Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az együttnevelés mint intézményi innováció Vác, 2010. április 08. Locsmándi Alajos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az együttnevelés mint intézményi innováció Vác, 2010. április 08. Locsmándi Alajos."— Előadás másolata:

1 Az együttnevelés mint intézményi innováció Vác, április 08. Locsmándi Alajos

2 Innováció 1.A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat. Szisztematikus, végiggondolt, tervezett. Célja a pozitív változás. Eredménye új tartalom, új eszköz, új módszer.

3 Az innováció folyamata 1. A bevezető szakasz: innovációs terv. 2. Kivitelezés, gyakorlati megvalósítás. (A terv sikerességének ellenőrzése, és szükséges korrekciók.) 3. Intézményesülés.

4 (1) Hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden gyermek közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani. (2) Hogyan valósulhat meg, hogy az általános iskola alkalmas legyen a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására, képes legyen az egyes gyermekek sajátos igényeinek kezelésére. (3) Hogyan lehet a gyógypedagógiai professzió tudását a pedagógiai együttműködések segítségével a többségi intézményekben felhasználni.

5 Előzmények, következmények 1990: a Miniszterek Tanácsa határozatot fogadott el a közös oktatási integrációs politikáról 1993: a Közoktatási törvény paragrafusaiban fellelhető az együttnevelés csírája 2003: a Fogyatékos Emberek nemzetközi éve 2003: a Közoktatási törvény karakteres integrációs, együttnevelési törekvéseket fogalmaz meg 2004: csatlakozás az Európai Unióhoz2010: HOL TARTUNK MOST?

6 Integráció  „Az integrációval be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba az egyéneket.” (Sebba, 1996.)

7 Inklúzió  „Az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.” (Sebba, 1996.)

8 I – I – I  Innováció  Integráció  Inklúzió Az inklúzió szemléletváltást eredményez a teljes tantestületben – maga az intézmény is szervezeti átalakuláson megy keresztül.

9 …és közben azt vettük észre, hogy… Sajátos nevelési igényű? Könnyen kezelhető? Tehetséges? Nehezen kezelhető? Iskolaéretlen?

10 Úgy veszik fel a gyermekeket a többségi intézménybe, hogy nem ismerik meg sajátos vonásait. Elvárás a gyermekektől, hogy ne térjenek el a többiektől, nyújtsanak hasonló teljesítményt, mint társaik. A tanulóktól a teljes alkalmazkodást, a többiekhez való igazodást igényli. Az intézménynek nincs befogadási stratégiája. A gyermekeket a lakóhelyéhez legközelebbi intézménybe veszik fel, - az intézmény felkészült a feladatra. A többiekkel azonos, de rugalmas tanterv alkalmazása során minden szempontból figyelnek az akár egyéni ütemben haladó tanulókra. Az intézményi környezet alkalmazkodik a tanulók egyéni sajátosságaihoz. Az intézmény értékeit, módszereit, személyi és tárgyi feltételeit úgy alakítják, hogy valamennyi gyermek, igényeit kielégítik – az intézményi működést átgondolt stratégia jellemzi. BefogadásElfogadás

11 A pedagógus saját stílusán, hagyományos pedagógiai módszerein kevéssé vagy nem változtat. Ha probléma merül fel, ennek feloldása jelentős mértékben a segítő szakemberekre, és/vagy a szülőre hárul. A pedagógusok az egyes gyermekek egyéni igényeihez való igazodást tartják fő feladatuknak. A módszerek, értékelési eljárások, szervezési formák tekintetében jelentős a változás, cél a képességek megbízható kibontakoztatása. A gondok megoldását elsődlegesen a többségi pedagógusok vállalják, nem húznak éles határvonalat a támogatást igénylő/nem igénylő gyermek között. Az elv az, hogy mindenkinek lehetnek meghatározott nehézségei, mindenki szorulhat segítségre. Befogadás Elfogadás

12 4. ELKÖTELEZŐDÉS Az új stratégia hangsúlyozása Jutalom és közös öröm A változáskezelés megszervezése 3. ELFOGADÁS Segítsd őket Bevonás Közös új jövőkép Egyéni érdekeltség FORDULÓPONT „ KITARTÁS !” 2. ELLENÁLLÁS Fogadd el az elkeseredést Figyelem Empátia Magyarázat 1. ELUTASÍTÁS Felkészültség Tájékoztatás Világos elvárások JELEN JÖVŐ A VÁLTOZÁS

13 Két flakon kell a csodás hajhoz? …avagy a sokszínű gyakorlat

14 Ismertebb modellek  Kéttanáros modell  Egyéni és kiscsoportos fejlesztésre épülő modell  Konzultációs modell  Utazótanári modell

15

16

17 Kéttanáros modell  Kire irányul?  A tanulóra  Kik működnek együtt?  A két pedagógus  Mennyire hatásos?  Gyenge hatásfokú  Fenntartható?  Erősen bizonytalan  Megéri?  Drága

