Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Müller Éva főosztályvezető-helyettes 2012. március 29. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Kezelési szükségletek, lehetőségek és nehézségek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Müller Éva főosztályvezető-helyettes 2012. március 29. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Kezelési szükségletek, lehetőségek és nehézségek."— Előadás másolata:

1 Müller Éva főosztályvezető-helyettes március 29. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Kezelési szükségletek, lehetőségek és nehézségek Magyarországon

2 Kábítószer-helyzet Magyarországon  Az illegális szerek kipróbálásának növekedése jellemző.  Az egyes szertípusokat külön vizsgálva az illegális szerek használatának növekedése jellemző a kannabisz és különösen az amfetaminok esetében. (A 11. évfolyamra járó fiúk 38,4%-os, illegális szerekre - visszaélésszerű gyógyszerhasználatra – inhalánsokra vonatkozó együttes életprevalencia- értéke ad okot aggodalomra. A 9. és 11. évfolyamban tanuló fiúk körében a mindennapos kannabisz-használat is növekedést mutat).  Az első kipróbálás a fiatalabb életkor felé tolódott (14 év, vagy ez alatt).  A becslések szerint Magyarországon a heroinhasználók száma jelenleg főre tehető – változatlan tendenciát mutat.  A becslések szerint az amfetaminfogyasztók száma fő, míg a kokainfogyasztók száma országosan fő, növekvő aránnyal.  A TDI adatok alapján 2010-ben az összes kezelésbe lépő száma 4543 volt, 67%-uk (3042 fő) életében először lépett kezelésbe ben a kábítószer-probléma miatt kezelésbe kezdők 73%-a (3310 fő) elterelés révén, vagyis büntetőeljárás alternatívájaként választotta a kezelésbe lépést.

3 Kábítószer-helyzet Magyarországon  Designer drogok: 2010-ben jelentek meg jelentősebb mértékben hazánkban. Az új szerek szerhasználati mintázataira vonatkozó kutatások alapján elmondható, hogy azok elterjedésének okai elsősorban az alacsony ár és a könnyű hozzáférhetőség voltak, az újdonság hatása és a legalitás miatt feltételezett alacsonyabb kockázat mellett.  január 1-jétől a mefedron, januártól további kilenc szer került ún. tiltó listára, sajnos azonban ezzel párhuzamosan számos más, kémiailag rokon szer jelent meg. Új szabályozás megteremtése.  E fenti kedvezőtlen változások ellenére Magyarország még mindig az alacsony drog-érintettségű országok közé tartozik az uniós országok között, bár a folyamatos fogyasztók aránya viszonylag magasnak értékelhető hazánkban.

4 A prevenció  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a megelőzés három szintű modelljét alkotta meg (elsődleges, másodlagos, harmadlagos). Ugyanakkor a drogprevencióban ma már nem probléma-, hanem populációorientált felosztást alkalmazzuk.  Magyarországon a drogprevenciós tevékenység - a célcsoport- orientáció figyelembe vételével - különböző színtereken (iskola, család, munkahely; a szabadidő-eltöltés, gyermekvédelmi intézményrendszer; büntető- igazságszolgáltatás intézményei stb.) általános/univerzális, célzott és javallott programokon keresztül történik.

5 Általános/univerzális prevenció  A prevenciós programok a populáció egészét szólítják meg olyan üzenetek, illetve programok segítségével, amelyek a probléma-viselkedés (alkohol, dohányzás, kábítószer-fogyasztás) megjelenését kívánják megakadályozni, illetve késleltetni.  A programok nagy része az iskolai színtéren történik.  A mintegy 400 iskolai prevenciós program 60 százaléka közvetlenül a diákokkal foglalkozik, 40 százalékuk pedig pedagógus- vagy kortársképző program.  Fejlesztési irány: Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben nem alakult ki a megelőzés iskolai egészségfejlesztésbe integrált, fenntartható rendszere. A pályázati úton történő forráselosztás és a normatív finanszírozás hiánya a megvalósult programok tervezhetőségét, fenntarthatóságát, kedvezőtlenül befolyásolják. A megvalósult programok gyakran zárványszerűen jelentek meg az iskolák tevékenységében. Általános probléma, hogy a megelőzési programok esetében nem alakult ki minőségbiztosítási rendszer. A prevenciós tevékenységek értékelése még mindig nem szerves része a programnak. A családok bevonása a prevenciós programba állandó prioritásként jelentkezik, ugyanakkor ismert tény, hogy a drogprobléma stigmatizált volta visszafogottá teszi a problémában még személyes érintettséggel nem rendelkező családokat, tehát e tekintetben továbbra is a társadalom érzékenyítése a reális cél.

6 Célzott prevenciós programok  A beavatkozások a teljes populációnak csak egy sajátos módon körülhatárolt részét célozzák meg, amelyek bizonyos sajátosságaik okán különösképpen veszélyeztetettnek tekinthetők (pl. alkoholista-szülők gyermekei, iskolából kimaradó, tanulási problémával küzdő fiatalok). A legtöbb célzott prevenciós program közösségi szinten működik.  Hazánkban a célzott megelőzés tevékenység keretében az elmúlt években pályázati finanszírozás útján támogatott programok valósultak meg, amelyek a szabadidő-eltöltés különböző színterein a veszélyeztetett fiatalokat célozzák meg. Fontos előrelépés történt a célzott prevenciós tevékenységek minőségügyi rendszerének kialakítása tekintetében: ben öt módszertani ajánlás kidolgozása történt meg.  A veszélyeztetett csoportok számos szempont alapján azonosíthatóak, történhet ez az azonosítás a biológiai, pszicho-szociális, szociális, vagy környezeti kockázati tényezők mentén, illetve egyéb jellemzők mentén (pl. kor, nem családi háttér, lakókörnyezet, stb.).  Fejlesztési irány: a lefedettség mértéke még messze nem közelíti meg az iskolai színtéren megvalósult programokét, tekintve, hogy előkészítésük nagyobb előkészítő munkát és körültekintést igényel, és a programok megvalósítása is költségigényesebb.

7 Javallott prevenció A kategória elsősorban olyan prevenciós beavatkozásokat és programokat jelöl, amelyek az érvényes diagnosztikus kategóriák alapján (DSM IV) függőnek nem minősülő, de annak korai jeleit mutató személyek viselkedését szeretnék a kívánatos iránynak megfelelően befolyásolni (pl. korai kezelésbevétel). Ezek a programok tehát elsősorban az egyén szintjén, egyénre szabott módon kezdeményezik a beavatkozásokat. Céljuk nem csak a szerhasználat kialakulásának megakadályozása, hanem minden olyan viselkedészavar befolyásolása is, amely vélhetőleg kapcsolódik, vagy elvezet a szerhasználó életút kialakulásához. Pl. elterelés. Fejlesztési irány: a pályázati programok elsősorban pályázati támogatással valósulnak meg, ami kedvezőtlenül befolyásolja a tervezést. A megvalósult programok közül meglehetősen kevés program irányul a gyermekvédelmi intézményrendszerben élő gyermekekre. Célszerű lenne értékelni és vizsgálni e programok hatékonyságát.

8 A prevencióra fordított költségvetési és uniós forrásokról Költségvetési források:  Előzetes tervek szerint 2012-ben 60,0 millió forint költségvetési forrást biztosít a NEFMI Szociális, Család- és Ifjúságügyekért Felelős Államtitkársága drogprevenciós tevékenységre. Uniós források:  TÁMOP-6.1.2/11/3 és TAMOP /LHH/11/B Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben (a támogatandó célcsoport egyebek mellett a káros szenvedélyekkel összefüggő megbetegedésben szenvedők, mint egészségi rizikócsoport)  TÁMOP-6.1.2/12/2 Teljeskörű iskolai egészségfejlesztés (a pályázat egyebek mellett kiterjed a dohányzásról leszokást, szerfogyasztási problémák, az illegális és legális szerek okozta kockázatok megelőzését célzó programok támogatására)  TÁMOP /1 Innovatív iskolák fejlesztése - „Egészségtudatos, szemléletformáló iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének fejlesztése érdekében” c. komponensében.

9 Alacsonyküszöbű szolgáltatások  A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása magában foglalja az egészségügyi ártalmak csökkentését, a krízis-intervenciót, az egészségügyi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését, a szenvedélybetegség okozta életvitellel összefüggésben különösen a rövid pihenési lehetőség, a mosási, szárítási, mosakodási lehetőség, illetve a folyadékhoz, élelemhez jutás biztosítását.(Tevékenységi formák: pl. pszichoszociális intervenció, felvilágosítás, megkereső munka, drop-in, telefonos szolgáltatás, tűcsere).  Az alacsonyküszöbű kifejezés arra utal, hogy a szolgáltatást végzők nem támasztanak magas követelményeket az igénybe vevőkkel szemben.  Az ellátás során nincsenek szigorú elvárások, terápiás szerződések, nem követelmény az absztinencia, nem feltétel a betegbiztosítás, a szolgáltatást igénybevevő akár név nélkül is kaphat segítséget.  A 2012-ben befogadott szolgálatok száma: 40 db, évi támogatás összértéke: Ft.  Fejlesztési irány: a szükségletnek megfelelő hozzáférés biztosítása, a tűcsere programok területi lefedettségének biztosítása.

10 Közösségi ellátás  A közösségi ellátás biztosítja a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, a terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját az ellátott otthonában illetve lakókörnyezetében, tartózkodási helyén biztosítja. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva.  Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére: befogadott szolgálatok száma 78 db. A támogatás összértéke: Ft.  Közösségi ellátások során a teljesítménytámogatás összege éves viszonylatban ellátottanként F/év támogatás. A működési alaptámogatás éves viszonylatban: Ft.  Fejlesztési irány: országos szinten az alacsony feladatmutató jellemző, szükséges megvizsgálni, miként javítható a hatékonysága a rendelkezésre álló összeg felhasználásának. Központi nyilvántartás vezetése: 2012-től normavesztést eredményez a napi jelentés elmaradása. Eredményeképp láthatóvá válik hány személy, milyen területi megoszlásban kerül ellátásra.

11 Egészségügyi ellátás 2010-ben a kezelésre leggyakrabban a kannabisz használat (71%-a), az amfetamin típusú stimulánsok (12,5%), és az opiátok (8,5%) használatával összefüggésben került sor. A pszichiátriai/addiktológiai betegek ellátását végző intézményrendszer évek óta gyorsan változó szabályozási feltételrendszerben működik. A járóbeteg-ellátás finanszírozási koncepciójának változásaként a gondozási tevékenység újraszabályozása volt az egyik leglényegesebb változás (teljesítmény-finanszírozás). Jelentős humánerőforrás-hiány: a pszichiátria, gyermek-és ifjúságpszichiátria hiányszakma 2012-ben! Az addiktológiai járóbeteg-ellátás meglehetősen inhomogén képet mutat. A betegek mintegy 80%-át mindössze intézmény kezeli, az illegális szereket fogyasztók ellátása tehát kevés számú ellátóhelyen, elsősorban a drogambulanciákon összpontosul. Nem épült ki a teljes ellátási spektrum. Bizonyos ellátási modalitások részben vagy egészben hiányoznak (pl. high security egység, forenzikus ellátás, gyermek addiktológiai ellátás) 2007-es struktúraátalakítás a fekvőbeteg aktív kapacitások csökkentését eredményezte (pszichiátria -24%, addiktológia -18%). A csökkentést nem követte sem a krónikus sem a rehabilitációs ágyszám növelése, sem a járóbeteg-ellátás kapacitásainak fejlesztése. OPNI (2007), Országos Addiktológiai Intézet (OAI) bezárása (2008).

12 Javasolt fejlesztési irány:  Az ellátórendszer hozzáférhetőségének javítása, a területi egyenlőtlenségek csökkentése.  A felépülés-alapú ellátási modell követelményeinek a jelenlegi intézményrendszer csak korlátozottan képes megfelelni. Az ellátórendszer több ponton kapacitáshiánnyal küzd, leginkább a kábítószer-használó gyermek- és fiatalkorúak, valamint a többszörösen visszaeső, a rejtőzködő és a komorbid szerhasználók ellátásának megoldatlansága szembeötlő. Ezek fejlesztése feltétlenül szükséges.  Törekedni kell a pszichoszociális beavatkozások minél hatékonyabb alkalmazására, valamint az intravénás szerfogyasztáshoz kapcsolódó fertőző betegségekben szenvedők kezelésbe irányítására.  Elő kell segíteni az egészségügyi és szociális ellátások összehangolását, a beteg- és kliensutak áttekinthetővé tételével párhuzamosan.  A problémás szerhasználók és függők körében növelni kell a kezelésbe kerülők arányát, törekedni kell a megfelelő ideig történő kezelésben tartásukra.

13 Drogterápiás közösségek-rehabilitáció  Az egészségügyi szolgáltatást és szociális szakosított ellátást nyújtó drogrehabilitációs intézetek egyidejűleg 353 kliens befogadására képesek. Cél: szervezett és strukturált közösség segítségével a szermentesség kialakítása és fenntartása.  Fejlesztési irány: differenciált ellátás kialakítása (addiktológiai problémával küzdő gyermekek és serdülők, illetve egyéb speciális célcsoportok ellátásának biztosítása, szakmai hátterének kialakítása). Minőségbiztosítási és hatékonysági szempontok.

14 Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok A drogfogyasztással összefüggő problémák kezelése érdekében minden KEF-nek képesnek kell lennie:  a térségben adódó egyes szolgáltatási területekhez kapcsolódó (drogprevenciós, egészségfejlesztési, kezelési, ellátási, és kínálatcsökkentési) szükségleteket felmérni és megoldási javaslatokat kidolgozni.  az egyes szolgáltatási területekhez kapcsolódó programok lebonyolítását kezdeményezni és megvalósítását összehangolni,  az egyes szolgáltatási területeken belül prioritásokat felállítani,  a szolgáltatási területekhez kapcsolódó helyi tevékenységek, programok, fejlesztések megvalósulását koordinálni,  éves cselekvési tervet készíteni, annak végrehajtását koordinálni és értékelni.

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Müller Éva főosztályvezető-helyettes 2012. március 29. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Kezelési szükségletek, lehetőségek és nehézségek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések