Az asztma a beteg szemével - felmérési terv - Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www.abosz.hu Asztmaklubok XVII.

Az előadások a következő témára: "Az asztma a beteg szemével - felmérési terv - Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www.abosz.hu Asztmaklubok XVII."— Előadás másolata:

1 Az asztma a beteg szemével - felmérési terv - Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www.abosz.hu Asztmaklubok XVII. Országos Találkozója Szieszta Hotel Sopron, 2015. június 27.

2 Hogyan látja a beteg az ő saját asztmáját? Arról sokat tud az orvostudomány és a biológia tudománya is, hogy milyen betegség az asztma, mi válthatja ki, mi ronthatja az asztmás betegek állapotát, de azzal még keveset foglalkoztak, hogy mit érez a beteg, hogyan látja ő a saját, másokétól igen sok tényezőben eltérő asztmáját, ő miként látja a kialakulás lehetséges okait, körülményeit, a romlási és a javulási időszakok esetleges hátterét. Biztos-e, hogy a beteg állapotát kizárólag vagy túlnyomórészt a gyógyszerek megfelelő használatával lehet karbantartani, vagy érdemes lehet az egyéb szempontokkal is az eddigieknél sokkal többet foglalkozni?

3 Az asztma okairól röviden Az asztmát külső és/vagy belső okok váltják ki. A kialakult hörgőgyulladás és a lelki terhelés az állapotot súlyosbítja, de az asztmának önmagában nem elegendő oka. Az asztma tünetei leginkább a légzéssel kapcsolatban látványosak, de jellemzője a szervezet egészének túlérzékenysége is. Azokban az esetekben, amikor külső anyaggal összefüggő okokat (allergén vagy más anyagok, többnyire vegyszerek) is találnak, vélhetően sokkal gyakrabban elmarad a belső tényezők (lelki ok, stressz, pánikhajlam stb.) alaposabb feltárása. Mindig tudjuk, hogy okot vagy tünetet látunk?

4 A felmérés céljáról Kifejezetten betegközpontú felmérést szeretnénk tehát készíteni azzal a céllal, hogy minél nagyobb adatbázist állíthassunk össze sok külön-külön, és egymással is sokféleképpen összehasonlítható adat figyelembe vételével. Az azonosító adatok nélküli felmérés adatai a betegek panaszainak jobb megértését és a statisztikai feldolgozást követően remélhetőleg komoly tanulságok levonását is szolgálják. Az alábbiakban felsorolt szempontok, szempontrendszerek itt és most csak példaként állnak!

5 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) A beteg  neme,  kora,  betegségének felmenői körében történt előfordulása,  betegségének kezdete,  betegsége a fennállásának eddigi időtartama.

6 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) A beteg által tapasztalt vagy vélt kiváltó és állapotsúlyosbító okok, így például:  bizonyított allergiával fennálló összefüggés,  valamilyen más betegség fellépte után, annak szövődményeként való megjelenés,  élethelyzet súlyos romlása (pl. társ vagy más közeli hozzátartozó elvesztése válás vagy halál következtében, munkahely elvesztése, munkahelyi vagy otthoni tartós stresszel járó állapot stb. miatt),  nem tapasztalt és nem vél semmilyen okot, összefüggést.

7 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) A szedett gyógyszerek száma  ezen belül külön az alapbetegségre kapottak (hörgőgörcsoldók és gyulladáscsökkentők),  és a csatlakozó kiegészítő tünetek kezelésére használt (köptetők, vízhajtó stb.) gyógyszerek,  összes szedett gyógyszer száma a felhasználás céljától függetlenül (más betegségre kapottakkal együtt).

8 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) A legjellemzőbb életvezetési nehézségek akár oki, akár okozati értelemben (fontossági sorrendjük és szubjektívan érzett maradék mértékük jelölésével), így például: (1)  komolyabb fizikai igénybevételt is igénylő mozgás,  tartós fizikai munkavégzés,  helyváltoztatás,  alvás,  felöltözés,  napközbeni pihenés,

9 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) A legjellemzőbb életvezetési nehézségek akár oki, akár okozati értelemben (fontossági sorrendjük és szubjektívan érzett maradék mértékük jelölésével), így például: (2)  társasági életben való felszabadult (pl. nevetéssel járó) részvétel,  egészségmegőrzés célú futás, kocogás, séta, kerékpározás, uszodahasználat (a medencék klóros vízfertőtlenítésére külön kitérve),  lépcsőhasználat (beleértve a kötelező aluljáró- használatot),  gépkocsivezetés (beleértve a parkolással járó, fokozott fizikai teljesítményt okozó gondokat),

10 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) A legjellemzőbb életvezetési nehézségek akár oki, akár okozati értelemben (fontossági sorrendjük és szubjektívan érzett maradék mértékük jelölésével), így például: (3)  a bevásárlással és az áruk hazaszállításával összefüggő tevékenységek nehezítettsége,  versenyképességi nehézségek akár munkahelyen, akár bármilyen közösségen belül,  az érzelmi élettel kapcsolatos nehézségek (pl. egyedüllét, depresszió, féltékenység stb.),  a szexuális élettel kapcsolatos nehézségek (kitérve a fizikai és a lelki szempontokra),

11 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) A legjellemzőbb életvezetési nehézségek akár oki, akár okozati értelemben (fontossági sorrendjük és szubjektívan érzett maradék mértékük jelölésével), így például: (4)  a gyermekneveléssel összefüggő nehézségek (kitérve a fizikai és a lelki szempontokra),  az egyén által felsorolt életvezetési nehézségek összességével összefüggő önértékelési problémák fennállása és mértéke.

12 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) Mennyire érzi a beteg magát, illetve asztmáját eredményesen kezeltnek (azaz az egészségügyben bevezetett fogalommal is összevethetően „jól kontrollált” asztmásnak)? teljes mértékben, túlnyomórészt, csekély mértékben, semennyire.

13 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) Mennyire elégedett a beteg az egészségügyi ellátással? Például: teljes mértékben elégedett a hivatalos egészségügy rajta elért eredményeivel, túlnyomórészt elégedett a hivatalos egészségügy rajta elért eredményeivel, úgy érzi, az egészségügy felelős irányítói nem törődnek eléggé a betegek  egészségi nehézségeivel,  ebből adódó esélyegyenlőségi nehézségeivel,

14 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) Mennyire elégedett a beteg az egészségügyi ellátással? Például: úgy érzi, az egészségügy felelős irányítói nem törődnek eléggé a betegek (… folytatás)  az egészséghez fűződő alkotmányos jogaival,  törvényben is rögzített különböző betegjogaival,  az egészségügyi intézmények betegbiztonsági körülményeivel. úgy érzi, teljesen elfogadhatatlan, európai országhoz méltatlan az a hozzáállás, ahogyan hazánkban az egészségügyet kezelik.

15 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) Hogyan viszonyul a beteg az alternatív gyógymódokhoz? Például: nem érdekli, hiszen teljes mértékben elégedett a hivatalos egészségügy rajta elért eredményeivel, érdekli, mert úgy érzi, ezen az úton is kiegészíthetné, eredményesebbé tehetné állapota kezelését, nagyon érdekli, mert elkeserítőnek érzi a hivatalos egészségügy rajta elért eredménytelenségét, sőt, még az egészségügy által nem is ígért meggyógyulásában is reménykedik.

16 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) Vérmérséklet szerint (a leginkább jellemzőt kell bejelölni) : oszangvinikus (jókedvűen heves vérmérsékletű, magabiztos és optimista) okolerikus (lobbanékonyan heves vérmérsékletű, „erős” egyéniségű, hirtelen haragú, mégis felkészült és fegyelmezett, törekvő, vezető jellem) oflegmatikus (közönyös, egykedvű, nyugodt, hidegvérű; higgadt, nehéz cselekvésre indítani, kedves, kiszámítható, diplomatikus a legmelegebb helyzetben is, passzív, de együttműködő) omelankolikus (levert, lehangolt, bús, szomorú, elmélkedő, mélyen gondolkodó, gondos, komoly)

17 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) Munkahelyi, egészségügyi vagy más alá vetettségi helyzettel szembeni magatartása szerint (általában) ohatalommal szemben inkább elfogadó ohatalommal szemben inkább ellenkező oközömbös, fásult Munkahelyi, egészségügyi vagy más alá vetettségi helyzettel szembeni magatartása szerint (a kitöltéskor) ohatalommal szemben inkább elfogadó ohatalommal szemben inkább ellenkező oközömbös, fásult

18 A felmérendő adatok (itt és most csak példaként!) Eszmerendszer szerint oinkább idealista oinkább materialista otémakörönként változó Állapota a legutóbbi évben oinkább javult oinkább romlott oa korábbiakhoz hasonló

19 Tegyünk valamit, hogy orvosainknak – csökkenő számuk, fogyó energiájuk és a gyógyítás rovására is adminisztrációra kötelezetten felhasznált időkeretük ellenére – esélyük legyen megismerni az asztmás betegek nem túl egyszerű, és betegenként is igen változatos problémavilágát! Célunk az, hogy egyszer majd ne csak a tüneteink élethosszig tartó kezelése jöhessen szóba, hanem az okok feltárása, és azok esetleges kiküszöbölésével a gyógyításunk is! Megtisztelő figyelmüket köszönöm! Pós Péter, az ABOSZ elnöke