18 Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell  Kire irányul?  A tanulóra  Kik működnek együtt?  Több pedagógus  Mennyire hatásos?  Gyenge hatásfok, elkülönülés veszély  Fenntartható?  Bizonytalan  Megéri?  Olcsóbb

19 Konzultációs modell  Kire irányul?  A pedagógusra  Kik működnek együtt?  Sok színterű, pedagógus, munkak.  Mennyire hatásos?  Nagy hatásfokú  Fenntartható?  Elköteleződés mellett  Megéri?  Igény szerint biztosítható

20 Utazótanári modell  Kire irányul?  A tanulóra, a pedagógus(ok)ra  Kik működnek együtt?  Mindenki  Mennyire hatásos?  Erős hatással bír  Fenntartható?  Implementálható  Megéri?  Igény és szükségletorientált

21 Utazótanári modell  Értelmez, közreműködik, együttműködik, segítséget nyújt,előkészít, érzékenyít,fejleszt, figyelemmel kísér, koordinál, fejlesztési tervet készít,konzultál, konfliktust kezel, tanácsot ad,javaslatot tesz, felkészül, részt vesz …

22 Ami a „modelltől” elvárható..  Költséghatékony  Rugalmas  A helyi viszonyokra a legegyszerűbben adaptálható  A résztvevők aktivizálását serkentő  Szakmailag hatásos, hatékony  A befogadás teljes megvalósítását segítő

23 Stratégia, avagy hogyan készül a palacsinta

24 A sikeres befogadási stratégia kialakítása  Tanári attitűdök: a tanárok szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége.  A tanárok szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár, a megfelelő segédanyagok megléte és idő a sokféleség kezeléséhez.  Támogató környezet iskolákon belül és kívül: Az igazgató, a helyi irányítás, a helyi közösségek, a kormány, a szakmai szervezetek részéről.  Kooperatív tanítás: Multidiszciplináris tanári és szakértői teamek.  Kooperatív tanulás: Egymást segítő tanulók, csoportos tanulás. Együttműködés a problémamegoldásban.  Nyomon követés: Folyamatos mérés és visszajelzés, egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának mindennapi.

25

26 Az EGYMI AmbienteTrendEleganceEGYMI + „33. § … (az EGYMI létrejöhet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval történő együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából.” „34. § … a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. „36. § … pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.”

27 Mit kap(hat) a többségi pedagógus? (ha hagyja magát…)

28 Segítséget örökre? Amíg érvényes a szakértői vélemény állandóan? Nem állandóan, de rendszeresen, állandóan használható segítségek biztosításával miben? A képesség, készség, kompetencia fejlesztésében és a mindennapi tanulásszervezés megkönnyítésében hogyan? Egyéni fejlesztési tervekkel, tanmenet egyéniesítésével, eszközök, segédeszközök biztosításával – konzultációs lehetőségekkel, egyéni fejlesztéssel.

29 Egyéni fejlesztési terv Elkészítésének alapja:  Szakértői vélemény  Diagnosztikus mérés  Habilitációs-rehabilitációs tanterv Célja:  Habilitáció, rehabilitáció  Segítség a többségi pedagógusnak  Tudatos tervezés

30 Az NFT I-II., mint az együttnevelés katalizátorai HEFOP  Az aktív munkaerő- piaci politikák támogatása során a munkanélküliség megelőzése és kezelése  A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem  Az egész életen át tartó tanulás  Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP  Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek ((1) hatékonyság, (2) hozzáférés, (3) egész életen át tartó tanulás)  Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével ((1) a kompetencia alapú oktatás (2) újszerű megoldások és együttműködések kialakítása, (3)az eltérő oktatási igényű csoportok integrációjának támogatása)

31 A központi program-fejlesztés elérhető szolgáltatásai, eredményei Nyitott, jól képzett pályakezdő pedagógusok A pedagógiai eszközöket mesterként használó pedagógusok Elfogadó, befogadó társadalom Az integrált oktatás know how-ja Jelzőrendszer és prevenciós program a lemorzsolódás megakadályozására

32 Útmutatók Ajánlások Jó gyakorlatok SNI mintamodulok

33 Reggeli gondolatok … „Csináljanak csapatokat, és hozzá csapatfeladatokat!” „A gyerekek tökre jól megvannak együtt.” „Legyenek olyan játékok, amelyben az egész osztály benne van!”

34 Miért ? ? ? ? ?  „ Mert akkor jól összekovácsolódunk. ”  „Mert akkor összejön az egész osztály.”  „Mert akkor megbarátkozunk az egész osztállyal.” – például a Mormota- musztáng.  „Például van egy csapatverseny.”  „Mondjuk, ha igekötős igéket kell gyűjtenünk, akkor mindenkinek más- más jut az eszébe, persze vannak olyanok is, ami egyforma a másikkal.” ≥ 2

35

36 Prizma Általános Iskola és Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 1134 Bp., Váci út 57. Tel/Fax: Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az együttnevelés mint intézményi innováció Vác, 2010. április 08. Locsmándi Alajos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések