA élőlények élettelen forma (-) KARMA EVOLÚCIÓ NIRGUNA SPIRITUÁLIS TUDAT SPIRITUÁLIS VILÁG TURYJA állapot JÓGA KARMIKUS EVOLÚCIÓ (+) KARMA JIVATMA (-, +) EGO/AHAMKAR – rájön, hogy nem akar szenvedni, és keres egy utat (jóga)

9 Az AUM az első fizikai megnyilvánulás 1. FÉNY ( bindu) 2. HANG ( náda) ebből jön létre a világegyetem minden formája A jóga egy olyan eszköz amivel eljuthatunk az isteni tudatállapotba. A karmikus evolúció által a JIVATMA a gyakorlások által visszajut az eredeti állapotába BRAHMANBA. EZ A CÉL!

10 A JÓGA ÉRTELMEZÉSE A jóga maga a valós élet élésének a lehetősége, s ezen élésen keresztül válik életté. JÓGA = ÉLÉS, ÉLET; ÉLET, ÉLÉS = JÓGA A jóga alkalmazott tudomány, azonos az élettel, mert minden bölcseleti, gyakorlati tudását a valós életből vette. Minden tudást a megtapasztalásból, a megéltből, saját élményből merít. Tévedés volna azt hinni, de az élet célja a jóga, a jógázás. A cél az élet, a jóga az út, módszer, elmélet, gyakorlat egysége, az élet-élés eszköze. Tudomásom szerint a mai napig sincs ettől tökéletesebb, hatásosabb módszer.

11 FOGALOM TARTALMAK 1.A jóga élet, -természet,-ember,- és fejlődés központú. 2.A jóga módszer az ”élet-élés” tudománya 3.Konkrétan ad útmutatást ad arra, hogyan kell élni. 4.Alapja az „ahimsa” (nemártás) és a „maitri”(egyetemes szeretet) 5.Totalitás a szomatikus-pszichés-mentális-szociális síkon. 6.Az egyetemes evolúciót, az ember minden irányú előbbre jutását szolgálja.

12 FOGALOM TARTALMAK 7.Totális emberfejlesztés, a „természetes ember” kialakítása. 8.Célja a szenvedés minden formájának megszüntetése. 9.Prevenció, normalizáció, rehabilitáció, rekreáció. 10. Élettervezés-művészet. Maga a mindennapi élet, a természetes élet, s annak életterve. 11.Visszajutás a természetbe, az egész élet egyetlen valós központjába, igazi „ÖNVALÓNK”-ba, a „BENSŐ ÉN”- ünkbe/BRAHMAN/PARAMATMAN/ 12.A jóga tökéletes szabadság.

13 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? Ezt a jóga nyolc angája alapján teszem világossá. I.Jama (Yama): Ez a szanszkrit szó visszatartást, megfékezést, elkerülést jelent. A „külső fegyelem” elvei, önirányítás, tartózkodások a nem követendő dolgoktól. 1. Ahimsa: nemártás, erőszak nélküliség, totális szabadság biztosítása Kapcsolódó tulajdonságok a.maitri: mindenre-mindenkire kiterjedő egyetemes szeretet b.chamma: mindenkori türelem, feltétel nélküli megbocsájtás c.dhaya: kegyelem, azonosulás, megértés, elfogadás

14 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? 2. Satya: totális IGAZSÁG, nem hazudás, igazmondás, igazságosság Kapcsolódó tulajdonság arajawa: őszinteség, tapintat, egyensúly 3. Asteya: megnemkívánás, nemlopás, tartózkosás mások mindenféle tulajdonától 4. Brahmacharja: Brahmanban lenni, szexuális abszcinencia, vágytalanság, a nemi energia szublimálása, szexuális tisztesség, rendezett kapcsolat 5. Aparigraha: nemragaszkodás, nemkívánás, nembirtoklás

15 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? II.Nijama (Niyama): Jelentése: szó szerint „vissza nem tartott”, betartást jelent. A „benső fegyelem” elvei, a követendő dolgok összessége, öntudat önfelelősség, önirányítás. 1. Saucha: testi-, lelki-, szellemi-, szociális tisztaság, természetesség, egyszerűség 2. Samtosha: megelégedettség, benső nyugalom, vidámság, elfogadás, egyensúly. Kapcsolódó tulajdonság: Dana: jótékonyság, önzetlenség, segítés

16 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? 3. Tapasya: aszkézis, felajánlás, uralom a test, a lélek, a tudat felett, önmegtagadás, önfegyelem Kapcsolódó tulajdonságok: a.Dritti: tűrőképesség, álhatatosság, erő b.Mithahara: mindenre kiterjedő mértékletesség (táplálkozás, munka, pihenés, szórakozás, szex) c.Laya: szerénység mindenben, alázat 4. Svadhyaya: szakrális stúdiumok, öntanulmányozás, önnevelés Kapcsolódó tulajdonságok: a.Siddhanta sravana: tudásszomj a Védák, a szent iratok iránt b.Mati: hit a Védákban, egészséges, ép elme c.Djapa: emlékezés, ismétlés, a Gurutól kapott mantra ismétlése

17 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? 5. Iswara-pranidhana: Isten iránti odaadó hűség, szeretet és felajánlás, az „ŐS OK”-ban levés Kapcsolódó tulajdonságok: a.Astikhya: Isten, Guru, Véda létezése, ezek autoritása, szentsége b.Satsanga: szellemileg magas szintet elérők társaságában lenni, összejövetel a tanításra c.Vrata: eskü, hűség az elvekhez d.Sraddha: hit, önbizalom

18 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? III.Ászana: testtartások különböző testtartások, testhelyzetek, mozdulatok, mozdulatsorok és az általuk elérhető tudatállapotok a testi-, lelki-, szellemi-,egészség megteremtése irányítás, szabályozás, ellenőrzés a működések felett

19 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? IV.Pranayama: életenergia a légzés eszközével elérhető tudatállapot változások létrehozása az „életáram”, a prana feletti uralom az energia bevitelét, megtartását, szabályozását a prána irányítása a nádikban (energia csatornák) a test vitális erőjének irányítása a világerők benső megismerése és uralása

20 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? IV.Pranayama: életenergia a kundalini-shakti felkeltése az elme irányítása, lecsendesítése, megállítása a dharana, a dhyana, a samadhi, létrehozása szellemi éberség biztosítása összekötő kapocs Paramatma-jívatma között a légzőfunkciók helyes kialakítása, a légzőszervek egészségének létrehozása, megerősítése

21 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? V.Pratyahara: érzékszervek visszavonása elvonatkoztatás, absztrakció a tudat-tudatosság befelé irányítása a külvilág ingereitől, az érzékszervektől a tudat visszavonása és felszabadítása visszahúzódás a benső spirituális világba uralom az összes érzékszerv felett (karma- indriyák, gyana-indriyák) a koncentrációs-meditációs technikák alappillére

22 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? VI.Dharana: koncentráció koncentráció, öszpontosított prána állapot, egy adott-kiválasztott ingerre folyamatos figyelem az elmeállapot szabályozása az elme képalkotó folyamatának (gondolat) időleges felfüggesztése szervérzetek tudatosítása szilárdság, egyensúly, nyugalom tudat-prana-tárgy áramlás

23 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? VII.Dhyana: meditáció kontempláció egy megadott mahavákyán elmélyedt, benső szemlélő megélés az elmelétezés objektív felfüggesztése a gondolat folyamat, a képalkotás megszüntetése a „tiszta létezés” szellemi megélése az egó/ahamkar időleges felfüggesztése

24 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? VII.Dhyana: meditáció a szervek és a vegetatív idegrendszer szabályozása külső-benső csend állapota egyesítettség, tiszta tudás magasszintű, megérző benső intuíció rá-és felismerés az Igazságra elmerülés az Önvalóban

25 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? VIII. Samadhi: végleges megvilágosodás a jívatma megtérése a „Forráshoz” a „nagy fel- és megszabadulás” Brahman és a jívatma egységének tudata a brahmagyáni a teljes tudás, a „Legmagasabb Tudat” létrejötte, a turiya tudatállapota

26 MITŐL JÓGAGYAKORLAT A JÓGAGYAKORLAT? VIII. Samadhi: az individuális én/ahamkar feloldódása, végleges megszűnése a karmák, a karma mechanizmusok teljes kioltódása megnyugvás, harmónia, totális béke, mindenre- mindenkire kiterjedő egyetemes szeretet Jógabhásja szerint: „Jóga: (a) samadhi”. Semmi több.

27 Tisztelt Hallgatóság! A fentiek alapján bizonyára teljesen világossá vált Önökben és nagyszerűen megértették, hogy mi nem és mi a jóga. Kívánom, hogy ebből a tiszta forrásból merítsék tudásukat, e szerint gyakoroljanak, s alkalmazzák a legmagasabb tudást a mindennapi életükben.

28 „Vannak, akik a sötétségből a sötétségbe mennek, Vannak, akik a Fényből a sötétségbe mennek, Vannak, akik a sötétségből a Fénybe mennek, Vannak, akik a fényből a Fénybe mennek. Légy Te az utóbbiakhoz hasonló.”

29 E bölcs mondással és jókívánsággal köszönöm meg megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Himalájai Jóga Meditáció Spirituális Központ Előadó: Zoltai Miklós A DJE elnöke A Magyar Jóga Akadémia minősített vezető jógatanára Bocskai István-díjas."

Hasonló előadás


Google Hirdetések