Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vegetáció- és tájtörténet X.. A Kárpát-medence erdeinek átalakulása II.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet X.. A Kárpát-medence erdeinek átalakulása II."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet X.

2 A Kárpát-medence erdeinek átalakulása II.

3 Trianont követően a maradék ország területének 11,8 % volt erdő, melynek 5,4 %-a volt állami tulajdonú Az eredeti ország területének 24,1 %-a volt fenyves, az újnak 4,1 % Főként degradált, legeltetett sarjerdők maradtak Magyarországon Fahiány alakult ki Törvény az Alföld fásításáról – Kaán Károly Az alföldfásítás közérdekké vált Széchenyi, Bedő Albert, Kaán Károly törekvései

4 A magyarországi erők eloszlása tulajdonos szerint I Kincstári15,24,6 Törvényhatósági, községi 19,25,7 Közbirtokossági13,112,2 Egyéb nem magán (alapítvány, hitbizomány, egyház, stb.) 17,033,3 Magán35,544,1

5 Erdőtelepítések Magyarországon az I. Világháború óta.

6 Homokfásító telep létrehozása – 1920 – Kecskemét Szikfásító telep – 1924 – Püspökladány Terv: ha új erdő telepítése, 1,2 %-os erdőterület növelés Valóság: ha telepítése Új erdőtörvény, a természetvédelem törvényes alapjainak megteremtése, magánerdők állami ellenőrzés alá vonása

7 Az erdőterületek növekedése a II. vh. után vett nagyobb lendületet Kopárfásítások (Balaton-felvidék, Pilis) – sziklagyepek veszélyeztetése Sík vidéki fásítások: erdősávok telepítésének terve szovjet minta alapján Hullámterek Homokvidékek Hanság-fásítás

8

9 Közvetlenül a 2. vh. után fokozódott a fakitermelés Földbirtokreform – ha felett > állami tulajdon 10 – 100 ha > állami kezelés, városi, községi tulajdon 10 ha alatt > eredeti tulajdonosnál maradt 1950 – állami erdő: 91,6 % - szövetkezeti gazdaságok: 0,2 % - egyéni gazdaságok: 8,2 %

10 A magyarországi erdők eloszlása tulajdonos szerint II Kincstári89,575,669,0 Községi2,013,5---- Termelőszövetkezet----7,630,5 Magán8,53,30,5

11 Az 1960-as évek közepéig a közbirtokossági és magánerdők a termelőszövetkezetekhez kerültek 1949 – Országfásítási program (napjainkig kb, ha-al nőtt az erdőterület) A telepítéseken elsősorban nem őshonos fajokkal végezték (akác, nemes nyár, fenyő) Erdők többcélú hasznosításának igénye

12 Belterjes erdőnevelés Gépek és vegyszerek alkalmazása 1970-es évekre minden erdőben üzemterv szerinti gazdálkodás folyt 1990-es évek – újabb tulajdonváltások A jövőben a tervek szerint ha mezőgazdasági terület kerülhet erdősítésre

13 Erdőtakaró képének radikális átalakulása: erőtelepítések + spontán terjedési folyamatok A fehér akác: 1601-ben hozták be Európába Magyarországon között bukkant fel Kezdetben: parkfa, sorfa Első erdőtelepítés 1750-ben a komáromi erődítmények körül 1827 – Pusztavacs – 56 km hosszban mezővédő erdősáv létrehozása

14

15 – Mezőhegyes – 750 ha telepítése 1863 – 1895 – Ásotthalom – 2520 ha telepítése Sok helyen a letermelt alföldi tölgyesek helyére is akácot ültettek A faj terjesztésének gazdasági és termőhelyi okai is voltak Az akác előnyös tulajdonságai: gyorsan nő, jó tűzifa, szegényebb talajokkal is megelégszik, tőről és gyökérről is jól sarjad, kiválló méhlegelő Magyarországon ma több akácos van, mint Európa többi országában együttvéve

16 Az akácosítás sok előnytelen termőhelyet is érintett > akáctemetők Akác talajuntsága Az akác átalakítja termőhelyét kiszorítja a eredeti fajokat Jó sarjadóképessége miatt szinte kiirthatatlan

17 Akácosok ÉvTerület (ezer ha)Területarány (%) ,22, ,39, ,610, ,210, ,018, ,722,8

18 Erdőgazdas á gi t á jcsoport Ter ü let 1964TervezettJelenlegi hekt á r I. Nyugat-Dun á nt ú l ,8 II. D é l-Dun á nt ú l ,5 III. Kisalf ö ld ,6 IV. Dun á nt ú li-khg ,7 V. É szaki-khg ,8 VI. Nagyalf ö ld ,1 Ö sszesen ,5

19 Erdészeti tájcsoport Akác területe (ha)% I. Nagyalföld ,15 33,58 II. Északi-középhegység63 902,79 15,68 III. Dunántúli-középhegység25 067,68 10,04 IV. Kisalföld18 489,61 28,22 V. Nyugat-Dunántúl29 058,77 15,50 VI. Dél-Dunántúl81 342,48 26,00 Összesen ,48 22,76

20

21 TERMŐHELYI VONATKOZÁSOK II. Létjogosult akác terület: ,9 ha64,8 % Nem létjogosult akác terület: ,6 ha35,2 % Nincs olyan termőhelyi kombináció, ahol ne lehetne őshonos fafajt választani!

22 AZ AKÁC NÉHÁNY SAJÁTOS TULAJDONSÁGA I. Allelopatikus hatás (gyökér, levél) Nitrogén dúsulás a feltalajban -N-gyűjtő baktérium (Rhizobium leguminosarum subsp. acaciae) -gyorsan bomló lombalom -nitrifikáló baktériumok

23 AZ AKÁC NÉHÁNY SAJÁTOS TULAJDONSÁGA II. Erőteljes területmegtartó és területfoglaló képesség -sarjadzás (tuskó- és gyökérsarjak) → fennmaradás -gyökérsarjadzás → tovagyaloglás -magbank o> t életképes mag o> milliárd db életképes mag -termés- és magterjesztés omenetszél (utak, vasutak) ogépek (kerekeken, alkatrészeken) -szkarifikálás otüzek otaposás (gépek) Gyenge társulásképesség Özönfaj (inváziós faj)

24 Erd é szeti t á jAk á c Z ö ld juhar Amerikai kőris K é sei meggy Nyugati ostorfa Ez ü stfaB á lv á nyfa Cserhát Börzsöny I. Nagyalf ö ld II. É szaki-khg III. Dun á nt ú li-khg IV. Kisalf ö ld V. Nyugat-Dun á nt ú l VI. D é l-Dun á nt ú l Ö sszesen

25

26 Fenyőtelepítések Cél: fűrészipari alapanyag termelése, homokfásítás, kopárfásítás Erdeifenyő (61 %): Nyugat-Magyarország (őshonos), Északi- Középhegység, Alföld Feketefenyő (27 %): kopárfásítások Lucfenyő (10 %): hűvösebb, üdébb termőhelyek Az erőltetett fenyőtelepítések a legtöbb esetben kudarcot vallottak Hó-, széltörés, aszálykár, gomba-, rovarkártevők

27 Telepített fenyvesek Év Fenyőfajok területe (ezer ha) területaránya (%) ,56, ,04, ,26, ,18, ,613, ,615,7

28 Fekete dió: főként árterekre telepítik Vörös tölgy: telepítése az es években vett nagyobb lendületet Zöld juhar, amerikai kőris, gyalogakác: spontán terjedés Kései meggy, alásfa, bálványfa: fokozódó invázió Nemes nyárak Erdőpusztulások okai: betegségek, savasesők, N-ülepedés, aszályok, talajvízszint-süllyedés

29 Nemes nyárak Év A nemes nyárak területe (ezer ha) területaránya (%) ,51, ,65, ,79, ,28, ,57, ,07,1

30 A fontosabb fafajok térfoglalása Magyarországon (1990) Fajnév(%) Kocsányos tölgy9,2 Kocsánytalan tölgy12 Molyhos tölgy1 Csertölgy11,4 Vöröstölgy0,7 Tölgyek együtt34,3 Szelídgesztenye0,1 Bükk6,6 Gyertyán6,2 Magas és magyar kőris1,3 Virágos kőris0,5 Amerikai kőris0,4 Kőrisek együtt2,2 Hegyi juhar0,2 Korai juhar0,1 Mezei juhar0,2 Zöld juhar0,1 Juharok együtt0,6 Hegyi szil+ Mezei szil0,1 Vénic-szil+ Turkesztáni szil+ Szilek együtt0,1 Vadgyümölcsök0,1 Fekete dió0,2 Akác18,8 Egyéb kemény lombos fa0,2 Nemes nyárak7,1 Fehér nyár2,1 Rezgő nyár0,1 Fekete nyár0,3 Hazai nyárak együtt2,5 Fehér fűz1,3 Törékeny fűz+ Kecskefűz+ Füzek együtt1,4 Mézgás éger2,8 Hamvas éger+ Égerek együtt2,8 Ezüst hárs0,4 Kislevelű hárs0,3 Nagylevelű hárs0,2 Hársak együtt0,9 Bibircses nyír0,2 Lombos fák összesen84,3 Erdeifenyő9,6 Feketefenyő4,3 Simafenyő+ Lucfenyő1,5 Vörösfenyő0,2 Duglászfenyő+ Egyéb fenyőfajok0,1 Fenyők összesen15,7

31 A fafajok területarányának változása 1885-től napjainkig Tölgyek30,726,522,823,123,0 Cser17,018,015,312,211,4 Bükk 27,6 9,57,16,86,6 Gyertyán9,68,87,06,1 Akác2,118,721,518,318,8 Nyárak7,73,27,210,79,6 Egyéb lombos 8,88,28,58,08,8 Fenyők6,16,38,813,915,7 Össz. ter. (eha) 1123,31066,71307,81469,61551,4

32 tervszerű, de egyszerű főleg tarvágás (kevés fokozatos felújítóvágás) (szálalás?!) vágásterület vágáskorok intenzív művelésre való törekvés (a véletlenek kizárása) ökológiai stabilitás?! egyéb termőhelyi változások A „modern” erdőgazdálkodás jellemzői

33 A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története – rendszeres erdőgazdálkodás kezdetei: az állami (kincstári) területeken (1751, 1770, 1807) homokfásítások, ártéri fásítások kezdetei 1848 utáni időszak (erdőirtások, tisztázatlan tulajdonviszonyok, 1,3 millió ha erdő eltűnt) évi XXXI. törvény (üzemterv, szakszemélyzet, magánerdők kérdése) Trianoni döntés hatásai (fakészlet elvesztése, alföldfásítás) évi IV. törvény 1945 után (államosítások, országfásítási program, tervgazdálkodás, TSz-ek) 1966-os erdőtörvény 1990 után (reprivatizáció, kárpótlás, magánerdők) 1996-os erdőtörvény + természetvédelmi törvény

34

35 Az erdőterület változása a honfoglalástól napjainkig ÉvTerület (1000 ha)Erdősültség (%) ,2 – 60? , , , , , , , , ,2

36

37

38

39

40

41 Az erdőtársulás- csoportok megoszlása a természetes vegetációban Erdőtársulás- csoportok Természetes vegetáció (%) Mai maradvány (%) Bükkösök4,01,2 Gyertyános- tölgyesek 10,52,4 Cseres-tölgyesek19,52,5 Meleg-és mészkedvelő tölgyesek 3,00,8 Mészkerülő erdők1,00,2 Fenyvesek1,50,4 Erdőssztyepp tölgyesek 23,00,4 Ligeterdők19,00,8 Láperdők4,00,2 Összesen 85,58,9

42 A művelési ágak arányának alakulása az összes területből ÉvSzántóGyümölcsös, kert, szőlő Rét, legelő 1000 hektár Százalék ,42,321, ,13,517, ,34,115, ,25,913, ,76,212,7

43

44 2012


Letölteni ppt "Vegetáció- és tájtörténet X.. A Kárpát-medence erdeinek átalakulása II."

Hasonló előadás


Google Hirdetések